Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

A vendéglő nem kapott végleges engedélyt Viharok a Bácska körül Bontásról egyelőre nincs szó — Egy körkérdés eredménye Indulatos levelet kül­dött címünkre a szentesi Al­kotmány Termelőszövetkezet elnöke. Visszautasította Sió­tok közlekedési gondjairól írt, Lassú ébredés címmel meg­jelent írásunknak azt a meg­állapítását, . hogy a Bácska vendéglő épülete akadályozza a biztonságos közlekedést, és ott gyakran alakulnak ki bal­esetveszélyes helyzetek. Mi megindokoltuk, hogy miért:' az.épület még most is értékes négyzetmétereket foglal el a varos egyik legfor­galmasabb csomópontjában, pedig a közelmúltban már lebontották a terasz jó részét. Aki Siófokon ismerős, csak egyszer is megfordult a 65-ös és a 70-es út kereszteződésé­ben, nem kérdőjelezi meg a ' véleményt; abban a csomó­pontban, azon a helyen, kife­jezetten útban van mindenfé­le épület. Tudja ezt az Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke is, igaz, levelében el nem ismeri. Ehelyett egy teljes bekezdést szán a patrónusok fölsorolá­sának, akik szerint a csomó­pontban üdvös dolog volt fel­építeni a tsz vendéglőjét. A levél írója nagylelkűen kinyi" latkoztatja: »Egyetértünk az­zal, ha a napilapok rámutat­nak a hibákra, különösen ak­kor, ha azok balesetek meg­előzését, károk megelőzését is szolgálják. Véleményünk sze­rint azonban az említett újság­cikknek ez a része messze túlment a határon.« Nagyonis tudjuk, miféle határokat hagy­tunk figyelmen kívül. Dunán- I túl egyik legforgalmasabb i helységéről, elképesztő forga- j lomról és főleg emberéletek­ről van szó — határokat te- j hát nem ismerünk el. Mint j ahogy ezt több állítólagos : patrónus sem tette. A szentesi Alkotmány Ter­melőszövetkezet elnöke nagy­fokú tájékozatlanságot tételez föl rólunk, s még azt is gon­dolja, hogy a nemzeti vagyon védelméről meg a takarékos- sági mozgalomról megfogal­mazott fennkölt eszmefuttatá­sa elnémít majd bennünket. Csakhogy — az ellenkező hí- resztelésssel szemben — tájé­kozódunk egy cikk megírása előtt. És ez most sem történt másként. Biztos, ami biztos, megtettük ezt még egyszer, a levél felbontása után. A tsz-elnök nagyvonalúan elhallgatott néhány fontos tényt. Meg sem említette pél­dául, hogy 1967 decemberében a tsz csak ideiglenes enge­délyt kapott az építkezéshez. Jól tudták Siófokon, hogy azon a területen valamikor majd csomópont lesz, viszont drága minden négyzetméter, addig is ki kell használni. A I szentesiek is kihasználták a Kooperációs alkatrészcsere a műszeriparban . A Magyar Műszeripari Egye­süléshez tartozó tíz gyártó vál­lalat közös igazgató tanácsülé­sén újabb intézkedéseket hoz­tak az anyagkészletek csök­kentésére, az egyes üzemekben fölöslegessé vált, de még nem selejtezendő gépek, műszerék további hasznosítására és a tagvállalatok közötti kooperá­ció fokozására. A műszeripari vállalatoknál is gondot okoz az anyagkészle­tek növekedése. Csökkentésük érdekében ezentúl a vállalatok rendszeresen fölmérik az el­fekvő készleteket és negyed­évenként jegyzékbe foglalják. Az anyagok könnyebb azono­sítását lehetővé teszi, hogy a jegyzékek a KGM nyilvántar­tási kódszámaival készülnek. A műszeripari egyesüléstől ezeket az anyagjegyzékeket valamennyi tagvállalat meg­kapja, és egy hónapon belül bejelenthetik igényüket a más vállalatoknál fölöslegessé vált készletekre. Az egyik helyen fölöslegessé vált anyagok hasz­nosítása az egyesüléshez tar­tozó másik múszergyárban várhatóan lényeges készlet- csökkentést eredményez már [ az év második felében is. Jelentős megtakarítást vár­nak attól is, hogy az egy-egy üzemben fölöslegessé vált ter­melőeszközöket és műszereket a tagvállalatok először egy­másnak ajánlják föl. Minden vállalatnak takarékosságot je­lent az is, ha kis darabszámú alkatrész iránti igényének ki­elégítésére nem kell költséges szerszámokat készítenie, ha­nem egy másik gyártól rendel­heti meg az alkatrészeket. i lehetőséget, és ideiglenesnek I nem mondható épületet húz- ] tak fel. A Siófoki Városi Ta- j nács műszaki osztálya a cso- j mópont kialakítása kezdetén I visszavonta az engedélyt, s ez egy határozott szándék fontos előfutára volt: a Bácska ven­déglőt le kell bontani. A tsz megföllebbezte a ha­tározatot, ám azt a megyei tanács építési osztálya hely­benhagyta. Semmi sincs vesz­ve — gondolták Szentesen —, van lehetőség mindkét döntés megpanaszolására. Igazuk lett, a városi tanács níűszaki osz­tálya kapott egy felszólítást: vizsgálja felül, miként lehet az ideiglenes engedélyből véglegeset faragni. — Sehogy — ez volt a városi tanács válasza, majd a megyei tanács építési osztályáé is. A Közle­kedés és Postaügyi Miniszté­rium közúti főosztálya tavaly nyáron világosan megfogal­mazta: szó sem lehet arról, hogy a Bácska vendéglő vég­leges engedélyt kapjon. Bontásról egyelőre | nincs szó, túl sokba került az az épület. A szakemberek azonban már 1967 óta számol­nak azzal — kizárólag ezért' ideiglenes az engedély —, hogy a vendéglőt ott egyszer le kell bontani. Nem meg­gondolatlan rombolás lesz az, hanem nagyon alapos megfon­tolás eredménye: amikor majd végre átfogóan rendezik Siófok közlekedését, és igen sok milliót költenek a bizton­ság megteremtésére, akkor a Bácska vendéglő sorsát ismét napirendre tűzik. A levélíró most sem lenne ennyire biz­tos a dolgában, ha tudná: a Csúcsforgalom című rádiómű­sor egyik adása előtt megkér­deztünk számos siófoki illeté­kest, s nem maradtak ki a körkérdésből a gépjárműveze­tők sem. Egyetlen egy meg­kérdezett sem akadt, aki azt állította volna, hogy minden rendjében van a Bácska ven­déglővel. Főleg nem a közle­kedésrendészetiek, a mérnö­kök, a tanácsi szakemberek, hiszen tavaly is ők ütötték a vasat: ha lehet, bontsák le az épületet. A garast mindenki letette az ügyben, az illetékesek azzal, hogy nem adtak végleges en­gedélyt. A döntés végtelenül megnyugtató, közérdeket szol­gáló. A Bácska vendéglő ügyét mi is csak ideiglenesen tesszük félre. Pintér Dezső Pásztor Ferenc | fiuk . A LESHEGYEN 33. — Valahogy így — húzta el i száját a katona. Sajnos! Ud- aroltam egy lánynak. Már a saládok is összejöttek, ko- noly volt a dolog. Mikor negkaptam a behívót, össze- útatkoztunk. Arra gondoltam, negnősülök, talán gyorsabban úmegy az idő, ha arra gondol tz ember, hogy otthon várják. V lány azt mondta, nem akar- a. mert nem lehet tudni, esz-e türelme várni rám. Vpám azt vallotta, nem kell •n nyíre megkötni magunkat, iá a lány szeret engem, ak- cor megvár, ha nem, akkor egalább vízválasztó lesz a ka- onaság. — Most aztán válik a víz, 'agy összefut? — kérdezte az ínnagy és kicsit szomorúbb ett a tekintete. Tapasztalatai között már sok ilyen családi ,ügy'’ szerepelt. — Nagyon úgy fest a dolog, íogy válik, őrnagy elvtárs. Én ízt hittem igazén szeret engem i lány. Momtam neki, Kati, én kitartok akkor is, ha öt évre /isznek. Ö nem bízik magá­ján? Akkor vegye el őt a ne- íézség. Nem akárki vagyok éli, Somogyi Néplap hogy nekem azt lehessen mon­dani: majd meglátom, Bálint, lehet, hogy várok. Majdra, le­hetne a zsidó se ad, így mond­ják nálunk az öregek. Én is azt mondom. Csonka Bálint. Derék, jóképű fiú. Komoly, szorgalmas em­bernek látszik, józanul, okosan gondolkodik. Ejnye Kati, nem tudod te, te buta kis liba, hogy mit eresztesz ki a kezedből! — Oda se neki, Csonka elv- társ — nevet rá az őrnagy. — Ilyen «hber, mint maga, tizet is kap minden ujjára, vá­logathat a lányok között. Aki egy katonára csak úgy vár, hogy lehet, meg talán, az nem érdemli meg, hogy egyet is só­hajtsanak utána. Igazam van? — kérdi az őrnagy a követke­ző katonától, aki eddig csak mosolygott, és mindenre, he­lyeselt. — Ezt én nem tudom eldön­teni, — tápászkodott fel a ka­tona, de Péter őrnagy vissza­tartotta. — Én még soha nem estem be annyira egy csajnak, hogy sóhajtoznom kellett vol­na. Liehet, hogy csak linkekkel találkoztam eddig, de egy sem volt olyan, hogy kinéztem vol­na belőle egy rendesebb fele­séget. — Mit jelent a maga szótá­rában, az, hogy link csaj? — Elnézést, így szoktam meg. — Nem baj, csak mit jelent ez? Milyen az a link csaj? — Milyen a link? Tessék nézni. Én olyan anyás srác vol­tam mindig. Imádom az anyá­mat. Apám is rendes, de anyám, az egy irtó rendes. So­ha nem mérges, soha nem rest, soha nem ingerült. Ha jöttem haza, mindig kész vacsorával várt, apámnak még a száját is megtörölte, nekem még a zseb- kedőt is betette a zsebembe. Mindent észben tart. Főz, mos, takarít, mindent úgy tett, mintha élvezettel csinálná. - Pedig tudom, hogy sokszor fá­radt volt, nehezére fesett. Ezt úgy tette, hogy szinte jogot formált rá. Nem volt képünk engedni. Segítettünk, ilyenkor olyan vidám volt nálunk az élet. Ha névnapja volt vagy születésnapja, anyák napja vagy karácsony, mindig össze­dobtunk az öreggel pár százast, .vettünk neki ezt-azt. Aztán dicsekedett vele: kaptam a fiúktól. Így hívott mindkettőn­ket. Hát kérem, hol találok én ilyen lányt? Van olyan mai lány, aki csak a családnak akar élni? Nincs ilyen. Ezért mon­dom én, egy nagy frászt a Ka­tinak! Örülhetne, • hogy ilyen rendes srác, mint ez a Csonka, egyáltalán ránézett! Ismerem én őt, együtt voltunk a kikép­zésen. — Jól van. Hogy hívják ma­gát, maga nőgyűlölő? — Csicsmann Tibor határőr. De nem vagyok nőgyűlölő, csak utálom a linkeket. — Hol dolgozott fiam? — Jelentem a második ke­rületi HKI-nél voltam vizes. (Folytatjuk.) „Háztáji” a •• •• rr r tomoritogep Jóval kevesebb sarat kellen« dagasztaniuk a falvakban, községekben élő embereknek, ha sok helyütt rendelkezésük­re állna valami olyanféle to- mörítőgép, amilyen a képen látható. Erre azonban még várni kell egy ideig, egyelőre ugyanis csupán Svédországban gyártják a »Dynapac« nevű vibrációs tömörítőt. Súlya 72 kilogramm, négyütemű ben­zinmotorja percenként 3500-as fordulatszám mellett 2,5 lóerő teljesítményt szolgáltat. Az excenteres megoldással létesí­tett vibrációs frekvencia 5000/ perc. A kis »háztáji-« gép kiválóan alkalmas kisebb útjavítási, karbantartási célokra. Víztar­tállyal, vezetékkel és oldalpe­remmel kiegészítve aszfalt tö­mörítésre is használható. Mű­ködési sávszélessége 400 mm, oldalperemekkel ellátva 540 mm. Hazai viszonyok között jól megfelelne a salak- vagy kavics borításnak a V-Jaj fel­színbe való bedolgozására is. Házépítésnél is jó hasznát le­hetne venni egy ilyen kisgép­nek. A HÉTVÉGE FEKETE KRÓNIKÁJA Halálos kerékpárbaleset Karambol lopott teherautóval — Szerencsétlenségek ittasság miatt Tehéncsordába rohant egy autóbusz Szőkedencs közelében vasár­nap éjszaka figyelmetlenül és nagy sebességgel hajtott Zapo- rozsec személygépkocsijával a harmincéves, lenti Kovács György, és elgázolta a kivilá- gítatlan kerékpáron közleke­dő, hatvanöt éves Kisbíró Ist­ván csákányi nyugdíjast, aki a helyszínen meghalt. Kovács György ellen büntetőeljárást indítottak, a jogosítványát el­vették. Zamárdi és Siófok között rendkívül nagy sebességgel motorozott a tizennyolc éves Holocsi Sándor budapesti technikus és elütötte az út­test szélén gyalogló Molnár Lászlót. (Többi adatát még nem ismerjük, mert nem ta­láltak nála. személyi igazol­ványt.) Holocsi Sándor és Molnár László életveszélyesen, a motor utasa, a mogyoródi Torna Lajos könnyebben megsérült Tart a nyomozás. Siófokon ittasan vezette Volkswagen személygépkocsi­ját a tizenkilenc éves Werner Kiesling nyugatnémet állam­polgár. A Sió-híd közelében áttért a menetirány szerinti bal oldalra, nekiütközött a járdaszegélynek, majd elgá­zolta a kerékpárján haladó, huszonöt éves Koczó János enyingi előadót aki súlyosan megsérült. Az autóst gyorsí­tott eljárással vonják felelős­ségre. Szántódon a révhez vezető úton figyelmetlenül vezette Trabant személygépkocsiját a negyvennégy éves Hoffmann Ernő pusztaszemesi kertészeti dolgozó, és egy kanyarban a két méter mély árokba bo­rult. Három autóstopost vitt, közülük a húszéves, budapesti Jancsár Zsuzsanna gerinctö- í rést szenvedett, a budapesti Nagy Judit és a húszéves bu­dapesti Szász Attila könnyeb­ben megsérült; Hoffmann Er­nő sérülései súlyosak. Tart a nyomozás. Balatonlellén Trabantjával nem adta meg az elsőbbséget az ötvenkilenc éves Légrádi András balatonlellei nyugdí­jas a huszonnégy éves Molnár László helybeli mozdonyveze­tő hajtotta motorkerékpárnak,: j összeütköztek, és a motoros j I megsérült. Légrádi András el- j j len eljárást indítottak. A 12-es Volán szigetvári te- | lepéről ittasan ellopott egy j ZIL tehergépkocsit a húszéves I Galambos István szigetvári raktári munkás, és — annak j ellenére, hogy jogosítványa | sincs — száguldozott az uta- I kon. Somogyszentimre köze- i lében felborult, és három 1 utasa — a húszéves Kovács j Ferenc pécsi segédmunkás, a í | tizenhat éves Németh Tibor | j pécsi préselő és a huszonnégy I : éves Balázs Tamásné kadar- j i kúti háztartásbeli — megsé- . Á szandál és az időjárás A história ott kezdődött, hogy elindultam szandált vá­sárolni, és nem kaptam. Tu­lajdonképpen mindez nem vol­na különös, ha egyetlen bolt­ban nem volna. Sajnos, sehol sincs. Először még reményked­tem abban, hogy a raktárak mélyén esetleg. . . Szóval nincs, állapítottam meg. Ezzel ugyan dr. Nagy Gyula, a So­mogy megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat igazgató- helyettes, nem értett egyet. Szerinte: »... nincs hiány szan­dálból; van szandál, csak ép­pen választék nincs. Ha akar­ja, felhívom a boltjainkat, s látni fogja, mennyi van...« Ám legyen, mondom, s néhány perc múlva a noteszomba je­gyezhettem föl: az Ady Endre utcai férficipöboltban 180—200 pár is akad. A Somogy Áruház gazdag választékot kínál, csak­hogy negyvenkettes számig, mert aki azon felül kér, bi­zony elutasító válasszal távoz­hat. Mi történt a szandállal? Miért tűnt el? A kiskereskedelem már ja­nuárban és februárban meg­rendelte a nagykereskedelem­től. A cipőipar még a télen el­készítette a szükséges mennyi­séget, aztán átállt a téli és az őszi cipők gyártására. Tehát nem lehet utánarendelni; jú­liusban és augusztusban már senki sem gyárt szandálokat, és a nagykereskedelem sem tart raktáron. Hogy az idén ilyenkor már nincs szandál, azt tehát egyet­len dologgal lehet magyaráz■» ni: közbeszólt az időjárás. Előbb jött a nyár, hát előbb fogyott el a nyári cikkek sora. Lehet akkor valaki hibás ezért? Lehet. Az időjárás. Hát | szidjuk. Nem fog vitatkozni | velünk. Legföljebb majd az í ősszel bosszút áll rajtunk — j azért, hogy szidtuk. Mi a jövő útja? Rossz nyel- ( vek azt beszélik, hogy az Or­szágos Meteorológiai Intézet külön jósosztályt állít föl a kereskedelem számára. És ak­kor előre meg fogják monda­ni, hogy... Bár lehet, hogy más megol­dás i$ létezik. N. J. ! rült, továbbá hatvanezer fo­rintos anyagi kár keletkezett Kovács Ferenc és Németh Ti­bor elmenekült a helyszínről, a magyar—jugoszláv határ közelében fogták el őket. Ga­lambos Istvánt és a másik két fiatalembert őrizetbe vette a a Somogy megyei Rendőr-fő­kapitányság, ügyükben foly­tatja a nyomozást Fonyódon szabálytalanul kanyarodott Simson motor- kerékpárjával a hatvanhárom éves Kovács Ferenc fonyódi nyugdíjas, és összeütközött a negyvenhat éves Sipőcz János pápai zománcőrlő vezette Pannónia motorkerékpárra L A Pannónia utasa, a baléi Sandi István, megsérült. A rendőrség mindkét motorostól elvette a jogosítványt mert feltehetően ittasan vezettek. Az eljárásról a vérvétel ered­ménye után döntenek. Zamárdiban ittasan vezette személygépkocsiját a harminc- nyolc éves Vajda Gézáné pé­csi eladó, és az árokba borult Eljárást indítottak ellene, ve­zetői engedélyét a helyszínen elvették. Siófokon egy egyirányú ut­cában a forgalommal szem­ben motorozott a huszonkét éves Ratter Gábor helybeli autószerelő. Az igazoltatáskor kiderült, hogy ittas volt, ezért a jogosítványát azonnal el­vették. Ratter Gábor ellen el­járás indult. Gyékényes és Zákány kö­zött, a 16-os Volán ZIL teher­gépkocsijával, nem tartotta meg a követési távolságot a harminckilenc éves, fűzvölgyi Zimmermann István, és az előtte fékező Skoda teherau­tónak ütközött. Mögötte ugyancsak nem tartott köve­tősi távolságot a 16-os másik ZIL-jének a vezetője, a húsz­éves etterenyei Nyakas Pé­ter sem, így ő az első karam­bolt élőidéi» teherautónak ro­hant. Az anyagi kár megha­ladja a nyolcvanezer forintot. Tart a nyomozás. Drávaszentesen egy autó­busszal egy tehéncsordába ro­hant a huszonkilenc éves, kastélyosdombói Molnár Já­nos. A sérült állatok közül három tehenet kényszervágás­ra kellett vinni, az anyagi kár körülbelül hatvanöt ezer forint. A baleset körülmé­nyeinek tisztázására műszaki szakértő bevonásával vizsgá­latot indítottak. P. D. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom