Somogyi Néplap, 1975. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-17 / 218. szám
X WÄSÄftl ZÁRSZÓ fl jelképes koronát a 17 J napig nyitva tartó 68. Orszá- ] gos Mezőgazdasági és Élei- ( miszeripari Kiállítás és Vásár, valamint az AGROMAS- EXPO ’75 bemutatósorozatára az az ünnepség tette föl, amelynek keretében vasárnap dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter átadta a vándordíjakat a legjobb nyolc gazdaságnak, illetve vállalatnak. Ezek az ezüstserlegek — amelyek »■vándorolnak«, minden vásáron új gazdához kerülnek — egyébként már a nyitáskor odaítélték új tulajdonosaiknak, akik 1980-ig, a következő vásárig őrizhetik őket. Közülük hadd említsünk meg hármat, a három szövetkezeti gazdaságot, mely az 1600 tsz reprezentánsának bizonyult. Kettő közülük országosan ismert: a nádudvari Vöx’cs Csillag Tsz, valamint a zöldség- és gombatermesztéséről nevezetes csepeli Duna Tsz. A harmadik a kocséri Petőfi Tsz. A főpavilonban voltak a vásár tartama alatt a serlegek — rögvest a bejáratnál, kétoldalt vehették szemügyre őket a látogatók. Mindenféle hangulatrontási szándék nélkül hadd írjam le mindjárt: a főpavilonra irányult a legfőbb kritikai össztűz, mert általánosságban és részleteiben is színtelen, nehezen áttekinthető volt ez a részleg. Természetesen a vásár egészéről ez már nem állítható. Ellenkezőleg: egybefonódott itt a hagyományos paraszti gazdálkodás megannyi eleme az iparszerű rendszerekével, s elmondhatjuk, hogy össztársadalmi érdeklődést váltott ki ez a kiállítás. Lemérhető ez a látogatók számán is: a mostani 17 napon ugyanannyi — 1.2 millió — vendég jött el, mint a legutóbbi, 1970-es vásár 24 napján! Ami az érdeklődők ösz- szetételét illeti, az első gyorsmérleg megvonói úgy vélekednek, hogy most minden eddiginél több volt a szakember, a különféle földművelő és állattartásban használatos masinák, berendezések értő szemlélője, s viszonylag kevesebb a laikus, aki pusztán a lovasbemutató és a birkacsárda, a hízott disznó vagy a badacsonyi borozó kedvéért jött el. Így van ez rendjén, hiszen az 1857 óta keltezett-sor- számozott mezőgazdasági vásároknak mindig is az volt a rendeltetésük, . hogy tanuljanak a mezőgazdák, s frissen szerzett ismereteiket hasznosítsák mindennapi gyakorlatukban. De jól egészítette ki a vásárt, hogy gyermekjátszóterén kétszázezer kislány és kisfiú fordult meg, játékokkal szórakozva, amelyek — például a kenderkötél — feltehetően bevonulnak az állandó játszóterekre is. Nemkülönben fölgyújtotta a felnőttkorba átnö- vekvő korosztály lelkesedését is a kiállítás: kitűnt ez az Alkotó ifjúság napján, amikor a legkülönfélébb pályázatok bizonyították az ifjú agrárértelmiség hozzáértését. A szó valódi értelmében volt színfolt az az »alkiállítás«, amelyeket képzőművészek műveiből rendeztek. Az ő képzelő- ' tűket természetesen ősidők óta foglalkoztatja a földművelés, így a mostani, gyökeresen megváltozott falukép és gazdálkodás is. Dr. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombi- | nát vezérigazgatója egy rádiónyilatkozatban hasonlattal jellemezte, miként módosult a vásárkép az évek folyamán. Lám, ma Bábolna — hagyományaihoz illőn — az ország legnagyobb lótenyésztő gazdasága, ám 1100 lovának »termelési értéke« alig 2 százaléka a kombinát teljes termelési értékének. Így fest az országos összkép is: gépek dominálnak mind több részterepen, jóllehet a hagyományos módszerekről sem szabad megfeledkeznünk. II vásár tehát jó tükre volt az, élelmiszer- és fagaz- j daságunknak, egyszersmind megmutatta azokat a lehetőségeket, amelyekkel élni kötelessége minden vezetőnek, örvendetes lenne öt év múl- I tán majd elmondani, hogy az S idei vásár után éppoly lendületesen fejlődött mezőgaz- I daságunk, élelmiszeriparunk, fagazdaságunk, mezőgazdasági gépgyártásunk, vegyiparunk, mint 1970 és 1975 között. K. N. Segít a KISZ-brigád ötven új hellyel bővült a közelmúltban a ladi szociális otthon. Az eddig meglevő 150 személyes épület mellé egy új szárny hozzátoldásával alakították ki az újabb ötven beutaltat befogadó épületrészt, ezzel sokat enyhítve a megye elhelyezési gondjain. A munkát a Szigetvári Építőipari Ktsz végezte. Az épületrész határidő előtt készült el, az építés mindössze 8 hónapot vett igénybe. Ugyancsak több, szociális otthoni elhelyezést igénylő beteg kerülhet a drá- vatamási otthonba. Harminc hellyel bővítették az épületet. Nemcsak bővítésre került sor az utóbbi időben. A szociális otthonokban nagy szükség van az épületek megóvására, karbantartására is, amelyhez nincs mindig elegendő pénz az otthonok költségvetésében. Ezért nagyon jól jön az olyan segítség, amelyet augusztus végén a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat karbantartó KISZ-bri- gádja nyújtott a patalomi szociális otthonnak. Négy napon keresztül mintegy százötven- ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az épületen és környékén. A fiatalok szerződést kötöttek az otthonnal, ennek értelmében ezentúl rendszeresen végeznek hasonló munkát. Részintézkedésből százezrek (Tudósítónktól.) A Lábodi Állami Gazdaságban az intézkedési terv szerint 330 000 forintot kívánnak mégtakarítani az energiahordozók szakszerűbb, ésszerűbb felhasználásával. A cél elérése érdekében'menet közben is vizsgálják a gépeket, például ellenőrzik, hogy a villanymotorok teljesítménye összhangban van-e a meghajtott gépek és berendezések energiaszükségletével. A biztonság és a vagyonvédelem figyelembevételével a fölösleges világító- testeket kiiktatták, s a használatban levőket is addig üzemeltetik, ameddig azokra szükség van. Az erőgépek állandó karbantartásával, az üresjáratok csökkentésével több mint 100 ezer forint megtakarítás érhető el; a benzinüzemű gépjármüveknél 3 százalékos megtakarítással 54 ezer forint. A táblákon végzett talaj- vizsgálatok mutatói alapján adagolják a műtrágyát. A humusztartalom javítása érdekében fokozzák a szerves trágyázást és a zöldtrágyázást. Nem közömbös, hogy a nagy mennyiségű műtrágya a tárolás ideje alatt mennyit veszít hatóanyagából. Ezt a veszteséget minimálisra kívánják csökkenteni. Ugyanezeket lehet elmondani a növényvédő szereknél is: A magas fokú gépesítésnél sok alkatrészre van szükség. Ha csak 2 százalékos lesz az alkatrész-megtakarítás értéke, 208 ezer forint marad meg eredményként. Sok kicsi sokra megy — tartja a közmondás. Ahol sok az állat, naponta állatonként csak dekányi takarmánypazarlás is nagy összeget jelent. Ezt mutatja a 150 ezer forintos megtakarítási terv is. A szakemberek véleménye szerint ez elérhető a legelők jobb kihasználásával, a takarmányozási technológia szigorú megtartásával. A különféle egyéb költségeknél fokozott ellenőrzéssel, vétkesség megállapítása esetén áthárítással szüntetik meg a pazarlást. Ha a tervet sikerül valóra váltani — s eddig következetesen munkálkodtak ezért a gazdaságban — akkor összesen több mint egymillió forintot takarítanak meg az ésszerű gazdálkodással. A kiskertek mesterei Az elveket, a szavakat híven tükrözte a mezőgazdasági kiállítás. A XI. .kongresszus állást foglalt a kertbarátmozgalom fejlesztése mellett — a 68. OMÉK pedig méltó teret szentelt ennek a népgazdasá- gilag is igen fontos területnek a bemutatására. És egy kicsit természetes az is, hogy a kiállítás egyik leglátogatottabb része volt a háztáji és a kiskertbemutató. Az A pavilonban mintegy hatszáz négyzetméter fedett területen, rendkívül kulturált környezetben a termékek százai. Gyönyörű, egészséges gyümölcsök, zöldségek kínálták itt magukat — akik termelték, valóban mesterei a kiskertnek. A szabad idő hasznos, egészséges és kulturált eltöltését sokféle rrtódon segíti, támogatja az állam. »Okos«, »ügyes«, a munkát megkönnyítő eszközök, kisgé- j pék sorakoztak, mérni. lehetett a jelen eredményét és látni lehetett a holnapot, a korszerűsödő háztáji termelés eszközeit, módszereit. A Hermes fogyasztási és 1 szüntelenül tömeg állt. Ennek Az országos hírű, I. díjjal kiértékesítő szövetkezet vető- ' a szövetkezetnek fő profilja a tüntetett pomázi kertbarátok magárusító pavilonja komi 1 kiskertek támogatása. termékei. A legkülönbözőbb munkaeszközök egészítik ki a mini kerti traktort. Kastélyiskiiák T anulmányok sokasága és az emberemlékezet vall örökségünkről. Nem akarok sokat beszélni róla. Három alkotó évtized tanúi, részesei vagyunk. S éppen ez a harminc év tanít mérlegelésre: ideje, hogy ne mindig a múlthoz, hanem tegnapi önmagunkhoz, a lehetőségekhez mérjük tetteinket. Most mégis az örökség jutott az eszembe, hiszen akkoriban mit kezdhettünk volna nélküle? A kastélyiskolák történelmi előnyt biztosítottak a somogyi gyerekek számára. Sokan emlékeznek még: micsoda öröm volt a honfoglalás; milyen hallatlan lehetőség mindjárt az államosítás után beköltözni a nagybirtokosok korábban megközelíthetetlen kastélyába, az intézői, a gazdatiszti lakásokba, s ott kezdeni az új életet. A felekezeti iskolák egy tantermét cseréltük föl tágas és világos, rangot jelentő, — de most már a közoktatás rangját kifejező — épületekkel. Nincs régi statisztikám, csak a hatvanas évek elejéről tudom: Somogy 32 kastélyiskolájának 491 tantermében gyúlhatott világosság az egykori cselédek gyermekeinek, unokáinak a fejében. De erről ennyi is elég. A kastélyiskolák már régóta nem az öröm forrásai. Eljárt fölöttük az idő. Létük és állapotuk feszít, gondot halmoz, tettekre serkent. S ma arról szeretnék beszélni, hogy nem is eredménytelenül. Témánk igazolni fogja, hogy ha tudjuk, mit akarunk; ha tervszerűen készülünk a változtatásra — igaz, nagy harcok árán —, nem marad el a siker. Okos, fölmérő, helyzetfeltáró tanulmány készült. A megyei tanács megbízta az Építés gazdasági és Szervezési Intézetet, amely tükröt tartott elénk. Csak néhány adatot mondok el: az 1970/71-es tanévben 430 helyen működött megyénk 299 iskolája. És még akkor is 20 oktatásra alkalmatlan kastélyisko- lában tanult öt és fél ezer gyerek, a tan.ulólétszám 13,9 százaléka. Valamit tenni kellett. Akkoriban munkálkodtak a IV. ötéves terv előkészítésén, a pénz azonban — mint közoktatási és közművelődési célokra mindig — kevés volt. Mindössze két kastélyiskola megszüntetését, illetve újak építését tervezhették — Kaposmérőn és Nágocson. Mi ez az omladozó, elöregedett épületek rengetegéhez? És közben Berzence s Vízvár iskolája életveszélyessé vált, be kellett zárni. Ügy mondták akkoriban: a helyzet tarthatatlan. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még magunkba roskadva tördeltük volna kezünket, rnagate- hetetlenül kiáltottuk volna világgá: semmit sem tehetünk. Szerencsére kinőttünk ebből a gyerekbetegségből. Emlékszem, Somogy országgyűlési képviselőcsoportja 1972-ben tárgyalt, vitatkozott a témáról. S a dátum csak azért érdekes, hogy kellőképpen tudjuk értékelni a gyors helyzetfölmérést, az országos szervek megértését és döntését is. 1972. október 11-én országgyűlés volt, ott. hangzott el a megyei interpelláció, vagy ha úgy tetszik: a segítségkérés a kastélyiskolák ügyében. És novemberben már az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei megegyeztek a megyei tanács vezetőivel a kastélyiskolák egy részének cseréjében. Eszerint két év alatt (beruházásaink ismeretében mondom: elképesztően rövid idő!) öt kastélyiskolát kell megszüntetni; s az újak építésének költségeiről is döntöttek. n megyei tanács illetékesei »elfelejtettek« lelkesedni, nem maradt idejük rá: cselekedni kellett. Intézkedési terv született — kemény, lényegre törő hangon. Tárgyalások a tervezőkkel, a beruházókkal, az építőkkel — ellenvetést nem ismerő, számon kérő következetességgel. És »csodák csodája«, ezúttal mindenki értette, hogy miről van szó; hogy egy hét, egy hónap késedelem katasztrófát okozhat; hogy a magyarázkodást már senki sem fogadja el. Gyerekeinkről. tehát a jövőről döntöttek. Értük még a beruházások másutt tapasztalható be’ső feszültségeit is föl tudtuk oldani. Útmutató tapasztalás. Hiszen nem mindig a gyerekekről, de mindig a jövőről van szó ... Zavarban lehetnék, mert az olvasó jól tudja: krónikásunk ott volt minden új iskola avatásán, s beszámolt a történésekről is. De látják-e az összefüggést? Fölfedezték-e, hogy milyen erőfeszítés húzódik meg az új létesítmények mögött? Tudják-e, hogy a megyei tanács következetes irányításán, a községi tanácsok mintaszerű hozzáállásán kívül most elismerés és dicséret, köszönő és ösztönző szó illeti a Somogy megyei Beruházási Vállalatot, a Somogy megyei Tervező Vállalatot, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatot, a barcsi és a hatéi TÖVÁL-t, amelyek mind képességeik javát adták a sikerhez? Az elismerés is kijár, nemcsak az elmarasztalás. S az iskolák ügyében rászolgáltak a jó szóra. Bizonyára emlékeznek még: a negyedik ötéves terv időszakára mindössze két kastélyiskola megszüntetését, illetve újak építését terveztük. S mi lett a tervből? Berzencén és Vízváron kívül Buzsák, Csököly, Darány, Lábod és Somogy- sárd! A két iskola 12 tantermével szemben 9 iskola 60 termét építettük föl, hét iskolával és 48 tanteremmel többet, mint amennyit megálmodhatott az alkotó képzelet. Ezt csak így lehet. Megértéssel, összefogással, következetességgel. Pénzéről beszéljek? Hetven hétmillióról szólhatok, s ebből 38 millió a megyei tanács támogatása. 30 millió a főhatóságoké, s 9 millió a községek szerény erejéből. Példamutató összefogás. Az iskolaépítés hatása másban is megmutatkozott. Lá- bodon, Berzencén, Vízváron ez ösztönzött a jobb vízellátásra (társulatok alakulták), Darányban, Somogysárdon klubkönyvtár épült az iskolában; ugyanitt és Csökölyben társadalmi munkát, tereprendezést vállaltak, kerítést építettek mintegy 3 millió forint értékben. S megtanulták becsülni saját kincsüket. A kastélyisikola örökség. Történelmi előny volt, ma már nyűg és teher. Nagyberki, Zákány, Mernye következik; Nagybajomban és Babócsán is megkezdik az építést a következő tervidőszakban. De még azután is marad kastély- iskolánk bőven. Sokan adtak példát a felszámolásukra. Hi- sziem, hogy követőkben sem lesz hiány ... Jávori Béla Hat hónapon belül fizetik ki az utazási költséget (Tudósítónktól.) A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ügyfélszolgálati irodája naponta 'több mint száz ügyféltől veszi át az útiköltség megtérítésére szolgáló orvosi utalványokat. Eddig gyakran előfordult, hogy az ügyfelek egyszerre kérték az egy éven belüli utazások költségének a kifizetését. A július elsején hatályba lépett jogszabályok szerint az utazási költségek megtérítését csak az igénybevételt követő hat hónapon belül lehet kérni. Ezért helyes, ha az ügyfelek — saját érdekükben — az útiköltség megtérítését az orvosi vizsgálatot követő hat hónapon belül igénylik. Az ügyfélszolgálati irodában elmondták, hogy sok a családipótlékügyben megjelenő ügyfél. Gyakran azt reklamálják, hogy a tovább tanuló gyermekek miért nem a 25. életévük betöltéséig kapják a családi pótlékot. Az új társadalombiztosítási törvény a tovább tanuló árvák árvaellátására való jogosultsági korhatárát a továbbtanulás idejére, legfeljebb 25 éves korukig emelte föl. Ez nem azt jelenti, hogy a csa- í ládi pótlék alapvető szabályai j is megváltoztak volna. A csa-1 ládi pótlék továbbra is a gyermek 16. életévének betöltéséig, alsó- vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán való továbbtanulás esetén pedig legföljebb a 19. életévig jár. A jövőben sem lehet családi pótlékot megállapítani — a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekeket kivéve — az előbbiekben említett korhatárt betöltött gyermekek után. Somogyi^ Néplap! 3
