Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-10 / 108. szám

Változatlan és változó elemek politikánkban I mmár tizenkilencedik esz- [ tendeje, hogy a megpró­báltatásból győztesen— megújulva kikerült párt a marxizmus—ienlnizmus elvéin alapuló változatúin politikát folytat, vezeti az egész népet a szocializmus egyre magasabb szinten való építésében. Ez az eivek változatlanságán — mert ezen a szókapcsolaton van a hangsúly — szilárdan nyugvó politika elkerülhetővé teszi a nagyobb megrázkódtatásokat, biztosítja a gazdaság ésszerű növekedését, elősegíti a társa­dalom harmonikus fejlődését. Nemcsak a kongresszusok és a Központi Bizottság soros ülé­sei, a határozatokban megfo­galmazott kívánalmak tartják ezt a kipróbált elvi politikát továbbiolytathatónak; a párt­közvélemény, az egész lakos­ság véleménye is azt bizonylt­ja, hogy társadalmunk határo­zottan ellenzi ennek az elvi po­litikának megkérdőjelezését, bármiféle megváltoztatását — hiszen ez a politika képviseli és érvényesíti a nemzeti érde­keket. * Az elveken belül — azok sé­relme nélkül — természetesen a körülményeknek, az egyre gyorsabban változó kívánal- maknak megfelelően alakítjuk is politikánkat. Éppen abból a megfontolásból indulunk ki. hogy a változó világ a politika gyakorlatát is változtathatja, és éppen az alapvető elvek op­timális megvalósításának érde­kében. Legfőbb célkitűzésünk a szo­cializmus építése, vagyis a tár­sadalom jólétének, a lakosság életszínvonalának állandó emelése, az osztályok különb­ségeinek fokozatos leépítése, egyúttal a nagy történelmi kü­lönbségek — a szellemi és a fizikai munka, a város és a falu, a nemek közötti örökölt egyenlőtlenségek csökkentése, majd megszüntetése. Meggyő­ződésünk, hogy ennek; elvi — és természetesen gyakorlati — feltétele, hogy a társadalmunk­ban szilárdan és vitathatatla­nul érvényesüljön a munkás- osztály vezető szerepe. A munkásosztály társadalmi célját azonban egyedül nem érheti el. A szövetségi politika elvi alapja és értelme éppen az, hogy a munkásosztály a pa­rasztsággal és az egyre inkább a két alapvető osztályból ki­kerülő értelmiséggel, az egész dolgozó társadalommal össze­fog és teljesíti az eredendően munkás-, de egyre inkább össztársadalmivá váló felada­tokat. E bben a három osztásos, de összefogáson és a kölcsö­nös érdekek képviseletén alapuló társadalmi modellben kapja meg igazi értelmét dol­gozó népünk állama, amely hatalmi, koordináló szervezet­ként biztosítja a célok megva­lósítását, és egyre inkább teret enged a politikai döntések tár­sadalmi megalapozásának és ellenőrzésének: a szocialista demokráciának. Rendszerünknek fontos sa­játsága — és egyre inkább alapvető követelménye —, hogy minél több, a szocializ­must vállaló és érte tenni ké­pes, tenni akaró ember hallas­sa szavát a közösség ügyeiben. (Megfelelő fórumok és módok vannak már jelenleg is arra, hogy a dolgozók beleszólhassa­nak a döntésekbe, előkészíthes­sék és alakíthassák azokat.) Nyilvánvaló, hogy a jövőben ez az általános törekvés erő­södni fog. Jelenleg az üzemi demokrácia kialakítása, erősí­tése és fejlesztése a soron levő feladat. Ami életszínvonal- és társa­dalompolitikánkat illeti, ezt sikeres gazdaságpolitikánk ala­pozza meg. A több mint hét éve bevezetett reform bevált, szerves része, nélkülözhetetlen kelléke a gazdaságnak. Ideje 1 is évre előre Korszerűsítették a siófoki FISZÉRT-tiókot A napokban mutatta be Dévényi Zoltán, a Somogy— Zala megyei Élelmiszer- és Ve­gyiáru-nagykereskedelmi Vál­téit siófoki FÜSZÉRT-fiókot. A 10 holdas területen hatal­mas raktárak sorakoznak egy­más mellett. A tervezésnél kü­lön gondot fordítottak arra is, hogy az épületek megfelelje­nek a korszerű munkaszerve­zés követelményeinek, össze­sen 3 ezer 600 négyzetméter raktár van a telepen, s négy­ezer- négyzetmétert borít szi­lárd útburkolat. Az élelmiszerfiók szakaszo­san épül föl, csaknem 14 millió forint az értéke. Mind külsőleg, mind az anyagmoz­gatás szempontjából egyfor­mák a vállalat fiókjai. Ezzel a hatalmas forgalmat lebonyo­lító — két megyét ellátó — FŰSZERT (ebben az évben 2 gozó nyolcvan ember átlag- életkora mindössze 28 év. A főszezonban egyébként a lét­A , nemrég befejezett re­konstrukció után a vállalat vezetői úgy látják, hogy a sió­foki fiók még tíz évig meg­felel a követelményeknek — bár évről évre növekszik a forgalma. azonban, hogy ne nevezzük új­nak és reformnak, hanem a gazdaság működésének célsze­rű és a követelményekhez — a változó követelményekhez — Igazodó elvi alapját lássuk benne. Hiszen már a beveze­téskor is gazdaságpolitikánk elsődleges meghatározójának, a tervgazdaságnak volt fontos eszköze. A gazdaság központi irányítása, ellenőrzése, tervsze­rű fejlesztése pedig olyan esz­köz, amely nélkül hovatovább egyetlen modern nemzet vagy népgazdaság sem boldogulhat. A fő politikai irányvonal változatlansága együtt jár az új helyzetekben való újszerű cselekvéssel, a politikai gya­korlat állandó, önmagát felül­vizsgáló alkalmazkodásával, il­letve az új helyzet okozta eset­leges káros hatások megszün­tetésével. Éppen ezzel a tuda­tos beavatkozó tevékenységgel, az elkerülhetetlenül termelődő ellentmondások állandó meg­oldásával — azzal, hogy nem engedjük a robbanásig fölhal­mozódni azokat — biztosíthat­juk a töretlen haladást, bizo­nyíthatjuk társadalmi—gazda­sági rendünk magasabbrendű- ségét. A politika csak addig a pontig lehet változatlan, amed­dig megfelel a szocializmus céljainak, kialakult és még el­érendő értékrendünk kívánal­mainak. Bevált előrehaladásunk pe­dig egyre bonyolultabb, össze­tettebb, egyre nagyobb tudás­sal, és erőfeszítéssel megold­ható kérdések (ellentmondá­sok) egész sorát állítja a poli­tikai döntések elé. És ezeket egyre kevésbé lehet a hagyo­mányos módon, csupán a régi és akkor bevált módszerek se­gítségével megoldani. Ezek a keletkező ellentmondások ugyanis egyre inkább az épülő, kiteljesedő szocializmus el­lentmondásai. Mai viszonyaink már a szo­cializmus viszonyai, nem olyan aránylag egyszerűek és köny- nyen érthetőek, mint akár tíz­egynéhány évvel ezelőtt,,Az ál­landóan változó és megújuló valósághoz kell alkalmazkod­nunk, ha azt akarjuk, hogy el­veink változatlanul érvénye­süljenek és politikánk egyenes vonalú, egyenletes mozgásá- ; ban, a szocializmus jövőjében I továbbra is bízzanak az em- | berek, A párt többször és folya­matosan tanújelét adta annak, hogy egységben szemléli a tömegek napi szük­ségleteit es a társadalmi hala­dás távlati igényeit. A jövőnek és a mának ez az összeegyez­tetése, a politika változó és változatlan elemeinek ez a dia­lektikája sikereink záloga. O. M. ŐSZ FERENC RÓZSI igazgatója a meghívott szám százharmincra emelhe­ti. isazsotvj» ~ . dik, s olyankor két műszak­llalati. szövetkezeti és tana- ■ ban szolgálják ki a partnerei- vezetőknek a korszerűsí- 1 két. milliárd 150 millió forintos forgalomra számítanak) mun­káját egységessé, zökkenőmen­tessé tették. Lehetővé válik az is, hogy csúcsidőkben — első­sorban a balatoni üdülési sze­zonban — minden különösebb szervezés nélkül át tudják csoportosítani a munkaerőt, a gépeket és a szállítóeszközö­ket. Kialakítottak egy olyan he­lyiséget is, ahol az OTP-hi- tellel vásárlókat fogadják. Kulturált környezetben, egy helyen lehet elintézni a meg­rendeléseket, a számlázásokat. A dolgozók részére jól fölsze­relt szociális helyiségeket épí­tettek, köztük konyhát és ét­kezdét is. A siófoki fiók éves forgal­ma 300 millió forint. Ennek nagy része — mintegy 60— 65 százaléka — a három nyá­ri hónapra jut. Az itt dol­dbh — Nem hiszek én ebben. Ez is egy régi szabály. Sok pará­dés emberből lesz itt dolgos gyalogmunkás — mondta Ró­zsi, aztán hozzátette; — Ne­hogy azt higgye, hogy ezeket én találom ki... Van nekem egy emberem, aki pontosan tudja a jövőt. — Ez az a Simó? — Honnan tudja? — Ma már egyszer mondta. <5 az, akinek a golyót meg­spórolták a németek ... Re­mélem, tőlem nem sajnálják majd — mondta Tószeghy ke­serűen. — Szerintem kár lenne a golyóért — mondta Rózsi. De rögtön meg is bánta és szinte gyengéden tette hozzá; — És talán magáért is kár lenne. — Nem lesz magának baja a németekkel? — kérdezte a kapu előtt Kázmértól Rózsi. — Teljesen mindegy! Vagy a németek, vagy Simóék . .. Feltűnés nélkül jutottak be a házba, A Duna-parti árkok üresek voltak, de szinte meg­töltötte őket a sok sáros dun­na és paplan. Rózsi a lovat az udvaron egy porolóhóz kötötte és senki sem vette észre, amikor befordultak a pincelejáróba. Tószeghy egyenesen Eötvö­sök pincéjéhez sietett. Kopo­gott: — Tessék! — hallotta Rózsi Eötvösné hangját, aki amikor az ajtónyílásban meglátta Káz- mért, örömmel sikoltott fel: — Mihály is itt van? — Méltóságos asszonyom, az ezredes úr halott — mondta komoran. Eötvösné hisztériás zokogás­ban tört ki. Férje undorodva tolta félre, és kilépett a folyo­sóra. Az ajtóból szólt vissza Kázmémak: — Maga pedig jobban, teszi, ha Krisztit keresi, két órája eltűnt, és sehol sem találjuk — mondta, s elindult Rózsi után. Amikor Rózsi belépett a kö­zös pincébe, Melaine hangja fogadta: I Előadások a jogszabályokról I Munkások, tsz-tagok, diákok a hallgatók A szocialista demokratizmus I vitát rendeztünk egyes törvé- megköveteli, hogy az emberek í nyékről, például a Munka tisztában legyenek alapvető! Törvénykönyvéről vagy a állampolgári jogaikkal és kö- földtörvényről. Különösen telességeikkel. Ez feltételezi a 1971-ben tartottunk sok elő- j fontosabb dokumentumok és j adást. Jogi bizottságunk 1973- jogszabályok széles körű is- j ban alakult meg. Azóta rend- j méretét. A Hazafias Népfront j szeresen, munkaterv alapján j Országos Tanácsa ezért most j dolgozunk. mintegy negyven vidéki város- — Hártyán vannak a bízott­ban beszélgetéssorozatot kéz--; Ságban és kik a tagjai? deményez a Magyar Népköz- ; — Tizenhét jogász; az el­társaság alkotmányáról. nökünk dr. Kiss József, az al­— Van-e ilyen jellegű jog- elnökünk dr. Csapiáros Imre. propaganda Somogybán? — — Tavaly milyen előadáso­tettem föl a kérdést Varga Ti- I kát tartottak? bornak, a Hazafias Népfront ! — Például az alkotmányról, megyei bizottsága mellett mű- j a tanácstörvényről, a szocia- | ködő jogi bizottság titkára- j lista gondoskodásról, a szó­nak. vetkezeti törvényről. A család ­— Már 1969-ben elkezdtük j jogi törvénytervezet vitájára j ezt a munkát. Alkalmanként | például meghívtuk dr. Se- j Az épülő Hil bestyén Tamást, aki a válópe­reket tárgyalja a bíróságon, tehát jó ismerője a témának. A kaposvári és a fonyódi já­rásban volt egy-egy tájékoz­tató Szabálysértések és bűn- cselekmények címmel. Mun­kajogi kérdésekről dr. Hege­dűs Gyula, a Megyei Munka­ügyi Bíróság vezetője tartott előadást Nagybajomban az áfész dolgozóinak. Ugyanezt megrendeztük Kadarkúton a ruhaüzemben is, a műszakvál­táshoz igazodva. Rendkívül nagy volt az érdeklődés; a munkások örültek, hogy is­mertetjük az őket leginkább érdeklő törvényeket. — Csak üzemekbe járnak? — Nem. Az adózásról pél-' dául Mezőcsokonyán, Kapos­váron, Siófokon, Nagyatá­don és a kaposvári já­rásban a megyei adókö­zösségek, illetve a tanácsi adóügyi szakemberek tartot­tak előadást a kisiparosoknak. Az iskolákban is gyakran megfordulunk, fölkészítjük a tizennyolc éveseket az első vá­lasztásra. — Mit terveztek erre az év­re? — Megtárgyaltuk a közmű­velődési törvényt, most pe­dig a választók fölkészítésével^ tájékoztatásával foglalkozunk. A választás után az 1976. ja­nuár 1-től életbe lépő új KRESZ ismertetését tervez­zük, a TIT-tel közösen. Ez a mi megyénkben legalább 40—• 50 ezer embert érint. ■ — Milyen segítséget kap­nak? — A negyedévenként meg­jelenő Jogi tanácsadót 1500 példányban küldjük szét a községi népfrontelnököknek és a különböző témákban érde­A Hotel Budapest Hilton északi szárnya szerkezetileg is el- ! kelteknek. Ez az írásos anyag készült, jelenleg a homlokzati elemeket rakják a helyükre, nagy segítség. Előadóink kész- Megkezdték a belső gépészeti szereléseket is. Most a déli ségesen — társadalmi munká- szárny ötödik szintjén dolgoznak az építők, s a tervek sze- ban — elmennek a legtávo- rint a nyár közepére tető alá kerül az egész szálloda. Ké- labbi faluba is, hogy az ott pünkön: A szálloda északi szárnyának Duna felé néző i élő emberek politikai, jogi is- hontlokzat,i. | mereteit bővítsék. G. J. Nőtt a horgászok száma Hallgatag halak A nyugodtnak tartott hor­gászokra két esetben nem jel­lemző ez: amikor elmegy a I horogra akadt -életem nagy | hála volt« és a közgyűlése­ken. Különböző érdekeket kell | itt összeegyeztetni. S melyik az a pecás, aki ne azt tartaná a I legfontosabbnak, hogy minél több halat foghasson, minél szabadabb körülmények kö- j zött? Baracskai Ferenc, a Ka- ! posvári Sporthorgász-egj'esü- let elnöke is ide lyukad ki: nem mindig sikerül megértet­ni az egyesület tagjaival, hogy a határozatok, intézkedések — I ha néha hosszabb távon is —, — Megjött a házi tolvaj! És amikor Rózsi mögött elő­ször Eötvös, majd nem sokkal utána a felesége is belépett, a vónlány kéjjel mondta: — Végre valamennyien együtt vagyunk. íme, lássák! A cselédlány párnája alatt ezt találtam — mutatott fel egy teli rumosüveget. — Nyilván Östreicher ... bocsánat, Eötvös úréktól származik. Eötvösné szemében fölpa- rázslott a gyűlölet. Végre bosz- szút állhat Rózsin. — Igen, ez a mienk volt... — És nyilván maguktól szár­mazott a füstölt hús és a sonka is — öntötte az olajat a tűzre Melanie. . — Igen! Nekem is feltűnt, hogy milyen gyorsan fogy az élelmünk ... Tudja, hogy a hadiállapotban mi a tolvaj büntetése? Eötvös, aki eddig hallgatott, végre megszólalt: — Rózsi nem lopta se a húst, se a rumot... Én adtam neki! — Te? A családod elől a pa­raszt szeretődhöz lopod el az ételt?! Hát ide süllyedtél? Te... Te.. . Östreicher... — Megmondtam :— örvende­zett Melanie. ^Eötvös kihúzta magát: — Vedd tudomásul, hogy ezt a hangot nem tűröm. Rózsit feleségül fogom venni — mondta kissé színpadiasán. Kevés hir váltott volna ki I de a horgászok érdekeit szol- i gálják. Különösen megszaporodtak i ezek a gondok, amióta az j egyesület megkapta a töröcs- kei víztározón a halászati jo- ;‘got. Huszonnégy holdas víz- i felületről van szó, ahol — te­lepítésekkel — intenzív hal­gazdálkodás folyik. — Az ivadékállományunk a három méter átlagmélységű tóban mintegy másfél vagon- nyi. A kifogható méretű ha- j lak mennyiségét 30—40 má- j zsára becsülöm — mondta az elnök. — Elsősorban pontyról van szó, de mellette van com- i pó, kárász, busa, amur, keszeg ekkora megdöbbenést. Eötvös­né eröltetetten fölkacagott: — Azt hiszed, meglepsz ve­le? Így csinálta ezt az egész pereputtyod ... Amikor en­gem elvettél, úgy vélted, hogy rangommal és va- gyonommal betörhetsz oda, ahová vándoriparos őseid évszázadok óta hiába vágy­nak ... Csakhogy te még­sem lettél az uralkodó elit tag­ja, csak egy fölkapaszkodott kupec. De most újra kísérlete­zel. Talán ezzel a paraszt sen­kivel az oldaladon az elvtár­sak magúk közé fogadnak. — 'Most már takarodjon in­nen! — ugrott föl Simó. — Takarodjon, mert... — Amit akartam, megmond­tam — sziszegte Eötvösné. — De a dolog, -még nincs befejez­ve. Az elvtársak még nincse­nek itt, és nem biztos, hogy valaha is idejönnek... Elrohant. Eötvös tanács;talmiul állt az ajtóban, majd egy bizonytalan lépést tett befelé... — Maga is menjen, jóember — mondta Simó. — A felesége egy undorító perszóna, de amit mondott, abban lehet némi igazság... — Álljunk csak meg azzal a nagy igazságosztással — mond­ta Rózsi. — Maga itt ne ren­delkezzen! — fordult Simó fe­lé. (Folytatjuk.) , és süllő is a tóban, és termé- ' szelesen »szeméthalak«. Csak nappal lehet horgász­ni a víztározóban, és egy nap ! legföljebb két méretes pon­tyot. ezenkívül öt kilogramm másfajta halat lehet hazavin­ni. Korlátozott számban ; adunk ki terülei jegyet, ebljen az évben 250 darabot. Évente öt süllőfészket is ki- : raknak, ez százezer ivadékot jelent. Ennek azonban csak húsz százaléka nő fel, ezért állandóan pótolni kell. Űj megoldást választottak ebben az évben: harmincezer úszó süllőivadékot telepítettek a a tóba. A harmirfcezer süllő­ivadékot egyébként 2500 fo- - rintért vásárolták. 22 500 ío- j rintért pedig pontyot telepí- I tettek ebbe a tóba. j — Függetlenített munkaidő­ben dolgozó, főhivatású halőrt | alkalmazunk a Töröcskei-ta- ! von. Eddik az ő feladata volt a napijegyek kiadása is, az i adminisztráció azonban elvon- ' ta a figyelmet az ellenőrzós- j tői. Ezért most bizománybán ! a Berzsenyi utcai trafik veze- j tője vette át a jegyek árusítá­sát. A Kaposvári Sporthorgász- egyesületnek csaknem 700 fel­nőtt tagja van. — Vannak szabálysértések? — Természetesen, bár nem gyakran. Nehezen értik meg például a tagok, hogy min­den hétfőn és kedden szün­napot kell tartani a töröcskei víztározón, mert a halőmek jár a két szabad nap. A má­sik szabály, hogy biztosíta­nunk kell a halaknak egy nyugodt helyet. Amikor nem ! lehet a Balatonon és vízrend- I szerén horgászni, a mi tavunk- { ra kimehetnek a tagok. Csak a tó déli, sekélyebb vizű ré- ! szén nem dobhatják be a horgaikat. Ez a halaké... — Milyenek a fogási ered­mények? — A két legszebb hal egy közel 10 kilogrammos ponty és egy 6 kilós amur volt. Az igazi próba azonban most jön: holnap, május 11-én reg­gel 9 órakor az egyesületi ta­goknak horgászversenyt ren­dezünk a töröcskei víztáro­zón. M. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom