Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

£1 K O.'. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESDLJETEK! Ára: 80 fillér Somogyi néplap MSZ M P SOMOGY M E GYEI B IZOTTS ÁGÁNAK LAPJA Fonyódi paprikaszüret ».****—■■*»«* ...... ~ « ms*, XXXI. évfolyam 126. szám 1975. május 31., szombat A határ beszél Választási nagygyűlés Szegeden Közeledik a határszemlck Időszaka. Ebben az évben több tényező is arra figyel­mezteti a szakembereket, a mezőgazdasági üzemek veze­tőit. hogy necsak szokásos ru­tinmunka legyen ez a szemle, hanem feladatokat meghatá­rozó, elemző értékelés. A határ beszél. Tiszta, egy­értelmű tükörképet mutat mindarról a feladatról, me­lyet eddig elvégeztek, ugyan­akkor int, figyelmeztet mire lehet és mire kell számítani. Az idei tavaszra sok panasz nem lehet, viszonylag zavar­talanul, tervszerűen, kedvező feltételek között végezhették feladataikat a gazdaságok. Ez nem jelenti azt, hogy nem adódtak helyenként zökkenők — műtrágya-, vetőgéphiány —, és annak sem mond ellent, hogy az1 utóbbi tíz nap viha­ros, zivataros időjárása nem okozott károkat, zavarokat. Ez a körülmény az érintett gaz­daságoktól most gyors, hatá­rozott de nagyon átgondolt intézkedéseket követel; meg­találni a módját a vesztesé­gek mérséklésének, pótlásá­nak. Alapvetően fontos ez, épp úgy mint az, hogy a ha­társzemlék alapján mindenütt megkezdődjön a felkészülés a soron következő nagy erőpró­bára, az aratásra. A gabona­táblák útmutatást adnak nemcsak a várható termés mennyiségéről, hanem arról is, hogy milyen szervezeti in­tézkedéseket kell tenni. A tervszerű cselekvés alap­ja a körültekintő, elemző, ha­társzemle. De alap ez ahhoz is, hogy valamennyi gazda­ság felülbírálja, értékelje, hogy a tavaszi idényben a takarékossági intézkedési ter­vei alapján megtétt-e min­dent. A zöldellő vetések beszél­nek. Elmondják, hogyan vé­gezték a munkájukat a mű­trágyaszórók, a vegyszerezők. Jól látni, hol történt pontat­lanság, hol van »átfedés", ahol kétszeres műtrágya- mennyiséget kapott a tábla, hol maradt ki egy sáv, és hof végezték el a feladatot hibát­lan szakszerűséggel. Értékel­ni, elemezni kell a gépek ki­használását, teljesítményét, összevetni a ráforditás költ­ségeivel, és végül azzal: sike- riilt-e időarányosan valóra- váltani a takarékossági intéz­kedési tervben foglaltakat. Ennek a munkának ez való­jában csak az egyik célja. A másik az, hogy a tanulságo­kat értékesítsék a sokkal na­gyobb gépi munkát, szállítási és szárítási feladatokat hozó nyári időszakban. Mert két­ségtelen, hogy az aratás, a be­takarítás olyan munkafolya­mat. amelynél jó szervezéssel, a gépek jó beállításával, a ka­pacitás maximális kihaszná­lásával igen sokat takarít­hat meg egy gazdaság, — vágy- ellenkező esetben jelentős veszteségek keletkezhetnek. Minderre most van idő. És kell, hogy legyen idő arra is, hogy a tanulságok, ne marad­janak meg egy szűk kis kör­ben, ismerjék meg azok is, akik a feladatot elvégezték. Érdemük és tevékenységük alapján részesüljenek dicsé­retben avagy bírálatban. Tudják azt, hogy az ésszerű takarékosságra vonatkozó in­tézkedések, milyen eredményt hoztak, és melyik területen van lehetőség a módszerek, a szervezés további javítására. A nagy munka végrehajtói ők lesznek. A határ beszél. Szükség van arra, hogy mindenütt meg­értsek és a továbbiakban együttműködés hasznosítsak, amit elmond. kérdéséiről. Rendszerünk nagy erőforrása demokrácia Apró Antal beszéde Választási nagygyűlést rendeztek tegnap a szegedi sport- csarnokban. A több mint háromezer érdeklődő részvételével lezajlott nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke. Győri Imre, az MSZM P Központi Bizottságának tit­kára, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei Pártbizott­ság első titkára, dr. Pcrjési I.ászló, a Csongrád megyei Ta­nács elnöke, a társadalmi és a közélet számos más vezetője. Dr. Kedvessy György egye­temi tanár, a Hazafias Nép­front szegedi bizottságának elnöke mondott megnyitót. Ezután Apró Antal, a sze­gedi egyes számú választóke- kerület képviselőjelöltje mon­dott beszédet. Elöljáróban szólt Csongrád megye, s Szeged fejlődéséről, majd — társadalmi kérdé­sekre áttérve —- így folytatta: — Rendszerünk nagy erő­forrása a szocialista demok­rácia. Társadalmunk milliós dolgozó tömegei cselekvőén részt vesznek a hatalom gya­korlásában, a közügyek el­döntésében és intézésében. A Magyar Szocialista Munkás" párt, a szocialista állam szün­telen törekvése, hogy az ál­lampolgárok; mind nagyobb lehetőséget kapjanak erre a tevékeny xészvétek-e és mindinkább éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Országunk­ban évek hosszú, során nagy erőfeszítések történtek a szo­cialista demokrácia intézmé­nyeinek és fórumainak kiépí­téséért és működésük tökéle­tesítéséért. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott Az Elnöki Tanács meghall­gatja az igazságügy-miniszter jelentését a hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója al­kalmából gyakorolt közkegye­lem végrehajtásáról. Az am­nesztia rendelet alapján eddig 1685 elitéit büntetésének vég­rehajtását elengedték, 2810 személy ellen a büntetőeljá­rást megszüntették és mintegy 25 ezren mentesülték a bünte­tett előélethez fűződő hátrá­nyok alól. Az Elnöki Tanács megállapította, hogy az am­nesztia -rendelet vég r eha j tása megfelel a kitűzött céloknak, és az igazságügy-miniszter je­lentését jóváhagyólag tudomá­sul vette. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és válasz­tott meg, továbbá egyéni ke­gyelmi ügyekben döntött. Hazaérkezett Burádból dr. Korom Mihály Hazaérkezett Belgrádból dr. Korom Mihály igazságügy- ! miniszter, aki Ivan Franko jugoszláv szövetségi igazság­ügyi miniszter meghívására — küldöttség élén — hivata­los, baráti látogatást tett a Jugoszláv Szocialista 1 Szövet­ségi Köztársaságban. A dele­gáció tárgyalásokat folytatott I — A XI. kongresszus arra is nyomatékkai hívta fel a figyelmet, hogy különös fon­tosságot tanúsítsunk a mun­kahelyi, az üzemi demokrá­cia továbbfejlesztésének. A dolgozók véleményének meg- hallgatasa a vállalati tervek kidolgozásánál, az érdemi be­leszólás biztosítása a vállalati gazdálkodásba, az igazgatói tanácsoknak munkásokkal va­ló megerősítése növelni fogja a dolgozok felelősségtudatát, erősíti a munkahelyi demok­ráciát. — A szocialista építés ve­zető ereje a munkásosztály pártja, fő eszköze a népi ál­lam. A szocialista társada­lom építésének előrehaladá­sával növekszik az állam szerepe a gazdasági építésben és a kulturális nevelőmun­ka ban egyaránt. Államunk akkor tudja növekvő felada­tait jól ellátni, ha az állam­polgárok részéről mind na­gyobb támogatást kap. Apró Antal a továbbiakban a néphatalom legfelsőbb kép­viseleti és államhatalmi szer­véről, az országgyűlésről be­szélt, s választási rendszerünk demokratizmusát jellemezve rámutatott: a választási tör­vény biztosítja, hogy a vá­lasztópolgárok — gyakorlati­lag az egész felnőtt lakosság, mintegy 7,5 millió állampol­gár — általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választja meg á képviselőket, egyéni választókerületek szerint. — Azok a nemzedékek, amelyek már a felszabadulás után kapcsolódtak be a poli­tikai életbe, csak hallomásból és a történelemórák anyagá­ból ismerhetik, milyen éles osztályharc folyt ebben az or­szágban, s évtizedeken át mennyi áldozatot követelt az általános egyenlő titkos vá­lasztójogért folytatott harc. A | reakciós uralkodó osztályok a választójog korlátozásával zárták ki a politikai életből, a hatalomból a munkásságot, a szegényparasztságot. A Hor- thy-rendszer képviselői a parlamenti vitákban nyíltan beszéltek erről. Báró Prónay például még 1938-ban is büszkén hangoztatta a par­lamentben: »Az én javasla­tom kizárja a választójogból a bányászathál alkalmazott [ munkásokat, kizárja az ipari j munkásokat, kizárja a keres- i kedelmi életben négy elemi- | vei bíró alkalmazottakat, ki­zárja a közlekedési alkalma- [ zottakat és az ipari napszá­mosokat." Az uralkodó osztá- I lyok foggal-körömmel ragasz­kodtak a nyílt választási 40 hollandi ágyban terem a Doma-paprika a fonyódi tsz kertészetében. Három hete kezdődött a szedés. A termést a MÉK-nek, a fonyódi ABC-áru háznak, a környékbeli tsz-nck szállítja a szövetkezet, napon ta átlagosan 500 darabot. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az ünnepi könyvhét Kállai Gyula mondott meguyitó beszédet Forgalomszámlálás A Közúti Közlekedési Ku­tatóintézet irányításával nagyszabású, az ország va­lamennyi fő- és mellékútvo­nalára kiterjedő forgalom- számlálás kezdődött. A nagy apparátust és a sok mérő­műszert igénylő akció ada­taiból levonható következte­tések alapvetően segítenek majd a következő évek, év­tizedek közútfejlesztési prog­ramjainak összeállításában, az autópályák építésének ütemezésében. A forgalomszámláló auto­maták az utakon elhelyezett egyszerű gumitömlős érzéke­lővel mérik a r.ajtuk keresz­tülhaladó járművek tenge­lyének számát. A KPM kéri a gépjárművezetőket, hogy segítsenek megóvni a beren­dezéseket, hiszen szándékos rongálásukkal a népgazda­ságnak kárt, a közlekedés szakembereinek pedig gon­dot okoznak. Térzene, ünnepi kiadványok­kal teli pavilonok sora, ünne­pélyes külsőségek fogadták tegnap az érdeklődőket a XI. kerületi Kosztolányi Dezső té­ren, az ünnepi könyvhét meg­nyitásán. A társadalmi és kul­turális élet jelentős esemé­nyén megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Molnár Ferenc, kulturális államtitkár, dr. Marczali Lász­ló és Garamvölgyi József kul­turális miniszterhelyettesek, Garai Gábor, a Magyar frók Szövetségének főtitkárhelyet­tese. dr. Bozsó László, az MSZMP XI. kerületi bizottsá­gának első titkára. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront országos tanácsának elnöke nyitotta meg az ünne­pi könyvhetet, hangsúlyozta, hogy a könyv hagyományos ünnepe az utóbbi évékben új tartalommal gazdagodott. Nem véletlen, hogy tavaly Csepelen, az idén pedig Budapest máso­dik legnagyobb munkáskerü­letónek szép parkjában, a Kosztolányi Dezső téren került sor a megnyitóra. — A felszabadulás utáni év­tizedek magyar irodalma mél­tóképpen folytatta legneme­sebb hagyományainkat — emelte ki a szónok — olyan, immár lezárult írói pályák teljesedtek ki ebben az idő­ben. mint Veres Péteré, Szabó Pálé, Darvas Józsefé, Németh Lászlóé. Maradandó alkotások­kal gazdagították irodalmun­kat a nagy elődöket követő nemzedékek, és tehetséges, biztató írásokkal .jelentkeznek az utánuk sorakozó fiatalok. A szépirodalmi és a Magvető Könyvkiadó szép vállalkozása, (Folytatás a 2. oldalon) 7 tartott a KIVESS Jelentés egyes rendelkezések végrehajtásáról Nyíró Dr. j KNEB jtegn*p az uj bővült j zetben Józsefnek, a tagjának meghívására létesítményekkel MÁV Tüdőgyógyinté- tartotta ülését a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A bizottság megtárgyalta és elfogadta az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdo­nát szabályozó rendelkezések végrehajtásának, valamint az ingatlanforgalom alakulásá­nak vizsgálatáról készült je­lentést. A vizsgálat összefog­laló megállapítása, hogy az is­mert határozatok végrehajtása nem kielégítő. Ennek egyik oka, hogy a kiadott jogszabá-, lyok, irányelvek nagy száma miatt azok nehezen áttekint­hetők, emellett a tanácsok ma sem rendelkeznek mindenhol a. rendelkezések végrehajtásá­hoz szükséges személyi és tár­gyi feltételekkel. Az indokolt a két ország igazságügyi és [ esetekben szükséges követke- jogi kapcsolatairól, az J zetesség is hiányzott munkq­bővítésének I jukból. A KNEB a jelentései A KNEB I es a javaslatait az illetékes párt- és kormányzati szervek elé terjeszti. A KNEB elfogadta a vizek szennyeződésének megakadá­lyozására kiadott kormány­rendeletek utóvizsgálatának programját, majd megtárgyal­ta a nagytömegű gyártási hul­ladékok, elhasználódott ter­melőeszközök és anyagok hasznosításának vizsgálatáról készült jelentést. A vizsgálat az ipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a közlekedés 197 egységére és 25 közintéz­ményére terjedt Id és feltárta a hulladékgazdálkodás jó meg­szervezésével mozgósítható je­lentős tartalékokat. A bizott­ság felhatalmazta elnökét, hogy a jelentést az illetékes kormányszervek elé terjessze. A KNEB elnöke tájékoztatta a bizottságot több korábbi vizsgálat eredményéről. Pél­dául előrehaladás tapasztalha­tó az egészségügyi beruházá­sok helyzetének 1972-ben vég­zett vizsgálata alapján hozott határozatok végrehajtásában.. Csökkentették az anyagi lehe­tőségleiket meghaladó mi 11 iár dós kórházépítési koncepció­kat, az épülő kórházak mel­lett gyorsan, célszerűen és vi szonylag olcsón megvalósítha tó pavilonokat emelnek a meglévő kórházakban. Foko­zott figyelmet fordítanak kórházi rekonstrukciókra, gepek és a műszerek korsze­rűsítésére .A tervezési és be ruházási munka javítása cél­jából létrehozták az egészség- ügyi beruházási vállalatot. Dr. Nyirő József, a MÁV Tüdőgyógyintézet igazgató-fő­orvosa ismertette a 260 ágyas új pavilon beruházásának igen kedvező adatait. (Az egy ágy­ra jutó beruházási költség 285 ezer fórját). Az új épület szer­vesen egybeépült a régi inté­zettel. helyet ad a gyógyinté­zet új osztályainak és munka- terápiás részlegeinek. Ezután a vendégek megtekintették a gyógyító munka számára rend­kívül-kedvező és szép környe-, zetben épült intézet új létesít­ményeit. Mai számunkban A szocialista demokrácia általános kibontakoztatása val közelebb jutunk annak a lenini követelménynek a megvalósításához, hogy az állampolgárok többsége váljék a hatalom gyakor­lásának és a közügyek inté zésének részesévé. Lapunk 3. oldalán közöljük A szó becsülete című írásunkat, amely az országgyűlés törvényalkotó munkájának felidézésével mutatja be a hasznos ja­vaslatok útját. Az ünnepi könyvhét első somogyi eseménye volt teg­nap az új könyvtár avatása a kaposvári Kilinyin városr részben. A városrész első közművelődési létesítmé­nyét mutatja be cikkünk a 4. oldalon. A Kaposvár mellékletben a megyeszékhely távbeszélő hálózatának megteremtésé­ről, fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről olvashatunk Halló, itt Kaposvár! címen. Vidéki olvasóink az 5. oldalon a kaposíői községi tanács pénzügyi csoportve­zetőjével folytatott beszél­getés alapján írt cikket ta­lálnak Nem volt letiltás címmel. Ebben az adóügyi munka sajátosságairól esik szó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom