Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

,A NÉP AZ MFA-VAL TART!” Tízezrek vonultak az utcára Gáspár Sándor beszéde (Folytatás az 1. oldalról) elnöki palota elé vonultaik és I . . _ .... , ,. .. . , ... tározas tükröződik a Központi portugál nemzeti lobogóikat Bizottsáő decemberi határoza­1 enget ve »A nép az MFA-val , tában, s többek között ilyen tart-«! felkiáltással köszöntőt- j céllal is szorgalmazzuk a na­_ _____________________________ ték az üdvözlésükre megje- I gypőb jólétet szavatoló eied­n épíront (FSP) és más balol- i lent costa Gomes államfőt és 1 ményesebb munkát, dali partok tömegei ls. Manó ! ^ lirj _____r. | Gáspár Sándor ezután arról p rogramját A lisszaboni tün­tetéshez a kommunista párt aktivistáin kívül csatlakoztak a baloldali Portugál Damokra- tákus Mozgalom (MDP—CDE), a Manuel Serra-féle szocialista Soares szocialistái és a kor | az MFA más vezető személyi­szólott, hogy a munkásosztály mánykoalícióban ugyancsak ségöLt. »Nem annyira az MFA .szerepét és tekintélyét erősítő részt vevő jobboldali Demok- Legfelső Forradalmi Taná- ; folyamat szocialista társadal- ratikus Néppárt hívei távol csónak tagjaiként üdvözöljek; «nur* lényégéből fakadj Mm- ,, , , az egybegyűlteket — mondta maradtak a megmozdulástól. Gomes Ubomok _ miat in_ A tüntetők a köztársasági j kább a nép fiaiként.« ‘ dent meg kell nak érdekében PJ1 Costa Gomes portugál állam­fő a Belom-palota erkélyéről üdvözli a lisszaboniakat. Lisszabonban és a dél-por­tugáliai Bejában tíz- és tízez­rek vonultak az utcára, hogy — a demokratikus erők egysé­gének jegyében — tüntetéssel biztosítsák támogatásukról a haladó Fegyveres Erők Moz­galmának (MFA) politikáját és Szálját—4 Orvrosi kísérletek Minit a TASZSZ hírügynök- | seg a szovjet űrközpontból je- , lentette, tegnap —magyar idő j szerint 7.50 órakor — a Szál- t jut—4. szovjet űrállomás fe­délzetén megkezdődött Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyja- 110V ötödik mumknapja. A csü­törtöki munkanap folyamán a szovjet űrhajósok orvosi kísér­leteket végeznek. Klimuk és Szevasztyjanov miután felébredték, teljesen nyugalmi helyzetben vérke­ringési funkciós vizsgálatokat végeztek. Regisztrálták a szív­működés íázisszerkezetét, az artériás nyomást és számos egyéb mutatót. Az űrállomá­son a nap folyamán elektro- kardiográfos vizsgálatot is vé­geznek. Tudományos méréseik­hez az űrhajósok egy Polinom nevű sokfunkciós mérőberen­dezést használnak. A Szál jut—4 fedélzeti rend­szerei kifogástalanul működ­nek. Tíz- és tízezrek vettek részt rokonszenvtüntetésen. Lisszabonban a nagyszabású az (Telefotó: AP—MTI—KS) i tálában. tennünk an- hogy a mun­kások hivatásuknak tekintsék tevékenységüket, s örömet találjanak abban. Erősíte­nünk, bátorítanunk kell — hangoztatta — az olyan po­zitív tulajdonságokat, mint a fegyelmezett és szorgalmas munka igénye, a szaktudás, a műveltség gyarapításának vá­gya, az új technika iránti ér­deklődés. , — Dolgozó népünk egyre tudatosabban és felkészülteb­ben vesz részt közös dolgaink intézésében. Ezt a folyamatot erősítve különösen nagy je­lentőséget tulajdonítunk az üzemi demokratizmus fejlesz­tésének. Világosan látjuk ugyanis, hogy a munkások, a dolgozók számára a munka­hely a közélet legfontosabb színtere. A munkásemberek­nek a gyár nemcsak gépeket, különféle termékeket, köny- ny.ebb vagy nehezebb munka­feladatokat jelent, hanem kö­zösséget is. Nagyrészt a munkahelyek emberi kapcsolataitól függ, hogy a dolgozók tulajdonos­nak, az üzem, a munkahely gazdáinak érezzék magukat. Sok múlik azon, számítanak-e munkájukra, szaktudásukra, véleményükre, érdemes-e művelődniük, tehetségükhöz, tudásukhoz mérten a legtöb­bet nyújtaniuk a nagyobb kö­zösségnek, a társadalomnak. A munkások számára ,az te­szi leginkább kézzelfogható­vá, hogy a hatalom részesei, ha valóságosan részt vesznek üzemi döntések meghoza­IVyikoIaj Faggyejer elutazott hazánkból Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, aki a szervezet soron következő ülésszakának elő­készítésével kapcsolatban tár­gyalásokat folytatott Magyar- országon, csütörtökön eluta­zott hazánkból. Gustav Hasak a csehszlovák államfő Dr. Bíró Józseí nyilatkozata A prágai várban tegnap . vák Szocialista Köztársaság együttes ülést tartott a Cseh- elnökének posztjára, szlovák Szocialista Köztársa- Az ülésen ezt követően sza- ság szövetségi gyűlésének két vazásra bocsátották a javasla-. fősort vásárolt a Győri Ma­háza. A résztvevők megválasz- a képviselők egyhangú- gyar Vagon- és Gépgyár ré­(Folytatás az 1. oldalról) szovjet Promszir jóim port pél­dául 45 millió rubel értékben szovjet hengerelt áruk, le­meztekercsek, bugák, a Ni- kex es a lengyel Kopex vál­lalat 23 millió rubel értékű lengyel bányagép szállításá­ról írt alá szerződést. A Technoimpex a román Ma- sinoexport-import vállalattal abban állapodott meg, hogy 1976—1980 között 10 millió rubel értékben szállít Romá­niába a Danuvia gyár szer­számgépépítő elemeiből. Ugyanez a vállalat az NSZK- beli Langenstein és Schae- _ mann cégtől 3,2 millió nyu- i gatnémet márkáért kovácso tottak a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság új elnökét. Az ülést Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tagja, a szövetségi gyűlés elnöke nyi­totta meg, majd átadta a szót Lubomir Strougalnak, a CSKP KB elnöksége tagjának, a Mi­nisztertanács elnökének. A mi­niszterelnök beszédet mondott, melyben, előterjesztette, hogy a CSKP Központi Bizottsága és a Nemzeti Fronit központi bi­zottsága Gustav Husákot, a CSKP Központi Bizottságának főtitkárát jelölte a Csehszlo­lag megválasztották Gustáv ■ szere. Husákot 5 évre a Csehszlovák | — Ismét bebizonyosodott, Szociálisa Köztársaság elnő- | hogy a nem szocialista orszá- kénék. j gok vállalatai a BNV-t piaci Kádár János, a Magyar Sao- ! munkájuk lényeges elemének, cialista Munkáspárt Központi a kelet—nyugati kereskedelem Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban, fejezte ki jókívánságait dr. Gustav Hú­súknak, a Csehszlovák Szocia­j egyik fontos központjának tekintik. A BNV nemcsak í megtartotta, hanem — az is­mert tőkés gazdasági problé- | mák ellenére is — erősítette I pozícióját. Ebben kifejeződik Közlekedési sztrájk Utasok ezrei rekedtek teg- j nap Angliában, vagy a koníti- ; nensen angol közlekedési dől- ! gozók két, egymástól független I sztrájkja Heathrow lista Köztársaság most megvá- j a gazdasági kapcsolatok ki- Lasztott elnökének. | építésének hosszabb távú Bejrútban kinyitottak az üzletek, megindult a közlekedés A libanomö fővárosban, s | net után csütörtökön újra föl­mdatt. London | környékén az élet lassan visz- nemzetközi repü- I szatér normális kerégvágásá­lőtéren gépkarbantartó mun­kások léptek béremelési sztrájkba é az üzemanyagfel- töltők is rokonszenv sztrájkot kezdtek védelmükben. Emiatt ba. A tegnap virradó éjszaka viszonylag nyugodt volt, csu­pán — minit a belbiztonsági erők parancsnokságának köz­leménye hírül adta, — a város a British Airways napi 140 egy körzetében voltak szórvá­kontinentális és belföldi já­ratának a felét törölték. Tizen­kétezer utas volt kénytelen letenni útitervéről. A légiforgalom zűrzavará­hoz a tengerhajózás káosza járult. Southampton kikötőjé­ben sztrájkba léptek a komp- lorgalmi dolgozók. nyos lövöldözések. Az összeüt­közéseknek a közös libanoni— Palesztinái járőrök beavatko­zása vetett véget. A szakszervezetek, a bank- egyesületek és az ipari válla­vették a munkát. Kinyitottak a bankok, az üzletek, a kávé­házak és ismét megindult a városi közlekedés. Rasid Karami, akit Frangié libanoni elnök szerdán bízott meg az új kormány megalakí­tásával, tegnap megkezdte konzultációit az ország parla­menti és politikai vezetőivel. Libanon haladó és hazafias t szemlélete s egyes nyugat­európai országok esetében a kereskedelem liberalizálásá­nak kedvező/hatása is. Jó példa erre Ausztria, amely ezúttal első ízben, a BNV legnagyobb nyugati részvevő­je volt mind a kiállítók szá­mát, mind az árubemutatók területét tekintve. — A vásár értékelésekor természetesen nem hagyhat­juk figyelmen kívül külgaz­daságunk jelenlegi helyzetét Exportunk erősítése szem­pontjából elsősorban azokat a magyar termékeket értékel­hetjük a fokozatosan kibon­takozó pozitív tendenciák je­leként, amelyek a kiélezett világpiaci versenyben is ké­pesek helytállni. Ide sorolha­tók a vásáron díjjal kitünte­tett termékek, köztük a Ma­gyar Hajó- és Darugyár ten­geri önjáró úszódaruja, a Ganz Villamossági Művek öt­ezer lóerős villamos mozdo­nya, a 212-es városközi luxus Ikarus autóbusz, a Csepel Autógyár fogasléces szervo­kormányművé, az Elektro­akusztikai Gyár csoportos ok­tatóberendezése, vagy a Bor­sodi és a Tiszai Vegyi Kom­binát néhány új gyártmánya. — Végül említésre méltó- 1 nak tartom, hogy a buda- " pesti nemzetközi vásárköz- i pont tavaly óta jelentősen j fejlődött. Nemcsak létesít- | ményei, ellátó részlegei bő- í vültek, korszerűsödtek, hanem j a kiállítástechnika is moder- i nebbé vált, a környezet pedig ! kulturáltabbá, bár még to- I vábbra is sok a tennivaló, j Meg kell találni annak mód- I ját, hogy a BNV a jövőben | még inkább elősegítse a sza­kosítás és a kooperáció kibő­vítését mind a KGST-n be­lül, mind a kelet—nyugati gazdasági együttműködésben. Tovább kell bővíteni a vá­sár szolgáltatásait, beleértve a szakmai tanácskozások még jobb feltételeinek megterem­tését, vagyis mindazt, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a budapesti nemzetközi vásár­szempontból — Az üzemi demokratikus fórumok működésében azon­ban ma még gyakoriak a problémák, sok benne a for­mális elem. A demokratizmus kiszélesítésével kapcsolatban a legtöbb tennivalónk az igények felkeltése, a valósá­gos érdekek felismertetése te­rén van. A gazdasági veze­tőket saját tapasztalataik győzhetik meg leginkább arról, hogy a fontosabb kér­désekben éppen az a jó dön­tés, a helyes határozat leg­főbb biztosítéka, ha a dolgo­zók aktivitására, kezdeménye­ző készségére, meggyőződés­ből fakadó egyetértésére épül. Ugyanakkor elő kell segíte­nünk azt is, hogy egyre több dolgozó ismerje lel saját sze­repét, jogait és kötelezettsé­geit a demokrácia érvényesü­lésében. A munkahelyi de­mokratizmus szervezeti kere­tei mind erre alkalmat terem­tenek, sőt — hangsúlyozta Gáspár Sándor — többre ad­| nak lehetőséget, mint amit | ebből jelenleg hasznosítani i tudunk. — Törvényeink a dolgozó emberek jogainak képviseletét — nagyon fontos kérdések­ben — a szakszervezeti vá­| lasztott testületekre ruházták. | Ezt a tevékenységet a szak- szervezetek egyre magasabb I szinten látják el és munká- i juk további tökéletesítésére ' törekszenek. E tevékenység nemcsak a szakszervezeti munka törvényes formáját ! jelenti, nem is egyszerűen azt I a törvényes jogot, amellyel ! vagy élnek vagy nem. Ezek j a szakszervezeti jogok a dol- ; gozók jogai. A szakszervezeti j testületeknek éppen ezért ; nemcsak lehetőségük, de kö- j telességük is élni e jogokkal, j mert ha ezt elmulasztják, a [ dolgozókat fosztják meg an­nak lehetőségétől, hogy érvé­nyesítsék szocialista törvé­nyeinkben lefektetett széles körű jogaikat. Az állami és a gazdasági vezetőktől ilyen kö­rülmények között még inkább meg kell követelni a szak- szervezeti jogok tiszteletben tartását, és ezért helyes az is, ha a pártszervezetek még következetesebben kérik szá­mon a szakszervezetekben dolgozó kommunistáktól e kö­telességük megalkuvás nél­küli teljesítését. — A demokráciáról szólva — emelte ki a szónok — hangsúlyozni kell, hogy a munkásosztály hatalma nem szervek vagy intézmények hatalma. Ezért a munkahelyi demokrácia érvényesülésében is kifejezésre kell jutnia, hogy a nép hatalmáról van szó; arról, hogy együtt kell ter­veznünk, együtt kell cseleked­nünk; arról, hogy a mi rend­szerünktől és pártunktól ide­gen az, hogy ne vegye figye­lembe azoknak az igényeit és vágyait, akiket képviselnie, akiket vezetnie kell. — A szakszervezetek, mint a dolgozók legszélesebb, szer­vezetileg önálló, de politikai­lag elkötelezett tömegszerve­zetei, a munkások, az értel­miségiek és az alkalmazottak millióit tömörítik soraikba. Ennélfogva képesek és alkal­| masak arra, hogy mozgósítsa- i nak a szocialista építőm un- j kában megoldásra váró fel­adatokra, segítsék a munkás­hatalom erősítését, gazdasági céljainak megvalósítását. Al­kalmasak arra, hogy segítsék védeni a társadalom és a dol­gozók egyéni érdekeit, egész tevékenységükkel alakítsák, formálják a dolgozók politi­kai, erkölcsi és kulturális ar­culatát, neveljék őket kötele­zettségeik teljesítésére és jo­gaik érvényesítésére. — Mindahhoz — hangsú­lyozta ezután Gáspár Sándor —, hogy a szakszervezetek a feladataikat hatékonyan el­lássák, megvannak és állan­dóan javulnak a lehetőségeik, feltételeik. Pártunk ugyanis a szocialista társadalom épí­tésének előrehaladásával egy­re fokozottabban támaszko­dik a szakszervezetekre és mind többet vár tőlük hiva­tásuk teljesítésében, a társa­dalom fejlődése érdekében. — A szakszervezeti mozga­lom nemcsak közvetíti a dol­gozók észrevételeit, jelzéseit a párt politikájának végrehaj­tásáról, de cselekvő módon | részt is vesz e politika egé­szének és részleteinek kiala­kításában, végrehajtásában. A szakszervezetek eredmé­nyes tevékenysége — minden- í napi és távlati értelemben ! egyaránt — a szocialista tár­sadalom építésének, a mun- i káshatalom erősítésének fon- i tos feltétele. Gáspár Sándor végül a szo­cialista közszellem alakulásá­nak kérdéseivel foglalkozott. Ezzel összefüggésben hangoz- í tatta, ha a megtett út felmé­résére vállalkozunk, gyakran már a számok helyett az em­berben. az emberi viszonyok­ban bekövetkezett változások jelentik a pontosabb mérté­ket. A folyamat erősítése ér­dekében egyre nagyobb figyel­met fordítunk a szocialista közgondolkodás fejlesztésére, a szocialista erkölcs és élet­mód normáinak tudatosításá­ra, és ugyanakkor mind kö­vetkezetesebben lépünk fel a szocialista elveinktől, céljaink" tói, erkölcsi normáinktól ide­gen nézetek, jelenségek ellen. A kispolgáriság és más ellen-., séges eszmeáramlatok elleni harcunkban legfontosabb a valóságos lehetőségeink fel­tárása, s ennek alapján a szo­cialista életforma mind széle­sebb körű kibontakoztatása. Ennek már mély gyökerei vannak társadalmunkban. A szocialista közszellem, a szo­cialista életforma nagyszerű j megnyilvánulásaival találkoz- ; hatunk a szocialista brigád- ' mozgalom termelési eredmé- I nyeiben, közösséget formáló, művelődésre ösztönző hatásá­ban. A szónok végül arról szó­j lőtt, hogy munkánkhoz, for­radalmi harcunkhoz kedve- I zően alakulnak a nemzetközi [ feltételek, s ehhez, mint mon- I dotta, mi is hozzájárultunk, ; többek között szocialista épí- | tőmunkánk eredményeivel. 1 A nagygyűlésen az első vá­lasztók nevében felszólalt Ud­vari Erika gimnazista, Cser­háti Pál, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet elnö­ke és Tóth Jenő, a Csepel Autógyár alkatrész-gyáregy­ségének géplakatosa. A közlekedés fejlesztésről tanácskoztak Szegeden erőinek képviselői szerdán ta nácskozást tartottak és ezen I központ minden latok felhívásának hatására ! élesen, elítélték a jobboldali I elláthassa egy korszerű, kon a libanoni főváros munkásai; Kataeb Párt (falangistak) ve- centrált nemzetközi kereske- es alkalmazottai hosszas szú- , zetősegéi. | deimi központ funkcióit. Tegnap a hosszú távú vá­rosi közlekedésfejlesztés ter­vezéséről kétnapos országos tanácskozás kezdődött Szege­den. Húsz szakember mondja el a véleményét a közlekedés­tervezéssel kapcsolatos új módszerekről, eredményekről és feladatokról. Tegnap 200 közlekedéstudományi és vá­rostervezési szakember előtt Rödönyi Károly közlekedés- és poslaügyi miniszter mon­dott megnyitó beszédet. Elmondta, hogy nyolc éve rendeztek ilyen jellegű orszá­gos tanácskozást. Azóta a vártnál gyorsabban fejlődtek a városaink és jobban növe­kedett azok forgalma. Annak idején az úgynevezett jármű­telítettség időpontját 2040-re várták, ezzel szemben a mai tervezésnek mintegy 30 év­vel előbbre kell hoznia ezt a dátumot. A pontos távlati | tervezéshez nélkülözhetetlen | a kibernetika, az elektronikus I számítógépek alkalmazása. A tudomány és a gyakorlat egyaránt azt mutatja, hogy a 1 városokban törekedni kell az | egyéni és a tömegközlekedés I optimális arányának kialakí- | tására; elsősorban a tömeg - í közlekedés fejlesztését kell | előtérbe helyezni. Ehhez azon- í ban az is szükséges, hogy a j tömegközlekedés a mainál ké- i nyelmesebb legyen, s meg- | kedveljék még azok is, akik- I nek személygépkocsijuk van. I A nagyobb vidéki városokban 1 — például Szegeden és Deb- ] recenben — jó kezdeményezés született: az autóbusz-hálóza- I tot úgy alakították ót, hogy ) a sugárirányban befutó vona- j lak kerseztülhaladnak a bel- i városon, s a végállomásukat I a város szélein helyezték eL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom