Somogyi Néplap, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

Kopogjunk be hozzájuk! ! Huszonöt méter magasban KGY TAVALYI élményein újra és újra előbukkan az emlékezetemből. Úttörőkkel jártam a várost, s a munkás- mozgalom régi harcosait ke­restük fel virágcsokorral, jó szóval. Sok fiatal indult el a megyeszékhely más-más ré­szébe, a beszélgetés témája különböző volt, egy mondat azonban — ezt később közö­sen megvitattuk — szinte minden lakásban elhangzott: olyan jó, hogy valaki eljött hozzánk, érdeklődik a múlt­ról, az életünkről. zatkész öreg párttagról, hogy l alaposan megmosta a fia fe­jét, aki szintén tevékenyen részt vesz a közéletben: leg­alább javasolnátok valamit, annyira hiányzik, hogy nem nyitják ránk az ajtót. A VÁROSI pártbizottság ! egyik nyugdíjas tagja szívén j viseli az idős párttagok ügyét. ! A körzeti pártalapszervezet j vezetőségének tagjaként moz­gósít, szervez, javasol. Náluk már összeállt egy négytagú brigád; sorra fölkeresik azo- j kát a társaikat, akik nemigen j S ők még a jobban reflek- tudnak otthonról kimozdulni. | torfényben levő régiek. Sok- Megmutatott egy halom kér- szor látom őket ünnepsége- dőívet. Reszkető” írásokat sila- ken, elnökségekben, ott van- bizáltam. Ugyanaz ismétlődött j nak a veterántalálkozókon is. szinte mindegyikben: kérem , A náluk kevésbé ismert régi a pártvezetőséget, sürgősen ! párttagok nemegyszer meg- jöjjenek el hozzám. Beosztot- jegyzik, hogy egyre lazább a : ták, hogv kit mikor keresnek kapcsolatuk a lakóhelyükkel. | fel, s lelket öntöttek az elv- Ez elsősorban a városokra, a társaikba. Volt olyan özvegy- I nagyközségekre jellemző. A | asszony, akinek a nyugdíját I kisebb falvakban jobban is- \ is sikerült fölemeltetni. Per- ' merik egymást az emberek, j sze, elsősorban nem ilyen j gyakran előjön a szó Kovács I ügyekben várják a látogató- j bácsi meg a többiek helytál- kát. A személyes tájékozódás, lásáról, akár a földosztás, I az elvtársi eszmecsere hiány- akár a pártalakítás, akár a ! zik a legjobban. S ez érthető, szövetkezet szervezése a fő j hiszen olyan emberekről van téma. Nem ilyen a helyzet a i szó, akiknek egész életükben városokban. Sok régi párt- I a közösségért való fáradozás j tag elköltözött a régi kör- j adott örömet, nyezetéböl új lakótelepre, s j ott a családok alig-alig tud- j Beszelgetotarsam azt is j nak valamit egymásról, nem ! megjegyezte, hogy nagyon tudják, kit tiszteljenek a job- ] erze*enyek ezek az idős párt- bara a ház környékéhez kö- , *a§°A s ezt nem is lehet zo- ^ | kon venni, hiszen az élet, a i múlt rendszer megtörte őket, | I a betegség gátolja a bennük I tött idős emberben. Köszön­nek neki. amikor sétálgat, de nem is sejtik, milyen harcos múlt áll mögötte, s milyen 1 J®szülo energiák, tettvágy örömet szerezne neki egy kér- ! hasznosítását. Az érdeklődés I dés. ömlene belőle a szó, el- j az°nbani csillapítatlan bennük mondaná, milyen áldozatokat j változatlanul érdekli őket a hozott a közösségért, amikor : varos> a megye, az ország, a még jó erőben volt. S ez nem helyzete, szeretnének dicsekvés lenne, hanem az 1 mpbet megtudni a pártmun- | élmények megosztása valaki- a , • Ez elképzelhetetlen a vei, aki erre kíváncsi. í ler*dszeres látogatás nélkül. , A körzeti alapszervezetek az 1 Akit nák a körzeti alapszervezetek javaslatai alapján. Kölcsö- j nősen hasznos lenne ez, hi­szen a látogatók a régi párt­tagok életén, harcán keresz­tül jobban megismernék, hon­nan jutottunk el a mai fej­lettségi színvonalra. Az ott­hon fekvő emberek pedig a gyári élet forgatagából, izgal­mából, küzdelméből kapná­nak hiteles híradásokat. Egé­szen biztos, hogy szép és tar­talmas kapcsolatok alakulná­nak ki. AZ EMBERT az élteti, hogy szükség van a véleményére, a munkájára, a tapasztala­tára. S mivel a megyében egyre több a nyugdíjas — közöttük sok a párttag —, ez nemcsak mai. hanem holnapi Jeladat is. Ha a szocialista brigádok segítő, és a beteg­ágyhoz kötött idős elvtársak baráti parolára nyújtott keze egymásba kulcsolódik, új erő költözik a már-már csügge- dőkbe is. Egy személyes élményt idéznék elgondolkoztatásul. A hajdani kaposvári ember­piacról, a »köpködő«-ről ké­szültem írni. Valakit emlí­tettek. Régen készültem hoz­zá, a beszélgetés azonban mindig elmaradt valami miatt. A napokban az ő ne­vét olvastam a gyászjelenté­sek között. Nem hagy nyu­godni a gondolat: így járunk, ha nem kopogtatunk idejében azoknak az ajtaján, akik vár­nak közülünk valakit. Bátorság volt a társuk A Kossuth brigád szárítót épít Lajos Géza Csodálatos emberek. Hu- I szonöt méter magasságban, j néhány centiméteres csöve­ken, lemezeken könnyedén mozognak, minden veszélyér­zet nélkül. Ahogy ők fogal­mazzák: ott magasban nem szabad semmire se gondolni, csak a munkára. Ha csak né­hány pillanatra — a csavarok helyett — az égre néz az em­ber, már olyan érzése van, dől a torony. A csokonyavisontai Rákóczi Termelőszövetkezet Kossuth szocialista brigádja szárítót épít.. Aki tudja róluk, hogy műhelyhez szokott szerelők, akaratlanul is azt kérdezi: mit keresnek a magasban. Szata- nek Gyula brigádvezető gyor­san választ ad: — A bábolnaiaknak nagyon sok munkájuk van mostaná­ban, nem tudják vállalni a felépítését. Arra nincs időnk, hogy megvárjuk, mikor tud­nak jönni. Vállaltuk... A brigád egyik legfiatalabb tagja. Gyertyás János még hozzáfűzi: — Tudják, mekkora megta­karítás ez a termelőszövetke­zetnek? Bizony nem kicsi. Ügy háromszázezer forint. A tsz-elnök már pontosabb adatokat mond: — Hatszázhetvenezer forin­Katius-rendszer kiadványban a betegség hosszú ide- , idejükhöz és az je az ágyhoz köt, a napi sé- | mérten birkóznak ta öröme sincs már meg, sok­kal jobban vágyik arra, hogy megnézzék, érdeklődjenek iránta. Az újság, a rádió, a televízió nem tudja pótolni a személyes találkozásokat a régi harcostársakkal, esetleg a múlt iránt érdeklődő fiata­lokkal. Nemrég hallottam egy évek óta súlyos beteg, a maga idejében nagyon ismert, áldo­A Tudomány a gyakorlatért I mérsékelt a tőkeigénye, tech- erejükhöz | kiadvány most megjelent ez I nológiai összhangban van is e fel- évi első száma egyetlen té- \ más ágazatokkal — és hosz­szan lehetne még sorolni a adattal, azonban ennél jóval j mával foglalkozik: részlete­többre lenne szükség. j sen ismerteti a Kaposvári Ki és hogyan segíthetne? , M^ögazdasagi Főiskola Ekörül forgott a beszélgetés. A szocialista brigádok, az ifjúsági szövetség tagjai vál­lalkozhatnának ilyen látoga­tásokra. A gyárak, vállalatok, intézmények közelében lakó idős párttagokat pártfogolhat­HVDSZ-küldöttértekezlet Kilencven küldött képviselte 6500 tagtársát a HVDSZ me­gyei küldöttértekezletén, ame­lyet tegnap rendeztek meg Kaposváron, a költségvetési üzem irodaházának tanácster­mében. A küldöttek négy év munkáját tették mérlegre, s kijelölték a szakszervezeti fel­adatokat is. Ezután megvá­lasztották a megyebizottságot, a küldötteket a szakmai kongresszusra, az SZMT kül­döttértekezletére. A megyei bizottság elnökének Deák Istvánt, a Kefe- és Műanyag- ipari Vállalat munkaügyi ve­zetőjét, titkárnak Dolgos Gyu­lát, titkárhelyettesnek Szabó Györgynét választották meg. szarvasmarha-hústermelési I rendszerét. A Kahus elneve­zésű rendszert a múlt év j decemberében fogadta el a | MÉM operatív bizottsága, a rendszer szervezése, elterjesz- j tése most folyik. A Kahus a magyartarka ál- j lományra alapozott hústerme­lési rendszer. Fő célja a hús- I hasznú tenyésztési irányzatok ' kialakítása korszerű eljárá- | sokkal. A takarmányozás le­gelőre és melléktermékekre alapozott, beruházási igénye j alacsony; a főiskola olcsó, [ gazdaságos beruházásokat és technológiát dolgozott ki a | programban. Fő jellemzője j ennek a rendszernek, hogy | könnyen alkalmazkodik a kü­lönböző üzemi adottságokhoz, | összhangban vannak a kuta­tási eredmények és a kor- | szerű gyakorlati módszerek, rendszerre jellemző szerve­zettséget, tervszerűséget és a széles körű kooperációt. Ez a most megjelent kiad­vány részletesen ismerteti, képekkel is illusztrálja a ta­karmánygazdálkodás módsze­rét, az alkalmazott tartás- technológiát, az állategészség­ügyi feltételeket, az értékesí­tés módját. A társüzemek kö­telezettségein kívül pontos tá­jékoztatást nyújt arról, hogy a rendszergazda milyen szol­gáltatásokat lát el, és feltárja azt is, hogy a főiskolán folyó szarvasmarha-tenyésztési ku­tatás miként kapcsolódik a Kahus-rendszerhez. A kaposvári főiskolának és a Kahyb vállalkozásnak ez a közös kiadványa jól szolgálja azt a célt, hogy széleskörűen ismertté váljon ez a húsirá­nyú szakosodást elősegítő ter­melési rendszer. Heti belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig A hét a választási «-kam- I pány« — idéző jelbe teszem. ! hisz csendben folyt, s nem volt semmi kam pány jellege—, szó-j val, a választási előkészületek | befejezése jegyében telt el. Az j Elnöki Tanács elnökének be- j széde Kaposváron főleg mező­gazdaságunk eredményességé­ről és további lehetőségeiről szólott. Hangsúlyozta, hogy a háztájinak és a kisegítő gaz­daságoknak. amint ma. a jö­vőben is fontos szerepük lesz a tagság önellátásában és a közfogyasztáshoz való hozzájá­rulásban. De miután a háztáji termelés nem gondtalan, a kormány azon van, hogy elhá­rítsa az útból az akadályokat. Kádár János Dunaújváros­ban mondta el — a nagygyű­lések sorát egyben le is záró — választási beszédét, de talán miondajnom sem kell, hogy a rádió-, még inkább a televízió­közvetítés országossá terebé- lyesítette a gyűlést. Nehéz részleteket kiragadni a bel- és külpolitika minden fontos és aktuális kérdésére | kiterjedő, nagy ívű beszámoló- j ból. Annyi bizonyos, hogy nagy i hatást gyakorolt mindenkire, ahogy az ország politikai at­moszféráját jellemezve, a szö­vetségi politikáról beszélt Ká- j dár , János. A szocialista nem- | zeti tömörülésben, minden al-1 kotó erő tömörülésében nem­csak egyaránt helyük van a dolgozó rétegeknek, a pártta­goknak és pártomkívülieknek, a nem hívőknek és a hívőknek, hanem ahogy az építés mun­kájában mindnyájan egyenlők, úgy egyenlők lesznek a mun­ka gyümölcseinek élvezetében is. Azérf, mert „munkaidő”! Bizonyára mély benyomást, jó hatást tett a nyíltság, mely- lyel a világgazdasági helyzet­ből eredő nehezebb körülmé­nyekről szólt, amelyekkel szá­molva kell hazai feladatainkat megoldánunk. És bár a szocia­lista tervgazdálkodás, és be­vált rugalmas gazdaságirányí­tási rendszerünk sok nehézsé­get elhárít, ez önmagában nem elég. Hogy mi kell még? Na­gyon egyszerűen és világosan fejezte ki magát Kádár János. A 44 órás munkahétre, a rövi- debb munkaidőre történt át­térésről szólván csupán azt mondta, de félreértlietetlen nyomatékkal. hogy a munka­időt azért nevezik munkaidő­nek. mert az időt ténylegesen végig kell dolgozni! Némelyek meg is jegyezték: ami a hely­zetet illeti, nagyon finoman fe­jezte ki magát... | 1 Finoman és egyáltalán nem humor híján. Tréfálkozva «-ej­tette el«: »Nekünk csak az van i hátira, hogy előre kell men­nünk ...!« Előre — tehetnénk j hozzá —, amit a most kitünte­tett Dunaújváros (ha szabad a megtiszteltetést az egész vá- | rosra kiszélesíteni) jól példáz, | a beszédben kiemelt néhány terméseredmény jól példáz, a töretlenül haladó lakásépítés j ugyancsak jól példáz. 100 ezer Trobant És alighanem néhány ese­mény is a hétről. Hetvenötödik születésnapját ülte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Ott j hangzott el a gyors fejlődés ; jellemzésére, hogy 1978-ban el- ! készül az első 750 kilovoltos I transzformátor is. Akik érte- ! nek hozzá, nyilván értékelni i is tudják a teljesítményt. Akik pedig szívesebben mérnek a I közlekedéssel, s főleg az autó­zással : Csepelen ünnepélyesen adták át tulajdonosának a százezredik Trabantot. Az idén egyébként 82 ezer kocsit ad el a Merkur — és még mindig meglehetős a »corbanállás« —, a hazai állomány ezzel jóval túlhaladja a félmilliót. Ám a gazdaságot etetni kell. főleg energiával, ezért is oly jelentős a KGST-országok munkamegosztásában épülő orenburgi gázvezeték, amely­ben részvételünk előnyösen módosult. Az illetékes nehéz­ipari miniszterhelyettes beje­lentette: a Szovjetunió nagyon kedvező javaslatot tett arra, hogy a magyar szakasz négy nyomásfokozó kompresszorál­lomását, s a hozzá tartozó la­kótelepeket és szociális, keres­kedelmi létesítményeket a ma­gyar határhoz közelebbi szaka­szon, a Kárpátokban építsük föl. Az építők első csoportja a felvonulás előkészítésére jú­nius második felében utazik el. Jeles érettségi Főleg a vidék kereskedelmi ellátását fejlesztette és fejlesz­ti továbbra is az áfész-ek kis­kereskedelmi hálózata — hang­zott el a fogyasztási szövetke­zetek tanácskozásán. Tehát áfész-ek — jeles! Tényleg jól vizsgáztak. Hadd mondjam így, ha már folynak a szóbeli érettségik. És bár az a cél — mondják a szakemberek —, hogy az érettségi lehetőséget nyújtson az önálló gondolko­dás fejlesztésére, a teljesít­ményt a jelestől az elégtelenig ismét ötfajta érdemjeggyel mérik. Hiába, bár mind na­gyobb számban »leérettségiz­tünk« és »leérettségizünk«, ez­zel az érettségivel még nem birkóztunk meg. Balog János tot ' terveztek a fölszerelésre és a járulékos részek elkészí­tésére. Ahogy most számít­juk, három- százezerből meglesz. A brigádta­gok közül még senki sem épí­tett Bábolna típusú szárí­tót, mégsem ismeretlen a munka. Sza- tanek Gyula hosszú évekig a Ganz— MÁVAG-ban dolgozott a fő­városban. Gyertyás Já­nos ott volt a százhalombat­tai építkezé­seknél. Ott jó­val nagyobb tornyokat épí­tettek föl. Min­denki csodálta ügyességüket, miként mász­nak odafönt. Mondják: a bátorság volt a társuk. A munka befejezése? Ha minden jól megy, akkor a hónap végére — mondogatják. Aratáskor már az új szárító­nak kell működnie. Igaz, még megvan a régi is, de az új egészen más lesz. összeforrott brigád az övék. Ha kell, hát éjszaka is ott vanpak, ahol szükség van rá­juk.' Szatanek Gyula most ügyeletes szerelő is. A földe­ken éjszakai műszakokban »aratják« a zöldborsót, ha egy gép elromlik, már szaladnak is a brigádvezetőért. így van ez a többiekkel is: társadalmi munkából, túlórából egyaránt kiveszik a részüket. Néhány hónappal ezelőtt egyik írásomban arra keres­tem választ: egy mozgalom képes-e arra, hogy megváltoz­tassa a nagyobb közösség éle­tét. Az akkori példa és a cso- konyavisontaiak is igazolják: igen. Néhány évvel ezelőtt... laltak: a Kossuth brigád tag­jai az óvoda kerítése mellett játszótéri játékokat készítet­tek, és ott voltak az éjszakai munkáknál is. A társadalmi ünnepek rendezvényein régen jóformán senki sem vett részt. Ma már más a helyzet, jön­nek maguktól is — ez szintén a szocialista brigádoknak kö­szönhető. — ösztönzés a munkára? — Közgyűlésünk százezer forintot szavazott meg a szo­cialista brigádok jutalmazásá­ra. A munka értékétől füg­gően osztják szét ezt az. össze­get. A kirándulások szervezé­sénél mindig , lehetőséget kap­nak a brigádtagok. Alig egy hónappal ezelőtt jugoszláviai utazáson voltak 'a tagjaink, köztük volt két szerelő a Kossuth brigádból is. — A brigádok legközelebbi feladata? — Csak a Kossuth brigádét Hadd beszéljen erről a terme­lőszövetkezet elnöke, Nagy István: — Hosszú évekig tartó kí­sérletezés után tavaly sikerült elindítanunk a szocialista bri­gádmozgalmat. Tizenegy kis közösség küzdött a címért, s hét meg is kapta az elismerést jelentő szocialista jelzőt. So­kat jelent ez számunkra. Nemcsak az együttélés korsze­rűbb formái alakulnak ki, ha­nem a termelésben is komoly segítséget nyújtanak. Tavaly ott voltak a; őszi betakarítás­nál. Társadalmi munkát vá’ mondanám: aratnak. Több éves hagyomány nálunk, hogy a szerelők vezetik az aratógé­peket. Így télen maguknak ja­vítják a gépeket, nekik kell vizsgázniuk saját munkájuk­kal. A Kossuth brigádban nyol­cán vannak, öten harmincon aluliak, de mindannyian mun­kában edzett férfiak. Nagy Jenő Somogyi Néplapí 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom