Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-10 / 108. szám

Gáz és villany Kaposvár energiaellátása jé 1975. V. 10. Taps és orgona Hangversenyt tartott a ka­posvári Kisfaludy utcai isko­la. Az intézmény emeleti csar­nokát rendezték be alkalmi koncertteremnek: pódiumot ál­lítottak, s széksorokat helyez­tek el. Nemcsak maga az ese­mény örömteli, hanem a szán­dék is, amely létrehozta. A Kisfaludy utcai iskola a ka­posvári Kalinyin városrészben közművelődési feladatokat tű­zött maga elé. Igen rokonszenves és üdvö­zölhető ez a törekvés. A vá­rosrész köztudottan nem bő­velkedik olyan létesítmények­ben, amelyek a kulturális élet­nek teret adhatnának. Nemrég a Somogyi Néplap egyik cik­kében hívtuk fel a figyelmet az iskolák ilyen küldetésére. Embersics Imre igazgató ügy mondta: »Megértettük a cikk szándékát, és megfogadtuk a javaslatot...« Figyeltem, kik ülnek a szék­sorokban. Kipirult arcú gye­rekek — iskolatársak — szü­lők, és mint később megtud­tam ismerősök: o városrész lakói. Száznál jóval többen. Sikerült tehát a szervezés. Az persze némileg elgondolkod­tató. hogy társintézmények, társiskolák nevelői közül igen kevesen jöttek el. Tudorrí, — ha nem is kimondottan, de ri­valizálnak egymással a kapos­vári iskolák. Jó lenne, ha az egészséges versengés jegyében megtisztelnék egymás rendez­vényeit is, örülnének egymás sikerének is. Mert siker volt a délutáni­koraesti hangversenyen. S nemcsak a gyermekpro­dukciónak szólt ez, hanem az emögött álló felkészítő neve­lőmunkának, a szervező-ren­dező pedagógusi hivatástudat­tal, népművelői lelkesültség- gel előkészíthető, kórust veze­tő, zongorán kísérő tanárnő­nek, Torma Ágnesnek. Ebben a fiatal iskolában becsülete van a zenészek, s jó hitele a zenei nevelésnek. A népdal szeretete, a klasszikus zenéhez vezető út áthatja a nevelőmunkát. Nagyon tet- > szett, hogy már az alsó tago­zatos apróságok is furulyaze­nekart alakítanak, s a városi gyermekekből citerazenekar áll össze. Ugyancsak kedves a fülnek, ha somogyi népdalok­ból hall összeállítást. A zenei nevelés, úgy tetszik, több irányú itt. Egyrészt cél a muzsika megszerettetése a gyerekek szinte teljes seregé­vel — hatalmas létszámot ölel | fel az iskola nagykórusa — j emellett minden osztályban él | vagy a közös muzsikálás, vagy ! a kamarakórusban éneklés I szeretele. Ebből a frontális I nevelömunkából kiválasztód- j nak a legjobbak. Az ő képzé- | sükre külön is gondot fordí- i tanak. Például a kis Dofíkay I Frigyes, aki Majkapar Vihar­áradatát játszotta. Amikor le­ült a zongorához, azon tűnőd­tem, nem lett volna-e jobb valami könnyű ■ gyermekdar-a- i bot választania. Aztán gyor- : san kiderült,' hogy a kisdiák i máris sokat Ígérő tehetség. Ahogy tanárai mondják, már a komponálással »kacérko­dik«, s mielőtt az énekkari próba megkezdődik, társait szórakoztatja darabjaival. Ér- ; tő figyelem*. jószándék kíséri útját. A zeneiskolában — úgy tudom — hasonlóan jó véle­I l l t ménnyel vannak róla: fel­emelő és megható dolog látni, hogy máris pódiumon van, s remélhetőleg eljut majd a nagy koncertpódiumig. Azt hiszem, akit ilyen jóindulatú figyelem kísér a kibontakozás idején, az jó szívvel gondol vissza majd a koncertdobo­gón az iskolai szárnypróbál­gatásra is. Hasonlókat mondhatnánk a Merics fivérek fúvós játékáról és az egész fúvós kvartettről — az együtt muzsikálás öröme fénylett a tehetséges fiúk ar­cán. Taps és orgona köszöntötte a tanárnőt,-., lelkes ünneplés az az ifjú muzsikusokat. Az is­kola nyitott kapukkal várja a Azt hiszem, érdemes hivatásos és amatőr előadóinknak fi­gyelni e lehetőségre — az is­kola nyitott kapukkal várja a közművelődési rendezvények szereplőit és közönségét. Tröszt Tibor Kaposvár gáz- és villamos­energia ellátása egyenletes és jó — állapította meg legutób­bi ülésén a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. A testület most először tekintette át, hogy miként gazdálkodik e két energiával a megyeszék­hely. Ha csúsznak a tervezők A város földgázzal való el­látását 1968-tól a mezőcsoko- nyai kutak biztosítják.. A fo­gyasztás egyenletes növekedé­se elsősorban a jó hálózat­fejlesztési koncepció eredmé­nye. A program kialakításánál a lakosság és a vállalatok igé­nyeit egyaránt figyelembe ve­szik. Elsőbbséget — természe­tesen — a lakosság igényei­nek biztosítanak. Az építés zavartalansága érdekében vált gyakorlattá, hogy a Közép­dunántúli Gázszolgáltató és szerelő Vállalat, valamint a városi tanács negyedévenként egyezteti a programot. A meg­valósítás azonban nem mindig gond nélküli: a kivitelezés el­húzódása, a lassú építés, sze­relés még ma is bírálatot vált ki. A nehézséget sok tényező együtt okozza. Néhányat ezek közül a tanács végrehajtó bi­zottsága elé került jelentés is felsorolt: nem kellő időben rendelik meg a kiviteli terve­ket, s a tervek szállításának határidejét sem ellenőrzik. Több esetben az okoz zavart a tervezésben, hogy rossz a közművekkel kapcsolatos adat­szolgáltatás. A gyors építés­nek ezek az objektív akadá­lyai, s ebben a Mélyépítési Tervező Vállalatnak is része van: a tapasztalatok szerint ugyanis a tervezést megelőző adatfelvétel nem eléggé ala­pos. Gyakran hiába várják munkatársukat a különböző tái'gyalásokra, egyeztetésekre. Ez a vállalat azonban mono­polhelyzetben van: mást ilyen tervekkel megbízni nem lehet. A tanács végrehajtó bizottsá­ga ezért úgy döntőit, hogy a most összegyűjtött hiányossá­gokra felhívja a tervező vál­lalat igazgatóját. Pel nem használt gáz A kivitelezést azonban szak­emberhiány és kapacitás- hiány is nehezíti. 1972-ig egyé- dűl a KÜGÁZ végzett iiyen I jellegű építést, most a Dél- dunántúli Vízügyi és Közmű­építő Vállaiat is segíti ezt a j munkát. A feladat egyre több, hiszen , a város még korántsem hasz- I nálta ki a mezőcsokonyai gáz­mező adta lehetőségeket, A i gázengedélyek óránként 10 800 ! köbméter vételezésére szóinak. ! A -tényleges felhasználás azon- I ban ennél jóval kevesebb. Egy I nehézipari miniszteri rendelet i szerint a gázengédély meg- I szerzése után egy évvel meg ! kell kezdeni a fogyasztóknak a í felhasználást. Kaposváron ez- í zel is gond van, mert például j — mint Gyana Sándor, a j KÖGÄZ osztályvezetője el- | mondta — a sportcsarnok j gázengedélye már több mint \ egy éves. De sportcsarnok még j sehol sincs. Ez pedig arra is mutat, hogy a tervezők nem jelég előrelátók: ma Kaposvá*- : ron — óránként 5,5 ezer köb­méter gázt kötnek le a nagy- I fogyasztók indokolatlanul; az- I zal, hogy a vételezéshez az en- ! gedélyt megkérték, de a fel- használásra nem készültek fel. Néhány napi probléma is j szóba került a végrehajtó bi- j zottság ülésén. Bár az 1968- ban készített gázhálózat-épí- j tési terv lényegében megvaló- i suit, a Szántó Imre utca álla­mi és szövetkezeti lakásaiba, valamint a Május 1. utca e^,y részébe nem jutott még el ez az energia. A gondok megoldásának út­ja az,' hogy időben hozzák meg a beruházásokkal kap­csolatos döntést, biztosítsanak megfelelő tervezői kapacitást, soron kívül hárítsák el a ki­vitelezés során jelentkező aka­dályokat. s teremtsenek lehe­tőséget arra, hogy a lakótele­peken, ipartelepeken a gáz­építésben is valósuljon meg a generálkivitelezői elv. Villa,TiOseneigia - Paksról A végrehajtó bizottság Ka­posvár fényeiről is tárgyalt: a megyeszékhelyen. 2435 fém­szálas izzó, 486 fénycső és 2455 higanygőzlámpa gyullad fel esténként. A közvilágítás — mondta SzakonyL Gyula, az áramszolgáltató igazgatója — megfelel a követelményeknek. A várost ellátó nagyfeszült­ségű vezetékek kapacitása pe­dig biztosítja a háztartások és az üzemek ellátását. Ebben az évben — az útkorszerűsítések- ; kel együtt — a közvilágítási hálózatot is korszerűsítik: hi- j ganygőzlámpákat ' kap a Pe­tőfi és a Honvéd utca, a Gá­bor Andor tér, a Damjanich, i a Kovács Sebestyén Gyula, valamint a Hunyadi utca. ■ Ezeken a területeken föld alá j kábelba kerül az elektromos j vezeték is. A város eddiginél is jobb villamosenergia-ellálásara jö- , vőre a toponári városrészben ! új állomás épül. Az . a veze- j ték, amelyik ezt az állomást j táplálja, csatlakozik majd a I pa^si atomerőműhöz. A kö- j vetkező tervidőszakban — 1977—78-ban a város nyugati I része kap majd egy 120 kilo- ] voltos alállomást. Dr K. I. Donnert városkép a magasból Készülődés a turista emlékhely avatására Hagyományt ébresztenek a természet barátai: az idén is­mét megrendezik a madarak és fák napját, a természetjá­rás ünnepét. Az előkész öletek - ! hez tartozik, hogy a Gyertyá- j nos erdő turista emlékhellyé í nyilvánítására emlékoszlopot | készít Kiing József, a Népmű- j veszeti Intézet Fiatalok Stú­diójának tagja. Egy’ 1853-ban, Fécsen öntött harangot, me­lyet egy kihalt településről, Nagytótvárosból menteitek meg a természetbarátok, he­lyeznek el a hagyományokat követő harangláb-emlékoszlo­pon. Az avatást május 25-én tartják a Gyertyános erdő tu­ristaháza előtt. * Déshida, Dershida vagy Deseda? A Somogyi Néplap Kapos­vár mellékletében érdeklődés­sel olvastam Bencze József és Lévai József cikkét a Dese- dai-tóról. Azzal a javaslatuk­kal azonban, hogy az »elpar- lagiasodott« Deseda elneve­zést helyettesítsük az »ere­deti« Déshida névvel, nem értek egyet. Ez a javaslat ugyanis nem ennek az egyet­len földrajzi névnek a meg­változtatását érinti, hanem összefüggésben van több ha­sonló elnevezéssel, tehát álta­lános tanulságai vannak. A magyar hangtörténetben több példa van arra, hogy a hida utótag beleolvad az ösz- szetett helynév előtagjába. Kálmán Béla A nevek világa című könyvében erről a jelen­ségről a következő példákat mutatja be: így lett Bonchidá- ból Boncida, Henchidából Hencida, Mórichidából Mord­dá, Derzshidából Derzsida. A Somogyaszaló melletti közép­kori falu eredeti neve Dershi­da volt, ahogy erre Csánki Somogy megye monográfiájá­nak névmutatója is utal. A Ders személynév gyakori volt Somogybán, a Dersffy család­név, és a Marcali határában megtalálható Dershida földajzi név ezt igazolja. (Somogy me­gye földrajzi neve 283.) Ebből az következik, ha meg is akarnánk a mai Deseda nevet változtatni, akkor sem a Dés­hida, hanem a Dershida név­alakra kellene gondolnunk. A névváltoztatás azonban sem­miképpen sem indokolt. Községneveink többsége — különösen az Árpád-koriak — részt vettek valamilyen sza­bályos vagy szabálytalan hangváltozásban. Azt hiszem elég. ha csak a fa utótagú helynevekre utalok. Bőszénfa, Gálosfa, Simonfa. Lipótfa stb. neve még a 17—18. században is teljesebb alakban, -falva utótaggal szerepelt (pl. Gálos- falva stb.). Szulimán község' Árpád-kori neve Szőlőmái volt, de a domboldal jelentésű mái szó elhomályosulásával a helybeli nép »értelmesítette« Szulimán alakra. Ezekben a példákban és a többi község­név esetében sem kívánja már senki az eredeti névalak visz- szaállítását. A településnevek ma használatos végleges alak­ját 1908-ban törvénnyel rög­zítették, jelenleg csak az El­nöki Tanács rendeletével lehet változtatni. rajtuk. A külterü­leti lakott helyek nevét az Országos Helységnévtar tartal­mazza, az 1973. évi kötetben találjuk meg a Desedai er­dészlak elnevezést. Ä .katasz­teri térképek névírása eléggé pontatlan, ezekre azért nem támaszkodhatunk, mert a ko­rabeli térképész számára nem a névalak hűséges lejegyzése volt az elsődleges. A korábbi Dershida, Déshi­da névből éppen a könnyebb kiejthetőség érdekében jött létre a mai Deseda névalak (a név e hangjait középső nyelvállású, ún. zárt e-vel kell mondani). \ Azt javaslom tehal. hogy maradjunk meg az általáno­san használt, ismert hangvál­tozással létrehozott, történelmi zamatú Deseda névnél; véle­ményem szerint a Descdai-tó szépségét ez a névalak nem­hogy csorbítani fogja, hanem különös hangzásával még nö­veli is. Dr. Király Lajos. a tanítóképző intézet docense

Next

/
Oldalképek
Tartalom