Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-20 / 169. szám
Könyvterjesztés és közművelődés > Csanádi Imre Ördögszekér i Szántásrögön remeg a dér — j Megindul az ördögszekér. | A Nyár után, a fény után, a Tél elől nyargal sután. Méláz talán a fiatal, száján fakó, tétova dal. Hanem a vén hallgat, köhint; belehasít: ősz van megint. Mert minden Ősz megannyi Jel, értelme van: remegni kell. Aranykaszák -villámait rebbenti szét liget, csalit. Mikkel Tavasz, Nyár kérkedett, omolnak talmi díszletek. Áll élete halmán a vén, lát évet év hátán-hegyén. Egy-gomolyban, egyszerre lát, egyetlen ös Komédiát. 1 Hogy Tél, Tavasz, Nyár, ősz vadul, ; egymást szüli, egymásra hull. j Hogy az Idő, mint a bolond, j épít-leront, épít-leront. Tél, Tavasz, Nyár, Ősz, újra Tél — iramlik az ördögszekér. Négy vaskerék forog-dörög Négy évszak a csontok fölött. Tekeri föl, se hall, se lát, az élet póknyál-fonalát. Csipetnyi boes Tótkom lósi gondolkodószék (Festett parasztbútorok című kiállítás anyagából.) Utolsó filmjének forgatása közben Vittorio de Sica olasz rendező figyelmeztetett egy színészt: — Jobban át kell élned a szöveget! Ismertem például egy színészt, aki úgy tudta fölolvasni az étlapot is, hogy alá hallotta, elsírta magát. — Persze, az árak hallatán! — jegyezte meg a megrótt színész.«. _ David Niven népszerű angol színész egy fogadáson találkozott egy nyugalmazott repülőezredessel, akinek parancsnoksága alatt volt katona a második világháborúban. — Emlékszik rám, ezredes úr? — Niven . 1: Niven.1. Várjon csak egy kicsit... Ő emlékszem. Máltán voltunk együtt. — Ügy van! — És hol van most? — Hollywoodban, — válaszolta a színész. — Nem is tudtam, hogy a légierőnek ott is van támaszpontja — ámult el az ezredes ... Agatha Christie angol de- tektívregényírónőt egy sajtó- fogadáson faggatni kezdték az újságírók, hogy mikor találja ki azt a rengeteg gyilkosságot, ami regényeiben szerepel. — Mosogatás közben! — felelte habozás nélkül az írónő. —- Ugyanis utálok mosogatni, és valahányszor rákényszerülök, olyan düh fog el, hogy nyomban kedvem kerekedik megölni valakit!«^ — Kislány, a film nem neked való, nézz valami más után! A kislányt Brigitte Bardot- nak hívták. Fimfelvétel közben egy újságíró megkérdezte Julie Christie angol színésznőt, hogy mi a nőiesség. A szép Julie ezt válaszolta: — A nőiesség az a képesség, amelynek segítségével a nők minden férfi szemében ideális élettársnak tűnnek. Valójában, közönséges misztifikáció. „ Hildegard Knef nyugatnémet filmszínésznőről az a hír járja, hogy erélyesen küzd a női egyenjogúságért. Egy alkalommal megkérdezték tőle, miért. — Hollywoodban döbbentem rá, milyen kellemetlen nőnek lén,ni. Ott ugyanis a szép nőtől eleve elvárják, hogy végtelenül ostoba legyen. Ekkor kezdtem el szégyellni magam, azért, hogy szép nő vagyok... Beite Davisé kétszeres ős-' car-díjas amerikai színésznő mesélte:-r- A minap elmentem az orvosomhoz, egy fiatal, de kiváló specialistához. Hogy megkönnyítse a betegek várakozását, magnetofonszalagról zenét sugároz a váróteremben. Mialatt ott ültem és élveztem a zenét, hozzám lépett egy idős hölgy, s megbot- ránkozva mondta: — Hogy milyen lelkiismeretlenek ezek a fiatal orvosok! A betegek kinn várakoznak, ő meg ugyanakikor zongorázik!... Louis de Funes neves francia komikustól megkérdezték a filmstúdióban: — Miért vagy elégedetlen, hiszen most nyert a sorsjegyed. Mire Funes bánatosan jegyezte meg: — Igen, igen csakhogy két sorsjegyeim volt, s most sajnálom, hogy pénzt adtam arra a másaikra.«. Nem értem; miért kell rögtön felháborodni, ha csókoló- zó fiatalokat látunk az utcán? — mondta Ryan O’ Neal népszerű tévé- és filmszínész. — Mi rossz, mi elítélendő van abban, ha két szerelmes az utcám, parkban fejezi ki gyengéd módon érzelmeit. Talán szebbek a közlekedési dugók, összeütközések, szirénázó rendőrautók? örülnünk kellene, hogy még mindig vannak szerelmes fiatalok. H5* , Révész Tibor Megkérdezték Vojln Bozovicot, a hajdan híres jugoszláv labdarúgót, vam-e különbség a mai és a háború előtti futtbal között. — Igen, van — válaszolta Bozovic. — A háború előtt a futtballt a szegények játszották, és a gazdagok nézték. Ma viszont a igazdagok játszá'k, és a szegények nézik.«. Barabás Ferenc linómetszete. Megyénkben a könyvvásárlási igény és a könyvesbolt- hálózat fogadóképessége sem a felszabadulás előtt, sem azóta nem állt arányban. A két időszak aránytalansága azonban ellentétes előjelű: a fel- szabadulás előtti évtizedekben a kereslet volt kisebb, a felszabadulás utáni időszakban viszont a bolthálózat fejlődése maradt el a vásárlók tömeges növekedése mögött. 1937-ben a 8 százaléknyi analfabétával és ennél is több félanalfabétával terhelt megyénkben — ahol mindössze 55 falunak volt villanyvilágítása —, több könyvesbolt tevékenykedett, mint napjainkban. Igaz, hogy többségük papíráruval és irodaszerekkel is kereskedett, vagy nyomdához kapcsolódott, néhány pedig könyvkölcsönzést is folytatott. Kaposvár város hét könyvkereskedője közül mindössze egy volt csupán az igazi könyvkereskedő. * A felszabadulás előtti könyveladási forgalomról nincsenek statisztikai adataink, de a könyvkiadás ismert, összesített adatai és személyes emlékek alapján állíthatjuk, hogy az egykori köűyveladás forgalma csak töredéke volt a mainak. Megyénk mai könyvterjesztési adatai biztatók, nem maradnak el az országos átlag mögött: évről évre emelkedik a lakosság által könyvvásárlásra fordított összeg és egyre több munkás és paraszt lakásában válik megszokott bútordarabbá a könyvespolc. Ebben az eredményben nyilván része van az iskolák és a könyvtárak, de az egész közművelődésünk olvasóvá nevelő tevékenységének. Somogybán a lakosságnak körülbelül egyharmada könyvtári olvasó és a tapasztalati adatok szerint közülük kerül ki a könyvvásárlók többsége. A könyvesboltok 1974-ben megyénk könyvvásárlási forgalma megközelítette a 23 millió forintot. Ebből a Müveit Nép kaposvári József Attila könyvesboltja 5 millió 851 ezer forint értékű könyvet adott el. A 403. számú bolt és bizományosai 3 és negyed millió forintnyi könyvet érté. kesítettek. Ha csak e két bolt forgalmát elosztjuk városunk lakosainak számával, levonva az átutazók és vidékiek feltételezhető vásárlásait, akkor is városunk minden lakója körülbelül évi 100—110 forintot fordított a múlt évben könyvvásárlásra. Ez a mutató városunk lakosságának könyvbarátságára és könyvesboltjaink dolgozóinak helytállására utal. Tudott do. log ugyanis, hogy a zsúfoltság mellett helyenkint az elemi higiéniai