Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-08 / 106. szám
\ Ifj úság-egészs ég üg y i feladatok i\si^rvol»l» felelősségei, több okos szóval NéhállV héttel ezelőtt !Borbála: a helyiségeknek 1 a fülemnek, amikor a sta a legújabb kaposvári óvoda ! éP^zeü váHoztatások nélkül A jelszó jegyében A Vöröskereszt-világnap gyár Vöröskereszt az idei jelszava — Vészéiyben, bajban segít a Vöröskereszt! — alapján érdemes most fölidézni a nemzetközi és a Magyar Vöröskereszt segélytevékenységének néhány sikeres tisztikát idézte: a 12—17 éves ! akcióját. Az 1919-ben alakult avatásakor örömmel fogai- I máztuk meg: a megyeszék- | zó pedagógiai feltételekhez alkalmazkodniuk kell a váltó- j iskolások 44,7 százaléka, a Vöröskereszt Társaságok Lióta helyen minden kicsiny számára van hely, kicsit távol a lakástól. A szakmunkástanulóknak pedig j gája több mint ötven év a 49,2 százaléka dohányzik. ! segít — a nemzeti társaságok , f ,h,eJyl.segek mel'etet válasz- I Hasonlóan elkeserítő képet I közreműködésével — az elemi legföljebb egy í falakkal es mas módón val- { kapunk> ha a fiatalok italo- | csapások, fegyveres konfliktutoztatni lehessen; az épülethelyzet azonban korántsem j nek szükség esetén szétezerel- ennyire kedvező másutt a me- j hetőnek kell lennie, hogy a gyében, és az országban sem. i szociológiai, demográfiai vi- Hazánk négyezer óvodája ! szonyoknak megfelelően más zásairól beszélünk. A feladat | itt nyilvánvaló: a vöröske sok miatt szenvedő, éhező és hajléktalanná vált emberek resztnek az eddigieknél töb- I millióin. Az 1923-as japán bet kell vállalni a felvilágo- j földrengés nemcsak azért ne adatainak földolgozása után j hova telepíthessék, kiderült: egy csoportban át- j ma még álomnak látszik, de lagosan — az előirányzott hu- : beszélni kell róla minden szonöttel szemben — több j adandó alkalommal. Erre az mint harminc kisláiíy és kis- I utóbbi esztendőkben több fiú tölti az idejét. Minden í párt- és állami intézkedés báI sító, meggyőző munkából. Az Mindez j okos szf, nem falra hányt borsó, és a hatása még nagyobb, negyedik óvodában a hely ki használása meghaladja a 120 százalékot, néhol még a 150 százalékot is. Természetesen ez a zsúfoltság számtalan gonddal jár, mindenütt másfélével. A XVIII. balatoni közegészség- ügyi napok ifjúság-egészségügyi szekciójában országos hírű szakemberek tárták föl vizsgálataik eredményét és a torítja a szakembereket; határozott tervezésre, merész gondolkodásra biztat az 1971- es ifjúsági törvény, az 1972- es párthatározat az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól, s erre szólította föl a felelősöket — és mindenkit, aki a célért tehet — a XI. kongresszus. Dr. Róna Borbála beszélt a tennivalókat. Dr. Róna Bor- középiskolásokról is. Fölidézte halat, az Országos Közegesz- egy 4300 középiskolásra ki- ségügyi Intézet gyermek- es I terjedő reprezentatív vizsgáit júsághigieniai osztályának j ^ fontosabb tapasztalatait, s ■ elemezte, vezetőjét a szakmában az if- j úságegészségügy anyjának j életében a nevezik — a gondosság és fe lelősség, amellyel' témáira föl mit jelent a diák túlterhelés. Mindenkit megdöbbentett, hogy az iskola befejezésekor milyen készül, egy féltő szülő nélkü j sok djdk szenvedett krónikus lözhetetlen erényei. Beszélgetésünkkor lelkemre kötötte: ne felejtsem el hangsúlyozni : az ő eredményei elsősorban osztályának sikerei. Dr. Róna Borbála gyakran »pörben áll« áz iskola-, az óvoda- és a bölcsődeépítőkkel, az eddigieknél használhatóbb típusterveket sürget. Hogy az épületeket hagyományosan vagy könnyűszerkezetes módszerrel húzzák föl, ebbe nem szól bele, azért viszont örökösen csatába indul, hogy ezek az épületek megfeleljenek az egészségügyi