Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-19 / 220. szám

SIÓFOKRÓL JELENTJÜK

I Csotlalesőben

Megkezdődött a XVIII. somogyi orvosnapok programja

Siöf ok-Bala tons zéplakan a Nemzetközi Újságíró-üdülőben dr. Nemes Tihamérnak, a Somogy megyei Tanács Kórháza igazgatójának az üdvözlőbeszédével . tegnap megkezdődött a XVIII. somogyi orvosnapok háromnapos tanácskozássorozata, melyet a Magyar Sebész Társaság mell- kassebész-szakosztályával közösen rendeztek a kaposvári kórház mellkassebészeti osztályának huszonöt éves fennállása tiszteletére. Honfi István, a megyei pártbizottság titkára megnyitójában többek között szólt az egészségügyi felvilágosítás fontosságáról, és hangsúlyozta, hogy az orvosi hivatás nélkülözhetetlen kiegészítője kell legyen a köz- életiség. Dr. Keszler Pál, a mell'kassébész-szako6ztály elnöke elismeréssel emlékezett meg a kaposvári mellkassebészeti osztály huszonöt éves működéséről. Az üdvözlő beszédek után dr. Varga Levente, a megyei egészségügyi osztály vezetője megyei főorvosi dicséretet nyújtott át dr. Csorba Lajosnak, a kaposvári mellkassebészeti osztály vezetőjének, dr. Löké Miklós adjunktusnak és Zbisko Éva főműtősnőnek; a megyei kórház igazgatója pedig négy dolgozót részesített dicséretben.

Százhúsz részvevője van a XVIII. somogyi orvosnapok programjának, NDK-beli és lengyel sebészek is tartanak előadásokat.

Középpontban a mellkassebésaet

Dr. Keszler Páltól megkérdeztük: az évfordulón kívül mi tette indokolttá, hogy a tanácskozás középpontjában a mellkassebészet álljon. i — A témaválasztást az is indokolja, hogy a kaposvári mellkassebészeti osztály vezető főorvosa, dr. Csorba Lajos új módszert dolgozott ki a mellkasi behatolásra, ezzel nyerte el a kandidátusi címet. Az ő mostani előadását széles körű megbeszélés követi, számos korreferátum hangzik el. A másik időszerű téma a nyak sebészete. A somogyi orvosnapokon tartja vezetőségi ülését a mellkassebészeti szakosztály.

Dr. Pintér Endre, a budapesti János Kórház mellkassebésze tegnap korreferátumában elmondta, hogy a mellkas ideális feltárásának alapvető követelménye: tökéletesen alkalmazkodjon az operálandó szerv vagy annak egyes részeinek az anatómiájához. Dr. Redeczky Gábor szolnoki mellkassebész részletesen beszámolt a mellkasi aorta sérülésének műtéttechnikájáról. A szolnoki tüdőgyógyintézetben a betegségtől függően a ■műtét előtt úgynevezett behatolási tervet készítenek. Dr. Baudrexl a hólyagos tüdőtá- gulás műtéti kezeléséről, dr. Shoefer a légcsőműtétről, dr. Kurpat a hólyagos tüdőelvál- tozásokról tartott előadást.

Űj népbetegség

A tüdőszűréssel egy időben általános szűrővizsgálatokat végez a Somogy megyei Tüdőgondozó és a rendelőintézet. A tapasztalatokról dr. Kiss Tamás és dr. Angeli István számol be a mai előadáson. A lakosság táplálkozápi mutatóinak feldolgozása mellett az életmóddal és a táplálkozással is szorosan összefüggő új népbetegség — elhízás, diabetes, hypertonia, szív- és érbetegségek, vesebetegségek — egyszerű szűrővizsgálatát próbálták ki. a kötelező tüdőszűrésre épitve. Vizsgálataik eredményesnek bizonyultak és véleményük szerint módszerük könnyen megvalósítható. A szűrővizsgálat jól szolgálja a megelőzést is.

Programadó előadásként tartják számon dr. Keszler Pál bejelentett témáját, amely a mellkasi, nyaki beavatkozások lényegét foglalja össze. Dr. Kopa János, a kaposvári idegosztály vezető-főorvosa a beteg csigolyatest pótlásáról tart előadást, Dr. Tódor Gábor, dr. Lukács Ákos, dr. Gordon. Ferenc a nyílt légcsősérülések keletkezésének leggyakoribb okait, formáit és kezelését kutatta. Dr. Löké Miklós a nyelőcső műtéti kezeléséről tart ma előadást.

Arcfájással a fogorvoshoz

Dr. Csapiáros Zsuzsa, dr. Hosszú László és dr. Boda József, a rendelőintézet orvosai az arcfájdalmakat . vizsgálták. Ideggyógyászatilag kóros elváltozást nem észleltek,, ellenben a fogászati vizsgálat eredménye mutatott rá a szükséges kezelésre. Azt a következtetést vonták le, hogy bizonyos arcfájdalmakkal a fogorvost kell fölkeresni a betegnek. A szabadon választott témák közül való dr. Szabados Rezső, dr. Sülle Csaba, dr. Mihályka Erzsébet, dr. Keile Mária és dr. Huszár Zsuzsa előadása, amely a szívburok- gyulladás okozta szívpanaszok műtéti levezetését ismerteti. A nyálkahártya vizsgálatává! idős korban időben kimutatható a rákos megbetegedés. — mint dr. Szalag Zoltán előadásában kifejti — és ennek a megelőzésben fontos szerepe lehet.

A terhes nők munkaképessé, gének a megállapításához nyújt támpontot a vérgázér- ték megállapítása — erről szól dr. Lakatos János, dr. Lóké Miklós és dr. Domány Sándor előadása.

A tanácskozás szombaton fejeződik be. Harminchét előadás hangzik el a három napon.

H. B.

Utazás Smaragdvárosba

— Jaj, segítség! Elsodor a hurrikán! — kiáltozta szegény Toto kutya, miközben fölkapja a szörnyű forgószél, hogy még se álljon vele a nagyhatalmú varázsló, Öz birodalmáig. Még szerencse, hogy Toto alapjában véve egy nagyon lusta kis eb, ezért életében egyszer kipróbálhatja, milyen is az: egy lépést sem tenni, mégis menni...

Együtt repül kis gazdájával, Dorkával a békés kansasi farmról a csodálatos kalandok színhelyéig, majd onnan visz- sza. Útjuk korántsem veszélytelen; állandóan ott settenkedik körülöttük a gonosz boszorkány, fölszedi előttük az irányt mutató sárga téglákat, erdőt varázsol a puszta helyére, oroszlánnal ijesztgeti őket, csakhogy ne jussanak el a csodálatos Őzhöz... Még szerencse, hogy útközben barátokra lelnek; kiderül, hogy az oroszlán egyáltalán nem félelmetes, sőt legnagyobb baja, hogy gyávának született.

Dorka az okos és bátor kislány kutyája segítségével megtalálja a helyes utat, sőt amellett, hogy boldogul, még másokat is gyógyítani tud; a szegény, üresíejü szalmabábut, aki úgy, de úgy szeretne egy kis észt, a bádögembert, akinek nincs szive, pedig úgy szeretne szeretni, és a szegény oroszlánt, aki úgy akar egy kis bátorságot!

Gyerekkorunk ismerős meséje, az Öz elevenedik meg a Csiky Gergely Színház színpadán. Ki ne emlékezne a moziból Judy Garland álmodozó nagy szemére, ahogy énekli az azóta világslágerré lett Ózt. A film annak idején a mindenki kedvenc meséjét elevenítette meg. A kaposvári színház első bemutatóján a mai gyerekek szórakozhatnak jól.

— Mindenfajta trükköt alkalmazunk, mely a színházban lehetséges — mondta Ba- barczy László rendező a megvalósítás módjáról. — Valóságos mesét játszunk, de nem

gügyögünk. Azt akarjuk, hogy a gyerekek tudják, az a mese, amit itt megelevenedni látnak, az színházban játszódik. Ezt különösen a kutya »kiszólásai« adják értésünkre. Igyekszünk bevonni a gyerekeket a játékba, a darabnak lesz olyan jelenete, amikor né- hányan a színpadra is fölmehetnek, máskor együtt kell gondolkodniuk a színésszel. Még egy dalt is megtanulunk közösen.

A színészek nagyon komolyan veszik a gyerekdarabot, szívvel, lelkesen játszanak. A színpadon készül a csoda, melyet a gyerek áhít; az utazás, és az a varázs, melyet a színház maga jeleni

Dorka, Toto, Szalmabábu, Bádogember, a gyáva Oroszlán, a jó és a gonosz boszorkány várja a gyerekeket 23-tól amikor először utaznak »hurrikánháton« Smaragdvárosba.

S. M.

VASÖNTÖDE

Mintha a segédmunkás lenne a társadalom beteg embere. Az üzemorvosi rendelőben őt vizsgálják a legalaposabban, megnézik egyenes-e a gerince, megmérik milyen erős kezének a szorítása, jók-e a reflexei. Intelligenciavizsgála- tot csak ritkán végeznek véle, »a segédmunkához úgysem kell nagy ész«. Ettől már csak egy lépés vezet a hamis általánosításhoz.

Az orvosi rendelő faliújságját nézegetve érdekes híren akad meg a szemem. A véradóállomás igen fontos készítménye, a triopreeipitál elfogyott. Vérzékenységben szenvedő betegeknél e nélkül a legkisebb műtét sem végezhető el. Az üzemi hangosbeszélő felhívására huszonhét dolgozó jelentkezett rendkívüli véradásra. Hány segédmunkás lehetett közöttük? Mert hiszem, hogy volt. Ha tévednék, az sem jelentené, hogy érzéketlen emberek. Hiszen százezrek adnak vért az országban, és a segédmunkások sokan vannak.

Egyre több beteg vár a rendelő előtt. A mellettem ülő kezén kötés.

— Rácsapta a huzat az ajtót odahaza. Ha azt mondom, hogy itt bent történt, rám bizonyítják a gondatlanságot, még egy fegyelmit is a nyakamba varrnak.

Rám kerül a sor. Nagy sokára, túljutva a vizsgálat kínos részletein is, zsebemben a gyári belépővel indulok új munkahelyem felé. Ismerős környék. Balra a megáradt Kapós folyó fenyegeti elöntéssel a fatelepet. Nemrég még itt őriztem a hideg éjszakákat. »Szerezzen egy jó erős botot« — tanácsolták. Ér annyit a két kezem, mint egy fütykös — mondogattam rátarti an. Mikor nappali álmaimat újból pihentertőbb éjszakaira cseréltem, hallottam, hogy tolvaj látogatta meg a telepet, azért volt a riadalom.

Az öntöde vezetője nyersen őszinte szavakkal fogad.

— Megjósolom magának, hogy három hónapnál nem marad tovább. Ha a kemence mellé állítom, lepedőbe csavarva viszik el, hordágyon.

Fényűzéstől mentes irodájában kopott íróasztalok, a sarokban a falnak támasztva egy légkalapáos.

— A csiszolóba fog kerülni. Veszélyes munkahely, nagy fordulatszámú gépeken dolgoznak. Mielőtt a gép elé áll, járatni kell egy ideig. Nedves, hűvös idő van, a felforrósodott csiszolókő hirtelen hűl le, szemmel nem látható hajszálrepedés keletkezhet rajta. Mikor indít, felrobban a kő. A másik műhelyben egy embert a szilánkok valósággal kettészeltek. A védőruhát, ha kiég vagy elszakad, azonnal újra cserélik. A zajártalom ellen hallásvédő vatta óvja a fülét.

