Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-09 / 159. szám

KÖZÖS ŰRREPÜLÉS CANTUS PANNONICUS A tervek szerint 1975. Jú­lius 15-én kezdődik a közös szovjet—amerikai űrrepülés. Mintegy háromévi előkészület és egyeztetett felkészülés előz­te meg a két nagyhatalom első közös űrvállalkozását, amelynek valószínűleg még nagyon komoly _ folytatása lesz. I A közös űrrepülés legfon­tosabb feladata, hogy egy esetleges balesetkor lehetővé tegye a bajba jutott űrhajó­sok megmentését. Az űrrepü­lés során kipróbálják a két űrhajó egyesítését szolgáló kapcsolóberendezéseket, ame­lyeknek az az érdekességük, hogy két különböző rendszerű űrhajó összekapcsolására al­kalmasak. De megvizsgálják a kétféle nyelv használatának a kérdéseit, a rádió- és telemet- rikus rendszert, és a repülés közben felmerülő, sok kisebb- nagyobb probléma megoldá­si lehetőségeit. A két űrhajó­rendszer között az alapvető technikai kapcsolat egy zsilip­kamra, amely lehetővé teszi a légnyomáskülönbség és a más­más levegőösszetétel áthidalá­sát. Az űrrepülésben mindkét fél az eddig jól bevált űrha­jótípusait használja, csekély átalakításokkal. A Szojuzban két fő, az Apollóban három asztronauta utazik. Szovjet részről a sorozatban alkalma­zott Szojuz hordozórakétát használják, amelynek legalább egy tartalék példánya indu­lásra készen áll majd az in­dítóhelyen. Az Apollót Satura hordozórakéta állítja pályára; ilyen indította a h'oldrepülé- sekre az űrhajókat, legutóbb ! pedig a Skylab űrállomás le­i génységét. Egy tartalék pél­dány áll a Cape Canaveral-i ! űrközpontban repülésre ké­szen, de nem azonnal indit- hatóan. A repülés programja A repülés programjának az ismertetésénél az időpontokat magyar idő szerint »adjuk meg. 1975. július 15. — 13 óra 20 perc: Startol a Szojuz. — A4, fordulat során az első pályamódosítás. — A Szőj uz startja után 7 óra 30 perc múlva indul az Apollo. 30 perc múlva leválik a II. fokozatról, és a holdre­püléseknél alkalmazott mód­szerrel megfordul, majd a dokkoló egységet az orrára veszi. 22 óra 13 perckor az Apollo eltávolodik hordozóra­kétájától. A 2. fordulat során pályamódosítás. 1975. július 16. — 02 óra 32 perc. Az Apol­lo a 3. fordulatban a főmo­tor begyújtásával kezdi a megközelítési manővert. — 03 óra 16 perc. Az Apol­lo eléri a tervezett átmeneti röppályát. Ezen a pályán fo­kozatosan közelebb kerül a várakozó pályán levő Szojuz­hoz. — 15 óra 20 perc. Az Apol­lo űrhajósai ellenőrzik a dok­koló egységet és a benne levő valamennyi felszerelés mű­ködését. — A Szojuz repülésének 17. fordulatában elvégzik a 2. pólyamódositást, és beállítják az űrrandevúhoz szükséges 225 km magasságú körpályát. A Műemlékvédelem somogyi száma Tíz év — nem több — a so­mogyi műemlékvédelem tör- " ténelme, míg a szervezett ma­gyar műemlékvédelem 1972- ben ünnepelte százéves jubi­leumát. Ennyi elmaradottság után, a késedelem gyors beho­zásával kezdődött meg a so­mogyi műemlékvédelem. A késés okát csak részben ma­gyarázhatja, hogy megyénk nem tartozik az ország műem­lékekben gazdag vidékeihez. Teljes igazságul nem fogad­hatjuk el, mert a keveset is meg kell becsülni, s ennek az útja a föltárástól a megvédé­sen át a bemutatásig vezet. Ezt az utat több példával is alátámasztja a Műemlékvéde­lem 1975. évi második, somo­gyi száma, mely Sugár Imré­nek, a megyei tanács általános elnökhelyettesének a beveze­tőjével a napokban kerülhe­tett a kezünkbe. A Somogy megye műemlék­jegyzéke című kiadvány és Szigetvári György Építészeti emlékek Somogybán című kétkötetes tanulmányának — ezekről ismertetőt is közöl a folyóirat — a megjelentetése után az a nézet is alapját vesztette, hogy Somogybán ke­vés a műemlék. Már nem le­het azon vitatkozni, hogy sok vagy kevés az ilyen épület. A Somogy megyei Műemléki és Múzeumi Albizottság tízéves munkatervére kell csak pillan­tani. A munkafcerv mást is elárul, azt, hogy hol kell keresnünk a műemlékvédelem lelkes szakembereit. A Somogy me­gyei Tervező Vállalat dolgozói alkotják a bizottság többségét. A vállalat tervtárat alapított, s ötszáz diafelvétel őrzi me­gyénk műemlékeit. A tízéves terv legfontosabb célkitűzése a szennai falumúzeum építé­sének folytatása. Milyen lesz a szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény? — erről olvasha­tunk L. Szabó Tünde tollából. Ismerteti a szennai református templom helyreállítását, a nép­rajzi gyűjtemény körvonalait. Megvalósítását három évre tervezik. Nem a szerzőkön múlhatott, hogy a Műemlékvédelem so­mogyi száma egy kicsit egyol­dalúra sikeredett: olvashatunk az őrtilosi Szent Mihály temp- > lomról, a somögyvámosi és a j szenyéri temolomról — az utóbbival két írás is foglalko j züc —, a toponári rokokó ma-1 donnáról, de sok egyébről nem. Súgár Imre bevezetőjében em­lítést tesz arról, hogy az előt­tünk álló feladatok közül a I legjelentősebb kastélyaink i megmentése. Huszonkilenc ! védett kastély és kúria van, ! ebből tízet használnak. Megvallom azt vártam, hogy ! a Műemlékvédelem somogyi száma valamivel jobban pro­pagálja meglevő értékeinket, | hiszen ha megyénkben csupán tízéves multira tekint vissza e j munka, eredményeiről mit {tudhatnak országszerte? Há- j romszáz védett épületünk kö- ! zül harminchét műemlék. Eze­ket kellett volna gazdagabban ; bemutatni — élve az alkalom­mal — a Műemlékvédelem ! című folyóirat hasábjain is. S végül még két tanulmány­ról: Dorff maister nyomában járt Somogybán Levardy Fe­renc. a Rippl-Rónai Muzeum fejfagyűjteményét vallatja Knézy Judit. H. B. 1975. július ÍZ. — 13 óra 54 perc. Az Apol­lo főmotorjával elvégzik a második pályamódosító manő­vert, ezzel ekíri a 225 km-es magasságú körpályát. Felve­szik az űrrandevű megvalósí­tásához szükséges kezdeti helyzetet. A megközelítési manővert, mint aktív egység, az Apollo kezdi. — 16 óra 14 perc. A végső megközelítés és dokkolás fá­zisára a Szojuz 36. .és az Apollo 29. fordulatában kerül sor. Az összekapcsolást Do­nald Slayton irányítja kézi vezérléssel. A sebességkülönb­ség 3 km óra. — 17 óra 10 perc. Előkészí­tik az első átszállást, ellen­őrzik a tv-, a rádió- és a telefonkapcsolatokat. — 18 óra 02 perc. Az Apol­lóból két űrhajóst átzsilipel- nek a Szojuzba. — 23 óra 26 perc. Az első átszállási manőver véget ér; az űrhajósok visszatérnek az Apollóba. 1975. július IS. — 09 óra 59 perc. A máso­dik átszállási manőver kezde­te mindkét irányban. — 16 óra 08 perc. A máso­dik átszállási ' manőver vége, a legénység visszatér űrhajó­jába. — 20 óra 06 perc. Befeje­ződik a harmadik személyzet­csere is, előkészítik a negye­diket. — 23 óra 10 perc. Befeje­ződik a negyedik átszállás. 1975. július 19. — 13 óra 02 perc. A két űrhajó szétválik és eltávolo­dik egymástól. — 13 óra 10 perc. Kezdő­dik a második összekapcso­lási manőver, most a Szojuz az aktív egység. — 13 óra 28 perc. A két űrhajó fény- és radióössze- köttetést létesít. — 13 óra 40 perc. A má­sodik dokkolás. — 15 óra 59 perc. A két űrhajó végleg szétválik és el­távolodik egymástól. Megkez­dik a napei,takarásos kísérle­teket. 1975. július 20. — A fedélzeti műszerekkel kísérleteket végeznek. Az Apollóba ehhez 17 féle mű­szeregységet, a Szojuzba 9-et építettek be. 1975. július 21. — A szétválás után 43 órá­val 142 órás űrrepülés után a Szojuz leszáll Kazahsztánban. — Az Apollo tovább repül, további programja a megma­radt hajtóanyag mennyiségé­től függ. Lehetséges, hogy 1975. július 24-én kísérleti jel­leggel leszáll az Egyesült Ál­lamok szárazföldi területére. 1975. július 27. — Az eredeti változat sze­rint az Apollo leszáll a Csen­des-óceán vizére, a Hawaii­szigetek közelében. A program során naponta legalább 8 óra alvás kötelező az űrhajósoknak, az egyes fel­adatok teljesítése után. Á kaposvári gyermekkórus sikere ; ‘ Meglehet lassúbb a szezon- j kezdés a déli parton, mint ko- ! rábban. A máskon zsúfolt kő­röshegyi templomot ezúttal jó háromnegyedrészt töltötték j meg a.koncert látogatói. Mégis, i akik eljöttek, a megszokott, ! színvonalas előadásnak örven- I dezhettek... A Cantus Panno- j ' nicus szervesen hozzá tartozik { a nyári balatoni kultúrához. j Ismert és népszerű köröshe- I j gyi vendég a csehszlovák orgo- j I namüvész, Ivan Sokol, aki J. j Padproczky művével köszön- j tötte a közönséget, majd Bach j e-moll preludium és fugájával | bizonyította nagyszerű képes­ségeit. Azt hiszem Bach-elő- adása, a mű dinamikus tolmá­csolása jelentette műsorában a legnagyobb élményt. Kőrös­hegy koncertjei mindig ízelítőt adnak a modern orgonamuzsi­kából is. Sokol repertoárjában szintén hallottunk ilyet: Ta­deas Salva Rapsodie című mű­vét. Az az igazság, hogy e kor­társ művek meglepik az em­bert, mintha egy barokk kas­tély termeiben a monumen­tális, egyházi témájú faliké­pek. dúsan díszített kárpitok és bútorok között hirtelen rá­bukkannánk egy sarokra, ahol nonfiguratív szobor áll. Nem azt mondom, hogy a kőröshe­gyi templomban valamiféle el­lentmondás lenne a modern szerzők tolmácsolása. Csak éppen meglepő, hiszen az em­berben még visszazsibohganak a Bach-kompozíciók hatalmas Színes rádióműsor fiataloknak Zenei, irodalmi, aktuális po­litikai műsorokkal igyekszik a következő hetekben, hóna­pokban, színesebbé tenni a legifjabb hallgatók vakációját a Magyar Rádió. A 20-as stú­dió többek között egy fiatal fa­lusi KISZ-titkár életútját kö­veti nyomon, míg augusztus 5-én a NÉKOSZ egykori fia­taljainak mai munkájáról, éle­tének alakulásáról szólnak. Jú­lius 21-én, a nők éve kapcsán »női« pol-presszót hallhatunk Ipper Pál vezetésével. Az if­júsági randevúit augusztusban a szakmunkástanulók gondjai­val, problémáival foglalkoz­nak. Az ifjúsági hangjáték- pályázat anyagából július 31- én sugározzák P. Horváth László Kihívás című művét, amely a nevelőotthonok életé­be kalauzol. A Verne-évforduló alkalmá­ból Zoltán Péternek az író életét bemutató sorozatát is műsorra tűzik. A 20-»25 perces jelenetek Verne életének egy- egy fordulópontját, egy-egy is­mertebb regénye megírásának körülményeit tárják fel. A Jo- kai-évforduló jegyében az Egy magyar nábob, illetve a Kár- páthy Zoltán — a reformkor társadalmát bemutató két nagy regény — dramatizált változatát ismétlik meg. n ! arányai, vagy Mendelssohn szonátájának lágyabb tónusai. Talán éppen ezért izgalmas, mert a közönség azonnal vi­szonyíthat is, hogy miként használja fel a hagyományt, és miként bontja meg a for­mát: az orgonamuzsika hatal­mas íveit felépítő, megrázó összhatásait és intimebb téte­leit eggyé ötvöző világot a mai szerző. Csupa éles kontraszt, hirtelen moduláció — izgatott feszültség: korunk lüktetése. Érdekes világot tolmácsolt So­kol, úgy vélem igen invenció- zusan. Műsorát egyébként Franck Final-jával zárta stílszerűen. A koncert szólistája a közis­mert basszusénekes, Gregor József volt. Először Bach Geistliche Lieder-jének dalai­ból adott elő, majd — s ez voit az élményszerűbb — meggyő­zőbb tolmácsolásban Bocsi': i Stabat Materének áriáját hal­lottuk. Nagy sikert aratott a hang­versenyen a kaposvári Tóth Lajos általános 'iskola gyer­mekkara. Zákányi Zsolt ve­zényletével. Nyilvánvalóvá lett, hogy e somogyi kórus kőröshegyi fellépte sem a me­gyei rendezvény »patronáló« érdeme. Ennek a gyermekkar­nak jogos helye van bármi­lyen, hasonló értékű hangver­senyen. Kodály-előaáásuk nemcsak a zeneszerző Kodályt idézte fel, hanem a nagyszerű zenepedagógus szellemét is, akinek útmutatása szerint ne­velik a zenére, nyomdokain járva vezetik a zene világába a gyerekeket a kaposvári isko­lában. Az Ave Mariát és a Hegyi éjszakák első tételét emelem ki az egyébként magas szín­vonalon tolmácsolt négy mű közül. A pontos és hű jjtodálv- értelmezés iskolapéldáját hall­hattuk. különösen a Hegyi éj­szakákban. Ebben a szó nél­küli, tiszta'vokálvilágban érvé­nyesült -nagyszerűen a gyer- mekhangok üde bája. tisztasá­ga — egyben a zeneszerző plasztikus zenei ábrázoló ere­je is. T. T. Tanulékony gyerekek Mi férfiak A nyolcéves Peti vagy más­fél órás késéssel tért haza az iskolából. Anyja izgatottan leste az ablakból. Szerencsé­re a második emeleten lak­tak, így a viszontlátás örö­mét le tudta győzni, mire a meglehetősen tépett, de ép gyermek fölért a lakásba. — Hát te hol csavarogtál? — támadt rá szigorúan. — Osztály értekezletünk volt — válaszolt Peti szembrebbe- nés nélkül. — No ne mondd! — Hidd el, ha mondom. — Ha nem mondod meg őszintén, hol voltál, megmon­dalak apukának. Peti konokul hallgatott, édesanyja pedig beváltotta ígéretét, és panaszt tett a csa­lád fejénél. Az apa szép szó­val kezdte faggatni a fiát, majd elvesztette türelmét, s már emelte a kezét. Az utol­só pillanatban azonban — gondolta — tesz még egy kí­sérletet. — Na! — kacsintott fiára cinikusan — beszéljünk, mint férfi a férfival, valid be nekem, hol voltál dél­után. — Miért? — néz apja sze­mébe a férfivá előléptetett Peti. — Te be szoktad valla­ni, hol voltál, amikor haza­jössz — és egyértelműen alá­húzza — »az értekezletről?« A szemtelen kölyök Párbeszéd az anya és tizen­öt éves forma fia között: — Anyuka, holnap hadd maradjak itthon! — Szó sem lehet róla. — De igazán! Számtan dolit írünk, és gőzöm sincs hozzá. — Akkor sem. Nem tűröm, hogy lógjál az iskolából. — A múltkor te is lógtál a hivatalból. — Én nem lógtam, én táp­pénzen voltam. — Ha fizetnek érte, akkor lehet? — Szemtelen kölyök! Fogadalom Az előzményeket nem tu­dom. Abban a drámai pilla­natban értem a tett színhe­lyére, amikor a négy év kö­rüli kisfiú fuldokolva zoko­gott, anyukája pedig eléje { guggolva törölgette könnyeit, \ és nevelő célzattal beszélt hozzá: — Ígérd meg, hogy nem fogsz többé hdzudni! — Ne-e-em ... fogsz — nyögte ki könnyeit nyelve a kisfiú. — Soha többé? —• So-ha . . . többé ... — préselte ki magából a szót a kisfiú. — De soha, soha többé? — próbálta fenyegető ujjal kí­séretében szent fogadalmat kicsikarni az anya. — Soha, soha többé — szólt a most már könnytelen sze­mű kisfiú, maid nagy komo­lyan hozzátette —: csak, ha majd nagy leszek. Sólyom László a cseri parkban öt brigád dolgozik a kaposvári költségvetési üzem fel­ügyelete mellett Kaposváron. Az építőtáborozó fiatalok egyik brigádja — mely a kaposvári Táncsics Mihály Gim­názium elsős diákjaiból áll — a cseri parkot tisztítja meg az aljnövényzettől. (Fotó: Gyertyás László)

Next

/
Oldalképek
Tartalom