Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

Befejezőit az európai Biztonsági értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) ban felmerülő fontosabb prob­lémákról és fokozzák az együttműködést a kontinens biztonságának és békéjének Az utolsó Harold Wilson brit kor­mányfő elnökletével tegnap délután 15.18 órakor (helyi idő) megnyílt az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet utolsó munkaülése. A délutáni ülés első szó­noka Walter Kieber liechten­steini miniszterelnök, hangsú­lyozta, hogy az aláírásra ke­rülő záróokmány hosszú fá­radozások eredménye, a dip­lomaták munkája most véget ért, a következő feladat a gyakorlati megvalósítás, amj a kormányok, a kormányzati szervek, de minden egyes em­ber feladata is. Ezután Gian Luigi Berti sanmarinói külügyi államtit­kár (külügyminiszter) szólalt feL Beszédében a biztonsági értekezlet sikeres befejezését »új korszak kezdetének« ne­vezte Európa történelmében. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök beszédének alaphangja az volt, hogy töb­bet várt az értekezlettől, mint amennyit ez valójában elért. »A 35 részt vevő ország egyet­értésére, a kongresszusra ala­puló záróokmány arra szol­gál, hogy körülhatároljuk az 1975-ben elérhető enyhülés lehetőségeit és határait.« teljesebbé tétele érdekében« — fejezte be beszédét Nicolae Ceausescu. A délelőtti ülés kevéssel 13.00 óra előtt (helyi idő) ért véget. munkaülés A tegnap délutáni ülés, s egyben a konferencia utolsó szónoka Agostivo Casaroli ér­sek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az egyházi közügyek tanácsának titkára volt. Elöljáróban felolvasta VI. Pál pápának az európai biz­tonsági konferencia zárósza­kasza alkalmából hozzá inté­zett üzenetét, amelyben a ró­mai katolikus egyház feje üd­vözletét küldi a konferencia részvevőinek és reményét fe­jezi ki, hogy a béke megszi­lárdul Európában és kiterjed az egész világra. Casaroli érsek beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági konferencia a legnagyobb kol­lektív erőfeszítés, amelyet az európai országok eddig vala­ha is tettek. Kiemelte, a zá­róokmányban foglaltak jelen­tőségét, és azok gyakorlati megvalósításának fontossá­gát. A vatikáni küldöttség veze­tőjének felszólalásával dél­után 4.30 órakor (helyi idő) véget ért az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet utolsó munkaülése. A záródokumentum aláírása A záródokumentumnak a részt vevő országok legmaga­sabb’ szintű politikai vezetői áltál történt ünnepélyes alá­írásával tegnap Helsinkiben, a Finlandia-palota nagytermé­ben véget ért az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet harmadik szakasza. Helmut Schmidt bonni kan­cellár után Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára, az NDK küldött­ségének vezetője, majd Ge­rald Ford, az Egyesült Álla­mok elnöke írta alá az ok­mányt. Ezután a francia ábé­cé szerint következtek tovább az aláírások. Tizenegyediknek írta alá Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, ti­zenötödiknek Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője, és harmincnegyediknek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a szovjet küldöttség vezetője. Az utolsó aláírás az okmányon Joszip Broz Tito jugoszláv elnöké. A harmincöt államférfi kö­zül egyedül Ford amerikai elnök írta alá bal kézzel a dokumentumot. A feltűnő öltözködéséről közismert Trudeau kanadai miniszterelnök ezúttal is hű maradt önmagához — zakó­jának gomblyukában hatal­mas vörös szegfűvel jelent meg. Minden aláíró előtt kü­lön toll feküdt az asztalon, és mindenki külön oldalon írta alá a dokumentumot. A záróokmány eredeti pél­dányát aláírásra Joel Pekuri, az európai biztonsági konfe­rencia szervező titkára nyúj­totta át minden egyes állam­férfiúnak. Az ünnepélyes aláírás után a konferencia Vrho Kekkonen finn köztársasági elnök rövid zárszavával ért véget, ti.00 óra előtt néhány perccel. Kekkonen záróbeszéde Kekkoneh elnök záróbeszé­dében többek között kijelen­tette : Népeink, amelyeknek oly sok tragédiát kellett átélniük, végre a mai napon hátat for­díthatnak a múltnak és előre­tekinthetnek a jobb jövő felé. Tudjuk, hogy milyen töré­keny lehet a béke, és hogy a haladást csak lépésről lé­pésre lehet elérni. A mai napon véget ért ez a konferencia. Mindazokból a beszédekből, amelyeket itt, e néhány nap alatt hallhattunk, levonhatjuk azt a következte­tést, hogy az összes részt ve­vő országok elismerik annak a sokoldalú folyamatnak az értékét, sőt a szükségszerűsé­gét, amelyet ezzzel a konfe­renciával elindítottunk. Ter­mészetes tehát, hogy a kon­ferencia záróokmányának vi­lágos akciótervet kell tartal­maznia arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel le­het biztosítani ennek a folya­matnak továbbvitelét. Az ér­2 I Somogyi Néplap tekezlet után a részt vevő or­szágoknak minden tőlük tel­hetőt el kell követniük a zá­róokmányban foglaltak meg­valósítására. Két esztendő el­teltével pedig ismét találko­zunk majd, hogy megvitassuk egymással az európai bizton­ság és együttműködés javítá­sával kapcsolatos létfontossá­gú kérdéseket. A finn államfő ezután meg­köszönte, hogy az értekezlet részvevői Helsinkit választot­ták a konferencia első és harmadik szakaszának szín­helyéül. Kijelentette: ezt úgy tekint­jük, mint elismerését annak a politikának, amelyet mi foly­tatunk, és szeretném erről a helyről kijelenteni, hogy or­szágom a jövőben is ezt a politikát kívánja folytatni. A konferencia véget ér, de az itt képviselt országok kö­zötti sokoldalú együttműködés folytatódik. Végül szeretném megragadni az alkalmat, hogy őszinte megelégedésemet fe­jezzem ki afelett, hogy az itt részt vevő országok következő találkozójának házigazdája J ugo&zlávia lesz, amelynek A magyar küldöttség. kormánya olyan határozottan összeforrott a mi közös célki­tűzéseinkkel. Ezennel bezártnak nyilvá­nítom az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszát — fejez­te be beszédét Urho Kekko­nen, a Finn Köztársaság el­nöke. Kádár János újságírókkal találkozott A biztonsági konferencia péntek délelőtti ülésének szü­netében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián résztvevő . ma­gyar küldöttség vezetője új­ságírókkal találkozott és vá­laszolt kérdéseikre. A szovjet televízió tudósító­jának adott nyilatkozatában méltatta a helsinki tanácsko­zás jelentőségét és emlékezte­tett arra a hosszú útra, ame­lyet végig kellett járni, amíg a konferencián képviselt ösz- szes európai állam, az Egye­sült Államok és Kanada állást foglalt a koegzisztencia mel­lett. Amint említette, ebben az alapvető kérdésben annak el­lenére egyetértés alakult ki, hogy a konferencián különbö­ző világnézetű emberek, kü­lönböző politikai rendszerek képviselői vettek részt. Emlékeztetett arra. hogy sok évvel ezelőtt a Szovjet­unió, a Magyar Népköztársa­ság és a többi szocialista or­szág kezdeményezésére fogal­mazódott meg a gondolat, amelyet az 1969-es budapesti felhívásban intéztek Európa népeihez és e gondoláit testet öltött és megvalósult. Az elért eredményeket érté­kelve emlékeztetett azonban arra is, hogy azokért kemé­nyen meg kellett dolgozni az értekezlet ellenzőivel szemben és hogy ez a jövőben sem lesz másiként, mert előrehaladás magától nem születik, de ez­után jobb feltételek között fo­gunk küzdeni.,/ A Szovjetunió világpolitikai szerepét méltatva kiemelte, hogy milyen nagy megelége­déssel hallgatta ' valamennyi küldöttség Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárá­nak beszédét. Nagy biztatás volt ez a jövőre nézve is, mert kifejeződött benne a szovjet nép közismert béke­törekvése. A szovjet küldött­ség vezetője ezzel az óriási háttérrel léphetett fel Helsin­kiben. A Newsweek című ameri­kai magazin moszkvai tudósí­tójának kérdésére válaszolva Kádár János elmondta, hogy valamennyi felszólaló beszé­dében megtalálható volt a közös alapvető mondanivaló, vagyis az, hogy érdekeltek vagyunk az európai béke megszilárdulásában, abban, hogy a békés egymás mellett élés valósággá váljék. Ez pe­dig sokoldalú együttműködést jelent az országok között. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: a tanácskozás eloszlatta azt a félreértést, hogy az ér­tekezlet sikerében csak a szo­cialista országok lennének érdekeltek. Hiszen minden felszólaló hangsúlyozta: ér­dekelt a békés egymás mel­lett élésben. Kádár János végül kifejez­te azt a meggyőződését, hogy a Helsinkiben elért politikai haladás megkönnyíti az elő­relépést a katonai enyhülés, a fegyverkezés csökkentése felé is. Ezt a gondolatot húz­ta alá a jugoszláv televízió­nak adott nyilatkozatában is. Sajtóvisszhang Az összes pénteki finn la­pok az európai biztonsági kon­ferencia csütörtöki napjáról beszámolva hangsúlyozottan ismertetik Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának beszédét. Brezsnyev beszédé­nek pozitív visszhangja van a nyugati delegátusok körében — írja többek között a Hel- singin Sanomat. Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának a magyar küldöttség vezetőjének beszé­déből a Helsingin Sanomat ki­emeli, hogy a magyar delegá­ció vezetője utalt az államok közötti kapcsolatokat szabá­lyozó tíz alapelv jelentőségére. A Kansan Uutiset hosszabb terjedelemben ismerteti Kádár János beszédét, kiemelve a le­szerel ésiröl és a haderők csök­kentésének kérdéséről mondot­takat. A Kansan Uusiitet fény- képjelt is közöl Kádár János és Urho Kekkonen finn államfő csütörtöki találkozásáról. — Soumen Sosialidemokraatti vezércikkében arról ír, hogy megerősödött Finnországnak mint békeszerető és aktív semlegessége politikát folyta­tó országinak a szerepe. * • • Első oldalon, széles szalag- címek alatt, fényképes tudósí­tásokban számolnak be az ősz" szes pontok reggeli moszkvai lapok Leonyid Brezsnyev hel­sinki beszédéről és a szovjet küldöttség programjáról. Cím­oldalon közölt jelentést a Pravda, a Szovjetszikaja Rosz- szija, a Trud, a Krasznaja Evezd a és több más reggeli na­pilap Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozójáról a Finlandia palotában. Az Humanité kommentárjá­ban hangsúlyozza: Brezsnyev az enyhülés új távlataira mu­tatott rá és különösen felkel­tette a figyelmet beszédének az a része, amelyben a fegy­verkezési verseny megszünte­tésének szükségességéről szólt és hangsúlyozta, hogy az eny­hülésnek most már katonai téren is konkrét intézkedé­sekben kell megnyilvánulnia. A lap ugyanakkor sajnálatos­nak tartja, hogy Giscard d'Estaing beszédében épp ezen a téren tanúsított feltűnő tar­tózkodást. Az Humanité ismerteti Ká­dár János beszédét is és ki­emeli azt a kijelentését, hogy a magyar kprmány véleménye szerint az államok közötti kapcsolatok elvi rendezése és a gyakorlati megvalósítás fo­kozza majd a politikai bizal­mat, a politikai bizalom meg­erősödése pedig megkönnyíti az európai fegyveres erők és fegyverzetek ésszerű csökken­tései. I Kétoldalú tanácskozások Kádár János, Lázár GvörfiY és Puja Frigyes megbeszélései A Helsinkiben tartózkodó magas rangú politikai vezetők folytatták kétoldalú megbe­széléseiket. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Erich Honecker,'' az NSZEP KB első titkára csü­törtökön este baráti eszmecse­rét folytatott a finn kormány által adott fogadás folyamán. Megvitatták a nemzetközi helyzet különböző kérdéseit, s ennek kapcsán kiemelték, hogy mennyire jelentős a biztonsá­gi konferencia sikeres lezárá­sa az európai és a nemzetközi enyhülési folyamat szemszögé­ből Szó volt Magyarország és az NDK testvéri együttműkö­dése elmélyítésének kérdései­ről is. Kádár János találkozott Erich Honeckerrel, a Német Szocialista Bgységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárával is. Megbeszélést folytattak or­szágaik és pártjaik kétoldalú kapcsolatairól és az idős&erű nemzetközi kérdésekről. Kádár János találkozott és baráti eszmecserét folytatott Edward derekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón részt vett ma­gyar részről Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Pú­ja Frigyes külügyminiszter, lengyel részről Piotr Jarosze- wicz miniszterelnök és Estefan Olszowski külügyminiszter. A meleg hangulatú, elvtársi eszmecserén foglalkoztak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet kérdései­vel. s kiemelték az aláírásra kerülő okmányban összefog­lalt alapelvek nagy jelentősé­gét az európai béke és bizton­ság szempontjából. Érintették a ■ nemzetközi élet egyéb kér­déseit is. Megállapították, hogy a.kát ország kapcsolatai harmonikusan fejlődnek és to­vábbi intézkedéseket tesznek azok bővítésére. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet alatt találkozóra került sor Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök között. Az eszmecsere során, amelyen részt vett Puja Frigyes ma­gyar és Pedro Cortina Mauri spanyol külügyminiszter, a két ország . kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről volt szó. Helsinkiben, az értekezlet színhelyén pénteken találkozó­ra került sor Puja Frigyes kül­ügyminiszter és Henry Kissin­ger, az Amerikai Egyesült Ál­lamok külügyminisztere kö­zött. A külügyminiszterek esz­mecserét folytattak a két or­szág kapcsolatai és a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről. A találkozón részt vett Nagy János külügyminiszter­helyettes és Arthur Hartman európai ügyekkel megbízott külügyi államtitkár. Brezsnyev Schmidtfel és Ceausescuval találkozott Csütörtökön Helsinkiben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára megbeszélést tartott Hel­mut Schmidttel, a Német Szö­vetségi Köztársaság szövetsé­gi kancellárjával. A találko­zón részt vett Andrej Gromi- ko, az SZKP Központi Bizott­sága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere és Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetsé­gi Köztársaság külügyminisz­tere ■ is. A felek véleményt cserél­tek a szovjet—nyugatnémet kétoldalú kapcsolatok néhány kulcskérdéséről. Brezsnyev és Schmidt kijelentette, hogy egyaránt törekszik a két or­szág közötti megértés és együttműködés további elmé­lyítésére, valamint arra, hogy különböző ^területeken gya­korlati megállapodásokra jus­sanak. A tárgyalófelek meg­egyeztek abban, hogy a két ország külügyminisztere talál­kozót tart a feleket kölcsö­nösen érdeklő kérdések meg­vitatása céljából. A nemzetközi problémák­kal kapcsolatban Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt i különleges figyelmet szentelt az európai országok között a békén, enyhülésen és a jó­szomszédságon alapuló kap­csolatok fejlesztése távlatai­nak. Ezzel összefüggésben meggyőződésüket fejezték ki, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia eredményei újabb fontos sza­kaszt nyitnak az európai kon­tinens életében. A találkozó tárgyszerű és konstruktív légkörben folyt le. Leonyid Brezsnyev találko­zott Nicolae Ceausescuval, a Román KP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársa­ság elnökével. Az elvtársi beszélgetés so­rán a felek leszögezték, hogy az európai biztonság és együttműködés szempontjá­ból rendkívül jelentős a hel­sinki konferencia. Brezsnyev és Ceausescu véleményt cse­rélt az SZKP és a Román KP közötti testvéri kapcsolatok, valamint a szovjet—román politikai, gazdasági, tüdomá- nyos-műszaki és más terüle­teken megvalósuló együttmű­ködés további fejlesztésének I és elmélyítésének kérdéseiről. Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, az NDK kül­döttségének vezetője, baráti megbeszélést folytatott Aarne Saarinennel, a Finn Kommu­nista Párt elnökével, a kon­ferencián részt vevő finn de­legáció tagjával. Honecker ta­lálkozott Agostino Casaroli érsekkel, a Vatikán delegáció­jának vezetőjével is. A felek mindkét megbeszélés során méltatták az európai bizton­sági és együttműködési kon­ferencia jelentőségét. Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök az EBK-csúcs harmadik napján Karamanlisz görög miniszter- elnökkel együtt reggelizett. A 40 perces »munkareggeli« ke­retében a két politikus egye­bek között a ciprusi kérdés­ről és a francia államfő szep­tember 17-e és 20-a között Görögországban teendő láto­gatásáról tárgyalt. Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja, tegnap délelőtt 45 perces eszmecserét folytatott Todor Zsivkov bolgár állam­fővel, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkárával. A nyugatnémet kormányfő elő­zőleg Ceausescu román elnök­kel konzultált. Ugyancsak délelőtt tárgyalt egymással szívélyes légkörben Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára és Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB el­ső titkára. Aláhúzták az EBK sikeres befejezésének je­lentőségét. Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere, amerikai kollé­gájával, Henry Kissingerrel találkozott. Costa Gomes portugál ál­lamfő Urho Kekkonen finn elnökkel folytatott 20 perces eszmecserével kezdte meg pénteken kétoldalú megbe­széléseit, majd Carlos Arias Navarro spanyol miniszterel­nökkel tárgyalt. « /*

Next

/
Oldalképek
Tartalom