Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-05 / 182. szám
% Hivatalból - barátságosan tanácstörvény bevezetése óta igen sokat változott — meg l>ell mondani, hogy előnyére, Illetve mlndannyiunk előnyére — a tanácsi hivatalok szelleme, légköre. Azck az eligazító, felvilágosító irodák, amelyek egyre gyakoribbak a nagyobb tanácsoknál — célul tűzve kh hogy bármikor és bármilyen ügyben gyorsan, egyszerűen tájékoztassák az állampolgárt —. sokat' enyhítettek a bürokratikus formaságokon. Elérhető volt segítségükkel (ezért is volna szükség minden tanácsi szervnél ilyen eligazító szolgálatra), hogy az ügyfél helyben és bármikor hozzájuthasson fontos űrlapokhoz, kérdőívekhez, adóbevallási és egyéb lapokhoz. Kevesebbet változott viszont az írásos »hivatali hangnem«. Ma is gyakori panasz forrása, hogy az egyszerű felszólítások, az állampolgár jóhiszeműségét eleve 'ágyelembe vevő hivatali nyomtatványok szövege, hangja kioktató, büntetést, megtorlást kilátásba hglyező. Sókan nem figyelnek föl erre a hangvételre: másoknak viszont kínos perceket, rossz érzéseket okoz. Jó ötlet és az állampolgárok ügyeinek intézését gyorsító eljárás: a nagyobb üzemek és tanácsok szorosabbra fűződő kapcsolata. Miről van. szó? Például arról, hogy jónéhány nagyüzemben működik jogsegélyszolgálat; a gyárak jogászai pedig eleven és gyümölcsöző kapcsolatokat kezdenek »kiépíteni« a helyi tanácsokkal. Meghívják a tanácsi ügyintézőket az üzemekbe! egy- egy fontosabb, sokakat/ érintő kérdésről tájékoztató, felvilágosító előadásokat tartanak több helyütt a tanácsi osztályvezetők, csoportvezetők. Jó alkalom mindez arra, hogy a munkások, a gyárak, vá.laia- tok alkalmazottai, kissé betekintsenek a tanácsi munka k i lisszatitkaiba, egyszerű és közérthető felvilágosításokat kapjanak jogaikról és kötelességeikről. »begyűjtik« a várható intéznivalókat; gyorsítják az ügyintézést. javítják ezzel a lakosok hangulatit. £s döntögetik azt a falat, amely sok helyütt ma is ott magasodik állampolgár és hivatal között. Álom helyett ötletek Háromszáz ember örömét leli a munkában Jó ötletekről, módszerekről szólottunk. Tegyük hozzá: nem tekinthetők még általánosnak, nem mindenütt alkalmazzák ezeket eredménnyel. Pedig a találékonyságra, a hivatali |. munka közvetlenebb, a lakos- ] sághoz közelebb álló stílusára egyre nagyobb szükség van mindenütt. Kis falvakban éppúgy. mint sokezres lakosa városokban. Hiszen találkozásaink a hivatallal — azzal a hivatallal, amely legközvetlenebb tartozéka a köznapi életnek és munkának — gyakoriak, elkerülhetetlenek. Ilyen, és hasonló jó kezdeményezésekről egyre több Híradás érkezik. Közelebb hozza egymáshoz a tanácsot és a lakosságot a-z olyan Kezdeményezés is — több nagyközségi tanács járja immár ezt az utalt —, hogy a kisebb helyiségekben levő kirendeltségek munkatársai állandóan járják j gést mindenütt, a területüket, "Szinte jóelőré I em közömbös tehát ezeknek a találkozásoknak a »légköre«. Az oldottDoktor József főmérnök és Sziklai Gáborné faipari mérnök a világszerte híres fajátékok között. ság, a közvetlenebb, a kevéssé »hivatalos« találkozások sora á munka színvonalát is javítja, a lakók »politikai közérzetét« is kellemesebbé teheti. Ez pedig megéri a töprenV. M. Napokon belül befejeződik az aratás Somogybán 1951-ben huszonhárom mesterember alapította meg a Barcsi Épület tatarozó Mezőgazdasági Szerszámjavuó Kisipari Termelőszövetkezetet. Asztalosok, kőművesek, kárpitosok, kovácsok, lakatosok, villanyszerelők, ácsok, tetőfedők dolgoztak itt a közösbe vitt szerszámokkal. Tíz évvel később a darányi, majd a babócsai ktsz is csatlakozott hozzá; újabb tíz év múlva a Csokonyavisontai Építőipari Ktsz olvadt be a háromszáz j embert foglalkoztató szövet- ! kezetbe. Változott a név, és j csináltak mindent, amit kel- j lett. A szervezettség, a terv- I szerűség, a megalapozott gaz- I dálkodás azonban nem volt jellemző a Barcsi Építőipari Szövetkezetre. | rintot termel a faipari rész- i legük; ajtókat, ablakokat és kooperációban különféle bútoralkatrészeket, ülőgarnitúrákat, emeietes gyerekágyakat készítenek.-— Itt sokat jelentett Ipolyi János asztalos segítsége — veszi át főnökétől a szót Szik- | lainé. — Nemcsak szakértelme, hanem embersége is hoz- I zájárult ahhoz, hogy engem ott is befogadtak. Apró repülő, hintaszék, böl- ! cső, kismozdony, kiskocsi ke- : rül elő. Tele lesz a szép min- I tapéldányokkal a szoba. — Ezeket a babócSaiak kékünk, tudjuk, hogy mit szeretnek. tehát saját elképzelés alapján születnek a tervek. De többnyire az elnök álmatlan éjszakáinak eredménye a sok vázlat. Hétvégéről rendszerint gyerekjátékrajzokkal jön meg, fárasztó munkanapokat követő éjszakák után hulladékgyűjtők, konténerek skicceit adja ki tervezésre a műszakiaknak — neveti el magát a fiatalasszony. A vasipari részlegben, az egykori szemétdomb helyén most az ország valamennyi városában keresett, a tavaszi budapesti nemzetközi vásáron nagy sikert aratott konténerszállítók sorakoznak. Az IFA gépkocsi alvázára itt szerelik föl a hidraulikus felépítményt. Tavaly a Köztisztasági Egyesülés tagvállalatai részére gyártottak 200 ' tartályt. Márciusban már havi száz darabot rendeltek tőlük. Ez annak az eredménye, hogy jó minőségben és a lehető iegolosóbban késeítik őket. A hátul emelős konténerek nemcsak a fővárosban, hanem j a többi megyeszékhelyen is megtalálhatók. Mindezek abban a csarnokban készülnek, amely évekig üresen állt. .És a régi mellett | most megkezdik az új építését is. A vasascsarnok szom- ! szédságában autószerviz var;, ! havonta 500 kocsit javítanak itt. Az igények szerint ezt is szítik. ' Náluk is hárommillió | bővitik- , és . motorkerékpárforint értékű ipari tevékeny- j ség folyik, s tizenhat nyugati j ország gyermekei játszanak! az itt készített játékokkal, j , ... Legtöbbet Angliába és FranelnO r I n:anre7áak3 <:7n Inti; ük* rto a Tavaiy áprilisban űj^emoK jciaországba éiáúítutli, de a került az ipari szövetkezet svédeki norvégok; hollandok,-i orn r-, Ir o-c I < ■ , ’’ olaszok, irakiak is egyre töoAr aratás!, felvásárlási, ' tárolási és anyagi-műszaki ellátási helyzetről tanácskozott tegnap a Somogy megyei Tanács Mező- és Élclmiszergazdasági Bizottságának fejlesztési albizottsága. A részvevők — Szendrci Andrásnak, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettesének elnökletével — értékelték a munkák jeenlegl állását, megbeszélték a tennivalókat. Az ülésen felszólalt dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is. A somogyi termelőszövetkezetek a múlt hetet alaposan kihasználták a kalászosok betakarítására — ez tükröződik abból az adatból, mely szerint az akkori 75 százalékról 98 százalékra nőtt a teljesítés. Ez a két százalék napokon belül lefogyhat. Az átlagosnál nagyobb a lemaradás — a hátzetett (legjobb a Siófoki Al- j ség az üzemekben, az lami Gazdaság 44.6, legg.ven- j károk miatt keletkezett gébb az öreglaki Állami Gaz- ! teségek ellensúlyozására, daság 26,1 mázsás hektáron-! kénti átlaga). Az őszi árpa 38,3, a borsó 18,9 mázsát adott | hektáronként. Hamarosan befejezik a 170 hektár olajlen és a 160 hektár mustár betakarítását is. Az aratásban az álla- | mi gazdaságok huszonhat nagy teljesítményű kombájnja segített, illetve segít a megye termelőszövetkezeteinek. élére: Kiss Pál mérnök és műszaki tanár. Első lépése az volt, hogy három fiatal mérnököt bízott meg vezetési-irányítási feladattal. Az emberek eleinte úgy vélekedtek: nincs szükségük diplomásokra, idegenkedve fogadták Doktor József és Soós István gépész- mérnököt, s az ellenérzés fokozódott, amikor faipari mérnökké egy nőt neveztek ki: Sziklai Gábornét. A főmérnök élső dolga akkor a szondáztatás volt. — Majdnem negyven embertől kellett megválnunk, de I aki maradt, az iriind jó mun- I kás — mondta Kiss Pál el- j nők. A beszélgetésén Doktor j József főmérnök és a babócsai részleg vezetője, Sziklai Gáborné is jelen volt. A munkafegyelem megszilárdítása után — mint el- ! mondták — a profiltisztítás j következett: arra törekedtek, hogy egy telepen csak egy terméket gyártsanak. Csoko- H. F. ) nyavisontán most tízmillió fobet rendelnek a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével. — Ki tervezi ezeket? — kérdezem. • — Nekünk is van gyere- j javítással is foglalkoznak majd. % A szövetkezet új termékeivel hírnevet szerzett. Megváltozott a neve is: januárban vették föl az Unitech nevet. Emblémájuk egyre több terméken megtalálható. Ennél azonban fontosabb, hogy egy év alatt tizennégy százalékkal emelkedett a termelés és a 300 ember örömét, kedvét leli munkájában. Gombos Jolán elemi veszBíiszkeségük, a konténer. A Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat átvételi kilátásai az utóbbi időben mérséklődtek: a tervezett 16 200 vagon helyett 12 800 vagon étkezési gabona megvételében bíznak. Az Áfor tájegységi központja ezután is megfelelő' üzemanyag-ellátást ígér, azonban szükség van a tárolóterek folyamatos feltöltésére, hogy az utánszállításMinden vélemény javaslat fontos ráitató időjárás miatt — a; — „ , ,, | mpnptrpnHíít marcali és a siófoki járás kő- náj. esetleg jelentkező proble- j ^ojják hoéy zös gazdaságaiban. Az átlagtermést illetően rendelkezésre áll már néhány végleges adat is. Így a búza a barcsi járásban például 26,1 mázsával fizetett hektáronként, a tavalyi 35,2 mázsával szemben. Az őszi árpa 30.28 mázsás átlagot adott-a somogyi tsz-ekben; a zabnál meglepően jól teremnek az új fajták, 35 mázsa körüli átlagot adnak hektáronként. Termelőszövetkezeteinkben a szalma letakarításával 54, a talajelőkészítéssel 48 százalékra állnak. Az állami gazdaságokban — mák ne okozzanak fennakadást a mezőgazdasági munkákban. A betakarításban ezúttal eredményesen működtek közre az illetékes vállalatok: a Somogy megyei Gabonafelvá- sárló és Feldolgozó Vállalat, a kaposvári Agroker, az Áfor tájegységi központja — munkájukért elismerésben részesültek a tegnapi albizottsági ülésen. Ugyancsak köszönettel illették a járási hivatalok és a területi tsz-szövetségek tevé- néhány hektár zab kivételével I kenységét, az egymás segítséÜJ VÁLLALATI alkotmányok készülnek a közeljövőben. A most megválasztott szakszervezeti bizottságok nagy erőpróbája lesz ez a munka, amely öt évre meghatározza a dolgozók munkáéi életkörülményeit. Az országoson kívül elkészültek már a megyei irányelvek is az új kollektív szerződés megkötéséhez. Ebben pontosan meghatározták a munkák Sokan azt gon- ezek az időpontok még távoliak. Szó sincs róla! A most még bőven rendelkezésre álló idő lehetőséget ad arra, hogy az egész közösség véleményét meghallgatva készüljön el a kol- i lektív szerződés elvi kerete. ] A szakszervezeti választás szinté minden fórumán azt kérték a dolgozók, hogy még tevékenyebben vehessenek részt a tervek kialakításában, [ a döntések előkészítésében. Ezt az igényt is ki lehet elégíteni, ha a szakszervezeti bizottságok jól fölkészülnek az új vállalati alkotmányok eltásba a nagy vállalati szakembereket, a párt-, szakszervezeti, KISZ- aktívákat, tisztségviselőket. A megye iparának jellege miatt különösen fontos, hogy a nem somogyi székhelyű nagyvállalatok tegyék lehetővé a demokratizmus kibontakozását a telepeken, a gyáregységekben is, vegyék figyelembe az ottaniak véleményét is. A mostani kollektív szerződések tapasztalatai alapján ajánlotta például az SZMT a telepek figyelmébe a függelékek elkészítését. Ez eddig csak a telepek felénél volt meg, pedig ezek szabályozzák a munkakezdést. a bérrendszert, a lakásépítés támogatását stb., egyszóval a Kaposváron, Ta- bon vagy Nagyatádon dolgozók fontos, helyi érdekeit. Ezek sokszor eltérőek lehetnek a nagyvállalati dolgozókétól. Honnan induljanak tehát a vélemények? — A munkapadoktól, a szocialista brigádoktól. Az elvi kereteket októberre kell elkészíteni, az vállalati alkotmánynak a termelést, a hatékonyság növelését is segítenie kell. Ezért fontos a legmegfelelőbb anyagi ösztönzési rendszer kidolgozása. Azt is rögzítik majd, ami a normákra, a normakarbantartásra, az önköltség csökkentésére, a termelékenység növelésére, az ésszerű takarékosságra ösztönöz. miben foglal- i készítésére, már most megkez- ; idő most még elegendő arra. — mindenütt végeztek a kalászosok betakarításával már a múlt hét közepén. A búza a tavalyi 42.2 mázsával «zömben most 32,9 mázsás átlaggal figére 6iető gazdaságok igyekezetét. A továbbiakban az aratás utómunkáinak gyorsítására, a kiesések pótlására, a költségek csökkentésére len dik az ötletek, javaslatok, vélemények összegyűjtését az .üzemben, a vállalatnál, a gazdaságban.’ *■ A jó előkészítés el sem képzelhető anélkül, hogy ne vonják be a közvélemény-kutahogy elmagyarázzák a kisebb és. nagyobb munkáscsoportoknak: miről, van szó, és milyen véleményekre és javaslatokra kíváncsiak. A műhelybeliek, a brigádok akkor szívesen ösz- szedugják a fejüket, • megtapasztalatű | hányják-vetik, janak állást. Van egy nagyon fontos elv, amelyet a munka kezdésétől a befejezéséig alkalmazni kell mindenütt, s ez ‘a közérthetőség. Ez a szóbeli tájékoztatóra, az írásos anyagokra és ’a majdani, végleges kollektív ) zóra. Egynémely szerződésre is vonatkozik. Mindenki könnyebben szól hozzá ahhoz, amit egy hallásra vagy olvasásra megért, s nem kell szaladgálnia a mű- ' vezetőhöz, a szakszervezeti titkárhoz magyarázatért. S ez j természetesen hozzájárul az alkotó vitához, véleménynyil- ; vántartáshoz, a munkások ; minél nagyobb számú bekap- j csolódásához is. A kollektív szerződés készítése nem önálló tevékenység, szorosan kapcsolódik a vállalati ötéves terv készítésé- j hez. A szoros összhangra I azért is szükség van, mert a terv szociális részével párhu- j zamosan alakulhat ki az üzem alkotmánya. A kapcso- , lat nemcsak ezen a területen, ! hanem szinte mindenhol szo- | ros. Csak akkor lehet meg- 1 felelő a kollektív szerződés, ha a tartalma összhangban van : a középtávú tervvel, j A közvélemény-kutatás j megkezdésekor azt is elmond- j I ják mindenkinek az üzemek- ; I ben, hogy az öt évre »zóló í A szakszervezetek azt ajánlották, hogy az új alkotmányok pontosait szabályozzák a túlórát, ^mégpedig egy dolgo- üzemben ugyanis igyekeztek eddig is kitolni a határokat. Ha ez nincs egyértelműen rögzítve, sok vitára adhat alkalmat a vállalat és a dolgozók között. A másik a lakásépítés támogatása. Most már kialakult az ^ helyes álláspont, hogy ne aprózzák el az erre a célra szánt összegeket. Elsősorban Kaposváron vezetne eredményre, ha több vállalat közösen fogna munkáslakásépítésbe. Ezt érdemes megfogalmazni a kollektív szerződésben is. NAGY A FELELŐSSÉGÜK a^ szakszervezeti tisztségviselőknek, hogy a most következő hónapokban mindenkit bekapcsoljanak a minden dolgozót érintő vitába. Enél- kül nem lehet megfelelő a vállalat jövendő alkotmánya, Lajos Géza Somogyi Néplap