követelményeknek. Elég magasak-e belülről a termek, helyiségek, hol vannak az ablakok, milyen a hangszigetelés, megfelelő-e a falak hőtárolóképessége? — Mindmind igen fontos kérdés. A jövő iskolájának három ismérvét sorolta föl dr. Róna betegségben, amely nem kímélte sem az Idegrendszert, sem a légutakat, sem a sze- ! met. A vizsgálat több mint | négy esztendeje történt, azóta számos változás tanúi lehetünk. A feladat igen nehéz: az oktatás színvonalának, a diákok tudásának állandóan növekedni kell, ugyanakkor még jobban szem előtt kell tartani az egészségügyi követelményeket. Hogy a törekvés milyen eredményeket hozhat, arról mór a pedagógusok, pszichológusok, gyermekorvosok, higiénikus-orvosok, építészek eddigi együttes munkájából is ítélhetünk. Az ifjúság-egészségügyi szekcióban dr. Vidosfalvy Magdolna, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének főtitkárhelyettese, a vöröskereszt ifjúság-egészségügyi fel- j latba vessék, adatairól beszélt. Alig hittem 1 ha mindenki, aki tehet a fiatalokért, azt kötelességének is tekinti. Dr. Vidosfalvy Magdolna előadása előtt elmesélte: már harmadikos középiskolás volt a lánya, amikor megtudta, hogy a tanintézetben működik a vöröskereszt. Ezen a helyzeten természetesen változtatni kell, az egészségre nevelés, a higiéniai követelmények tudatosítása alaposabb szervezettséget kíván. Ugyanakkor a vöröskeresztnek meg kell találnia a helyét abban az átfogó nevelőmunkában, amelyet az iskolától, a szülőktől várnak. Számtalan feladatot diktál az életre nevelés. Nem hiába döntötték el, hogy 1974 szeptemberétől fokozatosan meg kell j kezdeni a tanulók fölkészítő- í sét a családi életre, s az ed- ; digieknél nagyobb teret kap i a szexuális nevelés is. (Egy i szomorú adat: 1955-ben a go- ! norrheás fertőzöttek közül a ' tizenéves fiúk aránya hat százalék, a lányoké pedig 11.8 százalék volt, még 1972-ben ez az arány a fiúknál 18.4 százalék, a lányoknál 38,‘3 százalék volt.) A közegészségügyi napok egyik legnagyobb erénye az őszinteség, a nyílt- szívűség volt, amelyből a rendezvénysorozat főreferátumának előadójaként dr. Bakács Tibor professzor, a Magyar Higiénikusok Társaságának elnöke is leckét adott. S ez lehetővé teszi, hogy az ott elhangzottakat a holnap felvezetés, mert 200 ezer halálos i áldozata volt és több millióan váltak hajléktalanná. Példás volt az összefogás is: a világ Vöröskereszt-szervezetei akkor első esetben gyógyították a katasztrófa okozta sebeket. A liga által az utóbbi években kiadott segéiyfelhívások közül 1970-ben rekord összegű pénz érkezett a világ minden tájáról. Forintban számolva 174 milliót tett ki a különböző küldemények értéke, amelyeket a perui, a törökországi, a kelet-pakisztáni, a romániai, a magyarországi, az indiai, a nepáli, a ceyloni és a marokkói árvíz, a Fülöp-szigeteki tájfun és az etiópjai kolera- járvány alkalmával nyújtottak a rászorulóknak. A Mautóbbi I gélyt adtak természetben, a üzenhet év alatt több mint 120 Tisza partiaknak, s ehhez még alkalommal mintegy 54 millió hozzá kell adnunk azt a 22 47 orforintnyi segélyt adott szágnak. Veszélyben, bajban segít a Vöröskereszt! — Az idei jelszó juttatja eszembe az 1972. július 15-i, tornádó jellegű vihart, amely megyénk nagyatádi járásában pusztított. Házakat. erdőt dúlt föl, kombájnokat emelt magasba a légörvény; 178 lakóház rongálódod, meg Nagyatádon, a Lábodi Állami Gazdaság nagybaráti kerületének központjában 19 épület vált lakhatatlanná. Tizenkét embert szállítottak a kórházba. Azonnali segítségre volt szükség, és két nappal később már megkezdődött a lakóépületek helyreállítása. A Vöröskereszt megyei vezetősége — »Kétszer ad, aki gyorsan ad!« — azonnal intézkemillió forintot, amelyből több mint kétmilliót lakóhelyi gyűjtéssel biztosítottak. A Vöröskereszt-világnap alkalom arra is, hogy megemlékezzenek a legkiválóbbakról, aktivistákról: tegnap Budapesten vette át kitüntetését Szűcs Júlia, a nagyatádi járási vöröskereszt-vezetőség tagja; az egészségügy kiváló dolgozója lett. Vöröskereszt-munkáért arany fokozattal tüntették ki dr. Kovács János somogyszili körzeti orvost, az országos vezetőség tagját. Holnap tartja megemlékezését a megyei szervezet vezetősége. A vöröskeresztes világnap jelentősegét Honfi Istvánná, megyei titkár méltatja, majd pedig kitüntetéseket adnak át. Vöröskeresztes munáett; az országos vezetőség 150' káért aranyjelvénnyel: dr. Regöczi Miklós zamárdi körzeti orvost, a helyi Vöröskereszt- vezetőség elnökét: Cipó Antal nét, Inkéi körzeti ápolónőt, vezetőségi tagot. Varga Bélá- nét, a marcali járási vezetőség tagját, dr. Cser Frigyest, a VBKM üzemi orvosát, a heezer forintot adott a kárt szenvedett lakosság pnegsegíté- sére. Vagy ki ne emlékezne az 1970. évi tiszai árvíz pusztítására? Szinte látom az összeomló házfalakat, az elkerülhetetlen pusztulást — és a menthető emberi életet. Szép pél- j lyi vezetőség elnökét tüntetik dáját mutatták a segítőkész- j ségnek megyénk lakosai is, ) akik a Vöröskereszt felhívása- 1 fokozatát kapják, ra 23 millió forint értékű se- | ki. Heten a kitüntetés ezüst, tizenegyen a kitüntetés bronz H. B. Segítséget a bajba jutcüaknak! A Magyar Vöröskereszt országos elnökségének felhívása »Veszélyben, bajban segít a , feladatuknak tekintik, hogy j diktatúra börtöneiben sfnyVöröskereszt!-< — A Vöröske- j segítsenek a bajba jutottak reszt-világnap idei jelszava e | nak, a katasztrófák áldozatai humanista mozgalom hagyó- [ nak. A jó akaratú mányos tevékenységére irá- I millióinak személyes közremű nyitja a figyelmet. Az emberiség életéből még nem tűntek el a fegyveres konfliktusok és nem szüntethetők meg a váratlan elemi csapások. Nem telik ,el hónap, hogy ne hallanánk kíméletlenül hömpölygő árvizekről, pusztító szélviharokról, emberi településeket romba döntő földrengésekről, terméketlenséget hozó szárazságról. Ezek a tragédiák emberi életeket követelnek, sebesüléseket okoznak, hajléktalanná tesznek ezreket és éhínséggel adatainak megállapításánál j sújtanak milliókat. A Vöröskereszt-szervezetek, szerte a Pintér Dezső i világon, megtisztelő és nemes I ködésével az emberség és a nemzetközi összefogás szép- j példáját adják. A Vöröskereszt-társaságok lődő hazafiaknak és hozzátartozóiknak, éhező afrikai csa- emberek [ ládoknak, a hondurasi hurrikán után járványveszélytől fenyegetett lakosságnak. Megsokszorozná t segítségünk erkölcsi értékét, 1 ha tagságunk, a falvak és a városok Szövetsége átlag 20 naponként lakossóga) személyes adomaA nagycenki Széchenyi-emlékmúzeum szerűen és haladóan gondol- 1 zeum kiállításán — több más kodó, okosan és korszerűen j dokumentum, emlék társasá- gazdálkodó Széchenyi is lép- j gában.) küld szét nemzetközi S. O. S. jeleket a világ 122 Vöröskereszt-szervezetéhez. S a határokat áthidaló szolidaritás éhséget csillapít, sebeket gyógyít, életeket ment, és bizakodóvá tesz reménytelennek látszó embereket. A Magyar Vöröskereszt — élvezve pártunk és kormányzatunk támogatását — rendszeresen bekapcsolódik a nemzetközi segélyakciókba. Az elmúlt két esztendőben 21 esetben —<• együttesen 25 millió forint értékben — juttatott el segélyt többek között a Bangladesben, Burmában, Szíriában pusztító árvíz áldozatainak, a ciprusi menekülteknek, a chilei fasiszta nyait is megküldhetnénk a szenvedőknek. Az idei világnap jelszavához kapcsolódva 5, 10, 20 és 50 forintos emlékbélyegek kibocsátásával lehetővé kívánjuk tenni, hogy humanista törekvéseinkkel egyetértő minden honfitársunk közvetlenül támogathassa a nemzetközi segélyakciókat. Bízunk abban, hogy a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak, kisiparosok és kiskereskedők, fiatalok és idősek az emljk- bélyegek megváltásával is kifejezik szolidaritásukat és segítőkészségüket a világ különböző részein bajba jutott embertársaink iránt. Széchenyi István íróasztala. A HELYREÁLLÍTOTT és! az 1815-ből származó kiállítási célokra kialakított j Ehlers által készített — nagycenki Széchenyi-kastély- ' pólyáiéból ban az új állandó kiállítás még nyílt meg. A sok tárgyi emlék és személyes vonatkozású tárgyi anyag segítségével idézi föl Széchenyi István alakját, történelmi szerepét, mai és közművelődési jelentőségét. A kastély földszintjén a család történetére vonatkozó anyagot helyezték el. Az apa, Széchenyi Ferenc (1754—1820) gazdag könyv-, kézirat-, metszet-, térkép-, érem- és ásványgyűjteményét 1802-ben a ma, alapította meg a Magyar | ked'üak s^cheÜyinek ^T“ ma- Nemzeti Múzeumot. toépített zongora, I rajta Rabéi kis tájképével. Az 1973. szeptember 21-én j 5. szobában a dénesfai, egykori Cziráky-kastély XIX. századi fekete empirbútorza- tát helyezték el. Igen érdekesek Széchenyi István közéleti szereplésének, 1848-as miniszterségének emlékei is. A kiállítás fölidézi elborulásának mozzanatait, majd a döblingi éveket és ten-nyomon beleütközött a feudális társadalmi korlátokba, s nem tudott azokon minden esetben felülkerekedni. De sokat tett nemcsak a termelési, hanem a szállítási, közlekedési és az értékesítési viszonyok fejlesztéséért is. így példamutató munkássága a vízi közlekedés és a vízépítészet- fejlesztéséért is. A Vaskapu szabályozása (1835), a Duna Gőzhajózási Társaság megalapítása (1829), az óbudai hajógyár munkájának megindítása nagyságának máig maradandó emléke. Ide sorolhatjuk az Al-Duna szabályozását is, ahol segítője, a reformkor nagyszerű vízmér- nöke, Vásárhelyi Pál volt. A szabályozás volt a »vér nélküli tartományszerzés«. (Így A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum dísztermében eredeti helyén áll egy rokokó díszkályha, amelyet a soproni Liszt Ferenc Múzeum őrzött meg számunkra. Az ajtók fölötti fa domborművek szintén a kastély eredeti darabjai, a tél és az ősz allegorikus ábrázolásai páratlan művészettörténeti értékek. Szép a terem közepén álló barokk asztal is. Megismerte ezenkívül a kiállítás Széchenyi István közlekedési koncepciójával, Nyugat- és Ke- let-Európa vasúti összeköttetésével Magyarországon keresztül. Érdekesek itt a kiállított modellek, és Barabás Miklós festményének, A Lánchíd alapkőletételének nagyméretű másolata. (A Pestet Egy verses kötet margójára Tavaszt-kiáltó A Halott' vízimalom, a Rá- j dánt és a múlt élő árnyait ba-parti elégia és. a Világító 1 faggatja a költő. Ez is egykapanyél után negyedik ver .................— — ~ s es kötete jelent meg a na fajta kötődés. Erős szál, táp- , , , - . láló köldökzsinór-csatorna, polcban Káldi Jánosnak, Ta- j Szent elődök, őrhelyek, iro- vaszt-kiáltó címmel. Csendes, j dalmi, élmények tűzzé lob- halk szavú könyv ez is, 1 ‘ akárcsak az előző három. A csend azonban telítve van forrósággal. Érzelmi költészet! A kötődés, az eredet sze- retetének és becsülésének líbanó parazsai. Pabló Neruda és Csokonai, Illyés és Gagarin, Veres Péter és Bartók ihlette — személyével, tettével, művével — versre Káldi Jánost. Az »Azt szeretem« rája. Sokszálú, _ egyneműségé- rész viszont környezetéről, ben is sokszínű. El nem sza- j személyéhez legközelebb álló kítható kötések ezek. Vegyük hozzátartozóiról, és magáról nevezte Széchenyi a nagy j Budával összekötő Lánchíd is munkával nyert mezőgazda- j Széchenyi' István kezdemé- sági területeket. Ugyanilyen j nyezése; 1832-ben az ő szor- nagy munka volt a/Tiszavöl-| galmazására alakult meg a gyi Társulat megszervezése I Budapesti HidegyJet — az homorú haláláTis. Átemeled j <1846> a Tisza-szabályozás j építés megkezdésere és anyakiállítás érdekessége a cenki . megkezdése. Széchenyi-kastélyból szármázó 19. századi színezett met- \ szetsorozat, amely az egykori Sokat tett Széchenyi a balatoni hajózás föllendítéséért is. Nemcsak a gőzhajózás SrJUd°™Í7noak ; Pesttel ábrázolja. Megismer- j meghonosítása szerepelt tér vei között, hanem a sportviLáthat)uk a gyűjtemény katalógusait, a Nemzeti Múzeum Pollack Mihály által tervezett múlt századi éremszekrényeit és Széchenyi Ferenc XVIII. századi asztalát. Szépek az Itt elhelyezett órák is. Megismerkedhetünk Széchenyi István gyermek- és ifjúkorával ; érdekes a nemesi és a nőiruha bemutató, valamint [ gyár lótenyésztés érdekében i kifejtett munkásságával is. ; A múlt században a nagycenki birtok sok tekintetben példamutató volt a magyar mezőgazdaságban. Széchenyi és társai (hunkányi János, Hajni János) újszerű technológiákat és ezzel magasabb szintű árutermelést valósítottak meg néhány év alatt. A toriázás elterjesztése, a partvédelem kimunkálása, a halszaporítás mesteréges meggi támogatására.) A múzeummal szemben van a Széchenyi Múzeumvasút végállomása. Egy kilométeres, kellemes sétával érhető el a család klasszicista stílusban épített sírkápolnája. ,Az Ybí Miklós által 1864-ben tervezett templom előtt Stróbl oldása, az üdülés korszerűsí- j Alajos Széchenyi-szobra áll. tése is. E munkájának állít emléket az első híres balatoni gőzhajó, a Kisfaludy modellje mellett a Széchenyi gőzös kicsinyített mása. (Ezeket néhány évvel ezelőtt megismerhette megyénk népe is, állítás bemutatja, hogy az ész- i a siófoki Beszédes József Mú- ] AZ ISKOLAI kirándulásoknak egyik fő célja lehet — Sopron, Kőszeg, Pannonhalma és Győr múzeumai, műemlékei mellett — a nagycenki látnivalók beiktatása is. Draveczky Balázs sorra mindet! »Fúdd el, jó szél, fúdd eb — ezt a címet adta gyűjteI vall. Családi líra. E kiveszőfélben levő költészet néhány szép darabja. Emlékművek a ménye első negyedének a köl- legkedvesebbeknek (Szalai tő, utalva arra, hogy a nép- j nagymama, Apám holdfény- dalok tisztaságát, egyszerűsé- I ben, Joli-vers, Judit.) A nem- gét nagyra becsüli. S ez prog- j rég elhunyt Várkonyi Nán- ram is hála. Népdalpuritán- | dór jogosan irta: »Káldi költői ságú verseiben átlátszóan ! nyelve keresetlen, erőltetés tiszta igazságok lelhetők fel. j nélküli, mindig új, sohasem Szép vallomás-is: »Kis ha- j használt, átvehetetíen, csak zám, ibolyalevelem, / bibliám, j az övé; ha utána mondanék, szülő rög, szerelem / intésed, j plágium lenne. Ügy tud nézni nyírfácskám, ügyelem.« Egye- j dolgokra, mint aki először nes az út a felismerésig: látja őket.« Nem naivitás ez, »jVem magadé vagy j a ha- | hanem valami egészen más: mindennek záé, az emberiségé. szélesedő ívek, mint a gon kus katedrálisok ajtaja fölöt Egyre J tiszta harmónia, örülni tudás. Versei közül nem egyet laszet! Szélesedésében azonban ott van a kezdet. A verssé forró emlékek ti hajlatok. Szélesedő költé- í púnk közölt először, így az "Évek, utak« ciklusban található Berényi vasárnapot is. E »fejezetben« egyébként a gyakran embermeleg élmé- i távolban is hona gondjaival nyele: Jáki gerencsérek, A ! foglalkozó költő »fogott meg« virágok asszonyai, Egy virág- j leginkább: »Megtép a szél, zó cseresznyefához. Máskor ! mintha haragudna rám, és én egy-egy tragikus töltésű új- ! motyogom, motyogom, ezt sághír, hallomástöredék indítja írásra (Sirató). Az »Era- j lékfal« című ciklusban a haj- i a szót: i hazám.' Hűsége, humanizmusa példa. L. L.
