Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-31 / 178. szám

Kisvonat a Kalinyin városrészből Közösséfi és egyéni üdülőterületek a Deseda körül A városkörnyék földrajzi adottságainak kihasználásá­val a Deseda patakon, völgy­záró gát építésével újabb mesterséges tó kialakítása kez­dődött meg. Ez — a Balaton közelsége ellenére is — nagy szerepet játszik majd Kapos­vár életében, a tervek szerint a tó és környéke a megye- székhely üdülőterülete lesz. A kaposváriak nagy figyelemmel kísérték azt a vitát, amely öt hónapig folyt a lap hasábjain arról: mi legyen a tó partján, Most arra kértük Stadler Jó­zsefet, a Kaposvári Városi Ta­nács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetőjét, hogy összegezzük az elhang­zottakat. — A vitaindító cikk is­mertette a tó építésével. környékének kialakítású­val kapcsolatos terveket, s további ötleteket, elképze­léseket kért a lakosságtól. Véleménye szerint milyen segítséget nyújt a megje­lent kilenc hozzászólás a vár ősi tanácsnak? — A városrendezési tervek megvitatásában eddig nem volt kialakult és megfelelő a kapcsolatunk a lakossággal. Örülünk, hogy a desedai üdü­lőterület kialakítása fölkeltet­te az emberek érdeklődését. Bebizonyosodott, hogy nagyon kíváncsiak arra, mi van, mi történik, mit tervez a város. A jövőben is meg kell találnunk a formát, a lehetőséget az ilyen kapcsolatra. A hozzászó­lásokba^ szereplő javaslato­kat értékeljük a tanácson, s a tervező is hasznosítja majd. A levélírók általában nagyon lé­nyeges dolgokról írtak, mást és mást emeltek ki: ki a termé­szetvédelmet, ki az üdülőjelle­get. Még a tó elnevezése körül is vita bontakozott ki, s a nyelvész nagyon helyesen in­dokolta meg, hogy nem a ja­vasolt Déshida, hanem az ed­dig használt Deseda a helyes. Természetesen a lakosságot el­sősorban az foglalkoztatta a legközvetlenebbül, hogy mit lehet majd építeni a tó kör­nyékéin. — Két nézet csapott ösz- sze a vitában. Az egyik tá- bor a tó környékének fel­parcellázása mellett kar­doskodott, a másik azt ja- vasolta, hogy elsősorban a közösségi területeket támo- gassák. Mi a tanács véle­ménye erről? — Ezt most nem lehet el­dönteni, mindenképpen figye­lembe kell venni mind a két véleményt. A vállalatok, üze­mék KISZ-szervezeteinek, szakszervezetének minden­képpen a jobb helyeken kell gondoskodni területről. Ezek közösségi területek, nagy a vonzóerejük. Azt sem zárjuk ki, hogy a családok építhesse­nek. Persze semmiképpen sem települhetnek a tóra. Az vi­szont nagyon valószínű, hogy korlátozásokkal ugyan, de megmarad a szőlőművelés, és főképpen ott alakítunk ki he­lyet a hétvégi pihenésre is. Mivel sokan megírták aggá­lyaikat, megnyugtatjuk a la­kosságot, hogy nagyon szigo­rúak lesznek az építési előírá­sok. Ez válasz arra is, hogy nem engedjük a sok kerítést. Nagyon vigyázunk a tó és kör­nyéke arculatára. Tehát mind a közösségi, mind a családi cé­lú építkezéseknek lesz helye a tóparton. — A levegő, a víz tiszta- ságáért, a csendért is so­kan síkraszálltak hozzá- szólásukban. — Ez valóban nagyon fon­tos, és egyezik a mi elképze­léseinkkel is. Megvédjük a természetet, beleértve az erdő­részeket, a szőlőiket. A csend i megőrzésére sok ötletet kap­tunk; ezt valóban el kell ér­nünk. Támogatjuk a horgásza­tot, a vízi sportokat. Az utat — az egyik levélben javasolt helyen — csak a tóiig építjük. És nem engedélyezzük a mo­torcsónakok használatát. — Az egyik levélíró azt javasolta, hogy járjon kis- vasút a tóhoz. Megvalósít­ható ez? — Valóban jó az ötlet, s van egy. olyan elképzelésünk, hogy járjon kisvasút a tóvégre a a Zarany erdőtől. Ez azt jelen­tené, hogy szinte a Kalinyin városrésztől vinné a kirándu­lókat. A vonat sem járná azon­ban körül a tavat, a csend megőrzése miatt. Szó van arról is, hogy lovastúrák lesznek oda. — Hogyan halad a terve­zés és az építkezés? — Készül a tó, a gátrend­szer. A lakosság türelmét kér­jük, hiszen a tényleges építés­re 1977 előtt nem számítha­tunk, a tó is addigra töltődik | fél Vízzel. A rendezési terv j most készül a Városépítési Tu- J dományos és Tervező Intézet- J ben. Most mindent fölmérnek, '. amire szükség van, s majd összeállítják a tervezési prog- ramot. Ekkor veszik figyelem- i be mindazokat a jó javaslato- j kát, amelyek megjelentek az ] újságban. A tényleges terve­zés a jövő év közepén kezdő­dik. Jó volna, ha a kereske­delmi és vendéglátó vállalatok is fölkészülnének olcsó és praktikus megoldásokkal a Desedánál várható turista- és üdülőforgalomra. L. G1. Egy kudarc tanulságai A forgalom élén Sokára lesz még este. I Addig több tucatnyi szerel- j vény dübörög át a siófoki pá- j lyaudvar sínéin. Kocsik ont­ják az utasokat. Mindenből van elég, csak helyből és tü­relemből kevés — ez rögző­dik a nézdegélőben. Valaki a hordárral veszek­szik. Szemüveges, kövér, si­ma fejű egyén. Fiatalember tapossa egy trikós, farmer- nadrágos lány sarkát. Ismer­kedés lesz belőle. Három bő­röndöt akar két kézzel emel­ni egy nyápic úr. Otthon fe­lejtette a harmadik kezét, mert a művelet sehogy sem akar sikeredni. Házaspár szó­ban, a családi életét teríti ki a nyájas útiközönség élé. A szaftosabb részeket elnyomja az . újabb vonat dübörgése. — Hogyan bírják ezt az óriásira növekedett forgalmat a vasutasok? Ez a kérdésünk Lengyel Ferenc államásfőnök-helyet- teshez. A sok ideges ember után ő az első, aki mosolyog. — Kell, hogy bírjuk. Erő­vel és idegekkel is. Megemberelem magamat én is, és pohár víz helyett szá­mokat, jellemző adatokat ké­rek. íme! sok érdekében. A szállítás- J nál, kereskedelmi vonalon, a j forgalomban. Ez utóbbit irá-1 nyitja Lengyel Ferenc. — Beszéljünk a gondokról is! — Van belőle szép szám­mal. Megoldásra várók, meg- , oldás felé haladók. A képzet­len kocsirendezőkből lassan majd képzett, sok irányú fi­gyelemre képes gárda válik. Tizenhármán vannak. A vas­úti utánpótlás a számokat te­kintve már biztosított. A rá­termettséget figyelembe véve még nem. — Sok külföldi megfordul a nyáron Siófokon. Hogyan ért szót velük a vasutas? — Bizony nehezen. Az vol­na az ideális, ha minden pénz­táros jól beszélne nyelveket. Ez egyébként az összes ide- genforgalmilag jelentős he­lyen gond. A vasúti szállítás­ban is kellenének a nyelveket beszélő dolgozók, hiszen most is három vagonnyi lengyel csónak és vitorlás érkezett, gazdástól. Máskor meg ango­lul, németül kérdeznek. Jó­magam a csehet és a szlová­kot beszélem; majd a nya­kamba borulnak, ha az anyanyelvűket hallják. — A magyar utasokkal hogyan boldogulnak? — Nincs bajunk velük. Egy dologra azonban felhívnám a figyelmet. Pontosan négy éve, hogy jól érthető, világos és egyszerű menettáblázatokat készítettünk. Ezek feltűnő helyen találhatók a mi pálya­udvarunkon Is. Mégis — lus­taságból talán? — sokszor a munkánkban tartanak föl bennünket kérdéseikkel az utazni vágyók. Az utolsó, nagyon is sze­mélyes jellegű kérdés: hány éve dolgozik a vasúton Len­gyel Ferenc? — Nem kevesebb, mint harminchét éve és öt hónap­ja. Nálamnál régebben csak az állomásfőnök, Virághalmi Tibor teljesít szolgálatot. Ö harmincnyolc és fél éve vas­utas. Én a pályám során, dol­goztam Székesfehérváron, Ke- lenföldön; irányítottam az egész Dunántúl forgalmát is. Siófokra 1966. május elsején jöttem. Keresik, mennie kell. És érkeznek, egyre érkeznek az utasokkal tömött, türelmetlen füttyű vonatok. L. L. — Nem egyformán " vásá­rolnak jegyet nap nap után az utasok a pénztárainknál. A forgalom kéthetenként nő, többszörösére. Miért? Mert kéthetenként, hétfői napon, megy el az üdülőkből a pi­hentek serege, és kedden vált­ja föl őket a pihenni vágyók hada. 2500—3000 jegyváltó nem ritkaság ilyenkor. — Hány forintot jelent ez? — Nagyon sokat. Tegnap például három pénztárunk közül a legkevésbé forgalmas 55 ezer forinttal számolt le. — Hány szerelvény dübörög át naponta a siófoki állomás sínéin? — Mivel a Balaton expressz csak egyszer áll meg itt, ezt nem számolom. Tizenhat gyors- és harminchat sze­mélyvonat naponta. Hétköz­ben. Vasárnap és ünnepeken ez a két szám huszonnégyre, illetve negyvennégyre növek­szik. Talán érzi megbecsülésem ugrásszerű növekedtét, talán nem. Ezen a nem éppen je­gelt munkahelyen, ahol ár­nyék sem igen van, nyolcvan- négy ember dolgozik az uta­Pásztormúzeum Biigacpusztán A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Bugacpusztán a régi pásztoréletet és rideg állattartást bemutató múzeumban fia­tal bugaci csikósok szemlélik a régi »pásztorkészségeket". S okszor tapasztaljuk, hogy a fiataloknak he­lye, súlya van a veze­tésben. Jó néhány huszonéves községi vezetőt ismerek, aki a vetésbeli tapasztalat hiányát szakértelemmel, türelmes odafigyeléssel, szívós szorga­lommal igyekszik ellensúlyoz­ni. És sikerrel. Mert a veze­tői képességek nem életkor­hoz kötöttek. Azt viszont egy pillanatra sem szabad elfe­lejteni, hogy a tapasztalatok hiányában jobban leselkedik rájuk a kudarc veszélye. Az alábbi esetnek az elöljáróban írottak természetesen csak egyik tanulságát adják. Fegyelmi eljárás indult Szabó János, a Mernyei Köz- I ségi Közös Tanács titkára el- | len. Az ilyen helyzet kiala- ! kulásának az okát a vezetés- j beli tapasztalatok hiánya ter- I mészetesen csak részben indo- j kolja. S ezért érdemes szólni róla. Tartós figyelemmel kísér­tem az ügy alakulását. Még a tavasszal érkeztek panaszosok a szerkesztőségbe, kifogást emelve a mernyei tanács tit­kárának magatartása ellen. Szóba került itt a beosztottak­kal és az ügyfelekkel szem­beni helytelen bánásmód, a j község életében való részvé­tel és sok más. Nem sokkal ezután részt vettem azon az idegfeszültségekkel teli ülé­sen, amelyen a községi közös tanács munkáját elemző já­rási hivatali vizsgálat össze­gező jelentését tárgyalták meg. önmagában természete­sen ez nem ad okot az ide- j gességre és a feszültségre, de | benne volt a levegőben, hogy ! alig néhány héttel a vizsgálat összegezése után indulatos összetűzések jöttek felszínre a tanácson. A járási hivatal vezetője i akkor kérte a párt-vb jóvá­hagyását ahhoz, hogy a ta­nácstitkár ellen, aki az egyik pártalapszervezet titkára is egyben, fegyelmit indítsanak. Azt hiszem, az eddigiek alapján máris mutatkozik né­I hány olyan ellentmondás, amelyről célszerű szólni. Az | elerhző vizsgálat a munkahe- j lyi légkör »felderítésekor« le- | hetett volna alaposabb is, a | sértettek’ pedig már akkor is I feltárhatták volna gondjaikat. Néhány hét múlva elérkezett­nek látták az időt, közben ugyanis újabb összetűzések színhelye lett a tanács. A másik gond pedig az — és ezt mindenképpen a köz­ségi pártbizottságnak kell cí­meznünk —, hogy nem volt szerencsés dolog egy fiatal embert, aki egyébként községi vezető is, tanul is, a párt­alapszervezet élén ilyen fon­tos mozgalmi munkával is megbízni. Mégis, ezek a kisebb gon­dok. Sohasem került volna sor a fegyelmi eljárásra, ha a tanácstitkár emberségesen bá­nik a beosztottjaival, udva­rias az ügyfeleivel és nem követi el azokat a szabályta­lanságokat, amelyekre a fe­gyelmi eljárás során fény de­rült. Hosszú volna válameny- nyi panaszos valamennyi pa­naszát részletesen felsorol­nunk. Beszéltem a .tanács pa­nasztevő dolgozóival, a tanács titkárával, a községi tanács elnökével és a járási vezetők­kel is. Nem titok: különböző vélemények ütköztek. Voltak, akik arra hivatkoztak — és nem is alap nélkül —, hogy a titkár a tanácsi vezetést akarta szigorával megszilár­dítani. Csakhogy nem mind­egy: milyen módszerekkel és milyen indulattal. Mert nem emeli a tanács tekintélyét, ha az ügyfeleket hellyel sem kí­nálják, durván bánnak velük, vagy ha azt hallják, hogy a titkár ráripakodik beosztot- taira. Gyűltek a vélemények és a tapasztalatok. A fegyelmi el­járás megkezdődött, türelme­sen kivártuk a végét. A me­gyei tanács vb legutóbbi ülé­sén a tanácstitkárt szigorú megrovásban részesítette. Hadd mondjam el, sokan vol­tak, akik kételkedtek az ügy 'ilyetén befejezésében; össze- [ köttetésekre, kapcsolatokra hivatkozva. Egy bizonyos: a j döntés közéletünk tisztaságra j törekvésének bizonyítéka. S mindenképpen tanulsággal ! kell szolgáljon, főleg a ha­sonló korú vezetők számára. A vezetői beosztás nem je­lenti, hogy a hatalmaskodás letéteményese lehet valaki. A tapasztalatlanságot pedig csak türelmes jóindulattal és meg­értéssel lehet ellensúlyozni. T ermészetesen nem elég, ha az ügyből csak az érintett és fegyelmi út­ján felelősségre vont személy vonja le a következtetéseket. Az igazság az, hogy a fiatal vezetőkkel feletteseiknek job­ban odafigyelve, alaposanbban ellenőrizve kell törődniük. Mert az ilyen kudarcok nem törvényszerűek, hanem elke­rülhetők. Tröszt Tibor Új művekről — röviden Hat kiadó könyvei A Táncsics Könyvkiadó gon- | képpel, rajzzal illusztrált élet- dozásában jelent meg a Küz-1 pajzi könyv szerzője Lengyel delmes évszázad. Fejezetek a j n . magyar munkásmozgalom tör- | enes­ténetéből. Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete gondo­zásában készült hézagpótló ki­advány főszerkesztője Vass Henrik. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó megjelentette a Nagy emberek élete sorozat­ban — új kiadásban Fodor András könyvét; a Szólj, köl­Pálos Rozita verseinek köte­té az Úton. A . Móra Ferenc válogatott művei az ifjúságnak sorozatban ismét megjelent A hatrongyosi kakasok — Móra állatmeséivel, gyermekversei­vel (a pompás kötetet Reich Károly illusztrálta). A világ legszebb meséiből válogatott össze egy kötetre valót Schind­élt... sorozat legújabb az Így élt Jókai Mór. A Munkaközvetítő Már kora reggel gyülekez­nek az emberek. Nézik a zárt ajtót; türelmetlenség feszíti, gátlás fékezi őket. Mintha kulcs fordulna a zárban. Lép­tek kongó visszhangja. Dö­römbölni kellene. — Kopogni kellene — koc­káztatja meg halkan valaki. Kulcs csikordul. Nyílik az ajtó, egyenruhás portás tar­tóztatná a bezúdulókat. Rebbenő tekintettel ülnek a fehérre festett pádon, öreg páncélszekrények a sarokban. Kék papírba csomagolt, átkö­tött, lepecsételt batyukat őriznek. Az egyik kibontva az asztalon. Törékeny asszonyka — kar­ján kisgyerekkel — ott této­váz a sorban. Szégyenlős mo­sollyal kémleli, kiféle-miféle nézi olyan kíváncsian. A biz­tatáson felbátorodik, és köze­lebb húzódik. temény József Attila életét és 1 ler Anna' Arany János verses ...... .... , . „ i képeskönyve az Este van, este költészetet ismerteti. Az ^ így ^ van kötete j Akadémia Kiadó gondo- sok 12ásában látott napvilágot a négy kötetesre tervezett Bioló­giai lexikon első kötete: ez A-tól F-ig tartalmazza a bio­lógia és rokonterületei minden fontos címszavát. A nagysza­bású vállalkozás a legjobb szakemberekből álló szerzői gárda munkája; a főszerkesz­tő Straub F. Brúnó. ezt a azután — Segítsen kitölteni papírt! — szólít meg, hirtelen elhallgat. Az előttem állón nincs sem­mi különös. A története is hétköznapi. — Mikor lejött a műhelybe főnök, eléálltam, és meg­Az Európa Könyvkiadó nép­szerű Lyra mundi sorozatá­nak új kötete John Keats ver­seiből ad válogatásit (Katona Tamás összeállításában). Tho­mas Mann Trisztán című no­mondtam neki, ilyen kevés | vellája Kosztolányi Dezső mű­pénzért nem dolgozom; egy éjjeliőrnek is többet fizetnek. Tíz perc múlva a kezemben volt a munkakönyv, benne a fekete pecsét... A mögöttem álló nő ciga­rettázik. Vörösre festett haj, égőpiros körmök. A cipője talpán nyomja el a parazsat. A cigarettavéget nagy ívben pöcköli ki a nyitott ablakon. A sor elejéről a tetovált ke­zű férfi elindul a kijárat fe­lé. és rálép a nő kihívón elő- recsusztatott lábára. Sz. Sz. vészi átültetésében jelent meg. A Századunk Mesterei sorozat­ban látott napvilágot Eric Knight világhírű regénye, az 5. kiadásban megjelentetett Légy hű magadhoz! Az ung­vári Kárpáti Kiadóval közö­sen jelentette meg az Európa — a magyar—szovjet közös kiadás keretében — Jurij Zba- nackij regényét, a Hullámo­kat. A Helikon szerkesztősé­gének gondozásában került a könyvesboltokba — Kass Já­nos illusztrációival — a Heli­kon Csillagok új kötete, La­fayette regénye, a Cleves her­cegnő (Szávai Nándor kitűnő fordítása). A Corvina Kiadónak a fel- szabadulás évfordulója alkal­mából megjelentetett könyve az 1941—1945. Dokumentumok Magyarország felszabadulá­sáról. A kötet anyagát Esti Béla válogatta, a könyv elé Kállai Gyula írt bevezetőt. Űjabb kiadásban jelent meg a világ egyik legrangosabb múzeuma, a Prado XIV— XVIII. századi festményeivel megismertető pompás képző- művészeti album. Anyagát Johannes Jahn válogatta, és 5 látta el a kötetet bevezetővel is. A Művészet Kiskönyvtára sorozat új kötete Goldmannal ismertet meg. Heitler László kalauzolásával. ■ A túrák, utazások időszaká­ban különösen, jó segítség az érdekelteknek a Kartográfiai Vállalat több új térképe. Az Országjárók Atlasza második kiadványa a Balatonnal és Nyugat-Magyarországgal is­mertet meg minden érdeklő­dőt; a sok .részletes térképlap mellett jól szerkesztett szö­vegrész tájékoztat az idegen- forgalmi nevezetességekről, a szállás- és étkezési lehetősé­gekről stb. Az autós turisták­nak ad segítséget a javított kiadásban megjelentetett Ma- gyarország autóatlasza és Nyugat-Európa autótérképe. Jugoszláviai magyar írók munkásságából ad ízelítőt az újvidéki Fórum Kiadó több könyve. Gion Nándor novel- láskötete az Olyan, mintha nyár volna. Holti Mária regé­nye a Sodortatva. Az Irodal­munk évszázadai című összeál­lítás Bori Imre értő munkája. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom