Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-28 / 201. szám

Termékek — minden piacra T öbbet költ az ország, mint amennyire bevé­teleiből futja. A fo­gyasztás és a felhalmozás ösz- szege meghaladja a termelést. A hiány azonban nem szűnik meg, sőt növekszik, ha pótlá­sát csupán mennyiségi (terme­lési) feladatnak tekintjük. A túlköltekezés ugyanis szinte kizárólag tőkés devizában je­lentkezik. S a még több ter­meléssel automatikusan növe­kednének az ország devizaki­adásai. (Mivel a szükséges nyersanyag- és energiatöbblet beszerzése kizárólag a tőkés fizetési mérleget terhelné, a szocialista import az államkö­zi megállapodásokon túl ugyanis nem növelhető.) Csak a hatékonyság fokozásával ja­vulhat tehát lényegesen és tar­tósan a népgazdaság egyensú­lyi helyzete. A hatékonyság kétfélekép­pen fokozható: 1. A meglévő erőforrások (anyag, energia, munkaerő, gépek, készletek stb.) éssze­rűbb, takarékosabb felhaszná­lásával. Különpsen fontos az ún. világpiaci kemény cikkek (a többnyire nagy állami im­port ártámogatást is igénylő nyers- és alapanyagok, ener­giahordozók) felhasználásá­nak viszonylagos csökkentése. De nem feledhetjük, hogy tu­lajdonképpen minden eszköz, készlet, fogyasztási cikk elő­állításához tőkés import köz­vetve vagy közvetlenül szük­séges. 2. A termelés, a gazdálkodás hatásfokát nem mérhetjük persze egyoldalúan csak a rá­fordításokkal. Korszerű, kere- I sett, jó minőségű, minden pia- j con értékesíthető termékekre van szükség. Csak így érhető el a ráfordítások lehető leg­kedvezőbb megtérülése. A szo­cialista exportnál is fontos követelmény a kedvezőbb el­adási feltételek megteremtése, az idén megindult cserearány­romlási folyamat ellensúlyo- I zására. De a gazdasági egyen- ! súly javításának, a dinamikus I fejlődés megalapozásának ! mindenképpen alapvető felté- ] tele a lehető legjövedelmezőbb tőkés export fokozása. A hatékonyság fokozásán te­hát lényegében termékeink gazdasági, műszaki piaci ver­senyképességének növekedé­sét értjük. A mostani helyzet­ben, amikor a válságjelensé­gek hatására lanyhult a tőkés | piaci kereslet, az export kellő [ szinten tartása, az eladások fo- | kozása talán a legnehezebb í feladat. A gazdaság egyensúlyi ! helyzetének javítása feltétele- | zi a Made in Hungary termé- J kék használati értékének vi- | szonylag gyors javítását, a [ mindenkori kereslethez való rugalmas alkalmazkodást. Némely nyersanyagokban — főleg kőolajban — gazdag or­szág képezhet kellő devizatar­talékokat, s hosszú távra el­odázhatja a versenyképesség műszaki-gazdasági feltételei­nek megteremtését. Hazánk még a kedvező mezőgadzasági lehetőségeivel is csak részben élhet. (Ismeretes, hogy a Kö­zös Piac országai leállították a húsbevitelt.) Így tehát a nö­vekvő tőkés importért fokozott mértékben főleg olyan termé­[ kekkel kell fizetnünk, amelyek [ használati értékét nem a ter- I mészet, hanem az emberi tu­dás, a szakértelem, a tapaszta­lat, a korszerű technika ala­kítja. Venni könnyebb, mint elad­ni. S a részben tőkés devi­záért is vásárolt nyers- . és alapanyagok, energiahordozók vásárlásának fékezését eseten­ként szigorú központi intézke­dések is szolgálhatják. Ám a tőkés export fokozását centra­lizált módszerekkel legföljebb segíteni, ösztönözni lehet. Az alkotó gyártmányfejlesztő munkában, a változó piaci igé­nyek rugalmas követésében a vállalati helyi öntevékenység és kezdeményezőkészség a döntő. Parancsszóra semmifé­le versenyben nem születhet­nek csúcsteljesítmények, csu­pán jó felkészültséggel és bel­ső meggyőződéssel. G yakran hangsúlyozzuk, hogy a szocialista ala­pokon álló magyar népgazdaság, szemben a tőkés világgal, töretlen dinamizmus­sal fejlődik. De arról már ke­veset beszélünk, hogy ez ön­magában, ha nem párosul di­namikus irány- és módszer- változással, a gazdasági egyen­súly javításával, akkor nem előny, Iranern hátrány. A lé­pésváltás pozitív tapasztalatai viszont meggyorsíthatják az üzemek, az egész népgazdaság felzárkózását a nemzetközi él­mezőnyhöz, s a tőkés kon­junktúra felélénkülésével rendkívüli előnyök forrásává válhatnak. K. J. Évenként hat szeminárium Tanulnak a pártpropagandisták Sok függ a propagandisták jó felkészítésétől, hiszen a me­gyében több mint tizennyolc- ezer hallgató vesz részt a párt­oktatás különféle tanfolyama­in, A propagandistáknak ép­pen ezért sokkal előbb »be- csöngefinek«, mint a hallgatók­nak. Negyven propagandista kez­di meg a tanulást szeptember elsején az oktatási igazgatósá­gon. A négyhetes tanfolyam résztvevői a járásokból és a városokból érkeznek. A Ka­posváron tanultakat tovább kell adniuk odahaza. Most elő­ször lesz fölkészítés ilyen for­mában. A propagandisták el­méleti, módszerbeli előadáso­kat hallgatnak, tájékozódnak a megye társadalmi, gazdasági, ideológiai feladatairól. Öt té­mából álló előadássorozaton ismerik meg a XI. kongresz- szus témaköreit. Fontos helye lesz a gyakor­lati foglalkozásnak a tanfo­lyam programjában. A hallga­tók kiselőadásokat tartanak, foglalkozásokat vezetnek, majd az e’gészet megvitatják. Mind­ez elősegíti, hogy egységes ál­láspont alakuljon ki a propa­gandistákban a legfontosabb témák feldogozásánál. Nagy segítséget ad a propa­gandisták munkájához, hogy október elején mind a nyolc- százötven pártpropagandista részt vesz egy háromnapos, úgynevezett információs tanfo­lyamon, négy turnusban. Ezen a propaganda időszerű felada­taival ismerkednek meg. A foglalkozások középontjában a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása áll. Az eddigiek is mutatják, hogy az új a propagandisták felkészítésében, továbbképzé­sében. A mostani oktatási év­ben vezetik be az előkészítő szemináriumok rendszerét. A propagandisták évenként hat­szor gyűlnek össze a járások­ban, városokban, nagyüzemek­ben. A foglalkozásokon min­dig a propagondisták vesznek részt, akik ugyanazt a tanfo­lyamot vezetik, s ez lehetővé teszi az elmélyülést az anyag­ban, a tapasztalatok alkotó ki­cserélését. Az a cél, hogy az el­méleti és gyakorlati feladato­kat is megbeszéljék a találko­zások alkalmával. Kiemelnek a tananyagból egy-egy témát, s azt vitatják meg, elősegítve ezzel az egységes értelmezést. Azok a propagandisták, akik részt vettek a szeptemberi négyhetes tanfolyamon, to­vábbadják a kapott útmuta­tást társaiknak. E szemináriumoknak abban is nagy a szerepük, hogy föl­vértezzék a tanfolyamok veze­tőit a legfontosabb megyei tés helyi információkkal, megis­mertessék őket a politikai, gaz­dasági, kulturális feladatok­kal. E fórumokon szintén lesz­nek bemutató foglalkozások, így remélhető, hogy a jó mód­szerek gyorsan elterjednek majd. A propagandistákat jól fel­készítik tehát az októberben kezdődő pártoktatási évre. A hallgatók is észreve­szik majd. hogy színe­sebek. érdekesebbek, érve- lőbbek az előadások, vitá­ra serkentő a foglalkozás, így sokkal jobban elsajátítják az anyagot, kérdéseikre pedig ki­elégítő választ kapnak a viták lezárásakor. A tizennyolcezer hallgató érdeke is, hogy a pro­pagandisták jól kihasználják a felkészítésükben rejlő lehető­ségeket. L. G. Új, nagy teljesítményű tárcsa 11,5 milliós kárt okozott a jég Karádon Ä karádi egyesült Arany­kalász Termelőszövetkezet augusztus 15-i vezetőségi ülé­sén — egyebek mellett — a július 19-i jégverésről, vala­mint a súlyos károk ellensú­lyozásának lehetőségeiről ta­nácskoztak. (Erről egyébként az akkori — még nem teljes — fölmérés tapasztalatainak birtokában már a július 29-i vezetőségi ülésen is tárgyal­tak, a vezetőket a szükséges javaslatok összeállítására kér­ték föl.) A július 19-ihez hasonló jégverésre ezen a vidéken évtizedek óta nem volt pél­da. Az időben nem sokáig tartó jégeső — mintegy 15 percen át dió nagyságú és an­nál is nagyobb jégdarabok hullottak — elvonulása után letarolt szőlők, gyümölcsösök, tönkrevert gabona- és kuko­ricatáblák, vetemények ma­radtak. A karádi tsz 1189 hektáros búzaterületének 70, a 829 hek­tárnyi közös kukoricának 80, a pillangós takarmányoknak 30 százalékát, a 228 hektár — éppen betakarításra érett — borsónak, a gyümölcsösnek és a kertészetnek az egész terü­letét érte a súlyos jégverés. Hasonló a helyzet a 300 hek­tár háztáji kukoricánál is. Van olyan 100 hektáros kö­zös kukoricatábla, ' amelyet kénytelenek voltak lesilózni. A súlyos elemi csapás követ­keztében az eddigi fölméré­sek szerint búzából legalább 160, egyéb szemes takar­mányból pedig mintegy 240— 250 vagonnyi esett ki. Az összes kár eléri a 11,5 millió forintot. A terméskilátások a jégve­rés előtt nagyon szépek vol­tak, az addig betakarított bú- z£ átlaga például meghaladta a hektáronkénti 40 mázsát, így viszont az összesnek az átlaga csak a 32 mázsát érte el. Hogy a közös gazdaság a rendkívül súlyos elemi*’ csa­pás következményeit az év végéig ellensúlyozhassa, a ve­zetőség az előterjesztett ja­vaslatok alapján intézkedési tervet fogadott el, és több ha­tározatot hozott. Arról dön­töttek, hogy rövid idő alatt 200 növendékmarhát, illetve előhasi üszőt vásárolnak, ezeket hízóként, illetve ezek szaporulatát még ebben az évben elszállítják. A már hizlalásra fogott marhákat és sertéseket a továbbiakban az eddiginél nagyobb vágósúly­ban értékesítik. Ehhez a szük­séges férőhelyet, valamint pénz- és takarmányfedezetet biztosítják: a kellő mennyi­ségű abrak- és szálas takar­mány mellett már korábban 270 vagon silót készítettek; a súlyos jégkárt szenvedett 100 hektár kukorica lesilózásával pedig további 200—250 vagon­hoz jutottak. Dúsitott zöld­lisztből a tervezettnél 10 va- vonnal többet j gyártanak, amelynek egy részét eladják. Az év elején készített ta­karékossági intézkedési terv­ben meghatározott 2,1 millió forinttal szemben az év vé­géig legalább 3,3 millió fo­rint megtakarítást kívánnak elérni. Ahol csak lehetséges, a gépalkatrészeket és egyéb anyagokat saját üzemükben állítják elő. Ésszerűbb takarmányozás­sal növelik a tejhozamot és a tej zsírtartalmát. Fokozni kell az erdőgazdasági kiter­melést és értékesítést, meg­kezdeni a tavaly 30 hektáron telepített nemes fűz kiterme­lését és eladását. Becslések szerint ebből még az idén legalább 50 vagonnyit el tud­nak adni, az ehhez szükséges munkaerő rendelkezésre áll. Minden területen javítják a szervezést, a munkafegyelmet. A feladatok megvalósításában a vezetőség számít a párt és a KISZ, valamint a szocia­lista brigádok tagjainak pél­damutató összefogására, a ta­gok jól szervezett munkájára, az ésszerű takarékosság maxi­mális érvényesítésére. Ma már minden gazdaság­ban megtalálhatók a különbö­ző igények kielégítését szol­gáló tárcsák. Az egyéb talaj­művelő gépekkel szemben használatuk azért előnyös, mert a szerszámok vonóerő­igénye — forgó mozgásuk következtében — viszonylag kevés, ezáltal nagy munka­szélességben dolgozhatnak, nagy a területteljesítményük, gyomirtó és porhanyító hatá­suk igen jó. Egyetlen talajművelő gép­pel sem végezhetünk tolyan sokirányú munkát, miint a tárcsával. Alapkövetelmény ennél a munkaeszköznél, hogy a teljes munkaszélességben egyenletes mélységben járjon, jól porhanyítson és keverjen, a gyomokat pusztítsa, és egyenletes, mély barázdáktól mentes talajfelszínt biztosít­son. A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár szombat- helyi gyára már hosszú idő óta foglalkozik tárcsás talaj­művelő gépek gyártásával, fej­lesztésével. A közelmúltban készült el itt az XT—8/3 tí­pusú tárcsa, az első olyan ha­zai gyártmányú munkagép, amely 8 méteres munkaszé­lességgel, ugyanakkor 3 mé­teres szállítási szélességgel jól beilleszthető a különböző termelési rendszerekbe. Soro­zatgyártása is megkezdődött már. Az új munkagép legfőbb jellemzője a rendkívül nagy területteljesítmény. Óránként 5 és negyed hektáron végzi el a munkát. A tárcsasorok »X« elrendezésűek, a mellső sor csipkés, míg a hátsó sor sima élkiképzésű, a tárcsaleve­lek száma 65. A szögállás 0 és 30 fok között szabályozható. Az előfeszített tárcsatartó gerendarendszer biztosítja, hogy rugalmas deformáció esetén is egyenletes munkát végezzen. A munkamélységek egyrészt a szögállással, más­részt a mélységhatárolóval beállíthatók. A kétsoros tár­csa műveletlen sávot nem hagy, könnyen csatlakoztatha­tó az üzemeltető erőgéphez. Kezeléséhez a traktoros ele­gendő. A gép nagy biztonsággal szállítható nehéz terepviszo­nyok között is, mivel a tár­csasorok vízszintes síkba be­hajthatok. Ezt a műveletet a traktoros könnyen elvégezhe­ti, mivel a tárcsasorok »kon­zol« rendszerrel előfeszítet­tek és forgathatók. A tárcsa súlya 3950 kp, szállítási szé­lessége 3 méter, ami a KRESZ követelményeinek is megfelel. ■ Az XT—8/3 típusú kétsoros vontatott tárcsa nagy terület­teljesítménye, kiváló munka­minősége, tág variálhatósága, egyszerű közúti szállítása folytán a termelési rendszerek egyik alapgépévé vált. Dr. L,. L. P. F. Gabonasilók sorozatban Csökkentették a költségeket Értékelés a kulasi áfész-nél Ménfőcsanakon nyolc, egyenként SS méter magas gabonástM épfll a Gabonafelvásárló Vállalat részére. A 1« millió forintos beruházási februárban kezdték, és a tervek szerint I decemberben adják át. (Tudósítónktól.) Félév táján már lehet látni, hogy milyen eredményre lehet számítani az esztendő végén. Most még van idő arra is, hogy módosítsák a terveket, s ha szükséges, további erőfeszítése­ket tegyenek a tervek meg­valósításáért. Számtalan olyan tényező van, amely növelheti és csökkentheti az eredménye­ket. A kutasi áfész igazgatósága a közelmúltban értékelte az eddigi munkát. Megállapította, hogy feladatát a tervhez viszo­nyítva 50,2 százalékra, núg a múlt évhez hasonlítva 114,9 százalékra teljesítette. Ez azt jelenti, hogy a múlt év azonos időszakában 509 ezer, az idén pedig 585 ezer forint volt az eredmény. Az anyagköltsé­geknél 17 ezer forinttal keve­sebbet használtak fel a múlt évinél. Csökkentek a hiányok, valamint az inproduktiv költ­ségek is. A leírások döntő több­sége áramszünet miatt, a hen­tesáruk romlásából adódott. A zöldség-gyümölcs felvá­sárlásában lemaradás van a rendkívüli időjárás miatt, hi­szen a szántóföldi termelvé- nyek — uborka, paradicsom — később értek a szokottnál, s hozamuk is kevesebb a várt­nál, hiszen az uborkát is, a pa­radicsomot is nagyobb mérték­ben támadták meg a gomba­betegségek. A védekezés — a legnagyobb erőfeszítés ellenére — nem volt teljesen eredmé­nyes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom