Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-24 / 224. szám
Földgáz a konyhában Hol van már a csikótűzhely, a konyhába bekészített, halomnyi összetördelt rozsé, a tapasztott falú tűzi- alkalmatosságot tápláló kukoricacsutka?! ítt-ott felbukkannak még, a városból jött unokák nagy ámulatára, ám megszokott helyükön is mar-már múzeumi' tárggyá válnak. Több mint tíz esztendeje dolgozták ki ezt az energiaszer- kezet-átalakítijsi koncepciót, amelynek egyik-másik részlete ugyan nem állta ki az idő próbáját, egészében azonban helyesnek bizonyult, s egyebek között átalakította-'a háztartások jelképét, a családi tűzhelyet is. Családi tűzhely? Nos, lehet, hogy a zománcos, gázlángot libegtető mostani jószág neiji duruzsol olyan kedvesen, mint az idősebbek emlékeiben élő régi, az viszont tagadhatatlan, hogy hatalmas iramban szorította vissza elődjét. Napjainkban az ország háztartásainak 65 százaléka használja a vezetékes vagy palackos gázt — 700 ezer háztartás' a vezetékest, 1,6 millió a palackos propán-bután gázt —, s - az igényekkel nem könnyű lépést tartani a földgáz- és kőolajiparnak. ' Leggyorsabban ugyanis a lakosság gázfelhasználása növekszik immár hosz- szú évek óta. Lényegében csak 1960-ban kezdődött meg Magyarországon a jelentősebb földgáztermelés, a zalai olajkutak ún. kisegítőgázának felhasználásával. , Azután gyorsan követte egymást Hajdúszoboszló, Kar- doskút, Szánk, Algyő telepeinek feltárása; tíz év alatt megnégyszereződött a hazai földgáztermelés. Sokféle előny szól a földgáz mellett — magas fűtőértéke például —, s ez. indokolja, hogy 1975 végére 38 városban, 50 községben kapcsolódnak a földgázvezetékekre a fogyasztók. Az előnyök jegyében került sor egyebek mellett Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szeged hálózatának földgázra történő átállítására, most folyik e munka Győrben, s megkezdődtek az előkészületek Pécsen, Szom- •bathelyen, Baján az áttérésre. A tervek szerint 1980-ra 58 valósban és 63 községben lesz vezetékes gázszolgáltatás. A jelenlegi ötéves tervidőszakban félmillióval nőtt a gázt — vezetéken vagy palackban — felhasználó háztartások száma, s ez — háztartásonként három főt figyelembe véve — másfél millió ember! 1965-ben 284 ezerre rúgott a propán-bután gázt égető családok tábo'ra, az idén viszont, egyetlen esztendő alatt, 117 ezerrel gyarapodnak, s összességükben túlhaladják az 1,6 milliós sereget. Némi képet ad az érem másik oldaláról, ha leírjuk: idén a szénhidrogénipar 9 milliárd forintot költ beruházásokra! A csövekbe, földgázbontókba, palackozókba áramló gázt közös munkákkal keresett forintmilliók segítik fel a föld méhéből, s juttatják el a fogyasztókhoz. Például abba a 300 ezer lakásba — öt év alatt megkétszereződött a számuk —, melyben az idei télen már gázzal melegítenek majd, s abba a távoli 85 ezerbe, ahol a fűtőerőmű, a hőközpont berendezéseit táplálja a láthatatlan tűzforrás. S mivel egyre többen szeretnék a gyors, kényelmes, tiszta főzés, fűtés lehetőségét megragadni, a részben már elkészült Testvériség gázvezetéken az idén egymilliárd köbméternyi tüzelőanyag áramlik be az országba. A tavalyi import még csak 200 millió köbméter volt. 1980- ban pedig mintegy 4 milliárd köbméter szovjet földgázt kapcsolhatunk be a gazdasági élet és a kommunális ellátás vérkeringésébe. Tavaly az Állami Tervbizottság döntése alapján kétmilliárd íorint rendkívüli támogatást kapott a földgáz- és kőolajbányászat. Növelik a kutatófúrások. számát, új távvezetékeket fektetnek le, bonyolult technikai, technológiai feladatokat oldanak meg, mint amilyen a Szeged alatti mezők kitermelése, a pusz- taedericsi természetes gáztároló hasznosítása. A napokban adták át .a szovjet tervek alapján, 1,4 milliárd forint költséggel épülő szegedi két gázüzem közül az elsőt. Itt a földgázból leválasztják a pro- pán-butánt, az izopentánt, a stabil gazolint stb., s így lehetővé válik például a propán-bután behozatalának megszüntetése. Nagy léptek, nagy erőfeszítések, tekintélyes költségek, a szocialista integráció segítségül hívása. Aligha kell minderre gondolnunk, amikor fellob|ban konyhánkban, szobánkban a gázláng. Ám, nem árt, ha néha eszünkbe jut. Mert a jót hamar megszokjuk. Esetleg annyira, hogy már pocsékolva — s mint a balesetek bizonyítják, olykor könnyelműen — használjuk. M. O. A nagycsaládok gondja a város gondja is Siófok sokak képzeletében olyan városként él, ahol mindenkit a gyors meggazdagodás hajt. Elvesztette, ugyan üdülő jellegét a település — s ez tény —; aki pihenni akar, az széles ívben kikerüli ezt a tóparti részt, mégis sok a betelepülő. Sokan szeretnének még itt lakni. Munkát köny- nyebb, lakást nehezebb kapni. A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1974- ben tárgyalt a megye népesedéséről, ezzel párhuzamosan a nagycsaládosok életkörülményeiről, a cigánylakosság helyzetéről. Az eltelt idő alatt mit tettek Siófokon az ilyen ügyekben — erre adott feleletet a városi tanács vb-ülése. Siófokon 668 lakásigénylőt tartanak nyilván, közülük harminc a nagycsaládos, többségük tanácsi bérlakásra tart igényt. Bár arra törekszik a város, hogy igényeiket mielőbb kielégítsék, egyhamar nem kerülhet sor mindenkire. A megyei tanács is nyújt segítséget ehhez, de szükséges az is. hogy a mun/caltatók jobban támogassák dolgozóikat lakás- helyzetük javításában. A testület azt is megvizsgálta, elég helyet tudnak-e biztosítani a gyerekintézmények - 1 bén a rászorulóknak. Az elmúlt öt évben annyival bővültek ezek az intézmények, amennyit azt megelőzően ösz- szesen építettek. A babérokon azonban nem pihenhetnek meg Siófokon sem, gyorsítani kell az óvodaépítést, Foki-hegyen a bölcsőde mielőbbi tető alá húzását. Figyelemre méltó előrejelzés '976-ra: a fölmérések azt mutatják, hogy az' általános iskolai tanterem-kihasználtság 200 százalékos lesz. A testület foglalkozott a cigánylakosság helyzetével is. Évente tizenöt, tizenhat családdal gyarapodik a számuk. A város intézkedései eddig is kiterjedtek foglalkoztatásuk elősegítésére, a telepek fölszámolására, lakáskörülményeik javítására. kulturális és szociális, egészségügyi ellátottságuk fokozására, de a gondokól is maradt. Ezeken úgy kívánnak ezután segíteni, hogy minden cigánycsaládról külön-külön környezettanulmányt készítenek, s névre szólóan határozzák meg a velük kapcsolatos feladatokat 25 éves a fízihai kutatóintézet Huszonöt évvel ezelőtt, 1950. szeptember 23-án avatták fel a magfizikai kutatás hazai központját, a Központi Fizikai Kutatóintézetet. A budai hegyekben kiépült tudományos központ negyedszázad alatt sok új részleggel gazdagodott, tudósai nemzetközi hírnevet szereztek az intézménynek. Képünkön: Az idén üzembe helyezett, »Hurok« elnevezésű nagynyomású, vízhűtéses kísérleti berendezés. Ölen - ugyanazt Jelkép is lehetne, ahogy környezetéből kiemelkedik a Videoton kék-fehér • üzemépülete Tábori. Az ötszáz dolgozónak hatvan százaléka nő; harminc községből buszoznak be reggelente. Hogy miért éri meg nekik? — erről beszélgettünk közülük öttel. Húszegynéhány év az itt dolgozók átlagéletkora. Keresztes Béláné a két főiskolás fiával egy kicsit kilóg a sorból, mégis így beszél: — Kányái vagyok. Női szabó kisiparos voltam. .Mikor a férjem meghalt, s a gyerekek is iskolába kerültek, nem találtam helyemet. Az egyedüllétben annyira tönkrementem, hogy az orvos ajánlotta; vállaljak közösségben munkát. Még a régi épülétben kezdtem dolgozni,' öt évvel ezelőtt. 72- re épült föl, ez a mostani, ahol öröm a munka. Össze se lehet hasonlítani az egykori zsúfolt termeinkkel. Hívtak már a Campingcikk Vállalathoz, mert tudják, hogy szabó a szakmám, de ragaszkodom a Videotonhoz, bár csak betanítottként dolgozom itt. A fizetésem nagyon jó, hiszen otthon, ha éjjel-nappal varr- J tam, akkor se kerestem többet, mint most egészséges tempóban. — Kertészeti szakmunkás- képzőben tanultam a zöldség- termesztést — mondja a nagyon vékony Haász Zoltánná. — Amikor végeztem, a kapo- lyi tsz-hez kerültem, ahol.három hónapig nem voltak hajlandók figyelembe venni a szakképesítésemet. Hadakoztam, hiába. Mikor már nem bírtam az. f rös fizikai megterhelést, anyám és a- húgom után én is ide jöttem. Az induló törzsgárda tagja vagyok. Fel tudom mérni, mekkora a különbség a régi üzemrészben végzett tevékenység és az itteni gyönyörű, szakmai ismereteket igénylő, munka között. Mert tessék csak megnézni ezeket az érdekes, színes rajzokat, a tisztaságtól ragyogó, világos termünket, a finom kis alkatrészeket. néval jár együtt, aki nagy kerülővel érkezett. Lánykorában huszonöt literes kannákat emelgető tejkezelő volt a tsz- ben. majd a bélüzemben dolgozott. Ügy gondolta, hogy egy balatoni üdülőben megtalálta végleges munkahelyét, 1 de Tabon maradt hetedikes kislányával már nem bírtak a nagyszülők. 1972 októberében vették föl ide, ahol úgy látszik, gyökeret ereszt. — Hatkor kezdünk, de fél nyolckor, tizenegykor, fél egykor szünetet tartunk, és felfrissít a tízperces egészség- ügyi torna — lelkesednek. — Vezetőink figyelembe veszik, ha a buszunk korábban indul, ehhez igazítják az ebédidőt. Ha kismamáinknak gond a gyerekek bölcsődébe, óvodába vitele, azt is megértik. Többségük fél nyolctól dolgozik. Minden második szombatunk szabad, de a hétköznapokat is szeretjük, hiszen a légkondicionált termekben könnyű a munka. No és a sportpályáink se maradnak kihasználatlanul. Az asz- szonyoknak pedig óriási köny- nyebbség, hogy az idén áprilisban elkészült a hatszáz adagos üzemi konyha és 'étkezde. Huszonöt kilométeres körzetben vendéglő sincs jobb ennél. Engedélyezte a gyárvezetőség, hogy éthordóval a családnak is vigyünk a finom ebédből, tehát amikor hazaérünk, nem kell mindjárt a főzéssel bajlódnunk. Az öt beszélgetőpartnerem közül kettő jelentős összegű lakásvásárlási kölcsönt kapott munkaadójától. Szemmel láthatóan jól ,érzik magukat. Nem csodálkozom, amikor elmondják/ hogy a köriiyékről sokan jönnének: szívesen a Videotonhoz dolgozni. Gombos Jolán Infarktus helyett Mit ségének áldozata lesz? Harmincöt-negyvenéveseiket kísérünk utolsó útjukra, s a közeli hozzátartozó tragédiája legföljebb tehetetlen sóhajt vált kirbelőlünk: »ennyi az élet«. Ahelyett, hogy rádöbbennénk végre: felelőtlenül éljük az életet. Gye- rekeß értelmetlenség lenne az orvostudományt hibáztatni, hiszén mi magunk választhatunk életet az infarktus helyett. Ijesztő számokat mondok. 1914-ben 11.8. 1967-ben 28.6 sziv- halál »jutott«' az Ország minden ezer lakójára. A kaposvári kórházban 1981—63-ban 1121, 1964—66-ban már 1971 olyan beteget kezeltek,' aki mozgáshiányból származó szív betegségben szenvedett. A halál nem válogat. A keringési rendszer betegségei miatt 1965 és 1973 között 22 548 ember halt meg - Somogybán. Számuk egyre nő, s az igazi »orvosságról«, a mozgáskultúra nélkülözhetetlenségéről még mindig csak papolunk. Igaz, a »felületi kezelésre« van már páldápk, de eljutunk-e végre a tudományos alapokig? Sokan azí infarktusnál is ijesztőbbnek tartják, pedig a tudomány mindig egyszerű és közérthető. Mégis zavar van a fejekben . Egy elsős gimnazista ma háromszor olyan nehéz táskát cipel, és sokkal többet tud, mint régen az érettségiző. Többet ül, mint a börtön töltelék, többet dolgozik, mint egy fel-, nőtt; többet van szobaievagőn, s kevesebbet mozog, mint egy hároméves gyerek. Kákényszerített életmódjával ássuk a sírját, miközbeh büszkék vagyunk szellemi fölényére. Műveltek, okosaik; sokoldalúak a mai gyerekek. Mégis, néha az a gyanúm, mintha mindenáron hülyére akarnák tömni a fejüket, mintha mindenkiből tudóst akarna faragni az iskolarendszer, s a nevelők közötti értelmetlen »versenyszellem«. Pedig a fiatal szervezetnek legalább annyi biológiaifizikai terhelésre van szüksége, mint amennyi a szellemi megterhelés. Hol tartunk? Az »osztásnál« kilencven százalék jutott a szellem művelésére. S ezen a harmadik testne- velésóra sem sokat segített. »Állítsunk csapatot önként • jelentkezőkből<* — mondta egy ismert szakember. — Akasszunk húszkilós hátizsákot a vállaltra. Az egyik csapat 16—20 éves fiatalokból álljon, a másik 40—50 évesekből. Gyalogosan melyik csapat ér el hamarabb Kaposvárról Lellére?« Az eredmény nem lenne kétséges. A mai 70—80 évesek között alig pusztít az infarktus. Nehéz életük volt. két világháborút éltek át. Akik ma 40—50 évesek, azoknak is nagyobb voltba fizikai megterhelésük, mint a mai fiataloké, mégis erőteljesen mutatkoznak a keringési rendszer betegségei. A mozgásihiányról, 'a túltápláltságról, a feszített idegrendszeri tevékenység átkairól van szó. Minden nemzedéknél fokozódnak a keringési zavarok. Jobban kell óvnunk a mai tiz^i éveseket; nem engedhetjük, hogy minden ötödik ember ffctalon és infarktusban haljon meg. Lehet, hogy a mai tizenévesek korábban jutnának el a tudományok magasabb csúcsaira, mint a régiek. De megérik-e? Felelősségünk átháríthatatlan. N apirenden van a mozgáskultúra állapota Magyarországon. Tudományos értekezéseik, tanulmányok születnek, népi ellenőrzési vizsgálat - tárja föl a tárgyi hiányokat, központi és megyei döntések látnak napvilágot, minisztériumi utasítások hagyják el az íróasztalokat, és nagyon szerény eredményekről is hírt adhatunk már. Mégis az a gyanúm: nem biztos, hogy jó helyeiken kezdtük: hogy ott . akarunk változtatni, ahol a legfontosabb: a fejekben. Valamikor az volt a szólásmondás: »Láttunk mi már'^éjjeliőrt nappal meghalni.«. Ma ilyeneket mondhatnánk: »Láttunk mi jnßr tornatermet üresen, és sportpályákat elzárva a tömegek elől.«. »Láttunk minőségi sportot háttér, azaz utánpótlás nélkül, és óriási eredményeket milliós beruházás, tornaszerek, támogatás nélkül.« '»Láttunk lelkesedést pénz nélkül.« Mit akarok mondani? Sok tárgyi feltétel hiányzik még (erre visszatérünk), de nem ez a« legfontosabb. Meg kell tanulnunk végve, s a szakembereknek ' is tudniuk kell, hogy mit, miért és hogyan akarunk változtatni az életünkön? A téveszmékkel nem vagyunk híján. Magam is büszke voltam rá, hogy nehézkes, elpuhult mozgással, de gyakran ott szuszogok a képernyő előtt, s a tv-tornától várom életem meghosszabbítását. Bebizonyították, hogy önáltatás csupán. Jó ez a torna, megmozgat izmokat, ráébreszt arra, hogy több mozgás kellene, s talán jobban is alszunk utána. Csak éppen semmit sem ad az infarktus ellen. Lehet futni, ugrani, úszni, tornászni, labdajátékokat űzni, kirándulni és súlyt emelni — egészséges életmód ez. de nem »védőoltás« az infarktus ellen. Lehet pályákat, játszótereket, uszodákat és sportcsarnokokat építeni —'kell is, sokat! De mit ér a lehetőség, ha nem tudja az ember, hogy mit miért tesz? Ha nem tanulja meg tudatosan fejleszteni szervezetét, állóképességéi? Ha nem lesz. önmaga edzője? »Minden testnevelő tanár kókler, aki nem ismeri az_ emberi szervezet alkalmazkodóképességét. És kókler a matematikatanár, ha azt hiszi, hogy semmi köze sincs a gyerek élettani, lélektani fejlődéséhez; ha azt gondolja a történelemtanár, hogy a vese működéséről neki aztán igazán semmit' sem kell tudnia.g Gondjaink gyökere itt kapaszkodik. Görcsösen, látszólag kí- tép-hetetlenül. A zt mondják a tudósok az emberi szervezet alkalmazkodóképességéről: alkalmazkodás csak akkor jön létre, ha az azt kiváltó inger nagysága és intenzitása megfelelő. Magyarul: ha erőm, izomrendszerem képessé tesz arra, hogy fölemeljek száz Kilót, akkor hiába emelgetek naphosszat huszonötöt. Ha égy kilométert futok naponta, egy idő. után másfelet kell vállalnom, különben semmit sem ér az egész. De ha azt akarom, hogy gyermekeim, tanítványaim hosszú életűek, egészségesek legyenek, akkor azt is tudnom kell. hogy vannak — lehetnek — pótolhatatlan mulasztásaink. Csak egyetlen példát: ha S—12 éves korban elmaradj a keringési rendszer tudatos fejlesztése, az többé sohasem pótolható. De erről — és sok másról — majd legközelebb. Jávori Béla Mi mia A húszéves Mnlnrír , ö «* ouiuu^—megyei és a üzenkUenc S ^ indul 3 ^Özel-Ke- ! Tégla- és Cserépipar: Vállalat . .... | letre, a Perzsa-öbölbe, hogy ajá megyébe is. veszi ki szó^ »Tói ' dúsgazdag olajsejk nyári rezi- Vázkerámiának neveznek az hogy Tabra ilyen üzemet te*-’ ! **}<**&*& falai.ebbői épülje- ,• iparban minden olyan égetett lephettek.« Egyikük Kereki- ből, másikuk Andocsról jár be. Egyikük a balatonújhelyi Olvasom, hogy a bátaszéki [ vázkerámiát. Ha igény van rá, j s mellettük óriás daru birkó- új téglagyárból, vázkerámia- , szállít a Somogy—Zala megyei | zik a nehéz betongerendákkal. A korszerű építkezés anyaga a vázkerámia.. Szilárdságé sok-’ kai nagyobb/ mint a hagyományos, égetett' téglaipari termékeké. Családi házak építéséhez ölsőrangúan használható. nek föl majdan. Miért éri meg j terméket, melynek az üregtér- a dollármilliókat fölösen j fogata meghaladja a negyven | számláló sejkeknek Magyar- '■ százalékot. Könnyű, tartós és országról vázkerámiát szállíta- | a nagy üregtérfogat miatt kikonzervüzemből jött el, nyolc- j ni? Egyáltalán, mi a vázkerá- váló hőszigetelő termékek ’ mia ? I ezek. Használhatók gerendáA téglaipar fejlődésével, kor- nak, mennyezet, kerítés készí- szerűsödésével vált lehetővé ennek a hasznos terméknek az c-lőállííása. S nemcsak Báta- széken. A nagykanizsai gyár rekonstrukciójának befejezése után az idén már a szomszédos zalai városban is készítenek tíz falubélijével. Két lehetőség közül választhattak: a konzervgyár vagy a balatoni idénymunka. Elmondják, hogy itt beszélték őket rá a tanulásra. Ibolya most elsős a gimnáziumban. Böhm Rudolftéséhez, és egyszerű falazóanyagként is fölhasználhatók. A nyugati országokban már eléggé elterjedt a használatuk: a hirdetésfotókon nevetgélő lányok visznek vállra vétve egy vázkerámia gerendát, Ezért viszik a sejkek Magyarországról a vázkerámiát, s ezért szállít a vállalat mind nagyobb mennyiségen — egyelőre csak az Alföldre.
