Somogyi Néplap, 1975. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-15 / 191. szám
A gazdaság és az életkörülmények alakulása Somogybán , Részletek a KSH féléves jelentéséből D középszerűség értéke és veszélye 1 z értelmező szótár az I igénytelenséggel társítja úgy. mint a festődéi árukibocsátás akadozását, a kereskea középszerűt, aligha véletle- ! delmi osztály bátortalanságát, nül. Hiszen tudatunkban is e j Mivel mindezekkel szembenéz R szocialista iparban foglalkoztatott dolgozók létszáma — eltérően a korábbi évek növekedésétől — a múlt évhez képest nem változott lényegesen. Ez az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodással, de a helyenként tapasztalható létszámhiánnyal is kapcsolatos; továbbá azzal, hogy az utóbbi hónapokban új, nagyobb létszámbővülést eredményező ipari létesítményt nem adtak át. A nehéziparban a foglalkoztatottak száma az 1974. I. félévi szinten maradt, a köny- nvűiparban 4 százalékkal csökkent, az élelmiszeriparban 6 százalékkal nőtt. Az építőiparban foglalkoztatottak száma 1 százalékkal kevesebb volt, mint a múlt évben. A minisztériumi vállalatok létszáma — egyezően a megyei gazdaságpolitikai célkitűzésekkel — 6 százalékkal nőtt, a tanácsi építőiparé (az előző évektől eltérően) csökkent. A szövetkezeti építőiparban tovább folytatódott az 1972 óta tartó létszámcsökkenés. Az iparban, építőiparban tovább javult a munka termelékenysége. Az iparban az egy foglalkoztatottra és az egy munkaórára jutó termelés egyaránt 5 százalékkal emelkedett, ezáltal az I. félévi termelésnövekedés 94 százaléka származott a termelés javulásából. Az építőiparban 1975. I. félévében egy foglalkoztatottra 7 százalékkal több termelés jutott, mint egy évvel korábban. A gazdálkodás pénzügyi eredményességét jelző nyereség a nagyobb ipari és építőipari vállalatoknál általában kedvezőtlenebbül alakult, mint a múlt évben. Ezzel szemben a kisebb vállalatok és szövetkezetek eredményei lényegesen javultak: a tanácsi ipar- vállalatok 20 százalékkal, a kisipari szövetkezetek 18 százalékkal több nyereséget értek el, mint a múlt év első felében, továbbá az építőipari szövetkezetek és TÖVÁL-ok pénzügyi eredményei is növekedtek. , A lakosság főbb forrásokból származó pénzjövedelme 9 százalékkal volt több az előző év I. félévénél. Ehhez az Is hozzájárult, hogy a múlt év második felétől több központi intézkedés növelte a lakosság | véve — melegebb időszakokpénzbevételét. A munkából származó kossági jövedelmek 8 száza- : arányban lékkai emelkedtek. Ezen be- édességből lül a bérek és fizetések 10 százalékkal haladták meg az ban sokszor volt hiány), tola- | vábbá az átlagosnál nagyobb nőtt a vásárlás gyümölcs- és fő- zelékkonzervből, kávéból, teából is. Olcsó hentesáruból idő1974. I. félévi szintet. E nőve- ( szakonként hiányok voltak kedés — ugyanúgy, mint a korábbi években — döntően az átlagkeresetek emelkedéséből j származott. Az iparban és a szállítás-hírközlésben foglal- | koztatottak átlagkeresete 8 százalékkal, az építőiparban, az állami mezőgazdaságban és a kereskedelemben dolgozók keresete 7 százalékkal haladta pieg az egy évvel korábbit. A tsz-tagok és alkalmazottak mezőgazdasági munkából származó bevételei 4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a tagok munkadíja 6 százalékkal, a termékértékesítésből származó bevételük 4 százalékkal volt több, mint 1974 első felében. módon kapcsolódik a két fogalom, ami középszerű, az I átlagos, szürke, mérsékelt színvonalú. Csakhogy például J a termelésben nem lehet mindenki. mindenben,kiváló, élen álló. ahogy azokatisem szabad i leszólni, akiknek nem sikerült j az átlagnál többet elérniük. Vannak tehát a tisztes közép- 1 szerűség színvonalán élő, tevé- j kenykedö termelői, közösségek. I s félreérti a fejlődés követel- y hiszi; ezeknek is az élre kel tör emiatt forgalmuk nem érte el az 1974. I. félévit. Húsból is jelentősen nőtt az értékesítés, így ebben a félévben a városok mellett javult - de még most feí* £ sem volt kielégítő — a vidék i ellátása is. A vendéglátás 'ár- | bevételén belül a legnagyobb , mértékben — 17 százalékkal j — továbbra is az italok for- ; galma nőtt. Nagy értékek termelődnek ott, ahol »csak« a középszerűségig jutottak el, s ' ezek az értékek nélkülözhetetlenek a társadalom számára, hiszen A ruházati cikkek forgalmú- például iparunk termelésének nak az előző éveknél nagyobb mintegy háromnegyedét a haR pénzbeli társadalmi juttatások nagyobb arányban növekedtek, mint a munkából származó jövedelmek. E forrásból 25 százalékkal több bevételhez jutott a lakosság, amely döntően a családi pótlék és a gyermekgondozási segély 1974 júniusától megemelt összegéből, valamint a múlt év szeptemberétől folyósított 50 Ft-os bérkiegészítésből származott. A félév folyamán a lakosság betétállománya 209 millió forinttal (10 százalékkal, a hitelállomány 50 millió Ft-tal (4 százalékkal) nőtt. A két folyamat egyenlege a lakossági vásárlóerőt kb. 3—4 százalékkal mérsékelte. 1975. I. félévében a kiskereskedelmi forgalom (fogyasztói folyóáron) 10 százalékkal, | “űködlk a tavalyinál nagyobb aranyban emelkedett, és meghaladta a 3 milliárd Ft-ot. Az árváltozásokat figyelmen kívül hagyva kb 6 százalékos a növekedés. Bolti élelmiszerekből és ruházati cikkekből 10, vegyes iparcikkekből 8 százalékkal értékesített többet a kereskedelem, mint tavaly, a vendéglátás árbevétele 14 százalékkal nőtt. A bolti élelmiszerek közül nagymértékben emélkedett az alkoholmentes üdítő italok és a sör forgalma (bár az utóbbiból — a Balaton-partot kinövekedésében nagyobb szerepe volt a javuló árukínálatnak, bár a kereskedelem készletei nem mindig feleltek meg az igényeknek. A pamut, pamuttípusú anyogok, kötötthurkolt kelmék és a lábbelik forgalma emelkedett a legnagyobb arányban. A tartós fogyasztási cikkek értékesítése 3 százalékkal csökkent. (Ezen belül járművekből kevesebbet, de lemezjátszóból, fényképezőgépből, asztali rádiókból és rádiókombinációkból jóval többet értékesített a kereskedelem; a bútorforgalom az 1974. I. félévi szinten alakult.) Nem volt kielégítő az ellátás fürdőszoba-berendezézai piac veszi át Nem az a probléma, hogy miért ott tartanak ezek a vállalatok, ahol tartanak, hanem az, hogy folyamatos-e, létezik-e egyáltalán önértékelésük? Az önértékelés a lehetséges és a ténylegesen elért összevetése, a követelmények és a teljesítmények arányosságának mérlegelése. f Ezekben a hónapokban — elsősorban külkereskedelmi hatásokra — megnőtt az értet- lenkedők, a tények előtt tanácstalanul állók tábora, s ez azt mutatja, hogy baj van az önismerettel, s még nagyobb az önértékeléssel. Túlsekből, villanyszerelési cikkek- ?agosfn' 32 ^iseihetőnel jobból, egyes vasárukból. A tü- ban ^duzzadt azoknak a tüzelőanyagok forgalma a tavaly gek,nfek 3 csoP°rtja> amelyek . •' nm TP»Ur h/Ncrv ríniií »nAm tiőszi árváltozások hatását ki szűrve mintegy 6 százalékkal emelkedett, az építőanyagoké az előző évi szinten maradt. flz egészségügyi hálózat fejlődési üteme csökkent. | Kilenccel kevesebb orvos a megyében, mint az év elején.,Ez főként a körzeti orvosi ellátásban érezhető. ; De a szakorvosi rendelőórák j napi átlaga is némileg keve- ■ sebb volt, mint az év elején. A fentiekkel függ össze a lakosságnak az előző évinél kedvezőtlenebb egészségügyi ! állapota. Erre utal a táppén- I zes arány emelkedése (1974. I I. félévben 5,8, 1975. I. fél- ! évben 6,4 százalék) és a meg- | betegedések gyakorisága, mely az első hónapokban — főként az év eleji influenzás megbeörültek, hogy rájuk »nem figyel senki«. Ügy hitték, elbi- belődnek ők csendben, komótosan termelési feladataikkal, a nyereség nem nagy, de van, jut bérfejlesztésre is, néhány új gép megvásárlására is, mi kellene más? Jogos, ha éles választóvonalat húzunk az ilyen magatartást tanúsító vállalatok, & azok közé, amelyek kemény munkával őrizték a középszerűség értékeit, fölfogtak a friss jelzéseket, igazodtak azokhoz, nem igyekeztek átlépni lehetőségeik határát, de el sem maradtak a kínálkozó alkalmak hasznosításával. Dolgoztak, megtettek annyit, ameny- nyire körülményeikből, lehetőségeikből futotta. Amit elértek, azt annak köszönhették, hogy napokra sem szünetelt az önvizsgálat, felölelte az tegedések miatt — az átlagos- anyagelőkészítő műhelyben nál magasabb volt. I bekövetkezett zavarokat épp Szétforgácsolt lehetőségek Miért ne lehetne közösség? A somogyudvarhelyi és berzencei tsz-ek alig több, mint fél éve egyesültek. A hétezer hektáros új gazdaságnak 120, harminc éven aluli tagja van. Az eggyéolvadás milyen változásokat és új lehetőségeket jelentett számukra? Mint kiderült, a kérdésre nem könnyű válaszolni, hiszen a változások nem az egyesülést tükrözik, a lehetőségek pedig kihasználatlanok maradnak. A két község fiataljait ugyanis három különféle KISZ-alapszervezet tömöríti. Udvarhelyen a községi és a j gazdasági, Berzencén pedig a községi KISZ-szervezet. Mind- j annyiuknak önállóan van — vagy éppen épül — klubjuk. A három helyen egyebek közt j három lemezjátszó, talán é^p- j oen ugyanazokkal a lemezek- j kel... Mindhárom klubhoz csordogál az anyagi támogatás. Mindenki a saját pecsenyéjét j sütögeti. Mit mond erről a gazdaság I vei szorosan összefügg, mekkora vonzerőt jelent a tsz a fiatalok számára. I jainak »egyesítése« persze nagyon nehéz, és ennek csak I egyik oka az ötkilométemyi — Szükségünk van a fi'ata- i távolság. Ügy gondolom, , első lókra. Az ő munkájuk nélkül j lépésként az egy falun belüli óvértl 'ívt ií b/if «f« ^ Ii-i l - m n ít — í T _ 1 j t. .11 i •• •• ' értelmüket vesztenék a milliós beruházások. Van persze a környéken egyéb munkalehetőség is — így például itt helyben a csurgói Napsugár Szövetkezet ruhaüzeme. Ez kényszerít bennünket, hogy javítsuk a munkakörülményeket, az erkölcsi és anyagi megbecsülést. Kevés azonban a korszerű üzemi konyha, az új öltöző és mosdó, ha a fiatalok nem látják a meglevő egyéb lehetőségeket... Egyetlen példa arra, hogy az elnök által említett lehetőségek mennyire nyilvánvalóak: Somogyudvarhelyen két ifjúsági klub működik. Zenét szolgáltató masinákban egyik helyen sincs hiány, csak éppen a tsz klubjában nincs kit fölkérni — lévén _ csak három lány —, a községi klubban viszont párttitkára, Kovács Istvánhé? nincs aki fölkérje a bizsergő Mi is látjuk, hogy mindez a lehetőségek szétforgácsolását ölen ti, ez pedig egyetlen fia- ilnak sem érdeke. Az egyesü- >s sok feladatot és gondot hott a vezetőségnek; olyano- it, melyeknek orvoslása na- ikat sem várhatott. Ez is óka, rgy a fiatalok ügyében még Tem születtek változásokat hozó javaslatok és intézkedések. A gazdaság elnöke. Kozma Géza szerint a KISZ-szervezet munkájával és szervezettségctalpú lányokat... Mindennek visszás voltát az udvarhelyi fiatalok KISZ-titkára, Rákóczi Jenő is érzi. — A járási KISZ-vezető. ség — a tsz intézkedési tervében is szereplő — véleménye szerint meg kell találni a közös nevezőt. A két község fiatalfiatalokat kell közösséggé szervezni. Igaz, ha a szórakozásban még nem is, a társadalmi munkában már megszületett az együttműködés. Az udvarhelyi fiatalok az elmúlt tíz vasárnapon mintegy tízezer forint értékű faluszépítő tár! sadalmi munkát végeztek. Nem maradnak le a berzen- ceiek sem. A tsz gépműhelyében dolgozik Rác János, a ber- zencei ifjúsági klub vezetője, aki alig egy hete jött meg a balatonfenyvesi klubvezetőtovábbképzésről. — Itt láttam be, hogy egy ifjúsági klub több, mint magnózó < fiatalok csoportja. Nem lehet egy klubprogramot csupán ötletekből fölépíteni. Persze a fiatalok aktivitásában nincs hiány, talán ezért is kaptuk meg tavaly a kiváló klub kitüntetést. Kevéssel ennek átvétele után derült ki: az iskola melletti — garázsra emlékeztető — épületünket rövidesen szanálják. Már másnap megszületett a javaslat: hozzunk létre új klubot a volt tanács pincéjében. Most hét végén már az ötödik vasárnapot töljük majd az elhanyagolt pince rendbe hozásával. Október végére biztosan elkészül. — A klubok tehát a két község különböző épületeiben vannak. — Ez nem lehet akadálya az együttműködésnek, a programok összehangolásának — mondta Rákóczi Jenő, — különösen bálok, vagy meghívott előadó közreműködésével rendezett előadások, filmvetítések esetében. A tavasszal rendezett ifjúsági parlamenten fölszólalt egy fiatalasszony, Borsai Lász- Ióné. »Ha egyszer egyesült a két gazdaság — közösek a gépek, a földek, a gondok és eredmények —, miért ne lehetne közösség a két falu fiatalsága is ...?« — Például egy közös autóbuszkirándulás ... Hiszen a fiatalok jóformán nem is ismerik egymást, — pedig most már nap mint nap együtt kell dolgozniuk a műhelyekben vagy a határban. A fiataloknak kéne példát mutatniuk az együtt- működésben, ez hatással volna az aggályoskodókra is. Borsainé szavaiból kitűnik: az udvarhelyi és a berzencei fiatalok egységére mekkora szükség volna most, a bizonyítás évében. Bár csak ö fogalmazta meg, de egyre többen érzik ezt a Március 15. Tsz- ben. Bíró Ferenc tek, az önismeret olyan fokára jutottak el, amelyen világosan elválik egymástól az, amit vállalhatnak, s nem képesek. keztek arról, hogy a középszerűség kategóriájában is érvényesek a mozgás törvényei, azaz nem lehet állni, helyben topogni, mert aki ezt teszi, az óhatatlanul lemarad — a középszerűektől! —, a se- arnire 1 reghajtók közé csúszik. j Lehet, úgy tűnik: végül is a vállalat dolga, belügye, miA z önismeret így forr ősz- lyen hellyel éri be, igyekszik-e sze az önértékeléssel, így i az élcsoportba, vagy belenyug- készíti fel a közösséget a j szj^ a középszerűbe. Egy megnőtt feladatokra, s a vá- j alapvető tényről azonban nem ratlan hatások kivédésére. j szabad megfeledkezni. Mégpe- Érdekes jelenségre hívta föl j ^ig arról, hogy a vállalatok a a figyelmet nemrég a Pénz- j társadalmi tuíijdon meghatá- ügyimnisztérium Bevételi Fő- j rozo;t részét birtokolják, igazgatóságának összegezése a vállalatok tavalyi mérlegbeszámolóiról. Megállapították, hogy az eredményromlássá! évet záró cégek tetemes részénél az okok jórészt az erejüket meghaladó vállalkozásokban, az értékesítési lehetőségek hibás fölmérésében, téves fejlesztési elképzelések végrehajtásában lelhetők. Azokban a mozzanatokban tehát, melyeket az önismeret j hiányának nevezhetünk. Az ilyen, sanyarú sorsra szorult vállalatok megfeled-1 a társadalom eszközeinek, erö- forrásainaK bizonyos hányadával sáfárkodnak! N em cselekedhetnek tehát kedvük, tetszésük szerint, hanem kötelességüket minél jobban teljesíteniük kell. S e kötelesség nem az, hogy mindenki, mindenáron igyekezzék az élcsoportba, hanem hogy szilárdítsa, ha lehet, gyarapítsa a középszerűség értékeit, ismerje föl, kerülje ki veszélyeit. M. O. fi a tárolók Lapunk szerdai számában adtunk hírt arról, hogy a Gabonatröszt két és fél millió tonna gabonát vett át eddig az országban. A Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ehhez a mennyiséghez 12 350 vagon gabonával járult hozzá. Keddig a vállalat raktáraiba 11 500 vagon étkezési búza, 553 vagon takarmánybúza, 185 vagon árpa, 83 vagon rozs és 29 vagon zab érkezett. A takarmánygabonák átvétele lényegében befejeződött, a vállalat a fölmérései szerint még mintegy 1300 vagon kenyér- gabona felvásárlására számít. Ma már bizonyosság, hogy az utóbbi évek egyik legnehezebb aratása van mögöttünk, hogy a vártnál gyengébb lett a termés, és néhány kivételtől eltekintve sem a szövetkezetek, sem a vállalatok raktáraiba nem kerülhetett annyi étkezési búza, mint tervezték. Ám az ország kenyeréről van szó, ezért fontos népgazdasági érdek, hogy a szövetkezetek közfogyasztásra adják át a szükségletükön felüli valamennyi kenyérgabonát. A megyei gabonaforgalmi vállalatnak az elmúlt időben csak az egyik fő tevékenysége volt, hogy a nehéz körülmények mellett zavartalanul, zökkenők nélkül vegye át a gabonát; legalább ekkora gondot, feladatot jelentett a holnap kedvezőbb tárolási feltételeinek megteremtése. A tárolótér tekintetében hosszú idő óta fehér folt volt a tabi körzet. Ez év elején kezdték el építeni Kapolyban a hatszáz vagonos fémsilót. A 18 millió forintos beruházás szerelését a lajosmizsei Agroszer végzi. (Képünkön.) A gabona átvételére sajnos még nem állt rendelkezésre az új létesítmény, a vállalat arra számit, hogy a szerződés határidejét betartva, októberre elkészülnek a fémsiók. Így a kukoricaátvételek idejére ez a hatszáz vagonos új tárolótér enyhít ennek a körzetnek a gondjain. Több mint 1300 hallgató végez az orvosegyetemeken Az idén a budapesti és a vidéki orvostudományi egyetemeken kereken ezer általános orvos, 146 fogorvos és 210 gyógyszerész fejezi, illetve fejezte be tanulmányait. A végzett orvosok közül minden tizedik — társadalmi tanulmányi ösztöndíja, révén — azokban a megyékben helyezkedik el, ahonnan ösztöndíját kapta. A kezdő orvosok számára kiírt többi munkahely á5 százaléka vidéki, zö- mében kórházi állás. A legtöbb orvost Szabolcs, Borsod, Békés és Nógrád megyében várják. Ezeken a helyeken az egyedülálló kezdő orvosok számára a kórházak orvosszállásain biztosítanak helyet. A • házasoknak pedig lakást is kínálnak, hogy ezzel is elősegítsék letelepedésüket és az orvosellátottság javítását. A pályázatok elbírálása részben már befejeződött. Aljik nem nyerték el az óhajtott állásokat, újabb pályázatot nyújthatnak be a még üresen maradt munkahelyekre. Az idén végzett 146 fogorvos közül 131-en várnak elhelyezkedésre. Részükre az egyetemek 143 állást hirdettek meg, 136-ot vidéken. A friss diplomával rendelkező fogorvosok elhelyezkedéséről a végleges kép előreláthatólag október végére alakul ki. A 181 gyógyszerész számára 422 állást hirdettek meg; több mint hetvenet a budapesti gyógyszertárakban.