Csoportos balesetvédelmi oktatás.

— Emberek, lehet, hogy szabálytalan, amit mondok, de a baleseteket nálunk nem lehet elkerülni. A munkának ilyen körülmények között is folyamatosan mennie kell. A központban azt mondták, meg kell szokni.

Az olvasztárok, kobómunká- sok, öntvénytisztítók, köszörűsök, csapolok, öntők, segédmunkások arca egy pillanatra elkomorodik. Mától kezdve darabbérben dolgoznak.

Az idősebb mester gyanakodva fogad. »A keze sem áll jól a dologra« — morog. Bosszankodva nézi csetlése- met-botlásomat. Kezdetben még rám szól: nem vagy te

buta gyerek, ne bámészkodj,

rakjad, különben nem lesz pénz. Azután már csak lemondóan legyint, a köszörű- kövön szikráztatva a mérgét. Ne törődj azzal, ki mit mond — vesznek védelmükbe mások, nem kell megharagudni, ha egy kicsit gorombább az ember, először én sem tudtam hol áll a fejem, úgy lekaptak a lábamról, hogy szikráztak a szemeim. Ma már senki sem születik nehéz dologra.

A tisztítógép porvihart kavar, az elszívóberendezés nem sokat segít. Tenyerük fekete, kérges mint a föld, mély barázdák árkolják. Durva kezek, de nemcsak a vas szelídítésé- re, gyöngédségre is hajlók. Zenész is van köztük, akinek ujjai munka után a hegedű nyakára simulnak.

Egy talicskában elfér négy- százötven kiló. Vérszívó féreg marja a testem, de most nincs idő félreállni. Megmarkolom a talicska nvelét, indulnék, mikor megbillen a nagy súly, a zenész éppen hogy csak el tud ugrani. Elsápadok. Nevetik ijedtségemet.

— Ha agyonütöd, rád marad hat gyerek meg a felesége.

Miközben az öltöző felé ballagunk, arról beszélgetnek, hogyan állapították meg az egyiptomi piramisok fáraóinak nevét, hogy a Föld körül keringő űrhajósok műszerei még azt is jelzik, hol sósabb a tenger. A magyar nyelv származásáról, és a kommunizmusról, melyben* minden nehéz munkát a gépek végeznek majd.

Elered az eső. Vízcseppek szisszennek a hűlő nyersöntvényeken. A vasöntöde a munka temploma, kohóorgonáján fényzene zuhog, csillag- sziporkák szikráznak, óriás árnyékok táncolnak a falakon.

Szidera Spirosz

vakáció történetem

Az öreg meg van sértve. A konyhában töltött hús, rnajo- néfees krumpli, lekváros Unzen. A vázában a néném virágja. ÁU a balhé. Az ilyen töltött húst nagyon díjazom: bevágok két adagot. A linzer is jó nálam. A néném velem szórakozik, sürög mellettem: »■Legalább mondj nékik valamit.« Ilyenkor persze én nem tudok beszélni.

Később, mikor elpihennek, előveszem a gitárt. Halkan eljátszom a Sorrentói emléket. Anyámnak ez a slágere, a nagyanyámtól örökölte. Reggel anyám megsimogatja a fejem, az öregtől kapok egy húszast. Jól megy nekem.

Az újságok mostanában sokat foglalkoznak a meteorológiával. Szép tudomány. Ezúttal sehogyse jönnek szinkronba az időjárással. A meteorológusok makacskodnak, hogy tavasz lesz, közben hajnali fagyok vannak. Bírom az ilyen tudományt. Főleg azért komálom, mert nem lehet biztosra menni. Reggel még minden rendben, süt a nap, ahogy mondják. Délben rá se lehet ismerni: északi légáramlás. délután felhősödés, este balhé: föl lehet hajtani a kabátgallért. Gáz!

A meteorológusok makacskodnak, jön a tavasz. A végén mégis nekik lesz igazuk. Maholnap lőttek ennek a tudománynak. Itt a műhold a fejünkön, kerüli a földet, fotóz. Nincs más dolga. Lassan : már egy gyerek is le tudja ; olvasni, milyen idő lesz hol- :nap. Az embernek már téved- I ni se lehet.

j Nekem ez az egész buli, i 'gy ahogy van, nem nagyon

tetszik. Vállalom a népszerűtlenséget, ha szabad mondanom : konzervatív vagyok.

Minek tudjam én ezt előre, hogy esetleg este holdvilág lesz vagy tök sötét. Micsoda élet! Nem esetem az előregyártott romantika. így jó ez az időjárás, ahogy van.

A Ramazuriban a Ditta a felszolgáló, a Nóra a kávés. A Ditta olyan tabu nőnek játssza meg magát. Nem is miatta járunk add, ha rosszra fordul az idő. Keresztet hord a nyakában, templomba nem jár, de rettentő szent képet tud vágni. Ezzel a pofával hordja a kávét. A borravalót is úgy köszöni meg, mintha szívességet tenne. A Nóra viszont belevaló baba — a Kelemen tudna róla mesélni, az sokat ül a nyakán. A haját mindennap másképp fésüli: télen fekete, nyáron vörös; a szemét meg úgy kihúzza, mint a fáraók feleségei azokon a régi egyiptomi képeken... A tanár úr maga mondta, mikor egyszer bemutatott egy ilyen képet, hogy ez egy modem fej. Akármi legyek, azokra az egyiptomi nőkre hasonlít a Nóra, egy ilyen képről kopí- rozza magát... Vita alakult egyszer, hogy a melleit szivaccsal tömi vagy így nőttek.

Nálam is jó a csaj. A srácok bezsonganak, ahogy ott áll a presszógép mögött. Ami nagy kár, mert így csak ritkán látjuk hátulról. Ha elindul az utcán, úgy megy, mintha éppen jönne. Javasoltuk a vezetőnek : hordja ő a, kávét, a Ditta meg főzzön. Ennek ellenére ez nem sikerült, mert,a Nórának megvan a képesítése, a Dittá- nak meg semmi.

Végül is a meteorológusoknak lett igaza, megjött a tavasz. Nagy dolog, lassan május lesz! Az egyik délután leöntötte a zápor a várost; any- nyi vizet zúdított rá, hogy nem győzték nyelni a csatornák. Korán jött az egész, háromkor, ötre már minden fölszáradt. Az eső szaga pedig megmarad a levegőben; a srácok előkaparják a labdát, dong az egész park.

A Hábel néni is megjelenik, hozza magával a macskáját meg a gombolyagot. Mellettünk horgonyoz le, itt a standja, a másik pádon. A Dörner papa a hóna alatt szorítja a sakktáblát. A Lipták úr, a szomszédja, az zsugás, Aki vele kártyázik, annak előbb meg kell hallgatni a dumát, hogy milyen hadműveleteket vezetett Ukrajnában. Még az oroszok is átkiabáltak egyszer: ez igen. Lipták úr, maga egy nagy menő, de most már adja meg magát... A hallgatóságtól függ, hogy megadja-e magát vagy tovább mesél. Volt úgy, hogy szavaztak, hogyan folytassa a történetet. A Lipták úr minden formában tudja folytatni, bár a szövegbe állandóan belepo- fáznak, kiigazítják. A Lipták úr fütyül erre. Nyomott kra- pek, jó hetvenes, elvált szülők gyermeke.

A Keszlerné is megjelent a téren, tolja maga előtt a gyereket. A télen született. Két éve még klubtag volt a Kesz- ler, innen nősült. Tehát jó társaságba került a nő. A Keszler néném barátnőjét vette el. azóta is nagy a kavarodás köztük. A ncnémnek biztosan az járt a fejében, hogy őt veszi el, de abból nem lett semmi. Aztán jött a gyerek, s Keszler elmaradt a klubból.

(Folytatjuk.)