és szociális ellátás hiánya is nehezíti a könyvesboltok dolgozóinak munkáját. A fejlesztés elmaradottságát az a tény tükrözi, hogy a felszabadulástól napjainkig — a siófoki dél-balatoni könyvelosztó bázis és a nagyatádi könyvesbolt kivételével — Somogybán egyetlen könyvesbolt sem épült és alig néhány bővült. Űj városrészek épültek Kaposváron, Marcaliban, Nagyatádon, több tízezernyi lakóval anélkül, hogy e’ helyekre egyetlen kis könyvesboltot telepítettek volna. Ennek egyik oka, hogy az Állami Könyv- terjesztő Vállalat hosszú éveken át igen bizonytalan fejlesztési szándékkal jelentkezett megyénkben. A másik ok, hogy tanácsi és társadalmi szerveink nem vették figyelembe a lakosság általános kulturális fejlődésével je. lentkező könyvvásárlási törekvéseit. A kaposvári városfejlesztési tervekben ugyan szerepelt egy könyváruház, de ez az évek folyamán elmaradt. Sajnálatos tény, hogy éppen Kaposváron a szellemi kenyér boltjai ugyanolyan korszerűtlenek és elmaradottak, mint a valódi kenyér- boltok. Talán nem felesleges egybevetni könyvesboltjaink helyzetét más hasonló nagyságú és helyzetű városokéval. Szekszárdon 1974-ben épült egy 140 négyzetméter alapterületű könyvesbolt, Zalaegerszegen egy 200 négyzetméteres új üzlet épült a működő kettő mellé, Veszprémnek négy könyvesboltja van, Baján is új bolt látja el a lakosságot, nem is szólva Pécsről, amelynek 11 könyvesboltja mellé most épült egy 150 négyzetméteres alapterületű, reprezentatív könyvesbolt. Kaposváron a József Attila könyvesbolt helyzetét nehezíti, hogy épülete városrendezési okok miatt nem újítható fel. Az is tény, hogy a barcsi, a marcali és nagyatádi szövetkezeti könyvesboltok működési körülményei viszonylag kedvezőbbek, mint a Művelt Nép üzleteié. Érthetetlen viszont, hogy a csurgói áfész miért szüntette meg önálló könyvesboltját, illetve miért vonta össze a játékbolttal. A régi kultúrájú Csurgón, ahol valaha két könyvesbolt is megélt, és ahol a mellékprofillá csökkentett könyvrészleg mai gyenge ellátottságával is 1974- ben több mint félmilliós forgalmat teljesített, a leépítés aligha volt indokolt. A szép számú csurgói könyvbarát ma más városok könyvesboltjainak vásárolja könyveik Van elég könyv? 1974-ben 69 millió kötet könyv jelent meg hazánkban, több mint bármikor. Mégis sok bosszúságot' okoz a könyvbarátoknak, hogy gyakorta hoppon maradnak, ha nem sietnek egy-egy keresett könyv beszerzésével. A »-keresett könyv« pedig egyre gyakrabban ismeretterjesztő, szakmai vagy politikai-társadalomtudományi mű. A boltoknak sajnos nincs sem készletezési, sem pótrendelési lehetősége. Ha egy könyvféleséget eladtak, akkor — bármekkora légyen is a kereslet —, az számukra az új kiadásig szinte besze- rezhetetlen, mert az ismert okok folytán a Könyvértékesítő Vállalat sem készletez. Végeredményben van i§ elég könyv, meg nincs is. »Az olvasás szokásának fejlesztésére irányuló erőfeszítések során a könyvkereskedőknek egyszerre kulturális és oktatási jellegű felelősségük van. Fontos szerepet töltenek be, amikor biztosítják, hogy a színvonalas művek megfelelően széles választéka álljon az olvasók rendelkezésére.« Így jelölte meg a könyvkereskedelem szerepét és felelősségét a könyv alapokmányának VI. cikkelye, melyet 1971-ben adott ki a nemzetközi könyvév előkészítő bizottsága. Könyvterjesztőink többsége valóban tudatában van, hogy a könyvterjesztés köz- művelődési tartalmú kereskedelmi tevékenység.1 KlSz* gondolkodásunk, de a könyvkereskedelem dolgozóinak egy része is mégis inkább kereskedelmi, mint közművelődési munkának tekinti a könyvterjesztést. Ennek lehet a következménye, hogy a könyvterjesztés kapcsolata a közművelődési intézmények, kel, még a könyvtárakkal sem kielégítő. Többnyire a különböző kampányokra korlátozódik: ünnepi könyvhétre, költészet napjára, politikai könyvhónapra. _Akad néhány kivételes példa is. Például Balatonbogláron ésSág- váron a könyvtáros a község könyvterjesztője is. Tabon, ahol átalakítás miatt hónapokra bezárták a könyvesboltot, a nagyközségi könyvtár adott helyet a könyveladásnak. Jó példaként említhetjük a marcaliak együttműködését: a járási könyvtár, a járási művelődési központ a könyvesbolttal közösen rendez könyveladással és dedikálással egybekötött irodalmi esteket és író—olvasó találkozókat. A könyvesboltok munkájának elemzésénél nem szabad elhallgatni a tankönyvellátás terén kifejtett elismerést érdemlő tevékenységüket, csakúgy, mint a hanglemezeladás során végzett zenei ismeretterjesztő érdemeiket. Csak a barcsi könyvesbolt az elmúlt évben 75 ezer forint értékű hanglemezt adott el, nem kis számban értékes klasszikus műveket és dokumentum-felvételeket. A bizományosok — rjem ügynökök! Úttörő közművelődési mun-' kát végeznek a munkahelyi és falusi könyvbízományosok. A múlt évben megyénkben ők közel 15 millió forint értékű könyvet adtak el, majdnem kétszer annyit, mint a könyvesboltok, éppen azoknak, akik aligha keresnék fel könyvesboltjainkat Többségük ügyszeretettel és népművelői lelkesedéssel látja el megbízatását. A párt kiadójának, a Kossuth Kiadónak a múlt évi forgalma 1,7 millióra emelkedett 603 bizományosa kő-! zül 136 ipari üzemben, 84 pedig termelőszövetkezetben munkálkodik. A legjobb eredményt megyénkben a pamutfonó vállalat produkálta múlt évi 56 ezer forintos könyveladásával. A politikai könyvek Iránti érdeklődés felélénkülésére mutat, hogy a XI. pártkongresszus rövidített jegyzőkönyvéből napokon belül elkelt 10 500 példány; a Magyarország felszabadítása kötetre 700-an tartottak igényt, bár a kirendeltségeknek mindösz- sze 400 példány állt rendelkezésére. A jövő A Somogy megyei Tanács Közművelődési Bizottsága napirendjére tűzte nemrég a könyvterjesztés helyzetét megyénkben. Alapos elemző vizsgálat és vita után számos javaslatot dolgozott ki a könyvterjesztés fellendítésére Somogybán, és véleményét javaslataival egyetemben eljuttatja az intézkedésre illetékes megyei, helyi és országos szervekhez. Reméljük, ennek eredményeként a Somogy megyei könyvterjesztés, mint közművelődésünk fontos tényezője, a jövőben az eddigieknél kedvezőbb feltételek fellett fejlődhet a gyarapodó számú somogyi olva-' sók őszinte örömére. Kellner Bernit Mario Momlceffi olasz ttbnrendéző nemrég az újságírókkal folytatott beszélgetésében elmondta, hogy annak idején — meglehetősen, régien —, amikor Franciaországban forgatott, egy fiatal lány jött hozzá, és filmsKerepet kért tőle. Teljesítette kívánságát, de nem volt elégedett alakításával. Nyíltan megmondta neki: feofy/ Néplap, /
