Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

Község a Surján völgyében

Képzelt jelvény és valéság

A Zselici dombok között Kaposvártól 10 kilométernyire, a Surján patak völgyében terül el Szentbalázs. Jóval kevesebbet hallunk róla, mint sok más községről.

— Pedig hát büszkélkednivaló és gond is legalább any- j nyi van, mint máshol — mondja Keceli József, a közös községi tanács elnöke. Az j előbbit hamar észreveheti az átutazó az út két oldalán:' emeletes iskola, háromeme- let es kollégium hozzá, város- ; nak is becsületére váló mű- úttal. A gondok már kevésbé szembeszökőek. Az embe- j rekkel beszélgetve persze hamar szóba kerülnek. »Túlzsúfolt az orvosi rendelő. A tsz, valamint az erdészet százegv- néhány dolgozójának az étkeztetése sem megoldott.« Ha még hozzáteszem, hogy a tornaterem hiányát is a gondok közé sorolják, aligha kell bizonyítanom, hogy székhelyközséghez méltó dinamikus fejlődés jellemzi az 500 lakosú Szentbalázst. Mint Kis Aladár, a községi pártvezető- ség titkára mondta: az emberek itt is könnyen természetesnek veszik, ami már megvár .tsult. i

— Tény, hogy az öt társközség mindegyikében vannak, akik egy kicsit irigykedve nézik az itteni fejlődést. Nem lehet azonban azt mondani, hogy a balázsiak csak »várják a ‘ sült galambot«. A tavasszal több mint száz nap társadalmi munkát végeztek az itt lakók a park építésénél. Az óvoda udvara és kerítése is társadalmj munkában készült. Bizonyos vagyok benne, hogy az új orvosi rendelő építkezésénél is sokan segítenek majd.

— Valóban vannak, akik azt mondják: »mindig csak Szentbalázs«. Ezek az emberek azonban nem látják, vagy nem akarják meglátni, hogy a létesítmények többsége a hat község közös javát szolgálja. A 35 személyes kollégium például éppen a társközségek bejáró tanulóinak gondját orvosolja — mondja a tanácselnök.

Az iskola 140 felsős tanulója is Sántosról, Cserén- fáról, Kaposgyarmatról, Hajmásról és Gálosfáról jár be.

Az iskola igazgatóhelyettese. Pető Gyula, a falu művelődési lehetőségeiről beszél. •

— Az iskola úttörőklubjának vagy az ifjúsági klubnak sajnos nagyobb a vonzereje, mint a művelődési otthonnak, ahol jóformán csak a hetenként egyszer jövő vándormozi jelent művelődési lehetőséget. Igaz, kopottas és elhanyagolt, a fő ok azonban, hogy a televízióval és a néhány perc alatt elérhető városi szórakozási lehetőségekkel még egy jobban fölszerelt művelődési ház is csak nehezen versenyezhetne.

Hogvan vélekedik erről a

hat község KISZ-csúcstitkára, Vajda István?

— A szentbalázsi fiatalok a Kaposváron megismert szinthez mérik igényeiket. Magasra teszik a mércét. Ez persze egyben lendítő ereje is a KISZ-életnek. A város elsősorban akkor szívja a fiatalokat, amikor itt helyben nincs mit csinálni. Ha vetélkedő, sportverseny, vagy éppen táncest van, nem mennek el. Az itt élő negyven fiatal sokféle — gimnazisták, ipari tanulók, munkások vagy tsz- dolgozók —, ezért nagyon nehéz mindannyiukat egyformán érdeklő programot ösz- szeállitani. Összefogásukra a sport ad legjobb lehetőséget.

— Ügy hallottam, a szentbalázsi afféle »vikend KISZ- szervezet«.

— Nem szeretem ezt a kifejezést, mert nem egészen helytálló. Tény azonban, hogy mivel az itteni fiatalok 90 százaléka Kaposváron tanul vagy dolgozik, elsősorban a hét végén van lehetőség közös megmozdulásokra. A klubszoba ilyenkor benépesül.

— Milyen hatással van Kaposvár közelsége a falu életére?

A kérdésre a tanácselnök válaszol.

— A legtöbb családban már együtt élnek parasztok, munkások és értelmiségiek. Ez utóbbiak természetesen a fiatalok, akik már szégyellik, ha kapával a kézben meglátják őket.

— Van elvándorlás?

— Egyre kevesebb. Ma már csak az költözik be, aki mindenáron szeretne városivá válni, akinek a szemében varoslakónak lenni »rang«. Sakkal jellemzőbb viszont egy új jelenség: a városiak »kimenekülése«. Tíznél több olyan vett szőlőt errefelé, aki a présházat inkább csak víLkendháznak tekinti. Lefoga- j dóm, ha húsz eladó telek volna még a hegyen, két nap I alatt az is gazdára találna.

Nem csoda, hiszen itt »harap- ; ni lehet« a levegőt!

— Jól éVnek a balázsiak — i veszi át a szót Pető Gyula. —

A másfél milliós takarékbe- j tét-állománynál is jobban mu- j tatja ezt, hogy sok <*utó van I a faluban, a legtöbb fiataloké...

Egyórás séta elég. hogy a j látogató meggyőződjön, gyor- ! san fejlődik ez a gyönyörű fekvésű község. Az új házak ] legtöbbje emeletes, némelyik- ! ben már garázs is van. A la- j luvégen, a Surján patak fölött í híd épül, új irányt adva a Pécs—Kaposvár útnak. Jövő- [ re meglesz az »egytálételes«

| áfész-étkezde, és megkezdődik j az új orvosi rendelő építése, j Két év múlva pedig megkez- í dik a törpe vízmű építését.

Messzebbre pillantva a ! város közelsége mindenkép- | pen meghatározza Szentbalázs | jövőjét. Már most megvan a csírája annak a Kaposvár j körüli »falugyűrűnek«, amely- I nek egyik láncszeme Szentbalázs.

Bíró Ferenc

Mit együnk és hogyan öltözzünk a kánikulában ?

A hirtelen beköszöntött ká- | nikula szervezetünk ellenálló ! j képességét fokozottan igény- ’ j be veszi. Dr. Gábor Aurél ;

kandidátus, az Országos Men- j I tőszolgálat tudományos főmunkatársa elmondta az MTI \ j munkatársának, hogy a fül- ; ledt, párás levegő különösen a szív- és keringésrendszeri megbetegedésekben szenvedőket teszi próbára. Éppen ; ezért nem árt, ha a »forró napokra« nemcsak a gyengébb I fizikumúak, de az egészséges I szervezetűek is felkészülnek,

J mert a szokatlanul meleg idő- : járás okozta kellemetlensége- j két megfelelő táplálkozással ■ és öltözködéssel javarészt meg lehet előzni.

Mindenekelőtt fokozott gondot kell fordítanunk étrendünk helyes megválasztására. Főként könnyen emészthető, vitaminokban gazdag táplálékokat, főzelékféléket, gyümölcsöket fogyasszunk. Ételeinket a szokottnál több sóval készítsük el. A szeszes italokat lehetőleg mellőzzük; szomjunkat kis mennyiségű, hideg, de nem jeges italokkal oltsuk, mert ezek torok- gyulladást okozhatnak; a langyos tea szintén jót tesz.

Öltözékünk megválogatá- sában is hasonló gonddal járjunk el. Zárt, feszülő, izza- dást előidéző ruhadarabokat

— például testhezálló farmer- nadrágot, kötött ingpulóvert

— ne hordjunk, nyakkendőt lehetőleg ne, vagy csak lazán kötötten viseljünk: szellŐ6, világos ruhákba öltözzünk. A higiéniára szintén fokozottan ügyeljünk, mert a fertőző kórokozók a melegben gyorsabban szaporodnak. Ne feledkezzünk meg a gyakori kézmosásról.

A napozásnál is legyünk elővigyázatosak: fokozatosan

szoktassuk magunkat a naphoz. A legmelegebb órákban ajánlatos 'fejünket világos színű, könnyű kendővel bekötni. A gyermekekre különösen vigyázzunk, hosszasan ne tartózkodjanak a napon, mert könnyen hányingeres tünet formájában jelentkező napszúrást kaphatnak. A napozásnál használjunk krémeket és napolajat.

A kamaszkorról beszélgettek.

»Tudjátok, milyen a kamaszjelvény? — kérdezte az egyikük. — A zöld mezőben nyakigláb srác áll, és hazudik a többieknek, akik áhítattal hallgatják.«

Nem túl szellemes vicc, nem is túl eredeti, de azért van némi kemény magja. Mert valóban: ez az a kor, amelyben a már nem gyerek, de a még nem felnőtt ember szeretne kitűnni a társak közül. Jobban mondva: szeretné, ha rá figyelnének. S ez nem is könnyű feladat számára, hiszen át kell törnie egy burkot. amely kisebb korában szilárdul köréje. A szerepsémát kell megváltoztatnia. Azt. amelyet néhány évvel ezelőtt még minden sértődés nélkül elfogadott egy adott közösségen belül.

Szeretné, ha rá figyelnének. Ha bólogatnának arra, amit mesél. Ha az ő szavára hallgatnának a többiek, amikor döntésre kerül a sor: mihez

kezdjenek a délutánjukkal, vagy melyik 'filmet nézzék meg. Ez a képzelgések kora. Amikor óra alatt, vagy nyáridőben a strandon, de munka közben is arról ábrándozik a kamasz, hogy hőstettel, zsenialitással, felfedezéssel hívja fel magára a figyelmet. Hogy olyan emberré válik, akire felnéznek, akit irigyelnek. Karinthy Frigyes nagyon találóan jrta meg ezt a lelkiállapotot.

Népszerűség — ez az, amire vágyik a már nem gyerek, de még nem felnőtt ember, a serdülő. S azt hiszem, ez a vágy — de már a realitással is számolni tudva — megmarad az emberek nagy részében felnőttkorban is. !

Mire jó a népszerűség, a »kedveltnek lenni« állajpot? Azt hiszem elsősorban arra, hogy megkönnyítsük a kommunikációt, az egymással való érintkezést. A kedvelt emberhez valahogy jobban közelednek a közösségbe csöppenő idegenek is. Mert már valamiképpen rászolgált a közösség bizalmára. Megnyerő modorával, cselekedeteivel stb.

Mit kell tenni ahhoz, hogy valaki elérje a »kedveltnek lenni« állapotot? Azt hiszem, ,

semmiképpen sem azt, amit a

»kamaszjelvény« idézett szereplője. A nagyotmondás csak ideig-óráig válik be. Sokkal lényegesebb: egészen kis kortól közösségi magatartásra törekedni. Dr. Benjamin Spock ajánlja nemcsak a serdülők, hanem a felnőttek figyelmébe is, mennyire fontos ez. Igaz, ő egy kicsit azt sugallja; viseljünk álarcot. Tegyünk úgy, mintha mindig érdekelne bennünket, amiről beszélünk. Figyeljünk olyan állhatatosan 1 beszélgetőtársunkra, hogy az j érezze: csüngünk a szavain.

Álegyüttérzés, áludvariasság j ez. Egyfajta maszkot kényszerít az emberre. Sokkal célravezetőbb, ha arra igyekszik a serdülő, hogy sokoldalúén tájékozott legyen a világ dől* gaibán. Így majd nem lesz unalmas téma számára, s ha a beszélgetés zsákutcába jut, irányítani tudja. Ne áludva- riassággal, látszategyüttérzéssel figyelje a másik gond- ját-baját. Ha csakugyan szeretné a másikat megismerni, nincs erre szükség. Hiszen mások előtt becsültté csak .az az ember válhat, akit valóban érdekelnek a másik gondjai, és azokon a maga módján segíteni is próbál.

L. I..

Vegyszerkísérletek

A Borsodi Vegyi Kombinát agrokémiai egysége zöld sziget a gyár szívében. A szakemberek itt kísérletezik ki az új talajjavító vegyszerek hatását. Kutatják a különböző műanyagok mezőgazdasági alkalmazhatóságát. Képünkön:

Gondozzák a kísérleti növényeket.

Feladó: az ankarai főmufti

A török mohamedán egyház vezetője, az ankarai főmufti az isztambuli Szulejmán mecsetről készült fényképsorozatot ajándékozott a szigetvári Várbaráti Körnek. A Zrínyi-vár és a Zrínyi-család emlékét ápoló társaság több mint másfél évtizede tevékenykedik Szigetvár történelmi múltjának

feltárása, megismerése érdekében.

A kör kezdeményezésére tervbe vették a híres vár területén álló török dzsámi belső helyreállítását. A dzsámit az 156t>. évi várostrom alatt elhunyt, II. Szulejmán szultán emlékére emelték, mégpedig — az egykorú török források szerint — alig három hét alatt, s itt tartották a hálaadó istentiszteletet a vár bevételéért.

S

zemjon Grunyin virágos, jó hangulatban érkezett haza. Előlegosztás volt. A lépcsőházban egy kis- pádon ülve Duszja néni ott beszélgetett az örökifjú Sza- veljiccsel.

— Baj van — mondja nagyapó. — Magárahúzza ezt az izé ... Nadrágot, melynek szárai olyanok, mint egy-egy szoknya. A mellére meg mint egy tányér olyan láncon függő izé... bigyuszt akasztott ... Pedig kinőtt ez a le* gényke a sárból, eléri a két métert is ...

— Ez, nagyapó akceleráció — jegyezte meg oktatón Duszja néni.

Grunyinnak kezdett érdekes lenni a beszélgetés, és leült ő is a lócára.

— Mit jelent ez a szó, hogy akceleráció? — kérdezte. — A gépeken tudom, hogy van akcelerátor, azt tudom, meg azt is, hogy milyen feladatot lát el, de ezt a szót még nem hallotam soha életemben.

Duszja néninek az ajkai megremegtek, az arcán pedig a méltatlankodás szépiái ültek ki.

— Mindjárt megéred az

ötödik ikszet, Szemjon, és a szekercén meg a gyalun kívül semmi mást nem ismersz ... Akceleráció, ha közérthetően akarom kifejezni, akkor ez a

Igor Filenkov

Akceleráció

gyermekeknél koraérést jelent.

— Ez igen, Duszja néni — nevetett föl Grunyin. — ön egyből a filozófiai tudományok doktora lett. Tehát aki celeráció. Ostobaság! Én erre

* azt felelem: nincs most nálunk semmi szigorúság. Itt van a kutya elásva! lit kell keresni a bajok gyökerét. Adott volna ennek az ifjú koraérettnek az apja azzal az izé ... tányérral a kobakjára kettőt, azonnal elmúlt volna a koraérettsége.

— Ez az! Itt kell kezdeni — bólintott ra az örökifjú. — Nálunk is mi történt. .'. Az unokám a minap odalép hozzám, és kér egy öt rubelest ... De hát mi van nálunk? Csak nem tömény itallal egybekötött lakomát rendeznek a lánykák? Tehát az ötödik osztályban fejenként öt rubel?! Teadélutánra?! Es mi lesz a középiskola elvégzésekor? ...

— Az akceleráció önmagában csak akceleráció; a szülök hibások mindenben — hajtotta a sajátjai Grunyin.

— Bratánt, az öcsémet nem egyszer elnáspángolták istenesen. És mi lett belőle? 0 már docens! És én? Én a ked- - véne voltam. Zsanna-manná- val etettek, elhalmoztak mindennel... És mi lett a vege? Alig telik ki belőlem egy valamirevaló ács.

— Minden foglalkozás egyformán jó meg hasznos — torkolta le Duszja néni. — Ha elolvasta volna az Elet- és Tudományt, ezt is tudná.

— Akceleráció! — nevetett föl Grunyin, és fölment második emeleti lakásába, ahol már várták ^ gyerekei.

Az ikrek, akik hetedikesek voltak, már hazajöttek az iskolából. Misa olvasott, Zseny- ka pedig komputert eszká- bált.

— No, pihenjünk egy kicsit! — mondta Zsenyka, és a forrasztópákát le sem téve odalépett az apjához.

— Hát igen, gyerekek ... ismét ittam egy keveset... Négyen egy üveggel.

— Ismét nem tartottad meg az igeretedet?! — mondta Misa. — Látod, Zsenya, beszélhet az ember apának ...

Grunyin ettől *összerezzent, és szemöldöke is összeráncolódott.

— A fizetést leszámolni ide az asztalra! — dörmögte Misa. — És ha még egy kortyot mer a szájába venni...

— Becs szó, kikerültem majdnem minden útba eső krimót! — védekezett Grunyin. Leszámolta a maradék fizetést az asztalra, és bevonult a szobájába... A torka nagyon száraz volt. Éktelenül kívánta a sört, de nem tehetett mást, mint szép csendesen bebújt az ágyába, és lehunyta a szemét.

»Semmiség az egész — gondolta Grunyin. — Sőt még jó is, hogy így történt. Az embernek szigorúnak kell lenni. Az is jó, hogy egy kicsit felöntöttem a garatra. Másképpen nem értettem volna szót velük ... Különben is nagyok már ezek a gézengúzok. Végül is mégis csak hasznos ez az akceleráció! Lehetséges, így a fiaim még belőlem is embert faragnak ...

Ezzel a gondolattal szende- redett álomba.

Sígér Imre fordítása

[ Az épület hosszúkás alapraj- j zával teljesen elüt a többi ha- j sonló magyarországi dzsámitól. (A négyszázesztendős falak között kamarahangversenyeket és képzőművészeti kiállításokat szoktak rendezni.)

A I helyreállításhoz szükséges ismerni a Törökországban levő mecsetek belső kiképzését.

Ezért a Várbaráti Kör elnöke, Molnár Imre tanár — egy török barátja közvetítésével — az ankarai főmuftihoz fordult tanácsért. A mohamedán egyházi vezető szívélyes hangú le- | vél kíséretében tizennyolc da- | rat> 18x24 centiméteres fény- I képet küldött az isztambuli II. j Szulejmán szultán mecsetről. : A fotók az épület belsejét és ; külsejét ábrázolják, külön a mecset kupoláját, a mih- \ ráb fülkét, a gyönyörű ornamentikát, valamint az éppen í most folyó restaurálás rászlete- j it. Kísérő levelében a főmuf- ! ti köszönetét mondott a szi- ! getvári Szulejmán szultán ; dzsámi gondozásáéit, és reményét fejezte ki. hogy sikerül i eredeti állapotában helyreállí- I tani az épület belsejét.

Éjszakai ismeretterjesztés

Az ismeretterjesztés azonban égy dolog miatt lassan veszít a vonzerejéből, meg-megfo- gyatkozik a hallgatósereg. Olyan késői időpontban ismétli a Petőfi rádió a délelőtti előadást, hogy több fekete elfogyasztása után is le-lecsukó- ■ dik a legedzettebb zenebarátok szeme is. Különösen kirívó a hétfői ismétlés időpontja: az éjjeli fél tizenkettes kezdést rosszul tervezték a szerkesztők. A műsor rangja, népszerűsége, célja olyan, hogy föltétlenül előbbi kezdést igényel.

Több mint két évvel ezelőtt indította el a rádió A hét zenemüve című sorozatát. A műsor azóta országszerte nagy népszerűséget vívott ki magának, kelendőek az egy-egy negyedév előadásait tartalmazó könyvecskék is.. A műsor célja a zene megszerettetése, egy- egy szimfónia hegedű-, zongoraverseny, szvit, szonáta közérthető elemzése. Éppen ezért egyre nő azoknak a tábora, akik rendszeresen hallgatják A hét zenemüve hétfői előadását, majd pedig az elhangzó útmutatás, elemzés alapján ki-ki kedve és ideje szerint — egyszer vagy többször is meghallgathatja a hét folyamán más-más művészek, zenekarok előadásában elhangzó művet.