Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-06 / 183. szám
Dr. Latos István — Sárosi József: Politikai munka Cédrusok panasza Szavazatunk súlya A gazdasági és társadalmi fejlődésnek hazánkban is figyelemre méltó velejárója a városok számának s társadalompolitikai jelentőségének fokozatos növekedése. A felszabadulás előtt 56 városunk volt, jelenleg pedig — a fővárost nem számítva — 82 van. A vidéki városokban él a lakosságnak csaknem egyharmada, de ami ennél is jelentősebb: a gazdasági élet dinamikus fej ülést tartott a Somogy megyei természetvédelmi albizottság. A napirenden egy kiadvány szerkesztése szerepelt, amelynek legfontosabb célja, hogy bemutassa a megye szép tájait, — védett és védelem alá ktérülő területeit, növény- és állatvilágát. A kiadvány várhatóan la jövő év tavaszán jelenik meg. ■ j Bulgáriában minden évben ] ja. Sokkal kíváncsibbak az lamint a lakókörzeti alapszer- rendeznek egy úgynevezett ország más tájaira, mint — vezetékről. A párt-, az állami nagy túrát. Több napig tart,j mondjuk — a Zselicre, a bar- és a társadalmi szervek közöt- j s a részvevők gyalog vágnak esi ősborókásra, a niklai Berti feladat elhatárolásáról szóló : neki a 120 kilométeres táv- J zsenyi-kúriára. Egerbe, Sop- fejezetben hasznos módszerta- l nak. Az idén 40 ezer ember j ronba, as Bakonyba és a többi ni- tanácsokat olvashatunk. ; vett részt ezen, közöttük 30 : kirándulóhelyre szervezett I ezer volt a fiatal. A jó szer- ' osztálykirándulások elsősor- : vezésnek köszönhető, hogy j ban a középiskolásoknak »va- \ évről évre nő a népszerűsége; i lók«, akiknek sokkal többet j nemcsak az ottani turisták, mond egy-egy történelmi em- ! hanem külföldiek is szívesen jelentkeznek erre. Végezetül a városi és a járási pártbizottságok együttműködésének főbb területeit érintik. A kiadványt jól hasznosíthatják a városi pártszervek és szervezetek, valamint. Egy természetbarát vélemé„ _______________________ . a függetlenített politikai műn- ______________ ______ l ődése következtében az ipari j katársak. mert sok segítséget J nyét idézem: Somogybán nem termelés számottevő hányada j ad a gyakorlati pártmunkához, ; lehet megmozdítani eígy álta- itt összpontosul. Fejlődik a a városok sajátos feladatainak j lános iskolai osztályt megyén városok kulturális élete és a j megoldásához, közéletnek is fontos színterei, i (Kossuth Könyvkiadó 1975) A könyv szerzői a városokban végzett politikai munkáról eddig megjelent irodalom és saját gyakorlati tapasztalataik felhasználásával kívánnak segítséget adni a Politikai Bizottság ezzel kapcsolatos határozatának végrehajtásához. A. bevezető részben a politikai munka kialakítása során figyelembe veendő sajátosságokkal foglalkoznak. Attekin j belüli kirándulásra, és ez el- I sősorban a pedagógusok hibaKözösségvállalás a gondban Miből, honnan pótolják a j akkor könnyebb lesz pótolni rossz időjárás okozta kiesese- a kieséseket. Ugyanebben---------—o—*------------ ----------- I két mezőgazdasági üzemeink? , , , t ik a pártbizottságok tevékeny- ! Sok termelőszövetkezeti, álla- . gazaasagDan , r_________ ________ s égének legfontosabb területeit | mi gazdasági vezetőnek fő a j vezető papírlapot húzott ki a j megyénkben nincs rögzítve, és módszereit, részletezik azo- j feje emiatt pbben az időszak- j fiókjából: az egyik fiatal tsz- j mi az, amit elsősorban aján6zemélyzeti lék, mint egy hatodikos kis- ! diáknak. Eltekintve attól, hogy nem mindenki kíváncsi ugyanarra, , azt kell mondanunk: feltűnő, hogy a somogyi turizmus szinte teljesen az ország más tájai felé fordul. Vagy a Balaton felé — de azt nem lehet természetjárásnak nevezni. Nemcsak a szép területek- ! ről van szó. Kastélyokról, ar- | borétumokról, műemlékekről, híres fákról, építészeti ritká- j Ságokról is. Ha valaki mindent meg szeretne nézni a megyében, hosszú időbe telne. Van azonban ennek egy másik oldala 5s: épp a fent em- 7 I lített bizottság ülésének tapasztalata. Hogy tudniillik kát a követelményeket, ame- I ban megyészerte. lyeket a Politikai Bizottság . sem irigylésre méltó sok gaz ! határozata tartalmaz. Megfő- ; daságnak a helyzete, hiszen S«dve a galmazzák a várospolitika cél- ezt a probiémat rövid időn iát, tartalmat es eszközeit. , , „ , , . belül meg kell oldani, megRészletesen foglalkozik a ki- i di a körülményektől advany a munkások körében | ... 1 függően _ — minél hatékonyabban. Mit vessenek, amiből még az idén termés lehet? Szűkös a takarmánybázis — ez a takarmányvetés mellett szól. Nem jönnek be a tervezett bevételek — végzett politikai tevékenységgel. a városi munkásság helyzetének további javítását, társadalmi szerepének növelését célzó intézkedésekkel. i Csöppet j közli, vhogy nincs megelé- 1 lanának — mint országos érők aaz- i t . tékű természeti ritkaságot — munkakörülményéi- , a kirándulók figyelmébe. vei és munkadíjával, ezért ; Hosszan tartó vita után sike- úgy határozott, - kilép a tsz- j rült tisztázni, melyik legyen bői. Olyan munkakörben dől- 32 a négy-öt tájvédelmi kör- ... ... zet, amelyről majd részletes gozik, hogy a szövetkezet képA szerzők a munkásműveltség területén továbbra is fontos feladatként fogalmazzák meg az általános alapműveltség megszerzését, a politikai és szakmai műveltség továbbfejlesztését. Felhívják a figyelmet a bejáró dolgozók körében végzendő politikai és erkölcsi nevelőmunka sajátosságaira. A gazdaság pártirányítása is megfelelő hangsúlyt kap. — Az elmúlt évek során — hangoztatják a szerzők — a gazdaság területén végzett pártmunka súlypontja mindinkább a vállalati, üzemi pártszervezetekre, a munkahelyekre tolódott át. Megnövekedett a heiyi politikai irányítás jelentőségéhez a városi pártbizottságok szervező és ellenőrző tevékenységének továbbfejlesztését is igényelte és igényli. Részletesen szólnak a városi pártbizottságok alapszervezeteket, állami és társadalmi szerveket irányító munkájáról, az apparátus helyéről, szerepéről, munkamódszeréről, vaI árunövény vetésére ez ösztönöz, ismertetést olvashatnak a ki- j adványban. Külön téma a Balaton. Sze- í repeljen-e vagy sem? Kihagy- j ni természetesen nem szabad, j hiszen a déli part idegenfor- j galma megyénkben alapvető. 1 Csakhogy a magyar tengerről j ez visszaélés az adott hely- lépten-nyomon olvashatunk télén máról holnapra gondoskodni — helyette — másik szakemberről. Tehát kész helyzet elé állítani a gazdaságot akkor, amikor amúgy is van elég ok a fejtörésre — mégpedig gyorsan érőre, ha- 261161 ^het’ hogy rászorult- 1 útikalauzokat, sőt nemrég jóságában a szövetkezet ennek j a Magyarorszag fel marosan eladhatóra ... Egyszóval sok a gond. Ha ez mind csak a vezetőkre nehezedik: öreg hiba. Ahol csak vágy, hogy osztozzon a problémában kivétel nélkül minden gazda, de nem válik valóra — ott a legsúlyosabb a baj. Az egyik szövetkezet elnöke a minap azt mondta: »Természetes, hogy a gondok súlyát elsősorban a vezetők érzik, az övék a nagyobb felelősség. Reméljük azonban, hogy a jövőben teendő intézkedéseket a gazdák nemcsak megértik, hanem fegyelmezett munkával támogatják is a megvalósítást,..« Kisebb a súly, ha megoszlik; és ha a felelősséget is érzi külön-külön mindenki, fedezése , sorozatban Bertha j Bulcsu terjedelmes monográ- i fiája. A Balatonról még an- | nak is vannak ismeretei, aki soha nem járt a partján. Somogy többi tája azonban mostoha. A kiadvány szerkesztői elsősorban a Zselicre, a barcsi ősborókásra, a Balá- ' ta-tóra, a szalacskai tájvédel- j mi körzetre összpontosítanak. | Agnes-lakot alig-alig isme- rik megyénkben. Még kevés- j bé azt, hogy mellette — öt tó i füzérével ölelve — egy kilenc a és fél hektáros arborétum : a dolgozónak most majd többet , fizet, mint 'eddig, és többet annál, mint amennyit megérdemel.' Mert nem nélkülözheti éppen ebben az időszakban. Felelősség a közösségért: ez nem lehet csupán néhány ember ügye egy-egy gazdaságban. Nem szabad, hogy némelyek csak kibicként álljanak a fejtörők mellé; vállaljon közösséget mindenki gondokból, és megfelelő részt j van, negyven éve. Ciprusok, ..*TleS^clásokból. így helyre- j ritkaiságszámba menő fenyők, billenhet a pénzügyi egyen- ,. , súly ott is, ahol az időjárás I na unk nem honos lombleve- súlyos veszteségeket okozott, lűek, — összesen százhúsz faj- , És akkor egyértelműen mond- j ta. Az erdőgazdaság szakem- 1 hatják az év végén, a mérleg ! _■ _ i smertetésekor- “Ez a mi zár 06161 gondozzak ezeket féltő szeretettel, egyúttal a telepítő ! erdész emlékét is őrizve. Az Ágnes-lakí arborétum szaba- I dón látogatható, ' gyönyörű környezetben, mégsem keresik föl. a turisták. Ha a megye ritka látniva- | lóiról beszélünk, szólni kell a kastélyokról is. Az a szomo- : rú, hogy pótolhatatlan értékek ; hullanak a porba, szétrágja I őket az enyészet. Nem véletlenül hangzott el: ha a so- j mogyi volt kúriákról, a még megmaradt kastélyokról be- szélünk, a huszonnegyedik órában vagyunk. M. A. I ismertetésekor: számadásunk.« H. F.-telepre M ondanivalóm rendezésére készülők; a kiterített újságok, könyvek betütengére egybeolvad a szemem előtt. Mintha filmkockák pergését látnám: mélytónusúak, feketék és színesek: derűt, borzongást keltőek, örömteliéit és szomorúak. Ügy váltakoznak, úgy tűnnek át; egymásba, mint az igazi filmeken, amikor a jelen képein átsütve múltat idéz a rendező. Élmények, emlékek arzenálja; közeliek és távo- liak, személyesek és könyvekből, mások életéből kiragadot- tak — egy füzéren. Ilyen összevetésre késztetett a televízió is ú múlt héten, amikor államférfiakat, az európai népek képviselőit láttam a képernyőn; s a szigorú rendbe szedett ólombetűk, melyekből csakhamar összeállt a kép az északi fővárosban, Helsinkiben gyülekezők mondanivalójáról. Milliók figyellek az esemény minden mozzanatára, s a képi megfogalmazás, a szó, a betű. de még a számok is a legtöbbet mondták el, amit biztonságérzettel, derűlátóan s további harcra készen valaha is megfogalmaztak az emberiség fámára. Százhatvan, hat és három. Egyszerű, sokatmondó számok. Százhatvan éve nem volt példa arra, hogy az európai országok legfőbb vezetői együtt tanácskozzanak a kontinens sorsáról. Hat évvel ezelőtt tőlünk, Budapestről indult útjára az üzenet a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ülésszakáról. És Helsinkiben már három nap elég volt ahhoz, hogy közös dokumentum lásson napvilágot, vagy ahogy Kádár János az összegezésben mondta: ... egy teremben, egy asztalnál, egy okmányt írjanak alá a különböző ideológiájú és világnézetű emberek. Három napig erre figyelt a világ. S mi bízunk abban, hogy napjaink alkotó embere és féltéssel fölnevelt utódai harminc, háromszáz és háromezer évig élvezik, értékelik és óvják majd a közös elhatározás gyümölcsét, a békét. Él Kaposváron egy ember; 1944 decemberében kilencéves kisfiú volt, s most a negyvenesek sorsfordulóját ostromolja. Szvath Józsefnek hívják, s akkoriban Esztergom adott otthont a családjának. Már nem volt áram, nem jelezték a légiriadót sem. Édesanyja kenyeret dagasztott éppen, s ö a semmit sem sejtő gyermekek csodálatával bámulta az ég csií- logó, halált hozó ezüst madarait. Szokatlan fütyülést hallott csupán, s azután elsötétült minden. Tégladarabok potyogtak a vállára, a fejére; térdét vér öntötte el, és sajgott a karja, amikor nagynehezen letuszkolták az óvóhelyre. Belázasodott. Szilánkok, gyulladás, kórház. Nem lehetett megoperálni. Lassan föl is épült, és majdnem elfelejtette a háborút. Csakhogy azóta szilánkot hord a könyökében, s az »emlék« huszonöt éves kora óta kellemetlenkedik. Igaz, »mindössze« egy bab nagyságú, éles vasdarab tokozódott be a csontba, és vándorol. De operálni lehetetlen. Néhány éve, amikor gyermek- - koráról, balesetéről beszélgettünk, azt mondta nekem: az cí számára nem ért véget a háború . .. És mi volt ez az iszonyú pusztításhoz, Hirosimához, a lélekmérgező és emberölő nagy tragédiákhoz, országok rombadőléséhez és lángban pusztulásához; tíz- és tízmilliók ön- feláldozásához, halálához és többé soha nem létéhez; családok és emberek kétségbeesett rettegéséhez, a haláltáborokhoz és a létbizonytalansághoz képest? És most mégis ő jutott az eszembe, aki nem tett semmit, csak gyerek volt, játékosan csodálta az ezüstmadarat, melynek élete végéig hordozza átkos »ajándékát«. H ová fejlődött azóta a világ? Két — társadalmi rendszerében, törekvéseiben, ideológiájában és politikájában is — könnyen megkülönböztethető részre oszlott. De nem szűnt meg a háború, ha az elmúlt harminc évben — földrészekre kiterjedően — nem terjeszthette is ki világégéssel fenyegető gyilokjait. S emögött erő van! Következetes harc, az emberek egyetértésével találkozó politika és diplomácia; tudományos vívmányok, erőegyensúly és megmásíthatatlan békevágy —» a szocialista országoké, a miénk. Százhatvan évről beszéltem, és hatról. S ma már mindenki látja: a helsinki történelemalkotás sok éves, elszánt küzdelem, megfontolt és változatlan külpolitika — a békés egymás mellett élés —, a szocialista társadalmat építő népek tetteinek és sikereinek eredménye. Kádár János helsinki beszédéről sokan mondták: »Helyettünk, a mi képviseletünkben, értünk s a mi nyelvünkön szólt«. S amikor hazaértek a finn fővárosból, bizonyára fi- * gyeitek az interjú minden szavára, ahogy a magyar küldöttség tapasztalatait összegezte. Mondanivalójának aranyfedezete volt. S ez a páncélszekrényekbe nem zárható, tolvajbandák és irigyek által el nem rabolható; fedezet nem más, mint tetteink összessége, az ország sikere, s nyomában tekintélye a szocialista világban és a nemzetközi küzdőtéren. Büszkék lehetünk rá. S ha elbizakodottságra nincs is okunk, ha a nehézségek és gondok minket sem kímélnek, azért jóleső érzéssel mondhatjuk ki: szavunknak ma már hitele és súlya van. Idézzük fel a párt első titkárának szavait, hiszen életünk lényegét fejezik ki, s a jövőbe mutatnak: »... Népünk szavazatának súlya döntően attól függ, hogy miképpen végezzük hazai munkánkat. Azok az eredmények, amelyeket az utóbbi tíz-tizenöt évben szocialista demokráciánk fejlesztésében, a gazdasági és a kulturális építőmunkában, nemzetközi kapcsolataink szélesítésében elértünk, jelentősen megnövelték szavazatunk súlyát. A jövőben is csak ezen az úton tudjuk erősíteni a magyar nép hangját a népek kórusában.« E gy százoldalas dokumentum hat világnyelven rögzítette az európai népek békeakaratát. S a nagy kórusban felcsendült a magyar nép történelmi tapasztalatokon nyugvó, őszinte szándéka is. A záróokmány részleteinek ismeretében azt mondhatjuk: ismét az ember fogalma kapaszkodott magasabb csúcsokra. Tudunk és akarunk-e tovább emelkedni? Fölmutatunk-e sok százezer tettet idehaza hétköznapi cselekvéseinkben? Nincs akadálya, hiszen a cél és a szándék világos. Azt akarjuk, hogy soha többé ne marcangolja bombaszilánk az emberi testet és szellemet. Jávori Béla ISO család boltost talált beltartalmi értékű széna egyik legfontosabb téli takarmánya az állatállománynak. Hogy milyen minőségű szénát ad a kaszáló, az időjárástól is függ. Az idén Iharosbérényben, a kaszálásé zöldből nem lett széna; mindent silózni kellett. Most a második kaszálásból — a vöröshere—szafvaskerep takarmánykeverékből — 45 vaA munkában félidőnél tartanak. A behordást két Hamster Major önrakodó pótkocsival végzik, a kaszáló termése pedig az-új HSZV-szarvasmarhagonnal szeretnének készíteni, i telep szénapajtáiba kerül. Vélemények. Fekete János, a kadarkúti áfész elnöke: "Bízunk a fiatalokban. Szükségünk volt a kadarkúti 4. sz. vegyes boltunkba iizletvezetö- , re. A 23 éves Oláh Ilonkára ) esett a választásunk, nem csalódtunk benne.« Egv vbvő. az utcán: »Közel 2 kilométerre lakom ettől a bolttól. Két hasonló jellegű üzletet is elkerültem útközben, mégis idejövök. Itt öröm vásárolni.« A boltban tartózkodó asszonyok: »Ügy érezzük, megtaláltuk a boltosunkat. Ez a kislány minden dicséretet megérdemel ... csak el ne vigyék innen!« Személyes tapasztalat: Több mint két évtizede járom a megye szövetkezet-üzleteit, de ilyen rátermett, ügyes, a munkáját szerető, a vevőket tisztelő fiatal boltvezetővel még ' nem találkoztam. Naponta több mint háromszázan fordulnak meg ebben, a Kadar- ; kút külterületén levő, szépen berendezett vegyesboltban. Oláh Ilona 120 000 forintos át- j lagkészlettel 200 000 forintos , forgalmat ér el. Egyedül. Ér- j keznek a nagykereskedelmi j vállalatok árut szállító gépko- j csijai. Mindenre van ideje, és mindenkihez egy kedves, ba- | rátságos szava. A boltban tisztaság, rend es árubőség van. Az általános iskola elvégzése után Kaposváron volt 1 »négyórás dolgozó« egy üzletben. Aztán a kadarkúti ruhaüzemben töltött egy évet, de vágyott vissza a pult mögé. Fölvették a kadarkúti áfész egyik boltjába, s ott egy évig szakképesítés nélkül végezte feladatait. A munka mellett két év alatt megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt. S amikor kézhez kapta, ő lett a helyettes vezető. Kadarkút külterületén 150 család rátalált a boltosára. D. Z. Somogyi Néplap I
