Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-01 / 101. szám

Munkások Negyedszer lett élüzeni a VBKM Kaposvári Gyára Nőit a korszerű termékek aránya Meglepő a csend a műhe­lyekben. Nincs a megszokott gépzaj, nem kell a másik fü­léhez hajolni, ha mondani akarok valamit. Kévésén is dolgoznak, nagyrészt nők. Forgatható székeken ülnek a hossza asztalok mellett, ke­zükben kisebb-nagyobb csa- varhúzóvai. Christ Miklós fejlesztési osztályvezető szinte mente­getőzve mondja, hogy egye­dül az öntödében van három műszak, s délután a szerei­dében is már kevesebben dol­goznak. Akiket az asztalok mellett látunk-, túlóráznak. A Villamos Berendezések és Készülék Művek Kaposvári Gyára — a múlt évben elért termelési eredményei alap­ján — elnyerte az élüzem cí­met. A »müvek« — csak így említik a gyár dolgozói a tíz gyáregységgel dolgozó VBKM- et — pedig Kiváló vállalat lett. — K—102! — Szinte varázs­szó ez a gyárban, és Horváth Attila igazgató jópárszor em­líti. Később, lent a műhe­lyekben több gépet is mutat­nak, mind az említett készü­lék gyártásához kell. s az üzem legmodernebb berende­zései köze tartoznak. Nyolcszázezer forint nem sok, különösen nem a gyár 1975. évi 550 millió forintos tervéhez hasonlítva. Ami miatt meg kell említeni: évek óta törekednek már a kaposvá­riak a profiltisztaságra. Je­lenleg mintegy 2400 féle ter­mékük van. Pár évvel ezelőtt az új termékek aránya 5—6 százalék volt, most több mint 10. Ez utóbbiak közé tartozik a K—102 is, amelyből ebben az évben Kaposvárról 800 ezer forint értékben exportálnak. Ugyancsak hosszú munka eredményeként fejlesztették ki az MTS szakaszoló kapcsolót. Amíg a sorozatgyártást meg­kezdték, 5 millió forintot for- aítotrak az előkészítésre. A terméknek szélesebb a fel­használási lehetősége, s keve­sebb anyag kell a gyártásnál. A termékösszetételt a piac igényei alapján változtatták. Elsősorban a kiemelt és a népgazdaság .szempontjából meghatározó jelentőségű be­Kezet bütykössé, körmöt tö­redezetté nyomorító, s mégis nagyszerű munka! Gyerekkent a mezon ismerkedtem vele. Nem is akármilyen időben, nem is akárhol. A nyár legmelegebb hevén, a csúcsokig nyújtózni akaró szövetkezet keneszeteben. Sza­badföldi kerteszet volt, a kö­zeli folyóból öntöztek, öntöz­tük, mi, tizenéves srácok. Fe­ri, a kertész csendes ember, nem hajszolt bennünket. Amit meg kellett csinálni, úgyis megcsináltuk. Akkor meg nehéz vascsö­vekben jött föl a folyóról a viz. Ezeket kettelt a mar ned­vessé vált palántasorok közül a még száraz területre atci- pelni, körülbelül ketóránként. Vittük is, térdig dagasztva a sarat, mégis mintha tojáson lépdelnénk: a palantak épsé­gét óva. En voltam a legfrissebb munkaerő, a többiek már egy hét óta ott dolgozlak. Köze­pet! fogtam a csöveket. OH, ahol egy kallantyúval reggel összekapcsoltuk őket. Délután lett, mire megértettem: én végzem a munka nehezét. Kö­zépen ugyanis meggyűlt az iszap a csövekben. A két vé­ge — ahol a másik két gye­rek fogta — csaknem súlyta­lan volt. »Csakhogy rájöttél« — mondták, amikor a szemük­re vetettem álnokságukat Ne­vettek. »Megfizetted a tanuló­pénzt;« éfleg. Később még sokszor. Valahányszor új munkába fogtam. A fate Ütőn is, ahol a nagyapám »szolgált',« rönköző- ként, azután a süvöltözö gat- ternál, majd korosán a nagy­kapunál, mozdonyos szerelvé- t^ytknek adva utat. Milyen nehezen telik meg a vagon ap­rójával. még ha szállítószalag könnyíti is a munkát! Milyen alattomos az ing alá szállon­gó fürészpor; hogy szúr. ve­gyülve az izzadság csöppek­ruházások szükségleteit veszik figyelembe. Csak ezután ter­melnek exportra. A megkü­lönböztetés már csak azért is fontos, mert lényegesen na­gyobb igény van a piacon, mint amekkora a gyár kapa­citása. A huszonnégy féle ter- mékcsopcrt között olyan is van, amelyiket egyedül itt, a VBKM Kaposvári Gyárában csinálnak Magyarországon: a vüiamosbiztosítókat. Értékesítési tervük arra készteti a kaposváriakat, hogy a belföldi piac igényeinek föl­mérése után keressék az ex­portlehetőségeket is. — Tulajdonképpen a múlt évben váltak ismertté a ka­posvári gyár termékei az or­szágban és külföldön egy­aránt — mondja Tóth Lajos párttitkár. Kevesen tudják, hol van Abu Dhabi. Ebben az évben 764 ezer dollar értékben szál­lítanak Kaposvárról oda villa­mosipari berendezéseket, s ez a piac — egyelőre úgy tűnik — a következő években is jó fel­vevő lesz. Így az exportter­vekben Abu Dhabi apró sejksége az -adu« szerepét kapta. A kaposvári gyár ebben az évben összesen 2 millió dollár értékben szállít külföldre. Partnerei között van a világhí­rű Siemens-cég, de exportálnak Finnországba, Olaszországba és Brazíliába is. Horváth Attila hangsúlyoz­za: azok az eredmények, ame­lyek alapján elnyerték a Ki­váló üzem címet (most már negyedszer!), nem ugrásszerű változást jelentenek a gyár te­vékenységében. Több év mun­kája érett be, s ennek megértetéséhez visszamennek egészen 1967-ig. A múlt év adatait pedig részle­tesen is ismertetik: a bá­zishoz viszonyítva az értéke­sítési tervüket 14.7 százalék­kal teljesítették túl. 1973-hoz viszonyítva 81 millió forinttal termeltek többet tavaly, miköz­ben a létszám másfél száza­lékkal csökkent. A gyár nye­resége 86 millió forintra emel­kedett. — Eredményeink alapján a VBKM tíz gyára között az ötö­kéit Hogyan pendül tehetetle­nül a vasgombú villa, ha fur­csa alakzattá állnak össze a fakockák! Tenyérkeményitő munka ez is. A kedves, puha fenyőket Szereltem. Meg­adó lányokként engedelmes­kedtek a beléjük kapaszkodó vasnak. A többi rönk durva, faragatlan fickó, dübörögve, mindent elsöpörve rohan­na le a vagon széléhez rakott lejtőn. (Azaz: a vastag deszkán.) A kapicska — he­gyes, görbe végű szerszám — alig bír vele. Csak káliszap­pan hozza le rólad a kátrányt, mely a munkanap alatt a bu- rodue ivódott, ha «feaetezHl«. Mert a presszó itt a munka­hely. S a feketézes azt jelenti: kátrányos javai dolgozni. Nem gondoltam, hogy verej­téket terem a szellemi munka is. Pedig terem. A pedagógus munkája — mint előbb hit­tem — nemcsak abból all, hogy -leadja« az anyagot. Vagy izámonkéri a diuktol az előző urán tanultakat. Nem! Örökös gyiirközés ez. Ahogy É-iszifusz laszigalhatta centi­méterekkel följebb a meredek hegybe a követ. Ugye milyen könnyű kimondani ezt az egy­szerű szót: -az«? Meddig tart? S emeddig! De kiolvastatni két jelet, az -a«-t és a —z«-t együtt — ez mar feladat. Feladat. Nagybe­tűvel! Ott izzad a kis legény a pádon fekvő abácés-könyv /öles görnyedve. És mondaná, de nagyon mondaná! Külön- külön megy is. Árván az ,-a«. Egyedül a -z«. De együtt han­goztatni a kettőt, ez óriási fel­adat! Sokszor csak napok múlva sikerül. Akkor aztán kipattan együtt a két hang. Verejtékes sikerként tanító­nak, gyereknek egyaránt. Munka. Hány és hány arcod van még! És már tudom. A legszebb szavak egyike a *munkasiker«. Lesko László dikek vagyunk, s a megyében — az iparágon belül — az el­sők! Lent az egyik csarnokban egy lengyel gépet szerelnek. Termelékenysége igen nagy, a berendezési 1 millió forintért vásárolták a kaposváriak. Az automata géppel évente 30 ember munkáját takarítják meg, s lényegesen kevesebb rézhulladék keletkezik. Ezzel el is jutottunk a gyár egyik nagy feladatához: az anyagtakarékossághoz. A VBKM-ben sok drága alap­anyagot használnak fel. elég csak az ezüstöt és a rezet em­mait nézzük, elégedettek lehe­tünk a megye munkavédelmi helyzetével. Hiszen az ezer dol­gozóra jutó üzemi balesetek száma nálunk csak fele az or­szágos átlagnak, alig 21. Mé­gis hiba volna megelégedni az utóbbi tíz év eredményeivel, hiszen a számok még mindig riasztóak. Tavaly például há­romezernél több munkás szen­vedett üzemi balesetet, és csak­nem százezer munkanap esett ki a termelésből. A máshol túlzásnak nevez­hető maximalizmus szükséges követelmény az SZMT munka~ védelmi bizottságának tevé­kenységben, hiszen itt a jelen­tések számai mögött emberi tragédiák állnak. Egy ember 17—18 éves ko­rára válhat szakmunkássá, ugyanakikor á rossz munkakö­rülmények öt—tíz év alatt is tönkretehetnek valakit. Az SZMT munkavédelmi bizottsá­gának vezetője, Suhajda János szerint a gazdasági vezetők közül sok még nem érzi a munkásoik egészségének védel­mében rá háruló felelősséget. Az SZMT elnökségének leg­utóbbi üiésén elhangzottakból például kitűnik, hogy az üzemi szervek megállapítása szerint műszaki hibából alig történik baleset. A KPVDSZ területén például — az ismert rossz kö­rülmények ellenére — a jelen­tések egyetlen ilyen baleseti okot sem állapítottak meg. A munkavédelmi bizottság ta­pasztalatai egyhén szólva kér­désessé teszi« e jelentések igazságát. Valójában jóval töob a műszaki okból bekövetkezett baleset. A vizsgalatot végzők vélt vállalati érdekből nem mindig tárjak föl a baleset va­lódi okait. Ezért van, hogy az esetek többségében még ma is a sérültei teszik meg bűnbak~ nak. Ha ugyanis műszaki hiá­nyosság oKozta a balesetet, ab­ból az következik, hogy valaki mulasztott... Az ösztönzési rendszer is in' kább a hibák eltusolására, mint a valódi okok feltárására ösz­tönöz. Egyetlen vállalat veze­tői sem hajlandók például ki­váló címüket kockára lenni egy üzemi baleset miatt. Sajnos, néha a dolgozónak is jobban »megéri« magára vál­lalni a gondatlanságot, mint kártérítést követelni... Ez per­sze azért van így, mert leg­többjük tájékozatlan az üzemi balesetek kártérítésével kap­csolatban. Sok helyen például »úgy tudják«: a vállalat csak akkor tartozik kártérítéssel, ha vétkes a balesetben. Ez nem így van. ; litert?. Elkészült a takarékos- ' sági terv, s úgy számolnak, hogy 1975-ben hat és fél mil­lió forintot spórolnak meg energiában és anyagban. Sokat vállaltak ennek telje­sítéséért a szocialista munka- versenyben részt vevő brigá­dok. (Hatvanhat, csaknem 600 tággá? versenyez a címért.) A Hámán Kató brigád a bizto­sítószereidében 1 millió 600 ezer forinttal teljesítette túl a tervét: — Januárban — mondja az igazgató — megkezdtük a DH munkamódszer bevezetésének előkészítését. Meggyőződé­sünk szerint ez hosszú folya­mat lesz, de inkább idői adunk a nagyon alapos és átgondolt előkészítésre. A DH-t nem te­kintjük kampánynak. Mészáros Attila vek maguk sem törekednek ar­ra, hogy a dolgozók megismer­jék ezzel kapcsoltos jogaikat. A megvizsgált üzemek közül 43-ban a szakszervezeti bi­zottság egyetlen esetben sem lépett föl a dolgozók nevében, Az ok itt is a hibás szemlélet­ben van: »ha véleményt mon­dok más munkájáról, ő is vé­leményt mond az enyémről". \z üzemek többségében az újítási feladattervekbe ma már beépítik a munkavédelmi fel­adatokat. Évenkénti külön biz­tonságtechnikai pályázatokat azonban a megyei tanács szak- igazgatási szervei a megyei ta­nács elnökének utasítása elle­nére sem írtak ki. Felügyeleti vizsgálataik során nem értékel­ték az üzemek ezzel kapcsola­tos munkáját. Az osztályok — az ipari és ÉKV-osztály kivé­telével — munkavédelmi be­számoltatási kötelezettségeik- nem tettek eleget. A munkavédelmi bizottság jelentése persze nemcsak a mulasztások és gondok felso­rolását tartalmazza, hanem a tett intézkedéseket is. így pél­dául hetvenöt munkahelyen — melyek a dolgozók egészsé­gét és testi épségét veszélyez­tetik — csak azzal a föltétel­lel engedték meg a munka folytatását, ha rövid határidőn belül változtatnak a munka- körülményeken. Példa erre a bútoripari vállalat és a szik- vízipari vállalat. E két helyen biztatóak az intézkedés nyo­mán eddig történt változtatá­sok. A balesetek kivizsgálásában elkövetett mulasztásokért öt- ven emberi vontak felelősség­re, minlegiT 200 esetben pedig az üzemeket figyelmeztették, hogy pótolják korábbi mulasz­tásaikat, és javítsák balesetvé­delmi munkájukat. A munkavédelem gyorsabb ütemű fejlődésének nemcsak a hibás szemlélet és a sok mu­lasztás az akadálya, hanem az is, hogy a technika fejlődésével új egészségkárosító hatások je­lentkeznek. Ilyen például a vibráció. Ez utóbbira találha­tunk intő példát a Somogyi Er­dő- es Fafeldolgozó Gazdaság­iján. A vizsgálatok szerint 231 dolgozóból 220 csak 1—3 órát dolgozhat, és munkája során 59 dolgozó hallása károsodott. A felsorolt hibák ellenére is jelentős a fejlődés a megyé­ben. Az előrelépés főbb felté­telei a folyamatos ellenőrzés, a dolgozók munkavédelmi és munkajogi felvilágosítása is az ösztönzési rendszer módosí­tása. A tét: a dolgozók egész­sége, testi epsege, elete. B. F. Á munka arcai Az egyik legkorszerűbb temek: a K—102. 100 ezer kiesett munkanap „Szépítés” — vélt üzemi érdekből Ha csak a statisztikák sízá- Az üzemi szakszervezeti szer-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom