Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-05 / 156. szám

1 Megtartotta alakuló ülését az új parlament (Folytatás az 1. oldalról) 68-ra emelkedett, az ennél idősebb képviselőké pedig 57- ről 50-re csökkent. Ugyanak­kor az országgyűlés tagjai kö­zött — az előző ciklushoz vi­szonyítva — tovább emelke­dett'a nők száma is: az 1967. évi választások alapján 69, az 1971—75-ös országgyűlésben 84, a mostaniban pedig 101 nő kapott képviselői mandátu­mot. — Kedvező az országgyűlés összetétele az iskolai végzett­ség szempontjából is. A je­lenlegi országgyűlésben 206 képviselőnek van egyetemi, főiskolai vagy akadémiai ok­levele. Az előző cikluban 202 ilyen végzettségű képviselő volt. — Az országgyűlés tagjai­nak jelenlegi foglalkozás sze­rinti összetétele is megfelel a szocialista viszonyainknak. Társadalmunk legszélesebb ré­tegei jutottak mandátumhoz, így például a munkásosztály­hoz tartozó fizikai foglalkozá­sú és a termelést közvetlenül irányító dolgozók száma 67, a termelőszövetkezeti paraszt­sághoz tartozó fizikai foglal­kozású és közvetlenül a ter­melésirányításban dolgozó ta­gok és alkalmazottak száma 14. A szellemi foglalkozásúak közül 20 képviselő dolgozik ipari és mezőgazdasági mér­nökként; az egyetemi tanárok I száma 12, az orvosoké 1#, a ! pedagógusoké 24; jogászi és ; közgazdász képzettséggel 35 | képviselő rendelkezik és 7 al- j kötő művész. A Man,dátumvizsgáló Bizott­ság elnöke végül hozzátette, hogy az országgyűlés 352 tagja közül 137-en uj képviselők. Ezután kérte az országgyűlést, hogy a kiosztott! névjegyzék­ben felsorolt képviselőket iga­zoltnak jelentsék ki. Az országgyűlés a Mandá­tumvizsgáló Bizottság jelenté­sét elfogadta és a kiosztott névjegyzékben felsorolt kép­viselőket igazoltnak jelentette Iá. Dr. Pest a László ezután kö­zölte az országgyűléssel, hogy az MSZMP Központi Bizott­ságától és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsától együttes javaslat érkezett az országgyűlés tisztségviselőire. A javaslatot — amelyet Pávai Mária körjegyző ismertetett — az országgyűlés egyhangú­lag elfogadta, s az országgyű­lés tisztségviselőivé a követ­kezőket választották: Az országgyűlés elnöke: Ap­ró Antal. Alelnökei: Péter János, Raf- jai Sarolta és Ínokai János. Jegyzői: Bartha István, Fe­hér Zsuzsanna, dr. Pesta Lász­ló, Pólyák János, dr. Prieszol Olga és Szviridov lvánné. A korelnökség ezzel eleget tett feladatának. Ez országgyűlés elnökének székfoglalója AZ országgyűlés ezután Apró Antal elnökletével folytatta munkáját, az országgyűlés új elnöke megtartotta székfog­lalóját. — Az országgyűlés most megválasztott tisztségviselői, az elnökök, a jegyzők s ma­gam nevében őszinte köszöne­tét mondok azért a kitüntető bizalomért, amellyel e tisztsé­günkbe választottak bennün­ket — mondotta Apró Antal. —- Igyekezni fogunk a legjobb tudásunk szerint megfelelni a bizalmuknak. és önökkel együtt hozzájárulni ahhoz, hogy a legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti testületünk eb­ben a ciklusban — amely ép­pen a tizedik felszabadulásunk óta — jól töltse be alkotmá­nyos funkcióit. Legfőbb törek­vésünk. hogy országgyűlésünk eredményesen működjék közre egész népünk, szocialista ha­zánk javára annak a politiká­nak a megvalósításában, ame­lyet pártunk XI. kongresszusa meghatározott és amelyet a választások során a választó- polgárok milliói egységesen támogattak. — Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az új országgyűlés első munkanapja alkalmából üdvözöljem mind­nyájukat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott- j sága, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és az ország- gyűlés tisztségviselői nevében. Az önök személyében köszönt. , jük azt a több mint 7,5 millió választópolgárt, akik egyértel­mű igennel válaszoltak a Ha­zafias Népfront választási fel­hívására, szavazatukkal hitet .ettek a fejlett szocialista tár­sadalom építésének nagy nem­zeti programja mellett s annak ;ó szolgálatára öt évre szóló képviselői megbízatást adtak nekünk. A június 15-i országgyűlési képviselőválasztások eredmé­nye azt bizonyítja, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának állásfog­lalásai, célkitűzései teljes mér­tekben találkoznak a lakosság helyeslésével. Párttagok és párton kívüliek, materialista világnézetet vallók és hívők, társadalmunk legszélesebb ré­tegei személyes tapasztalataik alapján győződtek meg róla, hogy pártunk politikája az egész nép javát szolgálja. A dolgozó tömegek nemcsak egyetértenek szocialista célja­inkkal, hanem készek dolgozni és harcolni megvalósításukért. Eddigi sikereinknek is ez a széles körű nemzeti egyetértés 2^ I Somogyi Néplap ember szolgálatát. Ebhez a szocialista országépítő munká­hoz — amelynek mi, képvise­lők aktív részesei leszünk —1 sok sikert, erőt, jó egészsé­get kívánok képviselőtársaim­nak. Apró Antal ezután bejelen­tette, hogy az Elnöki Tanács i a legutóbbi ülésszak óta alko­| tott törvényerejű rendeletek- i ről szóló jelentését — az al- ! kotmány rendelkezéseinek \ megfelelően — bemutatta, í j amelyet a képviselők között J kiosztottak. | A jelentést az országgyűlés | i egyhangúlag tudomásul vette. ' Havasi Ferenc életrajza volt a forrása. A jövőben is ezt az egységet kell védeni, erősíteni. Így további előreha­ladásunkban bizton számítha­tunk egész népünk cselekvő támogatására, fegyelmezett, jó munkájára. A most megválasztott or­szággyűlés előtt megtisztelő feladatok állnak. AZ-égy évvel hosszabbá vált ciklusban most első ízben nemcsak, hogy tör­vényt hozunk az új ötéves tervről, hanem a terv sikeres megvalósításának folyamatos ellenőrzése egybeesik képvise­lői megbízatásunk idejével. Az ötéves országgyűlési ciklus a XI. pártkongresszus határoza­tai végrehajtásának időszaka is. Ezért újabb jelentős törvé­nyeket kell majd hoznunk, amelyek elősegítik a fejlett szocialista társadalom építését. A törvényhozásban továbbra is növelnünk kell a társadalmi nyilvánosságot. Szükséges, hogy jobban hasznosítsuk az állam­polgárok és a társadalmi szer­vek észrevételeit, javaslatait Tisztelt országgyűlés’ ' Országgyűlésünk külpoliti­kai tevékenységében jövőben is az a törekvés, hogy erősít­sük kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal, tovább erősítsük barátságunkat, együttműködésünket felsza­badítónkkal, a Szovjetunióval. A tőkésországokhoz fűződő j kapcsolatainkban a két világ-1 rendszer békés egymás mellett élésének lenini elve vezérel j bennünket. A szocialista or-j szágok ennék az elvnek a szel- lemében kezdeményezték és támogatják az európai bizton- 1 sági és együttműködési kon­ferencia mielőbbi megtartását. Azt kívánjuk elérni, hogy földrészünkön kölcsönösen elő­nyön megállapodások biztosít­sák a szocialista és a tőkés országok politikai, gazdasági és kulturális együttműködését. Támogatjuk a különböző társadalmi berendezkedésű or­szágok közötti együttműkö­dést. A jövőben is azon le­szünk, hogy országgyűlésünk nemzetközi kapcsolatai tovább szélesedjenek más államok legfőbb törvényhozó testüle­téivel. Elnöki megnyitómban rövi­den utaltam országgyűlésünk fontosabb feladataira. Ügy gondolom, egyetértenek ve­lem: nekünk, képviselőknek, az országgyűlés tagjainak úgy kell dolgoznunk a következő öt évben, hogy minél hatéko­nyabban segítsük a XI. párt- kongresszus határozatának a megvalósítását, hazánk továb- i bt felvirágoztatását, a dolgozó Hz Elnöki Tanács megválasztása Az elnök ezután közölte, 1 hogy az alkotmány 29. pa- ragrafusánák (1) bekezdése ( alapján az országgyűlés fel- ! adata, hogy megválassza a i Magyar Népköztársaság Elnö- j ki Tanácsának elnökét, két | helyettes elnökét, titkárát és j 17 tagját. Erre vonatkozóan a Magyar Szocialista Munkás-! párt Központi Bizottsága és a j Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes javaslatot terjesztett elő. A javaslatot — amelyet dr. Prieszol Olga jegyző ismertetett — az or­szággyűlés egyhangúlag elfo- . gadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Losonczi Pál; az Elnöki Tanács helyettes elnökei: Gáspár Sándor, dr. Traut- mann Rezső; az Elnöki Tanács titkára: Cseterki Lajos. Az Elnöki Tanács tagjai: j Dr. Bartha Tibor, Bodonyi j Pálné, Borbély Gábor, Győré j Sándor, dr. Horváth Richárd, Katona Imre, Kádár János, ; Kállai Gyula, Kárpáti 1V|érta, Nánási László, Németh Ká­roly, dr. Ortutay Gyula, dr. Petri Gábor, Pióker Ignác, So­mogyi József, Úszta Gyula, Vass Istvánná. Az elnök ezután bejelentet­te: a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsától javaslat ér­kezett az országgyűlés állandó bizottságainak tagjaira. Az in­dítványt a képviselők írásban kézhez kapták. Az országgyű­lés a bizottságok tagjaira tett javaslatot a képviselők egy­hangúlag megszavazták. Megalakullak az állandó bizottságok Elnöki bejelentésként hang- 1 ugyancsak megtartotta alakuló zott el, hogy az országgyűlés { ülését és megválasztotta veze- bizottságai — az ülésszak szü- j tőségét az Interparlamentáris netében — megtartották ala- i Unió magyar csoportja. Az or- kuló üléseiket, megválasztot- i szággyűlés a bejelentést tudo- ták elnöküket és titkárukat, s í másul vette. Az országgyűlés állandó bizottságai Építési és Közlekedési Bi­zottság Elnök: Gyarmati János, tit­kár: Tóth István. Honvédelmi Bizottság Elnök: Pap János, titkár: Morocz Lajos. Ipari Bizottság Elnök: Gorjanc Ignác, tit­kár: Kovács Sándor. Jqgi, Igazgatási és Igazság­ügyi Bizottság Elnök: Dr. Gonda György, titkár: dr. Antalffy György. Kereskedelmi Bizottság Elnök: Palkó Sándor, titkár: Ispánovits Márton. Kulturális Bizottság Elnök: Dr. Ortutay Gyula, titkár: Salamon Hugóné. Külügyi Bizottság Elnök: Gyenes András, tit­kár; Nagy Miklós. Az Elnöki Tanács ülése Á Magyar Népköztársaság ! újonnan megválasztott Elnöki Tanácsa pénteken megtartotta első ülését. Megtárgyalta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttes ajánlását és ennek alapján javaslatot terv jesztett az országgyűlés elé a Minisztertanács elnökének, el­nökhelyetteseinek és tagjai­nak, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének, valamint a legfőbb ügyésznek megválasz­tására. Az Elnöki Tanács dr. László Andort felmentette államtit­kári tisztségéből és Tímár Má­tyást, a Magyar Nemzeti Bank elnökét államtitkárrá kine­vezte. Az Elnöki Tanács elismeré­sét fejezte ki Tímár Mátyás­nak. Horgos Gyulának, Dimény Imrének, Szénási Gézának és László Andornak eddigi tiszt­ségükben végzett munkájuk­ért Horgos Gyula és László Undor kitüntetése A Magyar Népköztársaság | Elnöki Tanácsa több évtizedes í munkásságuk elismeréséül i Horgos Gyula kohó. és gép- ! ipari miniszternek és László Andor államtitkárnak, a Ma- | gyár Nemzeti Bank elnökének I — nyugállományba vonulásuk ! alkalmából — a Munka Vörös ! Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Politikai Bizottság tagja adta át. A kitüntetés átadásánál je- | len volt Lázár György, a Mi- | nisztertanács elnöke és Németh Károly, a Központi Bizottság j titkára, a Politikai Bizottság i tagjai. R Minisztertanács megalakulása Havasi Ferenc 1929-ben született Piszkén. Munkáscsaládból szár­mazik. Édesapja a lábatlani ce­mentgyár munkása volt. Fiatalon, 14 éves korában ő is olt kezdett dolgozni. Két évig segédmunkás volt a cementgyárban, majd 1945- től az építőiparban kőmöveslanu- löként, illetve segédként dolgo­zott. A felszabadulást követően, 1945 májusától részt vett az ifjúsági mozgalomban. Vezetőségi tagja lett a községi MADISZ, majd a SZÍT-szervezetnek. 1947 óta tagja az építők szakszervezetének. 1949 óta függetlenített pártmun­kásként tevékenykedett. Először a lábatlani cementgyár párttitká­ra, majd a Tatabányai Cement- és Mészművek pártbizottságának titkára, ezt követően a Tatabányai Városi Pártbizottság osztályveze­tője volt. 1952-ben a Komárom megyei Pártbizottság ágitációs és propagamiaoszlályának vezetője lett, 1954-ben a megyei pártbizott­ság másodtitkárává választották, 1966-tól a Komárom megyei Párt- bizottság első titkára. 1966-ban az MSZMP IX kongresszusa a Köz­ponti Bizottság tagjává választot­ta. E tisztségben a X. és a XI. pártkongresszus szintén megerő­sítette. Mezőgazdasági Bizottság Elnök: Dr. Bélák Sándor, titkár: Kovács István. Szociális és Egészségügyi Bizottság Elnök: Dr. Pesta László, titkár: dr. Kaposvári Júlia. Terv- és Költségvetési Bizottság Elnök: Dr. Bognár József, titkár: Horváth Lajos. Mentelmi és Összeférhetet­lenségi Bizottság Elnök: Sándor József, tit- j kár: dr. Mátay Pál. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja Elnök: Barcs ,Sándor; alel- j nökök: dr. Bartha Tibor, Ke- | i len Béla, Nagy Miklós. A pártnak 1948 óta tagja. Elvé­gezte a Szovjetunió Kommunista Pártja hároméves pártföiskoláját. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany foko­zatával. Tulajdonosa a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst foko­zatának, a Munkás—Paraszt Hata­lomért Emlékéremnek és a Fel- szabadulási Jubileumi Emlék­éremnek. Nemeslaki Tivadar életrajza 1923-ban, Tatabányán született, munkásszülők gyermekeként, is­koláinak elvégzése után 1939-íöl 1945-ig előbb Tatabányán, majd az aímásfüzítői olajfinomítóban dolgozott szerelőként. A felszaba­dulás után Almásfüzitőn először szakszervezeti főbizalmivá, majd üzemi bizottsági elnökké, később a Szakszervezetek Komárom me­gyei Tanácsának titkárává válasz­tották. Ott dolgozott 1949-ig. 1950-ben a párt központi appa­rátusában a szakszervezeti alosz­tályt vezette. 195S után a bányá­szat területén végzett pártmunkát. 1958-ban a Komárom megyei Párbizottság titkárává, 1959-ben pedig első titkárává választották. 196S-ban a Vasas Szakszervezet főtitkára lett. 1970-től a SZOT tit­kára, 1973-tól a SZOT főtitkár- helyettese volt. 1964-ben elvégez te a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egye­temen szervezett kétéves üzem- gazdasági tanfolyam ipari tagoza­tát. 1945 óta tagja a pártnak, 1943 óta a Vasas Szakszervezetnek. A párt Vili. kongresszusa beválasz- • tóttá az MSZMP Központi Bizott­ságába, amelynek azóta Is tagja. 1962 óta országgyűlési képviselő. Három alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrend arany foko­zatával, 1957-ben megkapta a Munkás—Paraszt Hatalomért Em­lékérmet, 1970-ben a Felszabadu­lási Jubileumi Emlékérmet. Dr. Romany Pál életrajza 1929-ben, Szajolban született. Apja vasúti munkás volt. Közép­iskoláit Szolnokon végezte. A Gö­döllői Agrártudományi Egyete­men 1952-ben szerzett agrármér­nöki diplomát, 1970-ben a mező­gazdasági tudományok kandidátu­sa lett. 1952-től az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában, illet­ve a Földművelésügyi Miniszté­riumban dolgozott különböző be­osztásokban. 