Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-23 / 171. szám

röuJdd£ &z?rk tíztő l lg. / 1974. május 14-én vásároltam egy AT—4561 Orpheus típusú televíziókészüléket, amelynek két év a garanciája. A tv folyó év június 17-én megnémult. A nagyatádi szer­vizben június 19-én megjavították, de 21-én ismét elhall­gatott. Pár nap múlva kiderült, hogy alkatrész hiányában nem tudják megjavítani. Mivel a központi szerviztől nem sikerült anyagot szereznie a szerviznek, a gyárhoz fordul­tak. Érthetetlen számomra, hogy az Orion gyár miért nem látja el kellő alkatrésszel a szervizeket? Miért kell annyi bosszúságot okozni a vevőknek, akik nem kis anyagi áldo­zattal vásárolják a készülékeket? Méltányosnak tartanám, ha záros határidőn belül nem tudnák megjavítani a készüléket, kicserélnék. Azt hiszem, egyhónapos várakozás után jogos a felháborodásom, hisz ki tudja, meddig kell még várnom. Tisztelettel: t'Dr. (Vári Jlojatné, 7500 Nagyatád, Széchényi tér 17. Tisztelt Szerkesztőség! 1975. július 18-án a Rokkant-telepről 23.50 órakor in­duló 2-es helyi járatú autóbuszon egyedül utaztam. A Széchenyi téren a busz visszafordult a Berzsenyi utca felé, és a kalauz közölte velem, hogy szálljak le. Mondtam a gépkocsivezetőnek, hogy az egész vonalra kifizettem a je­gyet, és a régi villamossági bolt előtt szeretnék leszállni. Azt a választ kaptam, hogy vagy leszállók, vagy kivisz a telephelyre és onnan gyalogolhatok vissza. Kénytelen vol­tam leszállni. Lementem a vasútállomással szemben levő végállomáshoz, és az ott tartózkodó irányítóval közöltem a történteket. Ö igazat adott nekem, s azt a számomra nem megnyugtató választ adta, hogy majd szólni fog a sofőrnek. Tudomásom szerint az utast addig kell szállítani, *meddig az adott vonalon utazni kíván. Az ilyen önhatal­mú intézkedést felháborítónak tartom. Tisztelettel: Qfítnuti Jfásdá Kaposvár, Dimitrov köz S. Tisztelt Szerkesztőség! Héjjas Lászlóné — ötvöskónyi, Kónyi u. 58. sz. alatti lakos — július 15-én megjelent levelére az alábbiakban vá­laszolunk: A RAMOVILL-garanciális javítások egy részét Nagy­atádon a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet végzi. Hűtő­gépek garanciális javítására azonban a RAMOVILL-lal nincs szerződésünk, így az ilyen javítással legközelebb a kaposvári Finommechanikai és Gépjavító Vállalat hűtőgép­részlege foglalkozik. Kérjük a levélírót, hogy javítási igényével szívesked­jék a fenti vállalathoz fordulni. Tisztelettel: ScJiueli zhlo-ánní szolgáltatási csoportvezető, Napsugár Ipari Szövetkezet, Csurgó X MSZMP SOMOGY MEGYEI QIZOTTSÄGÄH AK LAPJA 7/tnM XXXI. évfolyam. 171. szám. Szerda. 1975. július 23. Európában az első Színes szakfilmek Feriit a lezeiazdaságlian Tárolja a vizet Űj felhasználási terüle­ten vizsgázik az idén a Könnyűbeton és Szigetelő- anyag Vállalat tapolcai gyá­rának terméke, a perlit. Alap­anyagát — a vulkáni eredetű és a keletkezés pillanatában gyorsán lehűlt jellegzetes ás­ványt — hazánkban Pálháza környékén bányásszák. - A könnyű, jól szigetelő terméket Tapolcán készítik. Amíg az elmúlt esztendőkben értékesí­tési gondokkal küzdött a gyár, az idén ugrásszerűen megnőtt a perlit keresettsége. A kedve­ző jelenség elsősorban a ku­tatóintézetek, valamint a gyár fejlesztő szakembereinek gyü­mölcsöző együttműködéséből ered. Az idén már nagyüzemi méretekben próbálják ki a me­zőgazdaságban ezt a kiváló nedvszívó anyagot. Az eddigi tapasztalatok szerint csapadé­kos időben magába szívja a vizet és elraktározza a szára­zabb napokra, hetekre. A kertészeti egyetem szaba­dalma alapján különböző ta­lajtáplálékkal együtt viszik a talajba a perlitet. Ezzel nem­csak a kiszórást teszik gazda­ságosabbá, hanem a perlit szabályozza, egyenletesebbé te­szi a műtrágyák feloldódását is. Kaposváron ünnepelték a felszabadulást a lengyel táborozok Munkaszüneti napjuk volt [ emlékművet, majd a harcerek Tizenöt perces, színes szak- , filmet készítettek a százha- ! lombattei temperált vizű Hal­szaporító gazdaságról. A Duna menti Hőerőmű mellett elterü- j lő huszonhat hektáros terüle­ten létesítették ugyanis Euró­pa első temperált vizű halsza- p'orító telepét. A film három év (1971—1974) folyamatos munkáját mutatja be, a terve­zéstől az üzemelésig. Az egyedülálló, korszerűen fölszerelt gazdaságban a csu­ka, a süllő, a harcsa, a ponty, az amur, a fehér és a péttyes ■ 310 mázsa vasiiuiiadéKo! a (Tudósítónktól.) A Kutasi Állami Gazdaság az idén 300 mázsa hulladék leadását tervezte. Június 30-ig 625 mázsa fémhulladékot szál­lított a MÉK-nek, 93 500 forint értékben. Ebben kiselejtezett gépek, bontási anyagok voltaic. A KISZ kb felhívása nyomán a gazdaság KlS^-szervezete 150 mázsa, a félsőbogátiak 80 mázsa, a kiskorpádiak 80 má­zsa fémhulladékot kutattak föl és gyűjtöttek össze. Még nem fejezték be a gyűjtést. A KISZ-tagok nap nap után jelzik, hogy hol van még el­fekvő hulladék. MAI TV-AJÁNLATUNK Fórum — külpolitikai kérdésekről Ezekben a forró napokban a külpolitikai aktualitás esemé­nyeiről esik szó 'a Fórumban. A nézők a megszokott módon — telefonon — juttathatják el kérdéseiket a Televízióhoz. S kérdéseikre a legavatottabb szakemberek, külpolitikai új­ságírók válaszolnak. A másfélórásra tervezett műsor a nemzetközi élet leg­izgalmasabb, a nézők által leginkább magyarázatra szo­ruló témáival foglalkozik. A műsorvezető: Vitray Tamás. (Ma 20.00 órai kezdettel su­gározza a TeievíüóJ | busa tömeges szaporítása, elő­nevelése, és az egynyaras iva­dék előállítása folyik. Az üzem képes előállítani akár tízezer hektárnyi tógazdaság ivadékanyagát, illetve előne­velt vagy egynyaras halszük­ségletét is. Az érdekes film bemutatja a gazdaság épüle­teit, berendezéseit, és a hal- szaporítással kapcsolatos mun­kálatokat. A közelmúltban készült el a főváros északnyugati szélén húzódó természetes zöldöveze­tei, a pilisi parkerdőt bemuta­tó színes film. A különlegesen szép természetfilm az erdő életének néhány mozzanatát mutatja be, a pilisi parkerdő jellegzetes vadjait. Érdeklő­dést keltőén szemlélteti azt is, hogy a parkerdő az év min­den szakában nagy lehetőséget teremt a sportolásra, a turisz­tikára és a pihenésre. Különleges világatlasz Befejezéséhez közeledik annak az egységes világatlasz­nak az elkészítése, amelynek I összeállításához 1956-ban kez­dett hozzá a bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, román, ! szovjet és csehszlovák geodé­tákból, térképészekből álló tudóscsoport. Ilyen jellegű atlasz összeál­lítására először 1891-ben tet­tek kísérletet, az az atlasz azonban soha nem készült el. Az új atlasz térképei a szo­kásos adatokon kívül föltün­tetik majd a működő vulká­nokat ' és gleccsereket, a mo- 1 csarakat és a kősivatagokat, a természetvédelmi területe­ket és a nemzeti parkokat, a a legfontosabb vasútvonala­kat, országutakat, nemzetközi repülőtereket és tengeri kikö­tőket, valamint a népsűrűsé­get. tegnap a kaposvári építőtá­bor lengyél vendégeinek és a megyeszékhelyre látogattak a Balatonfenyvesen üdülő, len­gyel úttörők is. A két olsztyni csoport közösen tartotta meg — a cseri parkban — megem­lékezését Lengyelország fel- szabadulásának 31. évforduló­ja alkalmából. Cseresnyés István, a városi KlSZ-bizott- ság titkára mondotl beszédet: méltatta a sokat szenvedett lengyel nép hősi harcát és be­szélt a felszabadulás utáni évek eredményeiről. A lengyel vendégek és a magyar vendéglátók ezután megkoszorúzták a cseri parki adtak rövid' műsort. Magyarul mondták a szöveget — mindig érthetően — és lengyelül éne­keltek a harcról, a felszaba­dulásról. A két olsztyni csoport veze­tőit az ünnepség után a költ­ségvetési üzemben ‘látták ven­dégül. A köszöntőkben mind­két fél megemlékezett a len­gyel—magyar barátságról; zászlókat és jelvényeket is cseréltek. Az úttörők délután kapos­vári városnézésen» vettek részt, az építőtábor fiataljai kirán­dultak a Tokaji-erdőbe. Az ünnepség este hangulatos tá­bortűzzel ért véget. Ajtmatov a Fonómun kés-színpadon Bemutató: Balassagyarmaton gény színpadi változata szakít az irodalmi színpadi előadás­módnak túlzottan ortorikus jellegével is. Ahogy Vértes Elemér elmondta: előadásmód­jukban alkalmazzák a színját szás elemeit. Tegnap új darab próbáit kezdte meg a Fonómunkás Kisszínpad. Csingiz Ajtmatov — a nálunk is jól ismert szov­jet—kirgiz író — regényét, az Anyaföldet állítják színpadra, Vértes Elemér irányításával. A könyv jól beleillik az ajt- matovi világba, az egy- ! szerű kirgiz ember nap­jait eleveníti meg a) törté­nelem viharában. Egyben tu­lajdonképpen családregény is, | mert azt mondja el, hogyan szórta szét a családot a hábo- ; rű, megmaradt tagjai — fő­szereplője az anya — hogyan | élnek tovább. Ajtmatovnál gyakori egy -jelenség végigvo- nultatása a történeten. Miként A versenyló halála című könyv főszereplőjének a ló, itt az anya számára a föld szim­bolizálja a mindenséget. A darab illik a Fonómunkás Kisszínpad eddigi repertoárjá­hoz, a paraszti létet megjele­nítő Vasra vert fohász és a Somogyi rapszódia után. Csu­pán a helyszín tevődött a Kárpát-medencéből a határo­kon túlra. Az Ajtmatov-re­Az új darabot Balassagyar­maton az Auróra ’75 nevet vi­selő országos találkozóra szán­ják. A területi bemutató szep­tember végén lesz Szekszár- don. Strand helyett A tegnap délelőtti kissé szeles, hűvösebb idő sok üdülőt arra késztetett, hogv megváltoztas­sa a programját. Óriási tömeg verődött össze a fonyódi kikötőben, alig lehetett látni a ha­jóra várók sorának a végét. Délutánra kedvezőbbre fordult az idő és így strandolással fejeződhetett be a program. 85 éves szövetkezet Emlékház a ía! »központban Mirkovo apró falucska a Balkán-hegység egyik festői völgyében. Neve szorosan egy- | 'befonódik a bolgár szövetke­zeti mozgalommal: itt alapí­j tották meg — immár 85 esz- | tendeje — az első szövetkeze- j tét. A mirkovói kultúrház mo­dern épületében helytörténeti I múzeumot rendeztek be, sen- | nek egyik részlegét az első szövetkezet emlékének szentel- I ték. A többi között itt látható I annak az embernek a portréja, aki elsőként támogatta Bulgá­riában a szövetkezés gondola- j tát; Todor Vlajkov nemcsak | kiemelkedő közéleti személyi- | ség volt, de író és tanító is. A múzeum kiállítási tárgyai kö­zött kiemelkedő, jelképszerű helyet foglal el egy eke: róla nevezték el az egykori terme­lőszövetkezetet Óraidnak. Lát­hatók még dokumentumok a szövetkezet alapszabályairól, natározatairól; régi írások, fényképek, pecsétek. Gazdag gyűjtemény illusztrálja a bol­gár parasztok ^első társulásá­nak történetet, fejlődésének különböző szakaszait. Mirkovo leghaladóbb embe­rei dolgoztak a szövetkezetben. Közülük többen részt vettek az 1923 szeptemeri antifasisz­ta felkelésben is. A felszabadulás óta eltelt 30 esztendő alatt a paraszti mun­ka gyökeresen megváltozott. A mirkovói szövetkezet az év­fordulón magas állami . kitün­tetést kapott: a Bolgár Nép­köztársaság Érdemrendjének I. fokozatát. Mirkovo lakói büsz­kék múltjukra, s azt tervezik, hogy impozáns szövetkezeti emlékházat építenek a falu központjában. j ionon Elszántság — Értse meg, kérem, az ön legnagyobb ellensége az alkohol! — Csak nem gondolja, doktor úr, hogy megijedek tőle? Nehéz természet — Csúnyán össze fogok veszni a szomszédommal. — Miért? — Még nem tudom. Csak holnap költözik be a lakásba... Feliratok Az üdülöház falára egy turista a következő felira­tot karcolta: «■Itt voltam a feleségem­mel, gyönyörű volt!-« Valamivel később egy másik beutalt nyaraló örö­kítette meg emlékeit, emí- gyem: «Én a feleségem nélkül voltam itt, még gyönyö­rűbb volt!-« Vakrémület Két borissza utazik a vonaton. Megszomjaznak, de a büfésnél csak ásvány­víz kapható. Az egyik na­gyot kortyol a vízből, ép­pen akkor, amikor a vo­nat befut egy alagútba. — Hogy ízlik? — kérdi a barátja. — Az istenért, ne Igyál belőle! Én már megva­kultam ... Orvosi rendelőben — Doktor úr, fáj a fe- jem. — Iszik? — Soha. Th — Dohányzik? — Nem dohányzóm.' — Nem táplálkozik mér­téktelenül? — Ellenkezőleg: evésben mértéktartó vagyok. — Szerelem? — Nem érdekelnek a nők. — Most már tudom, mi a baja: a glória szorítja a fejét. Egy fekete Azt kérdi az égjük skót a másiktól: — Tudod-, hogy a japá­nok mit csinálnak a ba­nánhéjjal? — Lem. — Fizetsz egy feketét, ha elárulom? — Rendben van. Tehát mit csinálnak a japánok a banánhéjjal? — Eldobják. Savanyúság Illuminált állapotban érkezik haza a férj. Asz­talhoz ül, a felesége elébe teszi az ételt. Eszik belőle néhány falatot, majd így szól hitveséhez: — Te, asszony! Nem elég savanyú ez a káposz­ta. Mire a feleség: — Nem káposzta az, ha­nem nudli! — Ja? Alihoz elég sa­vanyú ... Sarnsi Kápfep Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2, Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-51G. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem érzünk: meg és nem küldünk vissza 1 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postásKézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 FU Index: 25 9‘J7. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca Sándor u. 6. . Felelős vezető; Farkas Béla Igazgató. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom