Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-19 / 142. szám
Aláírásunkkal hitelesítettük T«Sóra Az együttműködési megállapodások sorsa A megállapodá sok az emberek — csoportok, szervezetek — kapcsolatainak fontos részei. Álláspontokat tisztáznak, feltételeket, eszközöket, módszereket és határidőket. rögzítenek azért, hogy valamilyen feladatot mennél sikeresebben oldjanak meg. Természetesen minden megállapodásnak csak akkor van értelme, ha a benne részt vevők kötelezettséget is vállalnak az írásban rögzített, tehát mindkét — vagy több — fél által elismert, szükségesnek és hasznosnak, kölcsönösen előnyösnek tartott tennivalók megvalósításában, a megfogalmazott programpontok érvényesítésében. Közéletünkben gyakoriak a megállapodások. Három évvel ezelőtt azonban valóságos dömpingje volt a megyei, a városi és a községi tanácsok és más szervezetek közötti kapcsolat e dokumentumainak. A tanácstörvény ugyanis szélesebb körű és termékenyebb együttműködési rendszert tart szükségesnek a helyi lehetőségek jobb kihasználására. Ahogy egyik bekezdésben olvashatjuk: »A tanácsok a Hazafias Népfront bizottságaival, a tömegszervezetekkel, a lakosság más szervezeteivel az együttműködés tartalmát, kereteit és eszközeit megállapodásban rögzíthetik.« A lehetőségekből a gyakorlatban határidős kötelezettség lett. melyet a tanácsok szervezeti és működési szabályzatában fogalmaztak meg. Megkezdődött tehát az iratok gyártása. (Elnézést a rossz ízű kifejezés használatáért, de több mint félszáz községi tanácsi megállapodást elolvasva, ezt tartom a legtalálóbbnak.) Alem az írásos rögzítés kötelezettsége ellen van kifogásom, hanem a benne rejlő lehetőségek elszalasztása, a végrehajtás kampányszerűsége, az ebből fakadó sematizmus, a formális elemek túltengése ellen emelek szót. A megállapodásokból ugyanis kitűnt, hogy fogalmazói csupán egynek tekintették a számos napi akta között, melyeket el kell intéz[ niük, de lényegében mindegy i hogyan, mert úgysem viszi j előbbre az ügyet. Igyekezzünk tehát valahogy túllenni rajta, j és határidőre felterjeszteni. De nézzük, végül is milyen forrásokból, illetve elemekből j álltak össze ezek a 2—5 oldal j terjedelmű megállapodások a tömegszervezetekkel, gazda- 1 Ságokkal, vállalatokkal? A legnagyobb arányban a járási hivatalok által eljuttatott formajavaslat pontjai kerültek be. mégpedig változtatás nélkül. Ezek azután — a helyi körülményektől függetlenül — minden község iratában ott találhatók. Mindegy, melyiket, emelem ki a sok közül, de hogy konkrét legyek, álljon itt a bárdudvarnoki tanács és a Hazafiás Népfront helyi bizottsága által aláírt megállapodás néhány jellemző mondata: »A két szerv közreműködik a település szépítési, rendezési akcióprogramjában, valamint a művelődési akciók szervezésében. A Hazafias Népfront segítséget nyújt a politikai rendezvények, ünnepek előkészítésében és szervezésében. Figyelemmel kíséri a jelölőgyű- léseken, a tanácstagi beszámolókban elhangzott közérdekű javaslatok, bejelentések sorsát. Minden fontosabb kérdés megvitatásában egymás javaslataira támaszkodnak. Javaslatot tesz a népfrontbizottság a szavazatszedő bizottság tagjaira, a jelölt személyére. Alakuló ülésen a tanácselnök, valamint a vb tagjainak megválasztására, A művelődési terv végrehajtása érdekében mozgósítjuk a lakosság széles rétegét. A két szerv gondoskodik a nők és az ifjúság helyzetével kapcsolatos párt- és állami határozatok, meghatározott feladatok végrehajtásáról.« M i van ezekben a mondatokban kifogásolni való? Tulajdonképpen semmi, hiszen fontos elvi útmutatásokat, és másutt már szabályozott feladatokat tartalmaznak. Meg olyanokat, melyek az egyes szerveknek külön-külön és együttesen is kötelességük — és nemcsak a Harmincnégy szakmai rendezvény a mezőgazdasági kiáliitáson Vendégeket vár a balatonboglári és a siófoki állami gazdaság A hagyományokhoz híven a 68. Országos Mezőgazdasági Kiállításnak és Vásárnak egyik fő célja, hogy bemutassa mezőgazdaságunk fejlődését, az elért eredményeket, és a gyakorlatban is megismertesse azokat a módszereket, melyek elősegítették — és segítik a jövőben — a termelési színvonal emelését. A kiállításon kívül erre azonban a gazdaságokban nyílik mód, amelyek legjobban előrehaladtak az iparszerű termelés megvalósításában. A kiállítás rendezői hazánk legkorszerűbb mezőgazdasági üzemeiben szerveznek bemutatókat, ahol a szakemberek nemcsak a technológiát, a termelési módot tanulmányozhatják, hanem megismerkedhetnek fejlett üzemszervezési, munkaszervezési, vezetési módszerekkel is. Korszerűen, eredményesen termelni ugyanis csak jól szervezett üzemi körülmények között lehet. Szinte valamennyi mező- gazdasági ágazatban egy- és kétnapos szakmai programok lesznek. A kétnapos programokból az első napot a kiállítás területén töltik el az érdeklődő szakemberek, a második napon látogatnak el szert mutatják be. A Csányi Állami Gazdaság és a soroksári Vörös Október Tsz ad otthont a zöldségtermelési szakmai napoknak, a gyümölcstermelési szakmai napok a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben és a Kertészeti Kutató Intézetben lesznek. Két somogyi állami gazdaság is vendégeket vár. A Siófoki Állami Gazdaság a korszerű faiskolai szaporítóanyag | lenül termelésének módszereit mutatja be az érdeklődőknek, a Balatonboglári Állami Gazdaságban pedig — immár hagyományosan — a szőlőtermesztési rendszert ismerhetik meg. Az Agárdi Állami Gazdaságban az iparszerű tejtermelő rendszer, a tordas— gyúrói szövetkezetben pedig a marhahústermelés HSZV- rendszerét mutatják be. Külön szakmai napokat tartanak a baromfitenyésztés és J tanácstörvény megjelenése óta j —, mert ezért vannak. De I miért kellett mindezeket itt is 1 rögzíteni? j Ugyanezeket elmondhatjuk ] a KISZ-szel kapcsolatos meg- j állapodásokról is. Az ilyesfaj- | ta mondatok ezekben is gya- I koriak: -Fokozni kell a fiata- j lók közéleti tevékenységét«. (Csököly) — -A KlSZ-szerve- zet vállalja, hogy aktívan vesz részt a község kulturális tervének végrehajtásában.« (So- mogvsárd) — -A községi tanács a költségvetési gazdálkodás lehetőségeinek figyelembevételével az 1971. évi IV. tv. alapján biztosítja az ifjúság anyagi támogatását.« (Simon- fa) — Mindezek úgynevezett elvi megállapodások —• mondják a községekben —, hiszen mit lehet várni a tömegmozgalmaktól és -szervezetektől, amelyek anyagiakkal nem rendelkeznek, és inkább támogatásra szorulnak? Természetesen senki nem kíván pénzbeli hozzájárulást egy község életéhez az ifjúsági szervezetektől, de a társadalmi munka végzése, védnökségvállalás egy-egy építkezésen, közterületen, sportlétesítmény kialakításában, emlékművek környékén — az utóbbira akad ugyan néhány példa, de a gyakorlat és a tervek között alig van kapcsolat —, klubok csinosítása, berendezésük fejlesztése és hasonló tevékenységi formák hozzájárulhatnak a lakóhely általános fejlődéséhez. Tudom, a KISZ-szervezetek támogatásra szorulnak, és a tanácsok az ifjúsági alap képzésével és egyéb módon is mindenütt segítik törekvéseiket. De megint csak azt kell mondanom: nem a megállapodásoknak megfelelően, hanem azoktól jórészt függetlenül. De akkor miért kell okmányt készíteni a kapcsolatokról? Ka- posfőn' például rögzítették, hogy a tanács az évi pénzmaradvány 2—5 százalékát a jól dolgozó alapszervezeteknek adhatja át. (Meglehetősen bizonytalan összegről van szó, de ez a programpont még a konkrétabban megfogalmazottak közül való.) A témában megkérdeztem a tanács elnökét. Erre a részre nem emlékszik pontosan — mondta —, de állíthatja, hogy jelentős összegekkel támogatják az ifjúsági szervezeteket. A fiatalok segítésének sajátos és alapjában célszerű formájával találkoztunk Kadarkúton, ahol a KISZ-szel kötött megállapodásban többek között ezt olvashatjuk: Az 1975-ben elkészülő 6 lakásos állami épületben két lakást 30 éven aluli fiataloknak juttatunk. — Az épület legföljebb az év végére lesz készen. Amint sejtettem, a lakásokat a tanács mellett működő igazgatási bizottság osztja el, a szabályozó rendeletek szerint. Vagyis előfordulhat, hogy egy harminc éven aluli sem kerül a listára, de az is, hogy négy. Vélet- azonban megtörténhet, | A ha (almas teremben a,! túlmunkát Hó végén izgatottan lesi, mennyivel került több a borítékba. Akadnak idősebb dolgozók — elsősorban a bakelitüzemben —, akiket kevésbé köt a család, s a gyárban maradnak, ha kell tizenkét órán át műszak végén fölszabadulnak, a kedélyek. Az egész napos; munka apró, zsongító zajai)1 után hirtelen ezerszínű hang- i kavalkáddal telik meg az;! üzem. Roppanó derekak, boldog nyújtőzás. csiviteiés, fut- i kosás, szöszmöiölés, székek J zörgése, cipők koppanása öt- ! vöződik műszak végi hangulattá. Ez a könnyed, elszabadult kedv azonban nem mindig érzékelhető. A munkaasztaltól felálló lányok, asszonyok szuszognak egyet, fáradt tekintetük megpihen a kifelé nyíló ajtón, s makacsul kerüli az asztalkán sorakozó, forrasztásra, szerelésre váró csöveket, lemezeket, huzalokat. Azután visszaereszkednek a székbe, s ott folytatják, ahol az imént abbahagyták. Túlóráznak. Az elektroncsőgyárban tavaly összesen 140 507 túlórát teljesítettek a dolgozók. A kollektív szerződés szerint a 16—18 éves lányok havi 30 túlóra végzésére kötelezhetők, de ha akarnak, 40-et is teljesíthetnek. A családos anyáktól azonban »csak« 20 óra túlmunka követelhető havonta. A fiatalok túlóráztatásának felső határát az idén emelték fel 20-ról 30-ra, a kollektív szerződés módosítása során. A szakszervezeti beszámoló taggyűléseken mindenki másként fogta fel a túlóráztatást. Többen terhesnek érezték a többletmunkát, mások pedig éppen ellenkezőleg, még többi túlórát — kereseti lehetőségeti — kértek. A gyár 2100 dolgozójának véleménye megoszlik: az egyiknek súlyos tehertételt, a másiknak elfogadható keresetkiegészítést jelent. Hogyan tagolódnak a »frontok«? Van, akinek a szabad idő a fontosabb. Fiatal lányok délutáni randevúra, sétára készülnek, vagy egyszerűen csak félnek a tizedik-tizenegyedik óra fáradalmaitól. Más gyűjt valamire,- és szívesen vállal A férfiak gyakran mondják: emeljék föl nyolcvan Sorára a túlóra felső határát. 'Otthon mindenki elkönyvelte, 'hogy a gyerek és a háztartás iaz asszony dolga, a férfié ■pedig hogy keressen. S ők ke- jresni akarnak. Mások — az előbbiek munkatársai — elégedetlenkednek. Nekik érté- ■kesebb a szabad idő. Az Egyesült Izzó 2100 dolgozójának nyolcvan százaléka ■ nő. Sok közöttük a fiatal janya, akit egy vagy két tü- •reLmetlen. apróság vár odahaza. Számukra valóban nyűg, (sokszor rettenetes megterhelés ez a többletmunka. Az autó- Sbuszok, vonatok nem igazod- Jhatnak a túlóráztatás rendiéihez. S ha ráadásul bejáró a ! fiatalasszony, akkor a délutáni két plusz óra gyakran azt is jelentheti, hogy 5—6 órával később kerül csak haza. jS vajmi kevés vigasz az a íhárom-négyszáz forint, amelyet fizetésnapon többletmunkájáért kap. Az országban egyre több munkakörben vezetik be a 44 órás munkahetet. A párt és a kormány célja világos és egyértelmű: a szabad idő kiterjesztésével javítani a munkások és alkalmazottak életkörülményeit. Ezek az, intézkedések társadalmunk szociálpolitikai elképzeléseinek fontos részei. A rendszeres túlóráztatás azonban megfosztja eredeti értelmétől ezeket az intézkedéseket, sőt azok céljával ellentétes. Hogyan lehetséges? Az elektroncsőgyárban a szakszervezeti tanács áprilisi ülésén, amikor a kellektív szerződés módosításáról tárgyaltak, heves vita bontakozott ki. Végül is kompromisszum született. A fiatal lányok elrendelhető túlórájáSzőlőpermetczés helikopterrel hogy éppen kettő. Ebben a tanács titkára is egyetértett. í A Kunbajai Állami Gazdaság mezőgazdasági helikoptere a Paál László gazdaság háromezer hektárnyi területén végzi el a növény- (F oly tatjuk.) | védelmi munkákat. nak felső határát fölemelték, de a gyermekes anyákét nem. Ács Bélánét. a gyár szb-tit- kárát kérdeztük meg: ő hogyan látja? — Az idén 11 milliónál is több rádiócsövet kell a gyárnak szállítania. Ennyi a terv. S ezt egyszerűen nem bírjuk erővel, emberrel. — Miért nem terveznek kevesebbet a gazdasági vezetők? — Megállapodás született arról, hogy Kaposvár a hazai elektroncsőgyártás bázisává fejlődik. Ez egyúttal kötelességet is ró ránk. A nagyvállalatnak ennyi elektroncsőre van szüksége, s magától értetődik, hogy nekünk kell elkészítenünk. — Ezt csak a túlóráztatással lehet? — A műszakon felüli többletmunka tulajdonképpen senkinek sem érdeke. Nem jó a dolgozóknak, de nem jó a gazdasági vezetőknek sem. A túlórák alatt végzett munka minősége nem vetekszik a műszak alatti teljesítményekkel. Gyárunk pedig fontos exporttervet teljesít, amelyben a minőségnek elsőrangú szerepe van. — A túlóra tehát afféle szükséges rossz? — Igen. Próbálkozunk más megoldásokkal is. Ezért hozta létre a vállalat Fonyódon a már üzemelő szereidét, s elektroncsöveket fognak készíteni Pécsen is. Ezenkívül a vállalat vezetősége gondoskodik az improduktív munka, erők folyamatos átképzéséről, hogy amikor munkacsúcs van az üzemekben, ők is segíthessenek. — Mit tehet a szakszervezeti bizottság, mint a dolgozók érdekvédelmének gyári szervezete? — Mindenki tudja, hogy a rendszeres túlóráztatás a legrosszabb megoldás, de kényszerhelyzetben nem tehetünk mást. A vállalatnál bértömeggazdálkodás van. Eszerint a nyereség, a bérfejlesztés nagyon szorosan össze van kötve teljesítményünkkel. Ha kevesebbet teljesítünk, képtelenek leszünk a fizetéseket emelni, és nem tudunk nyereséget osztani! S ez is ellenkezik a dolgozók érdekeivel! Bizonyos alap- és szerelési anyagok határidőre való szállításával is bajok vannak néha — tőlünk teljesen független okok miatt. S mivel nincs elegendő létszámunk, a kör bezárul. Munkacsúcsokban nem marad más eszköz, csak a túlóra. A munkaidő csökkentése, a több szabad idő múlhatatlanul szükséges tartozéka a mai életformának. Az egészséges ember munkaerő-tartalékainak felújítását segíti elő. Vannak azonban gyárak, üzemek, ahol — úgy látszik — még nem érett meg minden feltétele a rövidített munkahét bevezetésének. A műszak utáni többletmunka pedig mind több feszültséget, indulatot gyűjt össze. S ez a feszültség csak fokozódik, ahogy az ember számára mind többet és többet jelent a szabad idő. Cs. T. Nehéz aratás lesz... egy-egy termelőszövetkezetjie j sági építészeti megoldásokkal, vágj' állami gazdaságba. Az a vezetés- és üzemszervezés öntözéses gazdálkodás fejlett , sei, és egynapos tapasztalat módszerét például a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben tanulmányozhatják. Megismerkedhetnek a hazánkban alkalmazott valamennyi kukoricatermelési rendszer eddigi tapasztalataival. A kiállításon és a Héki Állami Gazdaságban a korszerű cukorrépatermelést, a rá- kóczifalvi Rákóczi Tsz-ben — Milyennek ígérkezik a ! tél és a száraz tavasz sem termés? I kedvezett a búzának. A fuzá| — Az “ze,mi tfy . meglesz, rium, a torzsgomba, a szártő-feldolgozás, a húsfeldolgozás, i ^SZ1 apából es búzából elér-! rothadás károsította.-- --------. az jük a hektáronkénti negyven í Két Claas Dominátor és két m ázsát tavaszi árpából a hu- sZK-4-es kombájn várja a szonotot. i rajtot. Négy Dutra nyolc pót— Mekkora terület vár ara-I kocsival hordja majd a szetásra? ! met, és három IFA is. — Ezerkétszáz hektár. j A terveket pontosan kidol— Mennyi idő alatt végez- i Sózták. A szalmalehúzás har lietnek vele? — Ha naponta lejön a hatvanhat hektár, akkor tizennyolc-húsz nap alatt végzünk a betakarítással. az energiagazdálkodás, ügyvitelszervezés, a hal- és vadgazdálkodás, valamint a mezőgazdasági gépüzemelés szervezésének témaköréből. Egynapos program keretében foglalkozhatnak az érdeklődők a lucernatermesztés időszerű kérdéseivel, az új mezőgazdacserét szerveznek a kiállítás rendezői háztáji és kiskerttulajdonosok részére. A felsorolásból kitűnik, hogy igen gazdag a válaszSzente Józsefnek, a toponá- ri termelőszövetkezet elnökének íróasztalán néhány papír fekszik. Bármit kérdezek is ték, valamennyi mezőgazda- I tőle, azonnal válaszol. Ha sági szakember megtalálhatja j nem tudja fejből, hát belenéz a számára legérdekesebb j a papírokba, amelyeken az szakmai rendezvényt, és a ! aratás menetének tervét kikorszerű termelőüzemekben I dolgozták. Az Ősszel mostoha szerzett tapasztalatokkal jól | körülmények között elvetett szolgálhatja saját gazdasága ; magból nem lett annyi kupédig a szójatermelési rend-1 gyorsabb ütemű fejlődését. j lász, mint máskor. Az enyhe mine munkanapot igényel, s többnyire az aratással egy időben. A tarlóhántással tizenöt nap alatt végezhetnek. — Mindenki az aratásra készül. Nemcsak a gépeket vettük számba, hanem azt is, mit tudunk nyújtani az. aratóknak. Meleg ebédet hordunk ki, s védőitalnak citromos teát adunk. Kundler Jenő gépesítési csoportvezetőnek ez lesz az első aratása. A szállítójárművek irányítása hozzá tartozik. — Valamennyi Dutra felújított motort kapott. A pótkocsik egy része máris indulhatna, néhánynak még hátravan a műszaki vizsgája. Ha egy-egy gép kiesik a munkából, nehéz lesz pótolni. Igaz, van még két másik Dutránk, de ezeknek a javítására nem tudunk előre felkészülni, mert itt nincsenek olyan »tipikus hibák«, mint a munkagépeknél. A szolnoki Mezőgéppel állandó kapcsolatunk van: ők újítják fel a Dutrákat, így sokat tudnak segíteni. König József üzemegység- ! vezető szerint az is sokat számít, hogy milyen lesz az időjárás. Nem szabad figyelmen j kívül hagyni a tárolást sem: ! oda kell figyelni az ember- I nek, mennyit vágnak le a gé- | pék, s mennyit lehet fedél alá ! juttatni. A betakarításban és a tárolásnál dolgozó gépek munkáját össze kell hangolni. Nemes Tibor főagronómus még betegágyban fekszik, de j aratáskor tnár ő is szeretne ott lenni a határban. A kollégák naponta meglátogatják, így tudja, hogy mi történik a mezőn. — Kétszáz hektárral több búza terem az idén a tsz-ben, mint tavaly. A betakarítás nagy feladatnak ígérkezik, minden kézre szükség lesz — mondja. Kiss Zoltán, a termelőszövetkezet egyik szerelője gyakorlott arató: az ötödik nyarat tölti a tsz-ben. — Sok munka lesz. Reggel ötkor fölkelhet az ember, kezdődik a karbantartás. Este van már, mire hazaérünk. Van két gyerekem, az aratáskor bizony nem nagyon találkozom majd velük. De a kereset jól jön. Tavaly házat építettem, az idén be kellene bútorozni. Toponáron mindenki készül az aratásra ... Nagy Jenő Somogy! Néplap
