Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-01 / 101. szám
Munkások Negyedszer lett élüzeni a VBKM Kaposvári Gyára Nőit a korszerű termékek aránya Meglepő a csend a műhelyekben. Nincs a megszokott gépzaj, nem kell a másik füléhez hajolni, ha mondani akarok valamit. Kévésén is dolgoznak, nagyrészt nők. Forgatható székeken ülnek a hossza asztalok mellett, kezükben kisebb-nagyobb csa- varhúzóvai. Christ Miklós fejlesztési osztályvezető szinte mentegetőzve mondja, hogy egyedül az öntödében van három műszak, s délután a szereidében is már kevesebben dolgoznak. Akiket az asztalok mellett látunk-, túlóráznak. A Villamos Berendezések és Készülék Művek Kaposvári Gyára — a múlt évben elért termelési eredményei alapján — elnyerte az élüzem címet. A »müvek« — csak így említik a gyár dolgozói a tíz gyáregységgel dolgozó VBKM- et — pedig Kiváló vállalat lett. — K—102! — Szinte varázsszó ez a gyárban, és Horváth Attila igazgató jópárszor említi. Később, lent a műhelyekben több gépet is mutatnak, mind az említett készülék gyártásához kell. s az üzem legmodernebb berendezései köze tartoznak. Nyolcszázezer forint nem sok, különösen nem a gyár 1975. évi 550 millió forintos tervéhez hasonlítva. Ami miatt meg kell említeni: évek óta törekednek már a kaposváriak a profiltisztaságra. Jelenleg mintegy 2400 féle termékük van. Pár évvel ezelőtt az új termékek aránya 5—6 százalék volt, most több mint 10. Ez utóbbiak közé tartozik a K—102 is, amelyből ebben az évben Kaposvárról 800 ezer forint értékben exportálnak. Ugyancsak hosszú munka eredményeként fejlesztették ki az MTS szakaszoló kapcsolót. Amíg a sorozatgyártást megkezdték, 5 millió forintot for- aítotrak az előkészítésre. A terméknek szélesebb a felhasználási lehetősége, s kevesebb anyag kell a gyártásnál. A termékösszetételt a piac igényei alapján változtatták. Elsősorban a kiemelt és a népgazdaság .szempontjából meghatározó jelentőségű beKezet bütykössé, körmöt töredezetté nyomorító, s mégis nagyszerű munka! Gyerekkent a mezon ismerkedtem vele. Nem is akármilyen időben, nem is akárhol. A nyár legmelegebb hevén, a csúcsokig nyújtózni akaró szövetkezet keneszeteben. Szabadföldi kerteszet volt, a közeli folyóból öntöztek, öntöztük, mi, tizenéves srácok. Feri, a kertész csendes ember, nem hajszolt bennünket. Amit meg kellett csinálni, úgyis megcsináltuk. Akkor meg nehéz vascsövekben jött föl a folyóról a viz. Ezeket kettelt a mar nedvessé vált palántasorok közül a még száraz területre atci- pelni, körülbelül ketóránként. Vittük is, térdig dagasztva a sarat, mégis mintha tojáson lépdelnénk: a palantak épségét óva. En voltam a legfrissebb munkaerő, a többiek már egy hét óta ott dolgozlak. Közepet! fogtam a csöveket. OH, ahol egy kallantyúval reggel összekapcsoltuk őket. Délután lett, mire megértettem: én végzem a munka nehezét. Középen ugyanis meggyűlt az iszap a csövekben. A két vége — ahol a másik két gyerek fogta — csaknem súlytalan volt. »Csakhogy rájöttél« — mondták, amikor a szemükre vetettem álnokságukat Nevettek. »Megfizetted a tanulópénzt;« éfleg. Később még sokszor. Valahányszor új munkába fogtam. A fate Ütőn is, ahol a nagyapám »szolgált',« rönköző- ként, azután a süvöltözö gat- ternál, majd korosán a nagykapunál, mozdonyos szerelvé- t^ytknek adva utat. Milyen nehezen telik meg a vagon aprójával. még ha szállítószalag könnyíti is a munkát! Milyen alattomos az ing alá szállongó fürészpor; hogy szúr. vegyülve az izzadság csöppekruházások szükségleteit veszik figyelembe. Csak ezután termelnek exportra. A megkülönböztetés már csak azért is fontos, mert lényegesen nagyobb igény van a piacon, mint amekkora a gyár kapacitása. A huszonnégy féle ter- mékcsopcrt között olyan is van, amelyiket egyedül itt, a VBKM Kaposvári Gyárában csinálnak Magyarországon: a vüiamosbiztosítókat. Értékesítési tervük arra készteti a kaposváriakat, hogy a belföldi piac igényeinek fölmérése után keressék az exportlehetőségeket is. — Tulajdonképpen a múlt évben váltak ismertté a kaposvári gyár termékei az országban és külföldön egyaránt — mondja Tóth Lajos párttitkár. Kevesen tudják, hol van Abu Dhabi. Ebben az évben 764 ezer dollar értékben szállítanak Kaposvárról oda villamosipari berendezéseket, s ez a piac — egyelőre úgy tűnik — a következő években is jó felvevő lesz. Így az exporttervekben Abu Dhabi apró sejksége az -adu« szerepét kapta. A kaposvári gyár ebben az évben összesen 2 millió dollár értékben szállít külföldre. Partnerei között van a világhírű Siemens-cég, de exportálnak Finnországba, Olaszországba és Brazíliába is. Horváth Attila hangsúlyozza: azok az eredmények, amelyek alapján elnyerték a Kiváló üzem címet (most már negyedszer!), nem ugrásszerű változást jelentenek a gyár tevékenységében. Több év munkája érett be, s ennek megértetéséhez visszamennek egészen 1967-ig. A múlt év adatait pedig részletesen is ismertetik: a bázishoz viszonyítva az értékesítési tervüket 14.7 százalékkal teljesítették túl. 1973-hoz viszonyítva 81 millió forinttal termeltek többet tavaly, miközben a létszám másfél százalékkal csökkent. A gyár nyeresége 86 millió forintra emelkedett. — Eredményeink alapján a VBKM tíz gyára között az ötökéit Hogyan pendül tehetetlenül a vasgombú villa, ha furcsa alakzattá állnak össze a fakockák! Tenyérkeményitő munka ez is. A kedves, puha fenyőket Szereltem. Megadó lányokként engedelmeskedtek a beléjük kapaszkodó vasnak. A többi rönk durva, faragatlan fickó, dübörögve, mindent elsöpörve rohanna le a vagon széléhez rakott lejtőn. (Azaz: a vastag deszkán.) A kapicska — hegyes, görbe végű szerszám — alig bír vele. Csak káliszappan hozza le rólad a kátrányt, mely a munkanap alatt a bu- rodue ivódott, ha «feaetezHl«. Mert a presszó itt a munkahely. S a feketézes azt jelenti: kátrányos javai dolgozni. Nem gondoltam, hogy verejtéket terem a szellemi munka is. Pedig terem. A pedagógus munkája — mint előbb hittem — nemcsak abból all, hogy -leadja« az anyagot. Vagy izámonkéri a diuktol az előző urán tanultakat. Nem! Örökös gyiirközés ez. Ahogy É-iszifusz laszigalhatta centiméterekkel följebb a meredek hegybe a követ. Ugye milyen könnyű kimondani ezt az egyszerű szót: -az«? Meddig tart? S emeddig! De kiolvastatni két jelet, az -a«-t és a —z«-t együtt — ez mar feladat. Feladat. Nagybetűvel! Ott izzad a kis legény a pádon fekvő abácés-könyv /öles görnyedve. És mondaná, de nagyon mondaná! Külön- külön megy is. Árván az ,-a«. Egyedül a -z«. De együtt hangoztatni a kettőt, ez óriási feladat! Sokszor csak napok múlva sikerül. Akkor aztán kipattan együtt a két hang. Verejtékes sikerként tanítónak, gyereknek egyaránt. Munka. Hány és hány arcod van még! És már tudom. A legszebb szavak egyike a *munkasiker«. Lesko László dikek vagyunk, s a megyében — az iparágon belül — az elsők! Lent az egyik csarnokban egy lengyel gépet szerelnek. Termelékenysége igen nagy, a berendezési 1 millió forintért vásárolták a kaposváriak. Az automata géppel évente 30 ember munkáját takarítják meg, s lényegesen kevesebb rézhulladék keletkezik. Ezzel el is jutottunk a gyár egyik nagy feladatához: az anyagtakarékossághoz. A VBKM-ben sok drága alapanyagot használnak fel. elég csak az ezüstöt és a rezet emmait nézzük, elégedettek lehetünk a megye munkavédelmi helyzetével. Hiszen az ezer dolgozóra jutó üzemi balesetek száma nálunk csak fele az országos átlagnak, alig 21. Mégis hiba volna megelégedni az utóbbi tíz év eredményeivel, hiszen a számok még mindig riasztóak. Tavaly például háromezernél több munkás szenvedett üzemi balesetet, és csaknem százezer munkanap esett ki a termelésből. A máshol túlzásnak nevezhető maximalizmus szükséges követelmény az SZMT munka~ védelmi bizottságának tevékenységben, hiszen itt a jelentések számai mögött emberi tragédiák állnak. Egy ember 17—18 éves korára válhat szakmunkássá, ugyanakikor á rossz munkakörülmények öt—tíz év alatt is tönkretehetnek valakit. Az SZMT munkavédelmi bizottságának vezetője, Suhajda János szerint a gazdasági vezetők közül sok még nem érzi a munkásoik egészségének védelmében rá háruló felelősséget. Az SZMT elnökségének legutóbbi üiésén elhangzottakból például kitűnik, hogy az üzemi szervek megállapítása szerint műszaki hibából alig történik baleset. A KPVDSZ területén például — az ismert rossz körülmények ellenére — a jelentések egyetlen ilyen baleseti okot sem állapítottak meg. A munkavédelmi bizottság tapasztalatai egyhén szólva kérdésessé teszi« e jelentések igazságát. Valójában jóval töob a műszaki okból bekövetkezett baleset. A vizsgalatot végzők vélt vállalati érdekből nem mindig tárjak föl a baleset valódi okait. Ezért van, hogy az esetek többségében még ma is a sérültei teszik meg bűnbak~ nak. Ha ugyanis műszaki hiányosság oKozta a balesetet, abból az következik, hogy valaki mulasztott... Az ösztönzési rendszer is in' kább a hibák eltusolására, mint a valódi okok feltárására ösztönöz. Egyetlen vállalat vezetői sem hajlandók például kiváló címüket kockára lenni egy üzemi baleset miatt. Sajnos, néha a dolgozónak is jobban »megéri« magára vállalni a gondatlanságot, mint kártérítést követelni... Ez persze azért van így, mert legtöbbjük tájékozatlan az üzemi balesetek kártérítésével kapcsolatban. Sok helyen például »úgy tudják«: a vállalat csak akkor tartozik kártérítéssel, ha vétkes a balesetben. Ez nem így van. ; litert?. Elkészült a takarékos- ' sági terv, s úgy számolnak, hogy 1975-ben hat és fél millió forintot spórolnak meg energiában és anyagban. Sokat vállaltak ennek teljesítéséért a szocialista munka- versenyben részt vevő brigádok. (Hatvanhat, csaknem 600 tággá? versenyez a címért.) A Hámán Kató brigád a biztosítószereidében 1 millió 600 ezer forinttal teljesítette túl a tervét: — Januárban — mondja az igazgató — megkezdtük a DH munkamódszer bevezetésének előkészítését. Meggyőződésünk szerint ez hosszú folyamat lesz, de inkább idői adunk a nagyon alapos és átgondolt előkészítésre. A DH-t nem tekintjük kampánynak. Mészáros Attila vek maguk sem törekednek arra, hogy a dolgozók megismerjék ezzel kapcsoltos jogaikat. A megvizsgált üzemek közül 43-ban a szakszervezeti bizottság egyetlen esetben sem lépett föl a dolgozók nevében, Az ok itt is a hibás szemléletben van: »ha véleményt mondok más munkájáról, ő is véleményt mond az enyémről". \z üzemek többségében az újítási feladattervekbe ma már beépítik a munkavédelmi feladatokat. Évenkénti külön biztonságtechnikai pályázatokat azonban a megyei tanács szak- igazgatási szervei a megyei tanács elnökének utasítása ellenére sem írtak ki. Felügyeleti vizsgálataik során nem értékelték az üzemek ezzel kapcsolatos munkáját. Az osztályok — az ipari és ÉKV-osztály kivételével — munkavédelmi beszámoltatási kötelezettségeik- nem tettek eleget. A munkavédelmi bizottság jelentése persze nemcsak a mulasztások és gondok felsorolását tartalmazza, hanem a tett intézkedéseket is. így például hetvenöt munkahelyen — melyek a dolgozók egészségét és testi épségét veszélyeztetik — csak azzal a föltétellel engedték meg a munka folytatását, ha rövid határidőn belül változtatnak a munka- körülményeken. Példa erre a bútoripari vállalat és a szik- vízipari vállalat. E két helyen biztatóak az intézkedés nyomán eddig történt változtatások. A balesetek kivizsgálásában elkövetett mulasztásokért öt- ven emberi vontak felelősségre, minlegiT 200 esetben pedig az üzemeket figyelmeztették, hogy pótolják korábbi mulasztásaikat, és javítsák balesetvédelmi munkájukat. A munkavédelem gyorsabb ütemű fejlődésének nemcsak a hibás szemlélet és a sok mulasztás az akadálya, hanem az is, hogy a technika fejlődésével új egészségkárosító hatások jelentkeznek. Ilyen például a vibráció. Ez utóbbira találhatunk intő példát a Somogyi Erdő- es Fafeldolgozó Gazdaságiján. A vizsgálatok szerint 231 dolgozóból 220 csak 1—3 órát dolgozhat, és munkája során 59 dolgozó hallása károsodott. A felsorolt hibák ellenére is jelentős a fejlődés a megyében. Az előrelépés főbb feltételei a folyamatos ellenőrzés, a dolgozók munkavédelmi és munkajogi felvilágosítása is az ösztönzési rendszer módosítása. A tét: a dolgozók egészsége, testi epsege, elete. B. F. Á munka arcai Az egyik legkorszerűbb temek: a K—102. 100 ezer kiesett munkanap „Szépítés” — vélt üzemi érdekből Ha csak a statisztikák sízá- Az üzemi szakszervezeti szer-