Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-12 / 188. szám

Kalinyini vendégek Kaposváron MAI KOMMENTÁRUNK (Folytatás az 1. oldalról) magyar buszba szovjet, a vendégekébe pedig somogyi fiatalok ültek át. Megkezdő­dött az ismerkedés. Egymás dalait énekelték, gitár- és harmonikakísárettel: szótár, tolmács és mutogatás segítsé­gével beszélgettek. Balatonszemesen egy kis időre megszakították az uta­zást. Magyar és- itt üdülő szovjet úttörők köszöntötték a vendégeket. Kaposváron a Dorottya- szállóba vezetett a csoport út­ja. Itt egy rövid pihenő és az ebéd után Bogó László, a me­gyei pártbizottság titkára tá­jékoztatta a • kalinyini küldöt­teket a megye gazdasági éle­téről, mozgalmi tevékenységé­ről, a társadalmi és tömeg­szervezetek munkájáról. Ki­tért a harmincéves fejlődés eredményeire, az iparosodás­ra; szólt arról is, hogy a párt tevékenységéből milyen részt vállalnak a fiatalok. Szenes Imre a KISZ somo­gyi tevékenységéről és az or­szág ifjúságának helyzetéről beszélt. Kiemelte az ifjúsági törvény és az ifjúságpolitikai határozat jelentőségét. Be­szélt a társadalmi munkaak­ciókról, a védnökségekről, a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről. Ezután a vendégek kérdése­ket tettek föl a megyei veze­tőknek. Elsősorban a párt és a KISZ kapcsolata érdekelte őket, kíváncsiak voltak a fia­tal párttagok munkájára. A gazdasági élet területéről a lakásépítkezés keltette föl leg­inkább a figyelmüket. A tájékoztató után a fiata­lok indultak a Szabadság parkba, hogy megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet. \ koszorúzáson — melyen sok kaposvári fiatal gydlt össze — i részt vettek a Ki tud többet j Magyarországról? vetélkedő i Kaposváron tartózkodó szov- j jetunióbeli nyertesei is. A ma- j gyár és a szovjet Himnusz el- I hangzása után Szenes Imre és ' | Szergej Ivanovics Kapicin ko- j j szorúzta meg az emlékművet, í Ifjúgárdisták álltak díszőr-1 séget. ^hangzott az Interna- cionálé, az orosz és a magyar nyelvű ének összefonódott. A koszorúzás végeztével a Kilián ifjúsági központba mentek a részvevők. Itt ren­dezték meg a magyar—szovjet barátsági nagygyűlést. Először Szenes Imre köszöntötte a /ka­linyini delegációt és vezetőit. Beszélt a fasizmus felett ara­rült, itt, Somogybán is érez­tük, milyen nagy szeretettel fogadnak minket. Szeretnénk még jobban megismerni az itteni fiatalokat és tovább erő­síteni a barátságot. Beszédét követően a kali­nyini fiatalok nevében egy Kaposvár fiataljainak szánt ajándékserleget adott át Cse­resnyés Istvánnak, a városi KISZ-bizottság titkárának. A forró hangulatú nagygyű­lés után szovjet és magyar művészek, táncosok adtak nagy sikerű műsort. A végén ütemes tapssal, «-barátság«, «■druzsba« kiáltással vonultak ki a teremből a KISZ-esek és a komszomolisták. A vendégek este városné­zéssel töltötték idejüket és meglátogatták magyar bará­taik családját. L. P. R mérleg figyelmeztet Nem szabad mindenre ki­terjedő, általános érvényű következtelést levonni a me­zőgazdasági üzemekben ké­szített, az első félév ered­ményeit és kieséseit összegező mérlegekből. Ez következik abból a sajátos tényből, hogy a bevételek nagyobb része az év második felében folyik be főképp a növénytermesztés­ből. és a költségek, a mun­kabérek . is másképp alakul­nak a betakarítások idősza­kában, mint amikor mind­ezeket még csak előkészítik. Ettől függetlenül sok min­denre figyelmeztet a félévi mérleg, s az első hat hónap tapasztalatait nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni annak érdekében, hogy az évi ter­melési és pénzügyi tervek hiánytalanul megvalósulja­nak. Így gondolkodtak az ádándi—bálát onszabadi No­vember 7. Termelőszövetke­zetben, ahol nagy súlyt he­lyeznek a félévi adatokra, azoknak a tervhez viszonyí­tott alakulására. Jóllehet eb­ben a közös gazdaságban a termelési értéknek majd­nem a fele, az üzemi jöve­delemnek pedig több mint 60 százaléka a növényter­mesztési főágazatból szárma­zik, következésképp az ered­mények zöme a második fél­évben, a betakarításokkal válik ismertté. A félévi elem­zés fontosságát Scheer György főkönyvelő így in­dokolja: »Ha az első félév­ben tervszerűen gazdálkod­tunk a költségekkel, akkor ez — a várható hozamoktól függetlenül — jelentősen meghatározza munkánk ered­ményét .. .K S a tapasztala­tokat nemcsak lehet, hanem kell is hasznosítani a hátra­levő időszakban: szükség van korrekciókra az egyensúly fenntartása érdekében. Ebben a közös gazdaság­ban az első félév során 28.4 millió forint bevételre tettek szert, ez az éves tervnek 31,4 százaléka. Ugyanakkor az egész évre előirányzott kiadások 54,5 százalékánál tartottak a hatodik hónap vegén. Több mint 9.1 millió forintot fordítottak munka- díjra, ez nem éri el az egész évre tervezett összeg felét, mégis arra inti a szövetkezet vezetőit, hogy a második fél­évben — amikor fokozódik a munkadíj-f elhasználás, hi­szen ebben az időszakban adódik a legtöbb mun,ka — fokozzák a fegyelmet a bér- szabályzalok megtartásánál és a munkák igazolásánál. A mérlegelésből arra a megál­lapításra jutottak, hogy az üzemágak tevékenysége költ­séggazdálkodás szempontjá­ból’ általában tervszerű. De az is kitűnt az elemzésből, hogy az állattenyésztési fö- ágazaton belül némely ága­zat nem adja a várt hoza­mot, illetve a tervezettnél magasabb önköltséggel ter­mel. Tehát: a félévi összegezés hasznosítható tapasztalato­kat ad. s ezeket cpkor is fi­gyelembe kell venni, ha a bevételi, jövedelmezőségi arányok a második félév ja­vára tolódnak el. Ezért hasz­nos a mérleg megvonása, a tanulságok megbeszélése és a további intézkedések meg­határozása valamennyi me­zőgazdasági nagyüzemben. h. r. Az utóbbi évek egyik leg­nehezebb aratása vasárnap országszerte befejeződött. Ezen a napon már csak az ország egyes vidékein, ahol a belvizek korábban elöntötték a gabonát, akadt dolguk a kombájnoknak. Közülük fő­ként a lánctalpas típusokat állították munkába, mert csakis ezek a gépek boldogul­tak a még mindig átázott, sáros-nedves talajon. Csongrád megyében vasár­nap még tucatnyi gazdaság­ban vonultak ki az arató­cséplőgépek a termés utoljá­nak betakarítására. A mély fekvésű Tisza—Maros szöglet­ben, valamint Hódmezővásár­hely határában, a belvizektől meggyötört földeken, vissza­maradt búzát, takarították be. most már teljesen. Zalában »■tarlóműszakot« tartottak; nagy erővel folyt a szalma betakarítása és a tarlóhántás. Az országán többfelé láttak hozzá — Csongrádban is — egy másik aratáshoz, a ken­der betakarításához. Az idei aratásnál a gépek mintegy 1,7 millió hektárról »hozták le« a termést. Hat­százharminc községben és vá­rosban 1400 átvételi hely 2200 átvételi vonalán' fogadták a gabonát. A Gabona Tröszt vállalatai 500 új anyagmoz­gató és tisztítógépet állítot­tak munkába, és naponta 4000 tonnával fokozták a gabona­szári tó gépek teljesítményét. Az idei aratás részben a gépesítés szempontjából volt jelentős, amennyiben először vizsgáztak nagy számban a hazai gabonatáblákon, az újabb mintájú SZK—5-ös és SZK—6-os kombájnok, ame­lyek a régebbi típusú SZK— 4-es gépeket váltják föl. Az új szovjet kombájnok a kö­I vetkező években ugyanolyan ismertek és népszerűek lesz­nek a gazdaságokban, mint az eddig alkalmazott típus — erre lehet következtetni az idei betakarításnál szerzett műszaki tapasztalatokból. Meghatározója volt még az idei aratásnak az a közös erőfeszítés, mellyel a termelők kisegítették egymást a rend­kívüli időjárás, az állandó esőzések idején. A szomszé­dos gazdaságok rendszeresen kölcsönöztek egymásnak kom­bájnokat és más gépeket, egyes vidékeken csakis ífiy Lehetett betakarítani a gabo­nát. Tartós fogyasztási cikkek gáztűzhelyeket, olaj­Befejeződött az aratás tott győzelem és az azóta eltelt idő har­cairól, munkájáról. Kiemelte a szocialista tábor békepoliti­káját és szólt a világ ifjúsá­gának békevágyáról. Beszédét így fejezte be; — Harmincéves barátság fűz össze Különösebb panaszra nem I lehet okunk. Hiszen — becs- mm í lések szerint — 26—26,5 mii» ! lió háztartási gépet és hír- | ! adástechnikai készüléket bír- j rókát, I tokol a lakosság. Ma száz ház- ; kályhákat, forróvíztárolókat, í tartásban ötször annyi sze- j az újdonságok közül például a í mélygépkocsi, hét és félszer konyha páraelszívókat, mind­több villamos hűtőszekrény ■ azt, ami a tartós fogyasztási található, mint tíz esztendő- j cikkek sorába tartozik, s ami­vel ezelőtt. Minden száz csa- | nek dolga, hogy könnyebbé, Iádból mosógéppel hetven, te- kényelmesebbé tegye minden­jelentőségéről ! levíziókészülékkel 68 rendel- napjainkat. Nagyobb meny­tartós problémákkal kezik. S akkor még nem em- | nyiség, jobb minőség, mi gond lítettük a bútorokat, kerékpá-1 lenne tehát? Akad. Megváltozott a sorrend Érthető, hogy a tartós fo-1 nőtt a bútorok vásárlása, s nmceyes Daratsag ; gyaszt_asj cikkek tömegesebb j az iparban végrehajtott re­bennunket, másfél elterjedésének kezdeti idősza- 1 konstrukció eredményeként a évtizedes testvérkapcsolatunk kaban a mennyiségi igények mennyiségi igényeket - mara­van Kahnymnal. A mostani kielegltese álit az első helyen. | Szinte mindenből kevés volt, tv-készülékből éppúgy, mint bútorból, hűtőszekrényből. A fesztivál újabb barátságunk erősödésének. A beszédet nagy tapssal fo­gadták a fiatalok. Ezután Szergej Ivanovics Kapicin szólt. Megköszönte az üdvözlő szavakat, bemutatta a kalinyjni delegációt; mun­kásfiatalok, művészek, diákok jöttek Kaposvárra. — Minden magyarországi nap nagyszerű emlékünk ma­rad — 'mondta. — Már az el­déktalanul kielégíthetik. Csakhogy — mint azt a Mi­nisztertanács 1974. november 8-i ülésén megállapította — telített a piac — ezek kerül tek előtérbe. A gyártók né­melyike azonban késve is­mert? fel e változást; lépés­hátrányban van. A hetvenes években eszten- ső napunk nagyon jól sike- | dónként 10—12 százalékkal minőségi, műszaki jellemzők, j ez ma már nem elég. Hiány készülékek ún. szolgáltatási j mutatkozik kiegészítő és kis képességei háttérben marad- bútorokból) a lehetségesnél tak. Ma azonban — amikor, bizonyos árukból majdnem szerenyebb a választék, s an­nak is csupán egy részét is merheti meg a vevő, s bár a fővarosban és nyolc megye- székhelyen Domus áruházak épültek, épülnek, a bútor­kereskedelem raktározási és hálózati gondokkal küzd. Ügy jellemezhetjük a mai helyzetet, hogy még nem zárult be a kör, s a résen el­illan az öröm, a felelősség, olykor maga az áru is. Hi­szen egy T dugó hiánya meg- akádályozhatja a rádió és a magnetofon közös használa­tát, ha nincs magnókazetta, néma a készülék, elem híján szobadísz a táskarádió, s hiá­ba a vidéki házban a vízve­zeték. ha a fürdőszobába nem vehetik meg a 80, 120 vagy 200 literes forróvíztárolót, mert hónapokon át remény­telenül keresik az üzletekben. Folytathatjuk azzal, hogy bi­zonyos árukból ismétlődő hiány mutatkozik — így ke­rékpárokból, asztali rádiók­ból, fürdőszobai felszerelé­sekből, főként fajansz mos­dókból — szegényes a válasz­ték. Egy szakaszoló története Összhang, rugalmasabb igazodás Ne pöröljük el azt az ipar- r vekszik a kereslet az egyéb tói, a kereskedelemtől, 'amit J lakásfejlesztési tárgyak joggal sorolnak eredményeik j iránt. Mégis, az érzékenyebb közé. A növekvő árumennyi- j hallású szakemberek azt ál- séget, a részletvásárlás lehe- j lítják: új szelek fújnak, bár­tőségét, a javuló minőséget, a j mit már nem lehet eladni. A Kaposvári Villamossági Gyár termékei közül talán a legkeresettebb a terheléssza­kaszoló, amelyet áramelosztó állomásokba építenek be. Megrendelőik — közöttük a legnagyobb a - Magyar Villa­mosművek ,— többször kifogá­solták, hogy túlzottan minia­türizált a szerkezet, s nagyon bonyolult az oltókamra és a működtető szerkezet kezelése. Ez még 1968-ban történt. Akkor két fiatal villamos- mérnök került a gyárba: Ghi- hor Zoltán és Domokos And­rás, ők foglalkoztak az új tí­pusú terhelésszakaszoló ki­dolgozásával. Domokos András közben el­ment a gyárból. A sikerről már egyedül Ghihor Zoltán tudott tájékoztatni. Évek szorgalmas munká­jával sikerült kialakítani az MTS 10 és 20 kilovoltos ter­helésszakaszolót, amely azért jelentős az egész erősáramú Iparban, mert hosszú élettar­tamú és biztonságos. Az üzemvitelnél jelentős az ener­giamegtakarítás is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyártáskor mintegy 40'' szá­zalékos a rézmegtakarítás. A két fiatal mérnöknek I jótállási idő hosszabbodását, az ingyenes házhoz szállítás , ez : és üzembe helyezés bevezeté­sit az első jelentős újítása. Azt hogv" 1970 ^ '1!m között évi átlagban 23 száza­lékkal bővült a fogyasztási cikkek behozatala a szocia­lista országokból, s ennek 60 százaléka tartós fogyasztási cikk. Am amint arra tavaly, a második félévben lezajlott országos népi ellenőri vizs­gálat rámutatott, az ipar és a melyre a szerződést 1973-ban megkötötték. A gyártmány 23 százalékos tiszta nyereséget hoz a vállalatnak, »pedig a hasonló készülékeknél 15—17 Huszár Tibor, a kísérleti százalék már jónak számít, műhely vezetője szívesen em- Nem csoda, ha a Villamos- 1 ék ezik a közös fejtörésekre, állomás-szerelő Vállalattól a próbálgatásokra. A prototípus Magyar Villamosmüvekig az náluk készült a gyártáshoz összes berendezést gyártó vál- ! kereskedelem eavüttműkö- szükseges nyolcfajta szerszám- lalat annyi megrendeléssel bése mind 3/ úi áruk mind a mai együtt. Szükség is volt árasztja el a gyárat, hogy faV1táT az alka részeliá7ás te­fár^UM1«aSZakn?® t -gyak0rforü'nek. ha ki tudják elégi- ,-ületén nem kellően össze- tata. Maga az ujito mondja, tem a hazai igényeket. Eddig hangolt hiányzik a rugalmas ^ “00 készüléket bocsátották ki, j fÄu képe^ege s mind s az ev vegere 800-at tervez- ennek kárát a vevő látja, nek eladni. j Tavaly 278 ezer villamos Az újítás szabadalmaztatá-! hűtőszekrényt, 320 ezer ke- sa egyébként egy adminiszt- j rékpárt, 217 ezer tv-készülé- rációs tévedésen múlott csak j adott el a kereskedelem, Erre Ghihor Zoltán azt mond- í negyedévente 120—130 ezer ja: »Az a fontos, hogy ma I r®dió talál vevőre. Rohamo­hogy más az. amit egy iskola pádból kikerült, elméletileg ugyan felkészült ember gon­dol, és megint más az, amit a munkapad mellett meg is lehet valósítani. Már panaszkodnak a kísér­leti műhely dolgozói, mert annyira megnőtt a terhelés- szakaszoló iránt a piaci igény, hogy a sorozatgyártásba ne­kik is segíteniük kelL már sorozatban masinánk.« készül a mi G. J. san emelkedik a bútorok for­galma — havonta 170—190 ezer darab kárpitozott ülőbú­tort bocsát ki az ipart —, nö­Megnőtt a vevő igénye, vá­lasztékot követel, s azt is, hogy garanciában és azután is kellően karbantartsák kü­lönböző, nagy értékű tár­gyait. A tartós fogyasztási cikkek tartós problémái sok tekin­tetben most már az ipar, a kereskedelem körmére égtek, s a megoldatlan gondok egy­re nagyobb teherként nehe­zednek a szolgáltatóhálózatra is. A legutóbbi időkben kor­mányszinten és a tárcák kö­zött jó néhány határozat, megállapodás született a gyor- ' sabb haladás érdekében. Ez kedvező feltétel ahhoz, hogy az új szelek ereje növeked­jék, eltisztítsák az útból mind­azt, ami miatt, amin a vevő bosszankodik. M. O. Somogyi Néplápi 3 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom