Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

« 1975. VI. 28. Mindent eldobnak a járókelők Nem seprik a kaposi utcát Nincs szükség nyomol-1 vasó tehetségre. Bárki megái- ! lapíthatja, mit szállítottak át a városon, a szél mit fújt J szerteszét az elkerítetlen épít- | kezésekről, hiszen olykor még | a Kossuth Lajos téren sétálók foga között is homok csiko­rog. S ez még nem minden. Eldobált göngyöleg a boltok előtt, fagylaltospapír, sorsjegy, napraforgóhéj »díszíti« az ut­cákat, amelyeket nem mindig sepernek és ritkán mosnak le. A köztisztaság helyzete szenvedélyes felszólalásokra serkentette a tanácstagokat a városi tanács legutóbbi ülésén. Nem fukarkodtak a megrovó jelzőkkel; a legenyhébb így. hangzott: »Kaposvár köztisz­tasága nem bírja ki a kriti­kát.« Nem volnánk persze hűek a fényekhez, ha nem említe­nénk meg azt is, hogy a sok­sok hiba ellenére van javulás a megyeszékhely köztisztasá­gában. Elég, ha azt említjük meg, hogy most már 14 229 lakásból rendszeresen elszál­lítják a szemetet. (Öt évvel ezelőtt még csak 10 490 lakás volt bekapcsolva a hálózatba.) A mostani 70 százalékos arány a következő ötéves tervben 85 százalékra nő. A szemete­sek munkáját sokszor bírál­ták, mert kiszórták a szeme­tet a kukákból, a tartályokat nem vitték vissza a helyükre. Ezek a panaszok most már alig-alig hangzanak el. S jö- >i vőre, amikor megjelennek az rrr« 1100 literes konténerek, to- | vább javul a helyzet. Ma már gépek egész hada segíti a köztisztasági részle­get, javarészük azonban régi, s ha elromlik, bizony nehezen lehet őket pótolni. Ilyenkor fordul elő zökkenő az úttisz­tításban, a szemétszállításban. . Ha sikerül megvásárolni a tervezett gépeket a következő ötéves tervben, még tisztább lesz a város. Minden fejlődő városra jel­lemző a szinte ijesztő meny- nviségű szemét. A költségve­tési üzem öt évvel ezelőtt még TÁRSADALMI JÁRŐRÖK csak 45 ezer köbméter szeme­tet szállított el aá utcákból, tavaly pedig már 58 ezret. Gondot okozott, hogy nem volt bekerítve a szeméttelep, s két vállalat1 — a húskom­binát, a cukorgyár —■ a ki­szállított. gyári hulladékkal rossz időben megközelíthetet- lenne tette a telepet.. Köz­egészségügyi szempontból na­gyon fontos, hogy bekerítik a telepet., s még az idén máshol, helyezik el a két vállalat sze­metét. Ki sepri a járdákat és az utakat? A város lakói joggal kérdezik, hiszen olyan sok a papír és a piszok. Nos, a költ­ségvetési üzem 464 ezer négy­zetméternyi utat, járdát, par­kot tart tisztán. A bírálatok össztűzében levő járdáknak ez azonban csak hat százaléka. Éppen ezért az építő- és ke­reskedelmi vállatoktól a ház­mestereket alkalmazó ingat­lankezelő vállalatig, a háztu­lajdonosoktól a lakosságig mindenki tehet valamit azért, hogy ne álljon szemetes város hírében Kaposvár. Az egyik tanácstag szemlé­letes példát hozott föl: egy asszony ment előtte, s valamit* majszolt. A Május 1. utca 12. számú ház előtt »hanyag ele­ganciával« a járdára dobta a papírt. Amikor figyelmeztette, ráripakodott: »Ha nem tet­szik, vegye fel... Különben is: mi köze hozzá?« Nem ö volt az egyetlen fegyelmezet­len járókelő. Mindnyájunk véleményét tolmácsolták a szigorúbb bün­tetéseket sürgető' tanácstagok. A költségvetési üzem növelte az ellenőrzések számát, tavaly 31 esetben tettek szabálysér­tési följelentést. A nehézkes eljárás miatt — a szemetelés bizonyításához két tanúra van szükség (!?) — azonban nem sokra mentek. Talán segít va­lamit a helyzeten, hogy a ta­nács arra kötelezte az igaz- | gatási osztályt: szigorúbban i büntesse meg a szemetelőket. A közterületek tisztaságának j hivatali ellenőre is lesz I augusztustól, az építési, közle- j kedési és vízügyi osztály j ugyanis megszervezi az úgy- j nevezett köztisztasági íelügye- J letet. Ez persze csepp a ten­gerben, az igazi megoldás: ha minden kaposvári szívügyének tartja a város tisztaságát, a j népiront, a vöröskereszt, a : KISZ aktívái bekapcsolódnak j a rendszeres társadalmi ellen­őrzésbe. Az úttörők már meg- | kezdték ... De igaza van an­nak a tanácstagnak, aki a! rossz szokások eluralkodása I miatt az úttörőknél erősebb j társadalmi munkások föllépé- i sét sürgette. Nagy szerepük lenne nekik | abban is, hogy jelezzék a köz­tisztaság »fehér foltjait«. A í tanácstagok ebben iS, példát j mutattak: kapásból sorolták a hibákat. A város egyik leg- ; forgalmasabb helyén, a szín- házparban roncs padok he­vernek szerteszét, gazban áll­nak a rózsák, rokkantak a gyermekjátékok, nincs, aki helyére tegye a lcidöntött má- szórudat. Olyan a tér, mint egy elhagyott csatatér. Azok, akik Nagykanizsa és Balaton- ooglár felől érkeznek a város­ba, először a »gaztengerben« gyönyörködnek. Akad ilyen a textilmű vekkel szemben is, márpedig köztudott, hogy nagyüzemünkbe sok vendég érkezik. A park melletti gazos rész egyben illegális szemét- lerakódó is. A külterületeken élők nemcsak panaszkodtak, hanem dicsértek is. Jó kezde- j ményezés a tisztasági nap, amelyet az újságban is meg­hirdettek. Most az volna jó, I ha rendszeresen kihelyeznék1 a konténereket. A tanács ve- I zetői megígérték, hogy meg-1 szervezik ezt. Egy jó javaslat j megvalósításában viszont a j kereskedelmi vállalatok , jár- hatnának az élen: ha csikktar­tókat helyeznének el a na­gyobb boltoknál, kevesebben ] szemetelnének. Lajos Géza , Permetezés gombnyomásra A -mindentíudó«. ideiglenesen. Egyelőre csak a szárában van víz. mert a mű­ködtető aulomaták csak később készülnek el. Ez már elég ah­hoz, hogy a virágokat öntöz-; zék és a munkásoknak is le­gyen vizük. Jelenleg a szabadban ter­mesztenek virágot az új tele­pen. s nemsokára elkezdik a keletnémet licenc alapján ké­szülő MZG 69—2 rendszerű, } korszerű növényház építését, i Ez 3200 négyzetméteres lesz, j gombnyomásra működő per- j metezőberendezéssel és a szél- erősségnek megfelelően önmű- j ködőén nyíló-záró szellőző­berendezéssel. Mindehhez még a vízmű, a kazánház és a víz- vasialanító csatlakozik. A ter- ! veket három év alatt megva­lósítják. lesz elég virág Ka- I posváron a köztereken. A megyeszékhely szépítését nagyrészt a tanács költségve­tési üzeme végzi. Kevesen tudják: milyen »sokba kerül« — nemcsak forintban, hanem munkában is számolva -—, hogy kellemes környezetben élhessünk, dolgozhassunk és az ide látogató is szép emlé­kekkel utazzon el. Nemrég két NDK-gyártmá- nvú univerzális keni traktor­ral gyarapodott az üzem gép­parkja. Rövid próba után már meg lehetett állapítani: a kis traktor jót alkalmazha­tó útjavításnál, kertészet­ben és sok más területen. Öt­hat műveletet lehet vele vé­gezni a hozzá tartozó beren­dezésekkel. Boronái, szánt, kapál, a talajtömítésnél is használható, még hóeke is van hozzá. Télen jól alkalmazha­72 köbméteres buzogány. tó az utak •— és mivel kicsi Üj helyen a (Tudósítónktól.) A kaposvári áfész fontos szolgáltatása, hogy ellátja a város, a járás cipészeit a mesterségükhöz szükséges alapanyagokkal. Sajnos, ez az üzlet eddig mostoha körülmé­nyek között volt a Budai Nagy Antal utca egyik udvarában. A szövetkezet igazgatósága a tanács segítségével most meg­felelő körülményekről, új üz­lethelyiségről gondoskodott. A bőrszak üzletet e héten adták át rendeltetésének a Tanács­ház utca 12. számú házban. A kaposvári és a környék­bőrszakiizlet beli cipészek szívesen fogad­ták az új üzletet. Az áfész lehetőséget teremtett aTra, hogy az új helyre költözött üz­let készlete 90 ezer forint érté­kűre nőjön. Minthogy százezer forint értékű anyagot adnak el havonta. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok szíjgyártó részlegei is megtalálják itt a bőranyagot, a bőrdíszmű-kis­iparosok se mennek el üres kézzel. Például győri Grabona műbőrt is beszereznek. És azokra a vásárlókra is gondol­tak, akik csak cipőfűzőért, krémért mennek be. —. a járdák takarítására, nem kell ezt a nehéz munkát em­bereknek végezniük. A . kis traktorok első nyilvános sze­replése május elsején volt, a felvonuláson. Egyébként 126 ezer forintot, érnek. A vasúti rekonstrukció miatt a költségvetési üzem Gor­kij utcai kertészete már nem fejleszthető. Húszmilliós be­ruházással az idén kezdték kialakítani — a Volán-telep­pel szemben — az új öthol­das kertészetet. Már áll a 72 köbméteres buzogányvízto- ronv, amelyet a Mezőgép vál­lalat siófoki gyáregysége ké­szített. Megépült egy felvonu­lási épület is, ahol a szociális létesítménj7ek kaptak helyet. Ebédlő, fürdő, öltöző áll a dol­gozók rendelkezésére. A víz­tornyot is üzembe helyezték Elmulasztott lehetőség Hiányzik a városi tájékoztatás Mindenkinek van hirdető­táblája a városban, a termé­szetjáróktól a sportszövetségig, a vállalatoktól a szövetkeze­tig. Csak éppen a tanács kivé­tel. És neki van a legtöbb »hirdetnivalöja«. Nem először tesszük szóvá, újra szóba ke­rült ez a népfrontbizotlságok- ban is: tájékozatlanok a ka­posváriak, mert nem futotta a tanács erejéből a sokszor aján­lott, más városokban bevált jó módszer meghonosítására. Példa számtalan akad arra, milyen tömegeket mozgat meg, ha a Május 1. utca valamelyik üzletének kirakatában megje­lenik egy terv, egy makett. Amikor legutóbb kitették a Deseda-tó fejlesztését bemuta­A kánikula nem a szobák-1 ban érezhető. A »Jaj, de ki­bírhatatlan hőség van!« pa­naszát viszont rendszerint azok hangoztatják, akiknek vah hol kifújniuk magukat. Mert a lehúzott redőny vagy egy zuhany még a harminc­fokos meleget is elviselhetőb­bé teszi. Mára 31 fokot ígért a mete­orológia. Az utca kihalt a tű­ző napfényben, a Balaton felé tartó kocsik volánjánál fél­meztelenül izzadnak az embe­rek. Az építkezés területén — maradjunk a szakemberek ki­fejezésénél: a 67-es főközleke­dési út kaposvári átkelőszaka­szán — megrekedt a levegő. A 31 fok itt »nem passzol«; nem ide. az árnyék nélküli munkahelyre ígérte az előre­jelzés. Nem a dohogva dol­gozó gépek közé, nem a nehéz kavicsot, ragadós-tapadós föl- t det lapátotoknak. A hőség így ! viszonylagossá válik, és a munkások hátán csörgő ve- ! rejtőket csak este mossa le a i hűvösen permetező víz. Itt talán harmincöt fok is 1 van. Az erőtől duzzadó BM Volvo 1 hatalmasokat markol'a régi' úttest maradványaiból. Széles, tülkében végződő kanalával háromszorra meri tele a. gép- \ kocsi platóját. A sofőr — j ő is félmeztelen, dereka körül! izzadságtól nedves a kék muri- j kanadrág — kiugrik a felfor- j rósodott fülkéből:, nagyokat nyújtózik, mélyen beszivja a levegőt. Nincs sok ideje. Meg­köszöni a munkát a markoló­Árnyék nélkül gép kezelőjének, és megy. A volvós trikója is tiszta víz. Igyekszik ki a friss levegőbe; a fal mellé húzódik. Az út fölött remeg a leve­gő. Az óvoda rácsos kerítése mögött a gyerekek tüleked­nek. Mind a hatalmas, zajos gépet akarja látni. A volvós elfordul. Azon gondolkozom, hogyan segíthetnek magukon ebben a nagy melegben. Meg­adja a választ: kék micisap­káját följebb tolja a homloká­ról. Ezzel kész. — Bonyolult tárna, sok az alvállalkozó — kaptam a tájé­koztatást Tanács Istvántól, a Kaposvári Közúti Építő Vál­lalat főmérnökétől, amikor a 67-es út építéséről érdeklőd­tem. — A DÉDÁSZ eddig be­csületesen elvégezte minden munkáját, vannak azonban egyéb feladatok is, amelyek­nek megoldásáért a felelősök nem tettek meg mindent. A 67-esen pedig gyors, ütemes munkát szeretnénk végezni. Ennek érdekében kéthetente értekezleten beszéljük meg a soron következő feladatokat. — Most hol tartanak? — Körülbelül másfél hónap­ja kezdtük, de még mindig vannak olyan gondjaink amelyeken rég túl kellene len­ni. Például a szanálás a Már­tírok terén'. Jelenleg az ala­kút kezdtük meg: így kap ez a 900 méter hosszú szakasz városi jelleget. Mindez 14 mil­lió forintba kerül, s a határ­idő október 30. Tulajdonképpen riportot akartam írni: hogyan készül az út, hogyan bírják a mele­get. Beszélni akartam néhány dolgozóval. Aztán csak áll­tam. Nem mintha minden munkát meg kellene csodál­ni. Nem is azért, mert a kö­rülmények ellenére olyan volt a »hajtás«, hogy azt figyelni is nehéz volt. Nem is azért, j mert azt kerestem: hova megy a főmérnöktől hallott 14 mil- j lió forint. A jó kedvet nem értettem, j A fényessé kopott lapátnyele­ken mindig csúsztak a tényé- j rek, a munkások arcán csór- í gott a verejték. ■ Egy piros kanna, benne víz, | a lapát é.s a markoló irányító karjai, a fényesen villogó sár­ga lámpa és a halmokba ra­kott aszfalttörmelék, a forró ! vezetőfülke és az átnedvese- j dett kék atlétatrikó — ezek a »munkahelyi körülmények« a ] 67-es kaposvári átkelő szaka- I szán. Meg az a néhány -csinos ) nő. akik után minden itt dől- ] gozó megfordul. Közben ar- | rébb raknak néhányszor tíz 1 mázsát. 35 fokos hőségben ár- : nyék nélkül. pozási és szegélyezési munká­M. A. i tó makettet, mindig ember- gyűrű állt a bolt előtt. Ez a természetes érdeklődés nagy hajtóerő lehelne. Néhány üzem is kérte már, hogy küldjön a tanács fényképeket, terveket, grafikonokat a város fejlődésé­nek és fejlesztésének bemuta­tására. Nem sok történt. Olyan lehetőséget mulaszta­nak el ezzel, amely a legjob­ban segítené a közhangulat erősödését egy-egy jó elképze­lés támogatására, a vita kibon­takozására egy fontos döntés előtt. A városi tanács hirdetési lehetősége a saját székhazában is gyenge. Legutóbb, amikor a névjegyzékeket tanulmányoz­ták a választók, majdnem ki­tört a nyakuk', a listákat ugyanis az ablakokra ragasz­tották. Ennél jobb megoldás is elképzelhető! A városi tanács legutóbb5 ülésén kitettek a falra egy tér­képet, ezen szemléltették, hol épülnek kis teherbírású utak. Minden szünetben ott tolong­tak az emberek, s tanulmá­nyozták a kék és pii'os jele­ket. Ha ezt több példányban, kicsinyítve elkészítenék és köz­szemlére a forgalmasabb he­lyeken, ugyanilyen közérdek­lődést váltana ki. Most már a sokszor javasolt tájékoztatás megvalósítása lehet az a lépés, amely közelebb viszi a kapos­váriakat a tervezéshez, a vita- készség kibontakozásához. Ez pedig nem bukhat meg néhány olcsó hirdetőtábla hiánya nyatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom