Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-04 / 129. szám

* Nyári íselítő mintás selyemből Az Iparművészeti Vállalat nyári divatmodell jeiből egy min­tás selyemből varrt nyári ruh a. (MTI-fotó — Bara István felv. — KS) A csecsemő fürdetése (I.) Néhány jótanács A fürdetés fontos eseménye a csecsemő napjának. Az el­ső napokban, még fárasztó művelet — neki is és a kez­dő szülőknek is —, később azonban napról napra vissza­térő derűs, örömteli, közös tevékenység. Ahhoz, hogy a csecsemő a fürdést megsze­resse, az kell, hogy kellemes, nyugalmas légkörben, kapko­dás nélkül, lágy mozdulatok­kal fürdessék. Mindehhez az szükséges, hogy megfelelő körülménye­ket teremtsünk, hogy a gye­rek jól érezze magát fürdés közben. MIKOR FÜRDESSÜNK? A fürdetésnek Jegyen meg­határozott időpontja, akár reggel, akár délelőtt, vagy délután fürdetjük. Akkor für­dessünk, amikor elég meleg van a lakásban ott, ahol für­detünk (de túlságosan meleg ne legyen, mert ha a fürdető megizzad közben, a gyerek­nek is túl meleg a helyiség). Ne fürdessünk késő este. Tév­hit az, hogy ettől a csecsemő jobban átalussza az éjszakát. Ha szükség van az apa segít­ségére is — és helyes is, szép is, ha részt vesz benne —, a fürdetés akkor is mindenkép­pen nappal történjen. A leg­több csecsemőt nyugodtan meg lehet fürdetni étkezés után is: így békésebben zaj­lik a fürdetés, mint akkor, ha közben a csecsemő éhes. fiatal szülőknek MILYEN FELSZERELÉS KELL? A legkényelmesebb és leg­célszerűbb, ha a pólyázón öl­töztetjük, vetkőztetjük, für­detjük, pelenlcázzuk a cse­csemőt. A pólyázó három ol­dalán kerettel körülvett kb. 60x100 cm nagyságú deszka­lap. (Még házilag is könnyen elkészíthető.) Olyan magas­ságban helyezzük el, hogy kényelmes testtartásban, fá­rasztó előrehajlás vagy ágas­kodás nélkül tudjuk a gyere­ket öltöztetni, fürdetni. Ha elég helyünk van, akkor leg­jobb kis fiókos szekrénnyel összeépíteni, amiben a cse­csemő holmiját tarthatjuk. Ha kevés a hely, akkor haszná» laton kívül élére állítva tá­rolhatjuk a pólyázólapot és csak használatkor tesszük fel az egyébként más célra is használt asztalra, íróasztalra, vagy alacsony, de elég mély szekrénykére, esetleg a für­dőszobában a felnőttek kád­jára. A pólyázóra tegyünk vízhatlan huzatba varrt hab­szivacslapot vagy takarót, de a gyerek alá közvetlenül mindig terütsünk egy tiszta pelenkát A most kapható fürdőkádak közül legjobban a műanyag­fürdőkád felel meg. Könnyű, viszonylag olcsó, kis helyen elfér, másfél-kétéves korig használható. (Folytatjuk.) J^ÜLWMl Ili POKOLTUZ immmmmmmmmimitiiiiiiiiiii — Ez borzasztó! — rebegte. Én semmit sem szóltam. El­vettem tőle a bőröndöt, kéaen- fogtam, és megindultunk a ki­járat felé. Napsütéses vasárnap dél­előtt volt, tisztáin csengő. A faluban, első misére kondítot- tak, s a harangszó átszállt a dombok, erdők fölött Sokáig, haliga tagon mentünk egymás mellett. Lassan oldódott Zsuzsában a görcs. Hagytam, hadd en­gedjen meg, nem akartam a kérdéseimmel feleslegesen zaklatni. Magától kezdte el, Somogyi Néplap minden bevezetés nélkül. — Jobb is, ha most nem hagyom itt — mondta. — De elküldött — mondtam Zsuzsának. — Mert csökönyös, mintegy csacsi — folytatta Zsuzsa. Flórián ugyanis a táviratból azt vette ki, hogy az ő akara­tának enged az asszony, s azért jön, hogy ezentúl együtt maradjanak. De hát hogyan folytathatná egy nő ezt a vándoréletet? Azt is megtud­tam Zsuzsától, hogy Flóri min­denáron ott akarja hagyatni vele a kórházat, nem akarja, hogy Zsuzsa dolgozzon. In­kább eltartaná a feleségét, semhogy az önálló lehessen. Csakhogy Zsuzsa is csökönyös. Szerintem teljesen igaza van. Táborozás előtt Sok gyerek már számol- ] ja a napokat, mennyi van | még a táborba indulásig. De j nemcsak a gyerek készül, a i szülőnek is sok mindent kell tennie addig, hogy zavartala- j nul nyaraljon, esztendőre szó- 1 ló éiménnyel térjen haza . csemetéje a táborból. Nagyon fontos a lelki fölké­szítés. Ha a gyerek még nem volt huzamosabban távol ott­honától, jó előre tudatosítani benne, hogy ő már nagy fiú vagy lány, aki önállóan, a j szüiei nélkül is el tud lenni két hétig. Ha erre csak a vo­naton döbben rá, vagy első j este a táborban, akkor az! egész nyaralást megkeserít- i heti a szülők távollétének tu- ! data. Könnyebb a helyzet, ha az úttörőcsapattal, ismerős tár­sakkal és tanárokkal van együtt. Am ezerszámra fogad­ják nyaranta a nebulókat a SZOT gyermeküdülők is, és szinte minden turnusból kénytelenek hazáküldeni né­hány gyereket, mert reggeltől estig sírnak, enni sem hajlan­dók. És nemcsak a legaprób­bak, olykor még a 11—12 évesek is! A testi felkészítés sem ke­vésbé fontos. Bár gondos ne­velői felügyelettel nyaralnak gyermekeink, de egy pedagó­gusra 30 vagy még több ta­nuló jut, így azt a törődést, amit a családban megkapnak, nem várhatjuk el a tábori körülmények között. A legrosszabb érzés, ha esetleg betegen kell feküdnie, egészséges társai vidám lár- j máját hallva. Ezért, ha nem teljesen egészséges a gyerek, í ne engedjük elutazni a töb- | biekkel, inkább várjunk egy- I két napot, s utóbb vigyük le j a táborba. Jobb, mintha az I orvos már a megérkezés nap- I ján a betegszobába dugná. Tanítsuk meg az időjárás- j nak megfelelően öltözködni a gyereket. Nem egyszer láttam már kiskamaszt kánikulában melegítőben Izzadni, vagy eső utáni hűvös időben egy szál tornanadrágban dideregni. Tudnia kell, hogy ki kell jönni a vízből, ha fázik, s le kell törülköznie. Vagy ha megizzadt, ne igyon vizet, csak öblögesse a száját, míg le nem hűl. Elérkezik ‘az indulás napja, a szülők az állomásra kísérik a gyereket — degeszre tö­mött hátizsákkal, bőrönddel. | Legtöbbjük talán nem is gon­dol arra, hogy ettől a pilla­nattól gyermekük már nem1 kap segítséget’ az úti holmi ci- peléséhez. Különben nem eresztenék útra a 7—8 évest nem egyszer felnőttnek is ne­héz cipelnivalóval. Mit vigyen a gyerek a nyaralásra? Ezt a hely és idő szabja meg, erre tanácsokat ad az üdültető is. Ám induljanak a legnagyobb kánikulában, a meleg pulóver­nek, hosszúnadrágnak, zárt lábbelinek mindig legyen, he­lye a csomagban! (Két hét alatt sokszor változhat az idő!) Egész sült csirkét, doboznyi rántott húst, nagy szál kolbá­szokat csomagolnak többnyi­re az utazó gyereknek. En­nek a nagy része a szemétbe kerüL Először az édességet eszik meg, s ha nem kaptak az útra, vesznek a zsebpénz­ből. A fogadó helyen ebéddel, vacsorával biztosan várják őket, tehát kár több napi éle­lemmel elindítani néhány órás útra a gyereket, aki a sok édességtől amúgy is ét- [ vágytalan lesz. Szóljunk a zsebpénzről isi Bár nem igen van szük- j sége pénzre, hisz ott teljes el­látása van, mégis gyakori szo- j kas, hogy a rokonság »ossze- I ad« a nyaraló gyereknek. Nem I ritka a 2—300 forint sem. j Ilyen nagy összeg felhaszná­lásában nincs tapasztalata, : ezért fölösleges dolgokra szór­ja el. Elég, ha 40—50 íorint- i bői gazdálkodik. S minek örül a legjobban a táborozó gyerek? A hazulról jövő híreknek, a levélnek, képeslapnak. Min­dennap várja, hangulatát nagymértékben befolyásolja, hogy érkezett-e aznap postá­ja. Aki teheti, írjon minden­nap a gyerekének, ha mást nem, néhány sort egy képes­lapon! Kedves szokás már az indulás előtti nap feladni, hogy a táborban várja a lap a megérkező gyereket. A. H. L. OTTHON CSALÁD Strandruha A modell felső részéhez kb. i 50—50 gramm sárga, fehér és zöld, míg a szoknyához 100 j gramm sárga és 50—50 gramm I fehér és zöld Liu műszálfonal ' szükséges. 3-as csontnyelű hor- ! golótűvel horgoljuk. A felső részt az oldalán cipzárral, a ; szoknyát 2 gombbal zárjuk. Mintájának első sora — a j munka színén — 10 egyráhaj- tásos pálca, azután egy lánc- I szembe 3 egyráhajtásos pálcát ! öltünk, majd 10 egyráhajtásos j pálca és 2 láncszem kihagyá­sával ismételünk. A 2. sor: | Kispálcátokal dolgozunk — I úgy, hogy az előző sor egyrá­hajtásos pálcáira kispálcákat öltünk. Az egy szembe öltött pálcák középső pálcájára 3 5 kispálcát horgolunk. A kiha- j gyott 2 láncszem fölött 1—1 ! pálcát öltünk vagyis itt is ki­hagyunk 2 pálcát. Így minden sorban 10 szem után egyszer szaporítunk, ez a cakk teteje, és egyszer fogyasztunk, ez a oakk alsó csúcsa. A 3. sor: Egyráhajtásos pálcák, a 4. sor Szárítsunk gombát! ismét kispálcákkal készül. Hat sárga sor után, 2 zöld, majd 2 fehér sort "horgolunk. A felső részt a szabásminta szerint készítjük. Munkánkat a mell alatti bőségnek megfe­lelő szemszámmal kezdjük. Kb. A gomba értékes, ízes táp- ] lálék. A benne levő fehérjék I tápértékben felülmúlják a többi növények fehérjéit, 1 ezenkívül bőven van a gom­bán növényi zsiradék és szá- I ! mos fontos ásványi anyag, sőt I nyomokban még A-, B-, C- és D-vitamin is. Külön értéke a gombának, hogy kellemes, más élelmiszerrel össze nem hasonlítható zamatanyagokat, í íz- és szaganyagokat tartal­maz. E megállapítások még foko- | zottabban vonatkoznak a szá- ; rítással tartósított gombára, j mert a víztartalom csökkené­se következtében a gombában levő tápanyagok töményebbek, j Ne hiányozzék tehát étren- j dünkből a szárított gomba! A begyűjtött és gondosan ellenőriztetett — vagy éppen 1 vásárolt — gombát a szárí­tás elvégzéséig terítsük szét, | és hűvös, szellős helyen tart­suk! A szárítás alapszabálya: ! csakis friss, fiatal, rugalmas 1 húsú, egészséges, tiszta és fő­leg kukacjáratoktól mentes J gombát szárítsunk. Megküzdőt* azért, hogy a sa­ját lábán megáillhasson, a hi­vatását most lúár nem adhat­ja fel. Lehetséges, hogy a nagy demokrata Flórián odahaza ennyire maradi gondolkodású? Lehetséges, hogy zsarnoki haj lámái vannak? — Inkább nagyon is meleg­szívű — mondta Zsuzsa. — Nem tud meglenni anélkül, hogy valakiről ne gondoskod­jék. \ Egyre jobban elcsodálkoz­tam mindazon, amit Zsuzsa mondott. Flórián annak idején öngyilkossági kísérlettel került hozzájuk a kórházba, az első felesége halála után. Zsuzsát akkoriban helyezték vidékre, s még nem találta helyét a városban. Flóri már a beteg­ágyból intézkedett, hogy a fia­tal ápolónő Flóri anyjánál ta­láljon albérletet. És Zsuzsa szinte észrevétlenül lett albér­lőből feleség. Persze, neki mindig is hiányzott a család. De ezzel vajon megtalálta-e? — Szükségem van rá — mondta Zsuzsa. Akkor még nem tudtam, miért van neki szüksége Fló­A szárítás első mozzanata i a gomba szeletelése. Éles kés- I sei 3—5 mm vastagságú sze- | letekre vágjuk föl, hosszten- i gelyével egy irányban. Ügyel­jünk rá, hogy a tönkrész a kalappal egyben maradjon. A szárításhoz házilag ké- I szítsünk magunknak néhány ' szúrópálcát. Ez lehet egysze­rű bot, léc, vagy akár napra­forgószár is, amelyet 10 cen­timéterenként átfúrunk. A fúrt lyukakon azután egyfor­ma — kb. 10—15 cm — hosz- ! szára vágott, rozsdamentes drótot húzunk át, amelyeknek ; kiálló végét egy kissé fölhaj- : lítjuk. A szúrópálca felső vé- j gére dróthorgot vagy kampót j erősítünk, hogy majd a kert- | ben, az* erkélyen kifeszített dróthuzalokra fölaggathassuk. I A gombaszele ekéket — köz­vetlenül a kalap bőre alatt átszúrva — egyenként fel- j tűzzük a szúrópálca drótjaira, de úgy, hogy ne érjenek egy- j máshoz. A szeletkékkel tele- | aggatott szúrópálcákat rakjuk ki a napra, lehetőleg huzatos ! helyre. Védjük gombáinkat a 1 rira. Csuda biztosan vágtam hát a szemébe: — Csak nem azt akarod mondani, hogy miatta jössz vissza? Zsuzsa hallgatott. megázástól, esőtől, harmattól. Éjszakára mindig vigyük be! Szárítmányunk általában akkor kész, amikor a szelet­kék már nem hajlíthatok, ha­nem pattanva eltörnek, és ömlesztéskor csörgő hangot adnak. Ez — kedvező idő ese­tén — két-három napig tart. (Esös, nyirkos idő esetén akasszuk föl a szúrópálcákat a tűzhely fölé, nem feledkez­vén meg a kellő légmozgás biztosításáról.) Cukorspárgá­ra, cérnára, rozsdamentes huzalra felfűzve is száríthat­juk a gambaszeleteket, akár a szellős padláson kifeszítve is. A megszáradt gombát néz­zük át még egyszer: távolít­suk el a penészes, égett, ku- kacos darabokat. Jól lekötött papírzsákban vagy nagyobb szájú üvegben tároljuk — szellős, száraz helyen. Általában 10—11 kg nyers gombából nyerhető 1 kg szá- rítmány. Fölhasználás előtt a szárított gombát vízben kell áztatni, de sohasem vesz föl annyi vizet, amennyit leadott, így 1 kg szárítmányból csak 7—8 kg elkészítésre alkalmas gombát nyerünk. B. I. 10—12 cm-es oldalmagasságnál kezdjük a karkivágás és újabb 6 cm után a nyakkivágás fo­gyasztását. Erősebb mell ese­tén a mell vonalára kerülő cakkokat sor közben 10 pálca helyett 11, majd 12 pálcával horgoljuk, és a mellmagasság­tól visszafogyasztjuk az ere­deti szemszámra. A kész felső részt két sor kispálcával körül­horgoljuk. Szoknyáját az alján kezdjük horgolni a teljes csípőbőség­nek megfelelő szemszámmal. Egyenesen dolgozunk a kívánt hosszúságig. A színeket a fel­sőrészhez hasonlóan váltjuk. A derékvonalhoz érve, a fehér sorban, a csúcs tetején nem szaporítunk, csak az alsó szé­lén fogyasztunk mindkét sor­ban. Végül sárgával 2 sor kis- pálcasorral befejezzük. A so­rok végén hurkot horgolunk az összefogó gombok részére. Az egyik gombot a munka színére, másikat a belső oldalra varr­juk. Ételreceptek — Ha nem futok utánad, hol. járna már veled a vonat? — folytattam még nagyobb biz­tonsággal. — Üljünk le valahol egy ki­csit! — mondta fáradtan. Furcsán hangzik, de félté- j kenykedni kezdtem Flórira. J Vagyishogy: nem tucjtam, tu­lajdonképpen hányadán állok vele. Mert közben nőtt is a j szememben. Lassan megértet- j tem, ez az igazság. Alighanem engem is akkor már halálra kerestetett, hisz több mint egy órája, hogy eltűntem. Flóri pe- j dig úgy vigyáz az apostolokra, ahogy az igaziakra vigyázha­tott a szentlélek. — Hogy kerültél közéjük? — kérdezte Zsuzsa. (Folytatjuk^ SALÁTALEVES 1 \ (Két személyre.) Kevés világos rántást ké- j szítünk, adunk hozzá 2 gerezd í apróra vágott fokhagymát, pi­ci pirospaprikát és hideg víz­zel feleresztjük. A megmo­sott salátákat apróra vág­juk, beletesszük, ízlés szerint ! sózzuk, puhára főzzük, majd > kevés ecettel és cukorral íze- | sítjük. Végül egy deci tejföl­ben elkeverünk két tojást és egy csomag apróra vágott pet­rezselyemzöldet, a leveshez keverjük és felforraljuk. SAJTOS KARAJSZELETEK A hússzeleteket jól kiver- i jük, megsózzuk, forró olajban hirtelen átsütjük, kizsírozott j tűzálló tálra helyezzük. A ; hússzeletek tetejét mustárral j vékonyan megkenjük, meg- | hintjük törött borssal és ke- | vés tejjel meglocsoljuk, sü-1 tőben pároljuk. Ha a hús puha, a szeletelt közepére reszelt sajtot halmozunk és néhány percre még vissza­tesszük a sütőbe. Melegen és hidegen egyformán kitűnő étel. Salátával és burgonya­pürével tálaljuk. FRISSEN SÜLT HÁTSZÍNSZELETEK Hozzávalók: 4 szelet hár­tyáitól megtisztított hátszín­szelet, 2 deka olaj, zsír, tö­rött bors, só. A hátszínszele­teket néhány órával sütés előtt olajjal bekenjük és megborsozzuk. Sütés előtt megsózzuk, majd mindkét ol­dalán forró zsírban hirtelen kisütj üli. Előmelegített tálon ízlésesen körítjük rizzsel, zöldborsóval, zöldsalátával, uborkaszeletekkel, retekkel, és külön tartármártást adunk hozzá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom