Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-10 / 160. szám
A PÁRTMUNKA TERVEZESE V isszatérő feladat a párt- szervezetek életében a soron következő 1 fél esztendő pártmunkájának megtervezése. Bár »rutinfeladatnak« tűnik ez, mégis elmélyült gondolkodást igényel, minthogy minden félév új tennivalókat hoz, más-más teendők megoldását állítja előtérbe. A tervszerűség a pártalap- szervezeti munkában is elengedhetetlen. Persze, mindent nem lehet — s nem is lenne szabad — előre megtervezni. A pártmunka hétköznapjai sokkal gazdagabbak annál, mint amennyi azokból tervekbe foglalható. De a féléves munkaterv mégis megadja a munka vázát, keretét, megszabja a politikai tevékenység fő irányát. 1975 második felében a munkatervek tartalmát elsősorban a XI. kongresszus határozatai adják. A kongresszusi határozat megértetése és feldolgozása az alapszeivezeti munkának egyik centrális teendője, s ennek a tervekben is, tükröződnie kell. A feladatok meghatározásának ez az alapja, a kiindulópontja. A kongresszus természetesen átfogóan szabta meg a haladás irányát, de nem bocsátkozott részletekbe. Nem másolni kell tehát, hanem elemezni, alkalmazni. Az alapszervezeteket segítik ebben a közvetlen irányító pártszervek állásfoglalásai, határozatai is. Szükséges és érdemes újból belelapozni a legutóbbi beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések jegyzőkönyveibe, az ott elhangzott javaslatokról készült feljegyzésekbe is. A több éves munka értékelése során számos megszívlelendő javaslat hangzott el valamennyi pártszervezetben. A taggyűlési beszámolókban, felszólalásokban, . határozatokban ezek általában helyet is kaptak. Sokat közülük az év első felében még nem volt alkalom napirendre tűzni, megvalósítani, sőt, olyanok is akadnak, amelyek most válnak aktuálissá. Helyénvaló "azt is átgondolni, milyen irányban szükséges továbbfejleszteni a pártszervezet munkastílusát, munka- módszereit, s ezeket a következtetéseket is hasznosítani Megújult környezetben Tizenegy somogyi üzem a kiállításon Néhány hét választ el a 68. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár . augusztus 29-i megnyitójától, ötévi szünet után, csaknem teljesen megújult környezetben, korszerűbb feltételek között várja több százezer látogatóját a tartalmában is megújult kiállítás. Az elmúlt öt év alatt jelentős változások történtek a meeredményeinek bemutatása és az eddig ki nem használt lehetőségek feltárása. A vásárközpont egyik legújabban épült, ötezer négyzetméteres pavilonjában kap helyet a KGST-bemutató. Ehhez kapcsolódik több tagország — a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, az zőgazdasagban, az élelmiszer- ^ j^DK — nemzeti bemutatója, iparban, az erdőgazdalkodas- 1 , , .. . _ , ban és az ezekkel kapcsolat- amely nemcsak az élért eredban levő egyéb ágazatokban. Ennek a kiállításnak nem csupán az a célja, hogy az-érdek- lődők elé tárja a fejlődés eredményeit, hanem az is, hogy bemutassa a következő időszak fejlesztési céljait, tájékoztasson a célok elérését segítő módszerekről, szervezési megoldásokról, a legjobb hazai és külföldi tapasztalatokról. A kiállítás valamennyi szakbemutatójának középpontjában áll a hatékony termelés- szervezés. összesen tizenkilenc ágazati és tematikai bemutatóra kerül sor a kiállítás során. A hagyományokhoz híven a kiállítás főpavilonjának anyaga ad összefoglaló képet a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az erdészet helyzetéről, nép- gazdasági szerepéről, a IV. ötéves terv végrehajtásának eredményeiről, párhuzamosan bemutatva azt is, hogy milyen változások mentek végbe a falu szociális, kulturális viszonyaiban. Ezenkívül itt ismerhetik meg a látogatók az egyik legnagyobb, folyamatban levő beruházásunk, a Tisza—II. öntözőrendszer eddig megvalósult létesítményeit, vamény ékről ad tájékoztatást, hanem a nálunk is érdeklődésre számot tartó termelési, tenyésztési és szervezési tapasztalatokról. A kiállítás növénytermesztési és kertészeti bemutatóján 343 gazdaság és intézmény 1048 eredményéről kapnak képet a részvevők, ezek között öt somogyi üzem 54 eredménye szerepel. Az állattenyésztési eredménybemutatón három sertéstenyésztési és három juhtenyésztési megyei eredmény szerepel. Az eddig beérkezett jelentkezések szerint a korábbiaknál szélesebb körű lesz a külföldi kiállítók részvétele is. A már említett szocialista országokon kívül Ausztria, Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia, az NSZK, Spanyolország, Svájc, Svédország és az Egyesült Államok mintegy harminc kiállítója vesz részt a vásáron. Ők főként vegyszereket, állategészségügyi cikkeket és állattenyésztési módszereket mutatnak be. A szakemberek körében bizonyára nagy érdeklődésre tart számot a KGST- országok nemzetközi szakkönyvkiállítása. A mintegy 1400—1500 kötet között megtalálható lesz a magyar mész akkönyvki adás lamint az Alkotó ifjúság pá- \ ... . . .. , , h v legertekesebb történeti ,-anyalyazat legkiválóbb pályaműn- ! ga js Efj-g az alkalomra jelekéit. I nik meg a háromkötetes, repa ír;an*in, 1,-. 1- i. I rezentatív kiadvány, a TermeA kiállítás hasonlóan fontos ■ ,ési rendszerek a övényterfeladata a KGST-tagországok j melésben, kertészetben és az közötti együttműködés eddigi I állattenyésztésben. A szovjet mezőgazdaság gépesítése Ma háromszor annyi villamos energiát fogyaszt a szovjet mezőgazdaság, mint tíz évvel ezelőtt. Ez a hatalmas arányú növekedés a mezőgazdáiig műszaki rekonstrukciójára ányuló program egyenes kö- ■tkezménve. A programot az ZKP dolgozta ki, s ennek keltében a gazdaságok kedvez- lényes áron vásárolhatnak faktorokat, kombájnokat, teherkocsikat és egyéb, Összesen mintegy 1400 féle mezőgazda- sági gépet. (Az utóbbi szám a álasztéknak az 1965-öshöz képest kétszeres bővülését jelentig Az elkészült és a gazdaságokban használatba vett nagy termelékenységű gépek lehetővé teszik a gabonafélék, a kukorica, a cukorrépa, a gyapot, a burgonya komplex gépi művelését, és jó néhány munkaigényes állattenyésztési munkafolyamat gépesítését. Mindezek eredményeképpen a Szovjetunió mezőgazdasági termelése 1965-től 1973-ig csaknem 40 százalékkal nőtt. ugyanakkor a foglalkoztatottak száma csaknem másfél millióval csökkent. lehet a tervkészítéskor. A XI. kongresszus általános feladatként fogalmazta meg a , határozatok végrehajtásának gondosabb nyomon követését, s általában a párt ellenőrzés erősítését. A munkatervben helyet kaphatnak az ilyen típusú napirendi pontok is. Az ellenőrzés javulható például oly módon, ha a beszámoltatások mellett (nem helyett!) a pártvezetőség maga is végez vizsgálatokat, vagy megbízza egy- egy kérdés vizsgálatával a párttagok kisebb csoportjait. Az ilyen vizsgálatok tapasztalatai helyet kaphatnak nemcsak a vezetőségi ülésen, hanem a taggyűlés fórumán is. Mint ahogy az is színvonalasabbá teszi az ellenőrzést, ha nem amúgy általánosságban számoltatják be tevékenységükről a munkahelyi vagy a tömegszervezeti vezetőket, hanem egy-egy konkrét feladat megoldását, egy-egy adott határozat megvalósítását , kérik számon, így kerülhet például a' napirendbe, hogy mit tesznek a szakszervezetekben dolgozó kommunisták a közművelődésért, miként neveli a KISZ párttaggá saját aktivistáit, hogyan hasznosítja egy- egy vezető a munkahelyi demokrácia fórumain elhangzó javaslatokat. A gazdasági területen működő pártszervezetekben múlhatatlanul szükséges elemezni, hogyan segítették a Központi Bizottság 1974. decemberi határozatának megvalósulását. E célból három-négy napirendet is beiktathatnak, vizsgálva például a takarékosság helyzetét, a termékszerkezet gazdaságosságát, a munkaerő foglalkoztatásának ésszerűségét, a beruházások menetét stb. így alakítható a tennivalók komplex munkaprogram j a. A tervkészítés egyre inkább kollektív tevékenység, melynek részese minden vezetőségi tag, valamennyi pártcsoport, s így az egész párttagság. A »felső« elhatározások gondos tanulmányozása és az »alulról« jövő javaslatok megfontolt hasznosítása — ezen az úton formálódhat ki a pártmunkát valóban előbbre vivő, annak helyes irányt kijelölő munkaterv. Gy. L. Beérett a búza, düböröghet a kombájn A kombájnok »mohóságát« a sokasodó tarló jelzi, Perzselően tűz a júliusi nap A tarló és az előbúvó gyom, mintha hőgutát kapna, szik- kadtan-száradtan aszalódik. A gabona szárastul és kalászostul eltűnik a kombájn torkában. A kaposfüredi termelőszövetkezet somogyaszalói üzemegységének határában az egyik búzatáblán állunk. Pál Sándor üzemegységvezető fűz magyarázatot a látványhoz. — Több mint ezerkétszáz hektár az összes aralnivaló. Kedden kezdtük a búzát ezen az öt.venhektáros táblán, hat kombájnnal. A szemet a kaposfüredi szárítónkba visszük. Kezdetben 17—18 volt, most 16 százalékos a nedvesség- tartalom- Egyébként az aratást július 4-én kezdtük a magyaregresi üzemegységben. Kár, hogy ez a búza itt nem adja meg azt a termést, ■amit korábban vártunk. A torzsgombafertőzés tett benne kárt... Holnap újabb táblát kezdünk búzából, ott már magasabb hozamra, hektár- ronként körülbelül 45 mázsás átlagra számítunk. A kombájnok egymás után fordulnak rá a még álló búzasávra, s időről időre jókora- szalmahalom szakad el a géptől. Ott áll a tábla végén a pótkocsis vontató, várva, mikor kell a kombájn mellé állni, hogy átvegye a szemet a tartályból. Orbán István traktoros ezt a munkát végzi. — Már vagy tíz esztendeje — mondja a csupasz felsőtestű, portól és izzadságtól barna fiatalember —, hogy rendszeresen hordom a tér" * Akit a látvány emlékezésre késztet: Szabó István. mést a kombájntól a szárítóhoz vagy a magtárba. Az év más időszakában egyéb munkák is adódnak, a traktorosnak mindig van elfoglaltsága. A szövetkezet gondoskodott róla. hogy érdekeltek legyünk minél több szem elszállításában. Órabérben dolgozunk, ez az alapfizetség, de minden elhordott mázsa gabona után még húsz fillért kapunk. így az álldogálás nem kifizetődő. Az ebédet és a hűsítő italt a helyszínre viszi a gazdaság a kombájnoksoknak: Idős ember figyeli árgus szemmel, hogyan dolgozik a kombájn. — Én mondom magának, örülhet az, aki máma él, akár öreg, akár fiatal, asz- szony vagy férfi. Látta a házakat a faluban? Jól élnek az emberek. Dolgoznak a szövetkezetben, a városban, otthon meg a háztáji jószág hozza a pénzt. Persze, hogy ez nem ingyenben van, hanem meg kell fogni a munkát. De megéri ... Én tizennégy éves koromban már négyökrös béres voltam. Akkoriban. az első háború idején, még a lányok, menyecskék is megfogták aratáskor a kaszát, nemhogy egy magam- korú gyerek ne vágtá volna a rendet. Szabó István most lovakat hajt. Hetvenhárom éves, nyugdíjas. A gépek munkáját nézi, és azt mondja: valamikor bizony sokszor neki kellett állni kézi kaszával egy ekkora táblának, amíg az ál* ló gabona helyére keresztek sora került. Hernesz Ferenc Tanácskozott az ÉD0SZ megyei küldöttértekezlete B fejlődő élelmiszeripar gondjai Somogy élelmiszeriparé-1 nak eredményeivel, a fejlő- j déssel együtt járó munkás- ( gondokkal foglalkozott, és négy év tevékenységét érté- j kelte tegnap az Élelmiszer- j ipari Dolgozók Szakszerveze- j tének megyei küldöttértekezlete. A tanácskozáson részt vett Balogh Károlyné, ' az ÉDOSZ Központi Vezetőségének titkára is. Tóth Zoltán, a megyei bizottság titkára a küldöttértekezlet elé terjesztett jelentésben kiemelte: az elmúlt négy év próbára tette az élelmiszeripari vállalatok dolgozóit. Rendkívüli időjárás nehezítette a földek termésének feldolgozását, az üzemek egy részében pedig a nyersanyagok lökésszerű érkezése volt az oka a termelés hullámzásának. Más vállalatoknál az idényszerűség — a termékek iránti gyorsan növekvő igény — ókozott gondot. E feladatokat olykor nagy nehézségek árán oldotta meg a tapasztalt munkásgárda. Az élelmiszeriparban nemcsak a termelés nő, hanem változik a technika is. Az új kaposvári kenyérgyár az év elején kezdte meg a termelést. Rekonstrukció előtt áll a Kaposvári Húskombinát, s készülnek az új tejüzem és tej- porító tervei. Az új technika még több és jól képzett szakmunkást igényel- A küldött- értekezleten az utánpótlás nagy gondjával a legtöbb felszólaló foglalkozott. Megoldására javaslatokat is tettek. A felnőtt szakmunkásképzés eredményesebbé tételét és az iparitanuló-képzés tárgyi feltételeinek javítását sürgették. A megye általános iskoláiban nem sok fiatal készül péknek, konzervipari szakmunkásnak, hentesnek és cük’or- főzőnek. Akik viszont ezt a pályát választják — hangoztatták a küldöttek —, azokat elmúlt négy évben az üzemek légköre. A termelési tanácskozások és a brigádértekezletek egyre inkább betöltik szerepüket: az üzemi demokrácia jó fórumaivá váltak- A kaposvári kenyérgyárban volt olyan tanácskozás, melyen a huszonhat részvevőből húsz szót kért. »Javaslataik hosszú időn át jó programot adnak az üzemvezetőjobban -föl kell készíteni a j nek és az üzem irányítóinak« munkára. Ebben jelentős sze- ! — összegezte véleményét repe van a nevelésnek. Ma az élelmiszeripari szakmunkástanulóknak csak a fele Kassai Mária. A munkások szót kérnek lakhat kollégiumban. A tanú- vállalatot érintő legtöbb kérlók 20—25 ágyas szobákban, meglehetősen mostoha körülmények között élnek, személyes holmijukat a hálószobáktól távol tárolják, - a tanszerek pedig az iskolában maradnak. Nem megfelelő a fiatal szakmunkástanulók felügyelete sem. Azok pedig, akik nem a kollégiumban laknak, felügyelet nélkül maradnak. Bosznai Mária, a húskombinát küldötte a tények alapján így summázta véleményét: »Ez az állapot nem hat kedvezően sem a képzésre, sem az önképzésre.« A küldöttek többsége érvek hosszú sorával támasztotta alá megállapításait, s mondott véleményt munkahelye szakszervezeti bizottságának és az ÉDOSZ megyei bizottságának tevékenységéről. Fórumnak tekintették a tadésben — állapították meg a küldöttek —, s ismereteik alapján mondanak véleményt. A;z élelmiszeripari üzemek egy része azonban nagyválladolgozók véleménye már döntő jelentőségű, de kedvezők a tapasztalatai a szocialista brigádvezetők és brigádok tanácskozásainak, valamint az újítási tanácskozásoknak és az ifjúsági parlamenteknek. E fórumok továbbfejlesztésének előfeltétele az is, hogy a vállalatok belső irányítási rendszerét tökéletesítsék. A túlzott központosítás — hangsúlyozta a beszámoló — akadályozza a közép- és alsó szintű vezetők öntevékenységét. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése érdekében tett intézkedések a termékek minőségének javítását is szolgálták, és a munkáskezde- mény.ezések megvalósításának egyik biztosítékát is adják. A Dolgozz hibátlanul! munkarendszer bevezetésére a megyében elsőként a Nagyatádi Konzervgyár tett eredményes kísérletet. A kedvező tapasztalatok alapján próbálkozik bevezetésével a Solathoz tartozik, s az infor- I rnogy megyei Ásványvíz- és máció hiányában sokszor a . Szikvízipari Vállalat is. vállalat párt-, gazdasági és | szakszervezeti vezetői sem A fejlesztéssel a felsor kérdésre Ldatok növekedésével járó Fől!7agttÍrvezTsek idősz?ká' ' g°nd°k ^oldásához sok se- roieg a tervezések időszaka . gltseget adott eddig is az ban okoz ez sok gondot. ÉDOSZ megyei bizottsága, s Ezért sürgettek a nagy valla- az újjáválasztott testülettől is központ es a somogyi I e munka folytatását kérte lati üzemek munkásai közötti jobb információcserét. Az üzemi demokrácia vállalatón belüli fórumai — állapította meg a megyei bizottság beszámolója — kialakultak: javult a dolgozók tájékoztatása, s a vezetők a ha- j táskörükbe tartozó döntések meghozatala előtt a munkáe mumm roiytatasat Kerte a küldöttértekezlet- A beszámoló feletti vita után az Élelmiszeripari Dolgozók Somogy megyei küldöttértekezlete 15 tagú megyei bizottságot választott. A megyei bizottság titkára ismét Tóth Zoltán lett. Dr. K. I. náerkozást, ahol választóik J sok javaslatait, észrevételeit nevében kértek szót, s mondták: sokat változott el- j kérik. A kollektív szerződés- az I sei kapcsolatos kérdésekben a 1 Somogyi Néplap
