Somogyi Néplap, 1975. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

hészeti telep építése, év vé­gére teljes egészében megtölt Sokan „pendliznek* 40 százalék soron kívül Elfelejtett megrendelés A fogyasztás fölöttébb rap- szodikus nyáron a Balaton pattján. Ezt mindenekelőtt a nagykereskedelem érzi meg. A rendelések ritmusa változó, a szokásos mennyiségek egy­szer fölöslegesek, másszor kevésnek bizonyulnak. —■ Ha három napon ke­resztül ragyogó idő van a tó partján, egyszeriben csökken a boltok forgalma, mindenki strandol — mondja Csendes József, a Somogy—Zala me­gyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat siófoki fiókjának igazgatója. — A boltok vezetői termé­szetesen nem tudják előre ki­számítani, hogy mikor mit keres majd a vevő. Csak egy megoldás van: a soron kívüli j rendelés. A FŰSZÉRT siófoki í fiókjában naponta öt-hatszáz- j ' szór cseng a telefon: hala-.- déktalanul kérnek árut. — És mit tud csinálni a [ nagykereskedelem? Egy-egy hétvégén 80 ezer palack kólát szállítanak el a fiók raktáraiból. A kismamák érdeke is Gyermekkocsival is lehet' táp­lálkozni a Videoton Számítás­technikai Gyárának tabi gyár­egységében. Az üzem dolgo­zóinak többsége fiatal asz- szony. A hatszáz munkás kö­zül több mint nyolcvanam gyermekgondozási segélyen vannak. A vidékiek alkalman­ként, a tabiak rendszeresen látogatják az üzemet: a kis­mamák közül többen a gyer­mekgondozási segély ideje alatt is igénybe veszik az üze­mi konyhát. Térítés ellenében itt fogyasztják el, vagy hazavi­szik az ebédet. A kapcsolatnak ez csupán az egyik formája. A gyáregység szinte mindent tud a gyer­mekgondozási segélyen lévő kismamákról. Egyebek között azt is, hogy sokan készülnek vissza az üzembe. Ez azonban már gonddal is jár: óvodára, bölcsődére van szükség. Tabán viszont zsúfoltak a gyermek- intézmények. A fiatal üzem erejéhez mérten segíteni kí­ván ezen a gondon: a nagy­községben azt tervezik, hogy ötven hellyel bővítik az óvo­dát. Ebből tizenháromra a gyár tart igényt, s minden helyért ötvenezer forintot fizet a tanácsnak. A terv valóra vál­tását pedig a dolgozók társa­dalmi munkával segítik. A gyermekgondozási segély­ről visszatérő édesanyák mun­kába állítása — a jő körülmé­nyek ellenére — nem gond nélküli: az üzemben reggel hatkor kezdődik a termelés. A gyermekintézmények viszont csak hétkor nyitnak. Az édes­anyák gondján — átmeneti megoldásként — úgynevezett j csúsztatott műszakkal segít az üzem: lehetőséget biztosít arra. hogy reggel hétkor vagy fél nyolckor kezdjék a munkát, s ennyivel később fejezzék be. Ez a megoldás jó néhány gondot vet fel a szervezésnél: hiszen a termelést sok körül­mény szabja meg a gyárban, j Külön művezető irányítja ] azok munkáját, akik később kezdenek, nyitva kell tartani a raktárát, a kiszolgáló helyisé­geket. E gondokra hivatkozva ! javasolja mar régóta az üzem. hogy a gyermekintézmények ! nyitása alkalmazkodjon az J üzemek munkarendjéhez, s a 1 vidékről bejárókat szállító autóbuszok is érjenek be arra j az időre, amikor kezdődik a | termelés. Eddig azonban alap- I vető változás nem történt. — Tervszerűen szállítunk, ezzel nincs is baj. Emellett azonban a soronkívüliség aránya 40 százalék. Ez na­gyon magas! A .hatalmas | mennyiségű áru mozgatása I nem könnyű. Jelenleg a rak- j tárainkban 22 millió forint értékű áru van, s ez tízmii- ; Hóval több á téli készletnél, Égy-egy nyári hónapban 8 { millió forint értékű olyan ter- l méket forgalmazunk, amelyik eppen csak beérkezik a fiók­hoz, s azon a napon mar szállítjuk is tovább. — összesen hány helyre? — A Balaton partján há- | romszaztizenhat partnerünk van. de ez három hét előtti j statisztika. Azóta újabb har- j mine kifőzdés jelentkezeti; ők szintén a nagykereskedelmen ( keresztül szerzik be az árut. — Az előrejelzések szerint i ezen a nyáron minden eddi­ginél több lesz az üdülő a Balaton mellett. — Készültünk rá, s az első, illetve a második negyedév adatai ezt a várakozást iga­zolták. Az. év első két és fél hónapjában hú6z, a második­ban nyolc százalékkal volt nagyobb a forgalmunk a ta­valyihoz képest. A munkánk megkönnyítése érdekében nagy mennyiségű árut szállí­tottunk ki előre, elsősorban a SZOT-üdülőkbe. Ha még hozzátesszük, hogy a fiók évi forgalmának 42 százalékát júliusban és au­gusztusban csinálja, magától értetődik a kérdés: hogyan győzik munkával, munkaerő­vel, gépi kapacitással és idő­vel? A Balaton mellett nyáron alkalmazottak 15 százaléka a »pendiizók« közé tartozik. Egyik munkahelyről mennek a másikra, alkalmazásukban sokszor nem sok köszönet van. Meg kell ezzel a prob­lémával birkóznia a siófoki FÜSZÉRT-fióknak is. Az ál­landó létszám 72 a nyugdíja­sokkal, kisegítőkkel együtt; most csaknem 120-an vannak Mint Csendes József el­mondta, a nagykereskedelem­nek kell elsősorban alkal­mazkodnia, mint eladónak. Sok esetben — éppen ma, 15-én is volt rá példa — in­nen telefonálnak a boltokba: nem jött megrendelés, mi van vele? — Meg tudom érteni a boltvezetőket — mondj# a fiókigazgató. — Hatalmas mennyiségű áruval dolgoz­nak, egy-egy nyári napon nem nagyon lehet eligazodni az íróasztalukon. Ma fel kel­lett hívnunk az összes na­gyobb boltot: elfelejtettek kávét rendelni. M. A. Találkozások verőfényben Ott állnak a mérleg körül, többnyire idősek. Sokat átélt, csappant erejű, hamar fáradó emberek. Türelmesen várnak. Beszélgetnek. A büszke óriás, a szárító szüntelen zúgása el­nyeli hangjukat. Mégis értik egymást. Tüzel a nap. Igazi forró nyári verőiénv. Kinn a föl­deken dübörögnek a kombáj­nok. Itt, Űjmajorban búzát mérnek az egyesült somogy- sárdi szövetkezet tagjainak. Hófehér, foszlós belű kenyér­nek való búzát. Billeg a mérleg nyelve, az­tán ősi lendülettel huppan a zsák az izmos vállra, onnan a fogatra. Nyolc fogatnak, két vontatónak ma az a dolga, hogy hazavigye a kenyérnek- valót. Az idős embereknek hozzá sem kell nyúlniuk. Itt felrakják, otthon leteszik ne­kik. Ki-ki a szükségletének megfelelően vásárolhatja. Hajdú Ferenc raktáros jegyez, mondja az összeget, Kovács Lajosné pénztáros gyűjti a pénzt. — A mai napig tizenöt va­gonnyit mértünk ki — mond­ja —, még két-három nap, és mindenki hazaviszi a magáét. Senki sem türelmetlen. Zúg a szárító, a rosta mel­lett asszonyok serénykednek. Mondjak, vigyázzak, mert itt nagy a por. Ók már megszok­ták, sőt hozzáteszik, most sok­kal jobb itt, mint az ősszel, ■ a kukoricaszárításkor. Akkor ! a hideg bántotta őket. A bú­za »-részükre« fordítom a szót. . Hogy intézik, ha reggeltől es­tig itt dolgoznak? — Mi már befizettük! A ! többit meg elintézik- nekünk, i Hazaviszik. Nincs nekünk gondunk vele. A szárító tetejéről messze i látni. A zöld akácosig kupor- j gó szalmakupacokkal tarkí- i tott, letakarított tábla, itt' a 1 közelben bekerített sertéste­lep. Látványnak is szép. — Két és háromnegyed millió jött be eddig a serté­sekből. Az iroda hűvösében ezen a rekkenő nyári napon a fő­könyvelő, Vancsura Vilmos »tartja a frontot«. A számok csendes szavú embere. Nála összegeződik minden, amit az ember kinn a majorban, a zúgó kombájnok mellett, a földeken lát. — Az étkezési búzát most Nem késtünk el Igaz, hogy jóval kisebb volt az árvízveszély, mint a tíz év­vel ezelőtti kritikus napokban, mégis fellélegeztünk, anükor levonult az áradás, és a mi­nisztertanácsban is elhangoz-1 hatott a jelentés a sikeres vé- | dekezésről. Ebben természete­sen, nem kis része van a hosz- j szú évek óta végzett követke­zetes gátépítő, erősítő munká­latoknak. Sajnos, a belvíz még | sok gondot okoz, mindenek- j előtt a mezőgazdaságnak, de a szárazabbra fordult időjárás — csak el ne kiabáljam! — foko­zatosan enyhít a helyzeten. A j gabonabetakarítás rendben fo- [ lyik, ha "joggal beszélnek is ne­héz aratásról. A dolog lényege, j azt hiszem, mégsem ^z, hanem j — ahogy egy jó szakember a j minap megfogalmazta —, hogy i nem késtünk el! Nem ülhetünk persze, ölhe­tett kézzel sem itt. sem másutt. A hét egyik fontos sajtótájé­koztatóján, dr. Dabrónaki Gyu­la, ismételten megválasztott KNEB elnök előadásából is ilyenfajta , következtetésekre juthatott az ember, az anyag- gazdálkodás és megtakarítás! nagy s eddig kihasználatlan le- ] hetóségeiről hallván. A Népi | HÉTFŐTŐL-SZOMBATIG Csúcserőmű — erőműcsúcs Ellenőrzés programjában egyébként sok érdekes munka szerepel, egyebek közt meg­vizsgálják a szénbányászat helyzetét és távlati munkaerő­ellátását. És noha még jócskán benne vagyunk a nyárban, egy má­sik tájékoztatón dr. Polinszky Károly oktatási miniszter is­mertette a következő tanév előkészületeit; ebből csak any- nyit, hogy továbbra is igy,e- keznek könnyíteni a pedagó­gusok munkáján, helyzetén, ez pedig nemcsak nekik jó, ha­nem — a diákoknak is. Itt említem, hogy megkezdődött a szokásos engedményes iskola­szer-vásár: augusztus 2-ig 20 százalék a kedvezmény. Tu­dom. némelyek legyintenek: ez is valami? Nos. ez is valami! Az pedig több. mint valami, amivel — kormányhatározat alapján — az OTP kedvezőbbé teszi az ifjúsági betétgyűjtés feltételeit, lehetőségeit, hogy megkönnyítse a takarékosko­dók lakásvásárlását. Ez per­sze, aligha választható el az idősebbek, azaz a szülők taka­rékoskodásától, vagy áldozat­vállalásától, de végül is. he­lyes a módszer, es főleg he­lyes a cél.. És még így is, mennyi energia kell egy lakás­hoz! Inota — Orenburg És kell hozzá —• meg más­hoz is — energia a szó szoros értelmében is: Az idevágó hír: befejeződött az inotai gáztur­binás csúcserőmű építése; csü­törtökön avatta föl dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyet­tes. Ugyan kicsit gyakran hasz­nálunk nagy kifejezéseket, de ezúttal igazán helytálló: alig van. párja Európában. De köz­tudomású, hogy továbbra is importálnunk kell villamos- energiát, ezért volt a minisz­tertanács napirendjén az új, magas feszültségű távvezeték hálózat építése, amely bizton­ságosabban é« kellő kapacitás­sal szállít majd villamosener­giát a Szovjetunióból. HaM ír­jak mellé még két friss ener­gia-hírt: elindult a héten a magyar gázvezeték-építők első csoportja is. 70 ember, hogy a KGST közös beruházásában épülő orenburgi óriásvezeték építésében résztvegyen: és be­futott az első villamos vonta­tásé személyvonat Egerbe. Ez­után Budapest és Eger között nem kell átszállni. Tallózzunk másfelé is. Be­zárta kapuit a pécsi vásár, de hogy ne maradjon további nyári esemény' nélkül a város, megnyílt honismereti akadé­miája, valamint nemzetközi ifjúsági zenei tábora. Másutt is élénk mozgás tapasztalható: véget értek a soproni ünnepi hetek, készülnek hát a szüreti napokra. Zalaegerszegen nép­rajzi nyári egyetem kezdő­dött. az egri várban pedig be­mutatták — Bessenyei címsze- replésével — az András ko­vács királysága című énekes komédiát. Nem titok, hogy színházi berkekben sokat vár­nak az Agria '75-től. Szegeden i nem tudhat még biztosan az ember. Lehet, hogy lesz egy­másfél milliós kiesésünk az időjárás miatt, de ezt — ahogy most mutatkoznak —, bőségesen behozzák a kuko­ricák. Ámbár, ha az idő jó marad, lehet, hogy nem lesz ekkora a kiesés. — Igen, a következő he­tektől, napoktól nagyqn sok függ. — Ha menni lehet, mi ti­zenöt nap alatt végzünk a több mint másfél ezer hektár kalászossal, és persze, mel­lette párhuzamosan nagy fel­adat a 264 hektár borsó be­takarítása is. Visszatérve az iménti kérdésre: most az év felén úgy látom, hogy a nö­vénytermelés hozni tudja 26 milliós bevételi tervét. Nem tartozott szorosan a most folyó nyári munkákhoz, de a sertéstelep kapcsán szó­ba került a másik főágazat, az állattenyésztés is. Az év derekán — akár a növényter­melésnél — itt is kibontako­zik már a kép: mit lehet majd várni. — Bízunk benne, hogy ez az ágazat is hozza a tervét. Rövidesen befejeződik a tehe­a héten az 1966-ban elhunyt Kohán György Kossuth-díjas festőművész emlékére nyitot­tak kiállítást. Kicsi, mérges öregúr A krónikás szomorú köteles­sége, hogy beszámoljon nagy veszteségeinkről is. Hétfőn te­mették el Kerényi Jenőt, a ki­váló festőművészt, és aznap reggel hunyta le szemét Len­gyel József, az író, a forradal­már. ez a »kíméletlenül jóra törekvő« ember. Hetvenkilenc éves volt, de egy ifjú tüzével, lendületével irt. Nyár lévén, a Balatonnal fe­jezem be. Balatoni hírekkel. Megnyílt a balatoni nyári egyetem. Ez jó hír. Hogy meg­indult a vegyszeres védekezés a szúnyoginvázó ellen, ez is jó hírnek látszik. A vegyszer ugyanis — KÖJÁL nyilatkozat ide. vagy oda — tapasztalatom szerint aligha használ. Ha már az idén nem, legalább jövő nyárra kísérleteznének ki va­lami jobbat. Különösen, hogy azt olvasom a heti divattudó- sitasban: jövőre még kiseb­bek lesznek a női fürdőruhák. I (En nem bánom.) Még több hely, alkalom a csípésre. Per­sze, a szúnyogoknak. Balog János 1 jük. Ezzel túljutunk a elmúlt három év egyik nagy felada­tán. Mert hároméves program során valósítottuk ezt meg — fűzi hozzá magyarázatkép­pen. A major bejáratánál a mérlegházban ismerős arc: Balogh Lajos, a somogvsárdi szövetkezet egykori, ma már nyugdíjas elnöke. A találko­zás emlékeket, dolgos, mun­kás életéből villanásokat, és egy régen elhangzott monda­tát idézi föl: »Mindig szeret­tek azok, akik szerették a munkát. Mindig szerettem azokat, akik elöljártak a do­logban.« És most aratáskor itt van a mérlegházban. — Segítek egy kicsit. Nem tudok mást tenni ... — eny- nyit mond szerényen. De mennyit mond róla ez a két picinyke mondat! Nem tud mást tenni. Ilyenkor nyáron, nem tud »nyugdíjas« lenni. Tüzel a nap. Igazi, nyári, forró verőfény. Belülről faka­dó, bizakodó derű az arco­kon! Vörös Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom