Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-10 / 160. szám
AWktgyar Néprafsi Múzeumban költözés közben Éneklő tsz-tagok Az Európán kívüli népek művészete című kiállítás anyagából. I»*; i*',-*...' Ä Magyar Munkásmozgalmi Múzeum honfoglalása után most a Magyar Nemzeti Galéria költözködik nagy szorgalommal a Budai Várpalotába. A helyét fokozatosan a Magyar Néprajzi Múzeum foglalja el az egykori kúria épületében. A Néprajzi Múzeum csak 1977-ben készíti el és mutatja be új helyén állandó kiállításait, de felszabadulásunk harmincadik évfordulójának tiszteletére megrendezték két időszaki kiállításukat. Mindegyik bemutató hamar nagy közönségsikert aratott. Nem is csqda. Az Európán kívüli népek ■művészete c. kiállítás Afrika, Amerika és Óceánia, valamint Indonézia egzotikus világát idézi. Neves magyar gyűjtők, így Fuszek Róbert, Lajos T968-as és 1974-es gyűjtésének, Óceániából a századforduló kutatójának, Bíró Lajosnak válogatott darabjai vonzanak. Szép maszkok, szobrok, pajzsok, azték és inka régészeti tárgyak, az új-guineai gyűjtemény legszebb darabjai kerültek közönség elé. A butorkiállíláson bemutatott műtárgyak a XIV. század végétől a XIX. század elejéig terjedő időszak legszebb, legértékesebb népi szobaberendezési tárgyai. A magyar népi bútorművesség legkorábbi és egyben legszebb darabjai a díszített menyasz- szonyi ládák. Megismerkedhetünk azzal a fejlődéssel, hogyan .formálódott a maonszágosan készítő mestereknek és a ládákkal vásározó festőasztalosoknak köszönhető. A városokban megtelepedett mesterek a XVIII. századtól sajátos helyi díszítőeljárásokat alakítottak ki. A fejlődés további útja, ahogyan , a »virágozás« fokozatosan színesedett. Érdekes része a kiállításnak egy kapuvári parasztcsalád úgynevezett tisztaszobájának a bemutatása. A berendezés 1886—87-be,u készült. Ekkor már a festett, virágos bútor divatja kihalóban volt. Ettől az időtől számíthatjuk az egyszínű, barna bútorok térhódítását városon, de főleg falun. Szép, faragott és intarziás népi bútorokat is kiA eomogyszili vegyes ( kar nem tartozik á régi, nagy hírnevet szerzett kórusok közé. Legalábbis a mostani nem dicsekedhet hosszú múlttal, hiszen tavaly októberben alakult. Hogy megsem teljesen ismeretlenek, az jól végzett munkájuk eredmenye. Olyan községekben, mint Somogy- szil, nem könnyű feladat bármilyen többletmunkát igénylő közös megmozdulás, kul- túrcsoport megszervezése. A falu lakóinak zöme tsz-tag, méghozzá egy eredményesen gazdálkodó üzemnek a tagja, akit az egész napi munka után otthon a. háztáji gazdaság vár. Itt ugyanis a háztáji számot tevő ágazat. , Éppen ezért volt nehéz feladat a kórus megszervezése. Ebből a szervezésből oroszlánrészt vállalt magára Bó- dis József, a helyi általános iskola tanára. Nem minden tapasztalat nélkül vágott neki Á balatoni gyermekmegőrzőkben Sikkes lelépés — Aggódó szülök gyamak mondott virágos bútorfestő stílus. Szép emlékei, j állítottak. Ezek csak egyes Torday Emil és Telelty László J nagy felületei a templomi be- j vidékeken voltak kedveltek, afrikai anyaga érdemel fi- j rendezések. A stílus elterje-1 Érdekesek az úgynevezett gyeimet Amerikából Boglár | dése is a templomberendezést i pa/óc áttört bútorok. Készítőik a XIX. századi faragó pásztorok asztalos módjára próbálták meg a bútorkészítést. Így azután díszítésükben is ugyanazokat a jeleneteket motívumokat találjuk, mint a kisebb faragott darabokon. (Pásztorok, parasztok, huszárok, erdő-mező növényei, állatai stb.) A XIX. században már asztalosok bútorozták be a szobákat de a régies bútorkészítés még hosszú ideig élt. A háziipairosok által készített darabok megőrizték a korábbi formákat, a technológiát de a díszítéseket is. Ilyen háziipari »remekekkel« rendezték be a kamrát de ilyen maradt' egyes helyeken a hagyományőrző menyasszonyi kelengyésláda ás. D. B. A délnyugati partszakasz ordacsehi gyermekmegőrzőjében még reménykedtem: úgy látszik, ezen a nyáron mégiscsak lesz valami javulás. Hiszen a szervezett diákturizmus módot ad arra, hogy fiataljaink kielégítsék 'kirándulókedvüket S abban is reménykedtem, hogy a szülők jobban odafigyelnek az idén.». — Mindössze egy gyerek volt, az is a rokonoknál, ók adták át a rendőrnek, mert a szülők hazahívták — hallottam a kissé különös történetet a három nevelőtök Ügy látszik sokan nem mérik íeL, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem utján a gyermek hazaszállítása ugyancsak költséges, s ezeknek az összegeknek egy részét nem is térítik meg a szülők. Egy gyerek, s az sem szökött — azért jó jeL — A balatonkUMí gyermekmegőrző azonban jócskán rácáfolt a reményeimre. — Eddig tizenegyen voltak, pedig még július elején vagyunk — mondta a vezetőnő. A nagykönyv feljegyzései, arról árulkodnak, hogy milyen családi körülmények között éltek a fiatalkorúak, és miért próbáltak »szerencsét«, kalandot a déli parton. A lányok főleg galerikbe verődve jutnak el Siófokra, Földvárra, s a rendőrség legtöbbször részegen találja őket. Így járt az a tizenhat éves lány is, aki az északi partról kelt át egy galerivel a déli partra, s induláskor »bevett három korsó sört és három féldecit«. Kiderült a jegyzőkönyvből, hogy kilencen vannak testvérek, és a zülött apa vágyaival megkí- s értet te saját lányát is. Ezt persze a lány mondta el, aki igen közlékeny volt, sőt mándexi alkalommal mást mondott. A csövezők egy része ugyanis azt hiszi, elég a megható »szöveg«, s mindenre van bocsánat. Elmondta a vezetőnő, hogy tapasztalható a másik véglet is. Sokszor a túlságosan jó körülmények között élő, elkényeztetett gyermek gondolja úgy, hogy kalandot kereshet a Balatonon. Jóval több mint tízezer forint a szülők jövedelme, ezért vélte úgy a fiú, hogy nem tűnik fel az a háromezer forint, amelyet zsebpénznek magához vett az Illegális balatoni nyaralásra. Erre — mint mondotta — azért volt szüksége, mert megbukott év végén, és »nem volt maradása«. Az aggódó szülők éjszaka jöttek érte kocsival, és a zokogó anyuka egyre azt hajtogatta: »nem is érti, miért tette ez a fiuk ...« Annyi bizonyos, hogy a jómód egy percre sem helyettesítheti a szülői törődést. Tanúsítja ezt egy egri fiú esete is, aki ugyancsak az év végi elégtelen miatt jött a partra — úgymond. Kilitiben is három felügyelő van, a vezetőnő mellett két fiatal pedagógus, akik az idén végeztek a kaposvári tanítóképzőben. — Nehéz feladat, különösen a hazaszállításuk — mondták —, hiszen gyakran a szülők becsapják az ajtót a kisérő nevelő előtt. — Próbáltak-e beszélgetni ezekkel a csövező fiatalokkal? — kérdeztem a nevelőket. — Eleinte nehéz, hiszen nemegyszer tökrészegek. Utána azonban túlságosan is közlékenyek. Beszélnek mindenről, sőt olyan dolgokról is, amiket nem is kérdezünk — mondta a fiatal tanítónő. T. T. negyvenen legyenek. Minden tekintetben vegyes karról van szó, nemcsak azért, mert lányok, asszonyok, férfiak szerepelnek, hanem a legkülönbözőbb korosztályhoz tartozók. Tizenöttől ötvenévesig minden korcsoport megtalálható. A jövőben még több KISZ-tagot szeretnének megnyerni az ügynek. Voltak itt eddig is éneklő KISZ-esek, ám ők egy másik kórusban szerepeltek.-— Van községünknek egy kimondottan fiatalokból álló kórusa is. Ez mindössze tizenkét tagú. Volt általános iskolások szerepelnek ebben az énekkarban, leginkább társadalmi ünnepségek, névadók, házasságkötések alkalmából adnak műsort. Sokukra szükség lenne a nagy kórusban is. A nagy kórus tagjai elsősorban tsz-tagok, de szerepelnek itt pedagógusok, áfész- doigozók is. Megismerte őket a karádi, a nagybajomi, az igali, a kaposvári közönség, no és természetesen a helybeliek. Műsorukon elsősorban magyar népdalok szerepelnek. Énekelnek néhány Bárdosművet, és kedvelik a három- szólamú kórusműveket, valamint a mozgalmi dalokat. A jövőben elsősorban sok somogyi népdalt szeretnének megtanulni. Bódis József So- mogyszil környéken is megpróbált népdalokat gyűjteni, de helyi jellegű dalra nem bukkant. Errefelé inkább betyárnóták élnek a nép ajkán. Ezekből is válogathatnak majd. A termelőszövetkezet elnökét — a kórus egyik tagját — is felkerestük, aki az elnöki teendők ellátása mellet# szívesen szakít időt arra, hogy próbákra, szereplésekre járjon. — Néha bizony nagyon elfáradok estére — mondja Nyári László. — Egy-egy pró- i ba mindig jó kikapcsolódást ! jelent, a szereplés pedig az izgalom, az éneklés mellett j mint kirándulás sem utolsó. Azután az esti próbáknak j van egy másik előnyük is, ; ami inkább mint tsz-elnök- : nek előny. Arról van szó, ; hogy ilyenkor úgy érzem, kö- í zelebb kerülünk egymáshoz a j tsz-tagokkal, akik sok olyan problémát fölvetnek a pró- j bák szünetében vagy utána, | melyeknek a megbeszélésére esetleg napközben nem jut j idő. Ezeket a góndokat az A kórus jelenleg harminc- j emberek itt valahogy mástagú. A cél az, hogy legalább 1 képp mondják el, mint bent A tsz-elnök leginkább a népdalokat kedveli. a munkának, hiszen próbálkoztak már kórus szervezésével. — A hatvanas években — meséli — volt a községünkben egy férfikórus. Egy ideig együtt dolgoztunk, azután ez az együttes megszűnte Utána többször újra megpróbáltuk összeverbuválni a tagokat, de csak amolyan »időszakos kórust« sikerült szervezni. Néha összejöttek, de csak néha. Tavaly megalakult ez a mostani vegyes kórus, amelyik talán nem lesz tiszavirág életű. Sikerült megnyerni az ügynek a község vezetőit, a tanácselnököt, a tsz-elnököt is; velünk énekelnek és jó példával járnak elöl. Munka után jólesik a kikapcsolódás — vallja Koszorús Vendel. az irodában. Közlékenyebbek, őszintébbek. Egyszóval az, hogy tagja vagyok a kórusnak, nemcsak kikapcsolódás, hanem segít a mindennapi munkában is. — A műsorból melyik dalokat kedveli leginkább? — Minden műfajú zenét kedvelek, legyen az akár beatzene, de a népdalok és magyar nóták állnak hozzám legközelebb. . Koszorús Vendelnek is hasonló az ízlése. — Hat éve énekelek már a községi kórusban. Tagja voltam a férfikarnak, örültem, hogy tagja lehettem a mostaninak is. Amikor az ember fáradtan leszáll a gépről, bizony jólesik kikapcsolódni, próbára járni, ahol minden más megszűnik, csak a dal van, amit éppen énekelünk. — A család mit szól, hogy a házi munkák elvégzése helyett inkább a próbákra siet esténként? — Nem szólnak semmit. A feleségem csak akkor morgolódik néha. amikor szereplésre indulunk, és szólok, hogy hozd a sötét ruhát. Szívesen vállalták tehát Somogy szilben azt a többlet- munkát az emberek, amely egy kórustagra hárul. Az első sikerek további célok elérésére ösztönzik őket. Anya és lánya, férj és feleség, egész családok tagjai a kórusnak. Most az országos minősítő előtt állnak, melyre az ősx- szel kerül sor. Remélik, hogy a siker ott is társuk marad. D. T. fiz artalálkoző áj szerkezetei 1978 Néptáncfesztivái Szegeden A nyári szegedi ünnepi hetek’ egyik kiemelkedő eseményeként tizedik alkalommal rendeznek az idén néptánc- fesztivált Szegeden. A találkozón immár ötödik éve külföldi együttesek is bemutatkoznak. A fesztivál programja a július 12-i, szombati Széchenyi téri megnyitó ünnepséggel kezdődik. Az újszegedi liget szabadtéri színpadán négy este július 12-én, 13-án, 15-én és 17-én kilenc magyar, valamint Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyel- országból, az NDK-bói, Romániából és a Szovjetunióból érkező egy-egy együttes mutal be színpompásnak ígérkező folklór műsorokat. április 14-én az Apollo—13 már útban volt a hold felé, amikor csaknem tragikussá váló műszaki hiba történt. Felrobbant két üzemanyagcella-rendszer, és az oxigénkészlet jelentős része megszökött. Az űrhajósok életét végül csak úgy sikerült megmenteni, hogy átszálltak a holdkompba, hajtóműveik segítségével megfordultak a Hold mögött, és április 17-én leszálltak a Csendes-óceánon. A szovjet és az amerikai szakemberek már 1969-ben fölvetették azt a gondolatot, hogy az űrhajókat és az űrállomásokat egységesített, összekapcsoló szerkezettel lássák el. Ez mindenekelőtt humánus célt szolgál, növeli az űrrepülésben részt vevők biztonságát. Azóta a Szojuz és Apollo űrhajók összekapcsolásának minden technikai részletkérdése megoldódott, így július 15— 27-e között tanúi lehetünk az első közös szovjet—amerikai űrkísérletnek. Az űrtalálkozót lehetővé tevő két új technikai megoldásról szólunk most, az,összekapcsoló szerkezetről es a légzsilipről. Az eddig alkalmazott összekapcsoló szerkezetek az aktív és a passzív félből álltak. Az aktív részt a manőverező űrhajóra, a passzív részt az űrállomásra, vagy a holdkompra szerelték föl. (Így szálltak át az űrhajósok pl. a Szojuz űrtív rész kúpos, hegyes, vagy félgömb végű csapjával a manőverező űrhajónak bele kellett találnia a passzív rész hengeres szakaszába. Az illeszkedő peremek érintkezésekor működésbe léptek az összekapcsoló horgok, és egymáshoz feszítették a két illeszkedő peremet. A légmentes kapcsolat ellenőrzése után az összekapcsoló szerkezet közepén, lévő ajtókat megnyitották, és végrehajtották az ún. belső átszállást. A mentési feladatok végrehajtásánál azonban az összekapcsoló szerkezetek kivitelének meg kell egyeznie, »nemének« pedig különböznie kell. A közös űrrepülésnél tehát nem lehetett felhasználni az eddigi rendszert, két egyforma félből álló összekapcsoló szerkezetet kellett készíteni. Létrehozták tehát a »periferikus androgin« összekapcsoló szerkezetet. A periferikus elnevezés jelenti, hogy az összekapcsolás a kerület mentén elhelyezett vezető elemekkel történik. Az androgén jelentése pedig az, hogy a szerkezet két egymással megegyező félrészből áll, amelyek egyaránt látszhatják az aktív vagy a passzív szerepet. A kapcsolóhorgokkal ellátott illeszkedő perem körül helyezkedik el a hosszirányban elmozdítható, rugós tagokra felfüggesztett gyűrű. hajóból a Szaljut űrállomásba, I amelyből három, egymástól az Apollóról a holdkompba vagy a Skvlabba.) Az összekapcsoláskor az akt 120 fokra elhelyezett, egyenlő szárú trapéz alakú lapát’áll ki. Vezérlőberendezés segítségével a passzív űrhajón a gyűrűt az illeszkedő perem mögé húzzák hátra, az aktív űrhajón pedig a perem elé tolják. Összekapcsoláskor a manőverező aktív űrhajó összekapcsoló szerkezetének lapátjait a passzív űrhajó hasonló lapátjai vezetik egészen az ütközésig. Közeledéskor a lapátokat tartó gyűrűs rugó tagjai ösz- szenyomódnak, az illeszkedő peremek összeéréSekor pedig működésbe lép a két fél 8—8 feszítőhorga,' és hermetikusan összezárja a peremeket. A közös űrrepülés technikai megvalósításakor nehézségeket okozott még az is, hogy a Szojuz és az Apollo űrhajóknak különbözik a belső légköre, más annak nyomása és levegő-összetétele. A szovjet űrhajóban normális nyomású és összetételű a levegő. (1 atmoszféra, illetve 80 százalék nitrogén, 20 százalék oxigén). Az amerikai űrhajóban egy- harmad atmoszféra tiszta oxigén van. Az átszállás biztosítására ezért a két űrhajó közé légzsilipet iktattak. Ennek súlya kb. 2 tonna, hengeres formájú, 1,42 m átmérőjű es 3 m hosz- szú. A légzsilipet az Apolló viszi magával. A hordozórakétában a holdkomp helyén helyezik el, a Föld körüli pálya elérésekor pedig egy hagyományos parancsnoki összekapcsoló szerkezettel a parancsnoki. fülkéhez kapcsolhatják. A henger másik végét az előbb leír); egységes összekapcsoló szerkezettel látták eL A légzsilip mindkét végén 1 m átmérőjű kerek ajtó biztosítja az átszállást. A légzsilip önálló belső légkör- és hőmérsékletszabályozó rendszert kapott. Ezek adagolják a levegőt vagy a tiszta oxigént, megtisztítják a zsilip belső légkörét a széndioxidtól, a kívánt mértékben csökkentik vagy növelik a belső légnyomást. A levegőt és az oxigént tartalmazó nagynyomású, gömb alakú palackokat a légzsilip külső felére szerelték, és borítólemezekkel zárták el. A légzsüipet még — többek | között —! világító berendezésekkel, rádiótelefonnal és televízióval is fölszerelték. Áramellátását az Apollo űrhajó biztosítja. A közös űrprogram befejeztével a légzsilipet az Apollóról leválasztják, és FöliJ. körüli pályán hagyják. A zsilipelések időtartamának rövidítésére a Szojuz űrhajón az elmondottakon kívül még több kisebb módosítást is végrehajtottak. Így pl. korszerűsítették az összeköttetést biztosító rádióberendezéseket, a közelítéskor használható egységes tájoló—iránymérő berendezéssel látták el. A közös űrrepülés szép példája a kozmikus tér békés célokra való fel- használására és kutatására kialakuló nemzetközi összefogásnak. A szovjet és az amerikai kutatók erőfeszítései nem hiábavalóak. Az elért eredmények a tudomány és a technika fejlődéséi, vagyis az egész emberiség érdekeit szolgálják. S. Gy. Somogyi Néplap