1954-ben a Keselyű­halomi Állami Gazdaság igazga­tója lett. 1956-tól a PestWsógrád megyei Állami Gazdaságok Igaz­gatóságának helyettes vezetője, majd 1958-tól a Borsod—Heves megyei Állami Gazdaságok Igaz­gatóságának vezetője és a Borsod megyei Pártbizottság tagja volt. i960 és 1970 között az MSZMP Központi Bizottságában a gazda­ságpolitikai osztályon politikai munkatársként, majd osztályve­zető-helyettesként dolgozott. 1970- ben a Bács-Kiskun megyei Párt- bizottság első titkárává, s még ebben az évben a Központi Bi­zottság tagjává választották. 1973 óta az MSZMP KB területi gaz­daságfejlesztési osztályának veze­tője volt. 1950-től a párt tagja. Több tudományos publikációja és könyve jelent meg. Munkájáért két alkalommal a Munka Érdemrend arany fokoza­tával tüntették ki. Dr. Simon Pál életrajza Dr. Simon Pál 1929-ben született Miskolcon. Édesapja a Lenin Ko­hászati Művek’ nyugdíjas munká­sa. Középiskoláit Miskolcon vé­gezte, majd a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán 1952-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1932-től 1955-ig hadmér­nökként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. 1955 és 1959 kö­zött a moszkvai Könnyűkémiai Technológiai Intézetben aspiráns, és 1959-ben elnyerte a kémiai tu­dományok kandidátusa címet. 1959-ben a Magyar Ásvány óla j- és Földgázkísérleti Intézet tudo­mányos munkatársa lett, s még ugyanebben az évben kinevezték az intézet igazgatóhelyettesének. Ebben a tisztében dolgozott 1962- ig. 1973-ig a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója, majd az Or­szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója 1974-ben nehéz­ipari miniszterhelyettessé nevez­ték ki. Több mint tíz éve a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizott­ságának tagja. 1947 óta párttag. 1975 márciusá­budapesti pártbizottság tag­választották. ban jává 1967-ben és 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Dr. Szíjártó Károly életrajza Bejelentette Apró Anitái, hogy a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa megtartot­ta első ülését, s a népköztár­saság Minisztertanácsának, va­lamint a népköztársaság Leg­felsőbb Bírósága elnökének és a legfőbb ügyésznek a megvá­lasztása tárgyában. — az MSZMP Központi Bizottságá­val és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetér­tésben — átiratot intézett az országgyűléshez. Az Elnöki Tanács személyi javaslatát az országgyűlés egyhangúlag el­fogadta. A népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke: Lázár György. A Minisztertanács elnökhe­lyettesei: Aczél György, Bor- bándi János, Havasi Ferenc, Huszár István, Szekér Gyula. Belkereskedelmi miniszter: Szurdi István; belügyminisz­(Folytatás a 3. oldalon) 1927. január 3S-án született Szé­kesfehérváron. Munkáscsaládból származik, édesapja a MÁV-nál volt géplakatos. A felszabadulás után beiratko- I zott a Budapesti Tudományegye- i tem jog- és államtudományi ka- ! rára, ahol 1950-ben szerzett dip- j lomát Több mint huszonöt éve igaz- ; ságügyi területen dolgozik, külön­böző beosztásokban. 1965-től 1971- ig a budapesti katonai bíróság elnöke volt. 1971 áprilisában a népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyet- lesévé választotta, i !945 óta párttag. Elvégezte az MSZMP Központi Bizottságának ] pártfőiskoláját. Az igazságügyi szerveknél vég­zett eredményes munkája elisme- ; réseként több kormánykitünte­tésben részesült, 1957-ben a Mun- i kás—Paraszt Hatalomén Emlék­éremmel, 1970-ben a Felszabadu­lási Jubileumi Emlékéremmel, 1974-ben a Vörös Csillag Érdem­renddel tüntették ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom