Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

Szolgáltatások Barcson Barcson ma 10 700 ember ' él, de a nagyközség vonzás- körzetében 20 ezren laknak. Ezek közül sokan járnak be dolgozni, vásárolni, cipőt, ru­hát javíttatni, alkalmanként fodrászhoz, fényképészhez is elmennek. Barcs iparosodásá­val együtt ez a 20 ezres né­pesség megindult afelé, hogy egységes — bár helyenként nagyon eltérő — keretek ha­tározzák meg életüket, s be­folyásolják mindennapjaikat. Életük ritmusa lassari-lassan a nyolcórás műszakok válta­kozásához és a műszakba szállító vonat, autóbusz indu­lásához igazodik. Hol van már az olyan sokáig élő, ön­ellátó falusi gazdaporta, ami­kor a kenyértől a húsig, a tejtől a ruházatig mindent a gazdasági udvar, a kert és a háziak leleménye, ügyessége állított elő? Hol van már az a nem is olyan távoli idő, amikor a fodrászhoz járni luxus, s a fateknö fölött nap­számra hajladozni mindenna­pos dolog volt? Ha időben nincs is nagyon távol, gondol­kodásban annál inkább. Oly­annyira. hogy említeni se na­gyon illendő ... A nagyközségi tanácson oly sokszor és oly hangosan em­legették: ez meg az kellene, hogy a tanácsi vezetők ta­vasszal összehívták a szolgál­tatóiparban, a kereskedelem­ben dolgozok képviselőit, és az egyéb szolgáltatási terüle­tek gazdáit. Világosan akar­ták látni: mire van szükség Barcson, * mit tudnak meg­valósítani? A rögtönzött ta­nácskozáson abban állapodtak meg, hogy szeptember 1-ig mindenki alaposan körülnéz saját portáján, s konkrét ja­vaslatokat tesz le az asztalra. — Barcson olyan szolgálta­tásokra is szükség van, ami­lyeneket a nagyvárosokban esetleg már nem igényelnek — mondja dr. Németh Jenő, a nagyközségi tanács elnöke. — Ennyit már megtudtunk a tanácskozáson. A barcsi szolgáltatások há­lózata meglehetősen széttagolt. ; így azok nagyobb összponío- i sítására, hatékonyságának ; növelésére lenne szükség. Ter- 1 vezik például egy központi áfész-telep létrehozását, ahol a szövetkezet különböző hasz­nos szolgáltatásokkal állna a barcsiak rendelkezésére. Köl­csönözni lehetne kerti trak­tort, padlócsiszoló gépet, bér­munkában vállalnának per­metezést, fűkasválást, nyom- tatványsokszorositást. Az UNI- TECH szövetkezet alkalmas arra, hogy a barcsiak la­kásában és a ház körül adó­dó kisebb faipari és vasipari szolgáltatásokat elvégezze. Polc- és állványkészítés, la­katosmunka, kerítésjavítás, s az épületek faszerkezeteinek felújítása szolgálhat tenniva­lóként. A szolgáltatások fej­lesztésében, korszer üsítésé- | ben nagy jelentősége van a szövetkezet egyik-másik gyártmányának is: egyebek között a gyors szemét- és i hulladékszállítást könnyítik az UNITECH szemétszállító konténerei. A gépkocsiszer­vizben a személyautókon kí­vül a köztisztasági gépeket is kijavítják. A tanácson a szolgálta­tásokat nem szűkítik le köz­vetlenül a személyes szolgál­tatásokra. Mindazokat a te­vékenységeket áttekintették, amelyekben a nagyközség üzemei, szövetkezetei a lakos­ság segítségére lehetnek, s életüket megkönnyíthetik. Ilyen érteimben a nagyköz­ség egyik fó szolgáltatója a költségvetési üzem: a kom­munális. ‘községgazdálkodási feladatoktól kezdve a szemé­lyes szolgáltatásokig mindent vegeznek. Az üzem építőipari részlege lakáskarbantartást, felújítást, tatarozást vállal, a kertészet és a virágbolt ré­vén koszorúkötéssel, palánta- árusítással is foglalkoznak. Az üzem 176 ezer négyzetmé­ternyi területei gondoz; éven­te 2 milliót fordítanak a zöldövezet fenntartására. Jó néhány hónapja működik Barcson a szolgáltató központ, ahol a Dráva Szövetkezet vonta össze a személyi szol­gáltatásokat. Fodrász, fény­képész, cipő javító, méretes szabóság stb. van itt, s mind­ez a korábbinál lényegesen korszerűbb körülmények kö­zött. S amit a tanácsi és a szövetkezeti szervezetek nem tudnak elvégezni, azt csinálja a 96 barcsi kisiparos. Ök a különböző kevésbé divatos, de mégis szükséges szakmák — gumijavítótól az órásig — képviselői. Vonzó lehetőségek A FIATALOK GYÁRA Tehát Barcson most alakul, s fejlődik (a körzet igényeit is figyelembe véve) a szolgálta­tások hálózata. A tanácsi munkában elismerésre méltó az a céltudatosság, amellyel a további fejlesztés lehetőségeit keresik. Begyulladt a szárító Aratók a Koppány völgyében Július 27. péntek. Napon negyven fok körül jár a hőmérő hi­ganyszála. Az út felhevült, sír az aszfalt a gépkocsi ke­reke alatt. Az út két oldalán kombájnok vágják az aranysárgává érett gabonát. Egy, kettő ... összesen hat SZK—4-es. A tsz-iroda mel­lett árnyékos helyet keres a gépkocsivezető, azután az el­nök hűvös szo­bájába mene­külünk. — Hétfőn kezdtük az ara­tást, tíz óra harminc perckor — mondja a Koppány völgye [ vágott árpának egy része ma­rad csak itt. Sokat adunk át j a gabonaforgalmi vállalatnak Termelőszövetkezet elnöke, Schäffer Jakab. — Szomba­ton szerettünk volna indulni az aratással, de az idő nem engedte. Harminckilenc száza­lékos volt a nedvességtarta­lom. Most szerencsére csak ti­zennégy. de azért átengedjük a szárítón a szemeket. Hat SZK—4-es és egy John Deere van kint a mezőn. Az utóbbi, mivel tisztán dolgozik, a ve­tőmagnak szánt őszi árpát ta­karítja le. — Hogyan szervezték meg a szállítást ? — A földekről traktorokkal hordjuk be a szemeket a Si­rokkó szárító melletti tároló­hoz. Ott száznegyven vagon terményt tárolhatunk. A le­is. Targos Károly, a főagronó- mus jókora papírlappal lép a : szobába. — Az őszi árpa vetésterülete kétszázhuszonnyolc hektár. 24- én kezdtük, ha sikerül, hu­szonnyolcadikén délután há­rom órakor végzünk. A ter­vezett termésátlag: harminc­I egy mázsa hektáronként. Hát : ennél jóval több lesz, eddig 38—40 mázsa. Csak ne jött volna közbe az a hétfői jégve­rés. Már úgy látszott, elkerül bennünket a vihar, azután je­get is kaptunk. Legalább száz hektáron számolhatunk négy­öt mázsás veszteséggel. — Ha vasárnap végeznek, i hogyan tovább? — Négy-öt napot állunk. A nagy aratásra, a búza vágásá­ra még várni kell, nem érett be egészen. Ez olyan előaratás volt. legalább látjuk, mire kell majd vigyázni, mit kell még javítani. — Utoljára mikor volt ne­héz aratásuk? — Hetvenkettőben. — Most se ígérkezett jónak. — Az őszre gondol? Bizony nehéz volt a vetés. Tudja, mennyit köszönhetünk a kato­náknak? Ha nem jöttek volna segíteni, akkor nem lenne ilyen jó a termés. Éjjel-nappal vetettünk. Az idő a gépeket, az embereket egyaránt próbára tette. A tervezett területen si­került végezni. A járás kiesé­sét is szerettük volna pótolni, de az idő már közbeszólt. Most jól megy a munka. Az elnök fűzi hozzá: — Egyéni versenyt hirdet­tünk a tsz-ben a kombájno­I soknak, a szemszállítóknak és a szalmabálázóknak;. A gépja­vítókat is díjazzuk. Az ő ver­senyfeltételük, hogy mind ke- | vesebb kombájnt kelljen ja- S vítani. A jutalmak: külföldi i út és természetesen pénz. Az elnökhelyettes, Matesz Pál ront be az ajtón, i — Elnök elvtárs, telefon1. Eg a szárító! Néhány pillanat alatt min- í denki kint van a szárítónál. Poroltók kerülnek elő. Eré- j lyes vezényszavak. Mindenki ; tudja a dolgát. Elzárják a le­vegő útját a szárítóban. A bent levő szemeket kihordják ] a csigákkal. Közben már ér­tesítették a tabi, a siófoki és a kaposvári tűzoltókat. Meg­jönnek a körzeti ökéntesek is. Áz alsó szint izzik. Teljés se­bességgel forognak a csigák. A gyár termeléséről, az új technológiákról beszélget­tünk. Néhány pillanat alatt megteltek a jegyzetfüzet lap­jai az új festőműhely adatai­val, egy gyártmány világsike­rének históriájával, amikor fölvetődött a kérdés: na és a fiatalok? Hatvan százalék — hangzott a válasz, és mind- > járt a beszélgetés központjá­ba került a harmincon alu- i liak helyzete. A Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári Gyárában hatszazan dolgoznak, ebből ‘ 361-en fiatalok. Érthető te- j hat, hogy a vállalat vezetői- j nek szem előtt kell tartaniuk j sorsukat. Az itt tanuló szakmunkás- ' jelöllek a bizonyítvány meg- j szerzése után szívesen ma­radnak a gyárban, csak né- j hányán köszönnek el az egy­kori mesterektől. Mi az, ami, megfogja a fiatalokat? A le-1 hetoségek. Minden támogatást | megkapnak a továbbtanulás- j hoz. Különösen a lányok. Fia elvégzik a középiskolát, olyan munaakörben helyezik el őket, ahol a szakmai tudjs i mellett a frissen szerzett érettségit is hasznosítani tud- I jak. De nemcsak a lányok to- ] vábbtanulására van szükség, ' a fiúkéra is. Ha nem a gép- j ipari szakközépiskolát vá- j lasztják, lehetőség számukra j a szakmai továbbképzés. \ Pontosabban kötelesség, hi- ! szén a kollektív szerződés is! előírja, hogy minden szak­munkásnak öt éven belül szakmai továbbképzésben i kell részesülnie. A korszerű \ technológiák megfelelő al­kalmazásának követelménye ) ez. A '-fizetés? Induláskor lü forintos órabér. Ha egy fiatal szakember I valahol megjelenik egy állás- j hirdetésre, szinte bizonyos, j hogy az lesz az egyik kérdés: j hozzájárulhat-e lakáshoz. A mezőgazdasági gépgyárban már bevált rendszer alakult; ki. Egyéves munkaviszony után — a lehetőségekhez mérten — munkáslakást, vagy építéshez kamatmentes köl­csönt biztosítanak. Nem kell j kivárnia annak az egy évet, aki első munkahelyként vá- ■ lasztja a gyárat, ő mar ko­rábban is segítséget kaphat. A KISZ-szel közösen kommu­nista műszakot szerveznek, a bért pedig a lakásgondok j megoldására fordítják. A fiatalok nagy része in­gázó. Naponta utaznak lakó­helyükről a gyárba es vissza, i Az ő helyzetük nemcsak a gyár gondja, hanem országos probléma. A társadalmi mun­kában, a rendezvényeken nem, vagy alig lehet rájuk számítani. Főleg az ingázók- j nak lesz kedvező az új klub, amelyet rövidesen birtokuk­ba vehetnek a fiatalok. Egy öreg családi házat vásárolt a vállalat, a területüktől nem messze, a ►»senki« földjén. A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár szem előtt tartja a fiatalok helyzetét. I Kikérik a fiatalok véleményét, megbeszélik a felvetődött kérdéseket. Szeptemberben összeülnek a vezetők az új dolgozókkal, a | fiatalokkal*. Tájékoztatják őket a szervezeti felépítésről, ! a munkalehetőségekről, s be- } szélgetnek velük az eltelt idő­szak tapasztalatairól, a beil- j les zk édesről. Cs. T. Külföldi úttörők jönnek Balatonfenyvesre A kaposvári úttörők bala- tonfenvvesi nyári tábora nemrégóta a városi tanács ke­zelésében van. Jelenleg is tá­boroznak ott pajtások, de a felújítási munkák nem álltak meg. Épült egy 250 négyzet- méteres pavilon, 650 ezer fo­rintért, százezerért pedig _ a bútorokat cserélték ki. Ma a kaposvári Zrínyi és a Szalma iskola úttörői érkeznek Feny­vesre, később NDK-beli, len­gyel és mongol pajtások is nyaralnak itt. A legfelső szint kiürül, majd a következő. Az emberekről HÉTFŐTŐL SZOMBATIG V Nyár — sok oldalról A hét legnagyobb hazai ese­ménye a KGST budapesti ülé­se volt, természetesen. És ha ezt a jelentős nemzetközi ta­nácskozást ezen a helyen nem is feladatom méltatni, nem hallgathatok magáról a tény­ről és körülményeiről. Arról nevezetesen, hogy a baráti or­szágok miniszterelnökeinek és más . vezető személyisegeinek egyidejű látogatására a ma­gyar fővárosban még nem ke­rült sor. Az is figyelmet érde­mel, hogy az együttműködés új szakaszának kezdetét Buda­pest nevével együtt emlegetik majd. Ha már együttműködésről van szó, ' megemlítem, hogy a szovjet tervek és szállítások alapján létesülő paksi atom­erőmű fontos pillanata volt szerdán, amikor megkezdték a hatalmas reaktorcsarnok ala­pozásai. Persze, a paksi villa­mos energiára még néhány évig várni kell. Viszont némi­leg gyorsítani tudjak a duna­újvárosi hullámpapír-kombinát l elkészültét — állapították meg I a most lezajlott miniszteri 1 szemlén, és a papír sem cse- . kély érték manapság. Hadd : említsek még egy kezdetet: a hejöcsabai új cementmű pró- j bagyártását, ami nagy köny- nvebbség ígérete, de óriási az igény is, ugyanakkor a cement takarékos felhasználásáról aligha beszélhetünk. Pedig az ésszerű cementhasználat is fel­érne egy beruházással! Csak központi hozzájárulással Egyébként is. számolva gaz­dasági nehézségeinkkel, külö­nös megfontolás kell minden új befektetéshez, már csak azért is, mert az eszközökön j túlmenően, a munkaerőnek is ; szűkében vagyunk. Ezért is | kötötték most központi hozzá­járuláshoz a főváros egész I vonzáskörzetében az ipari ! üzemek létesítését, beleértve a többi közt Pest és Fejér megye j 64 érintett települését is. Szintén gazdasági termesze- I tű a legfelsőbb bírósági dön- \ tés, miszerint különösen nagy j kárnak a félmilliót meghaladó j érték minősül, ilyen mértékű | károsodás előidézőjére rendel a Büntető Törvénykönyv 5-től I 12 évig terjedő szabadságvesz- | test. Ám a törvény szigorának érvényesítése végső eszköz, amelyet megelőz és nagymér­tékben háttérbe is szoríthat az erősödő demokratikus légkör, a köz- és a gazdasági élet mindenki által szívesen viselt tisztasága. Bizonyos nagy jövedelmeket rendeletileg is korlátozni kí­ván a kormány, ezért módosí­tották a vállalatok és szövet­kezetek kisipari megrendelé­seinek, a műhelyek és üzlet- helyiségek átengedésének, va­lamint az üdülőszobák bérbe­adásának megadóztatását. Itt említek még egy jövedelem vonatkozású rendelkezést, azt, mely a tsz-vezetők díjazását szabályozza, nem megfeled­kezve az anyagi ösztönzésről. Előrejelzés nélkül A mezőgazdaság eredmé­nyeinek növeléséért különben sem szabad sajnálni az erőfe­szítést. Ha a budapesti tsz-ek csatlakozása Pest megyéhez ilyen irányban hat — amit re­mélünk —, akkor örvendetes az átcsoportosulás. Várakozást ébreszt egy más természetű esemény, a Tisza II. vízlépcső első — mezőhék—tiszaföldvári öntözőfürtjének avatása is, amely csaknem öt és fél ezer hektár öntözését teszi lehetővé. Megismétlem: teszi lehető­vé... Az elmúlt napokban a felhő­szakadás okozott nem csekély kárt, különösen Szolnokon; most a városi pártbizottság felhívást adott ki, hogy társa­dalmi munka is segítse a kite­lepítettek mielőbbi hazaköl­töztetését, Egyébként ne bo­csátkozzunk jóslásokba az idő­járást illetőleg — hosszabb ' távra ettől még a meteprológia is óvakodik —, örüljünk, hogy áz idegenforgalmi illetékesek l nagy szezont várnak, mondom, örüljünk, abban a reményben, hogy ebbe mi is beleférünk. A \ motorozás korlátozását a Ba- • latonon pedig majd csak el­viseljük, bár délután 2 és 4 között alighanem igen szokat­lan lesz a csend, hacsak az országúti motorosok nem segí­tenek be ... Hm, nem lehetne őket is...? Különösen, hogy Aligáig kiépült az autópálya. Mi lesz a tóparton egy-egy hétvégén?! Ezért is mondom: újjávará­zsolták a galyatetői SZOT- üdülőt, megkezdődtek a sopro­ni ünnepi hetek és így tovább, szóval, a Balatonon kívül is van élet. j Ha volna a nyárnak gazdá- | ja, így hirdetné: a nyár — I egészség! A dohányipar a ni­kotinszegény cigarettára mon­daná ezt — ha szabadna hir­detnie. így csak elárulja: Heli­kon a neve. Ára még nincs. Jómagam fontosabbnak tartom a tényeket, melyeket a héten tárt elénk egy nyilatkozat or­vosaink és az ápolószemély­zet tisztes számáról. Azt mond­ják, ötször annyi az egészség- ügyi dolgozó, mint 1938-ban. Bizonyára így van. De ha a be­teg éjjel hívja a nővért, és nő­vér nem jön, akkor ez mégis kevés... Balog János 1 koszos léként folyik az izzadt­ság. Elfogynak a poroltó ké­szülékek. A közelben dolgozó kombájnokét hozzák el. A szá­rító és a tároló között meg­nyitott csövön megszenesedett árpaszemek hullanak. Talán fél óra telt el, nehéz mérni az időt... A veszély elmúlt. A tűz okát a hivatalos vizsgálat ál­lapítja majd meg. Az emberek újból visszatérnek a gépekhez. — Ha nem lettek volna itt ennyien ... ha nem lett volna itt az a sok kombájn ... ha nem lett volna rajtuk porolto készülék ... ha ... — Mekkora lehetett volna a kár? — Egymillió forint. Nagy Jenő íj lü a llór patak völgyében Borsod legnagyobb tavát tervezik a rakacai, a lázbérci és a geleji víztárolók után. Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság Mezőkövesd és Bogács között, a Hór patak völgyében alakítja ki az új mesterséges tavat. A völgy- szűkületben, a két hegyoldal között, mintegy ezer méter hosszú és nyolc méter magas gátat építenek, amellyel 9 millió köbméter vizet tudnak felfogni, a következő ötéves tervben. Somogyi Néplap! 3 r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom