Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-29 / 124. szám
Választási gyűlés Siófokon Tanai Imre mondott beszédet Képviselőjelöltek Ifj. Sári János A bognármű- ....—' A Hazafias Népfront választási gyűlést rendezett tegnap délután Siófokon., a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat nagytermében. A siófoki üzemekből érkező választópolgárokat egy jelmondat fogadta": A választási gyűlések a politizálás fontos fórumai. A választási gyűlés elnökségében helyet foglalt Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára. Tóth János, a városi párt- bizottság első titkára, Pomucz János városi népfrontelnök, a 6. számú választókerület két képviselőjelöltje, a vendéglátó vállalat vezetői. A Himnusz elhangzása után Czabula Éva elmondta Juhász Gyula A munkásotthon homlokára című versét, majd Já- nossy Gábor, a gyűlés elnöke méltatta a most megkezdődött választási gyűlések jelentőségét. Ezután Tanai Imre mondott beszédet. Amit ígértünk, teljesítettük — Alig-két hét választ éli bennünket attól a naptól, amikor hazánk felnőtt lakosai az urnákhoz járulnak, hogy a következő ciklusra megválasszák országgyűlési képviselőiket. Hétmillió állampolgár, hazánk lakosságának mintegy 70 százaléka választ és szavaz. Szavazatával véleményt mond az eddig követett politikáról és állást foglal abban is, hogy helyesli az országépítésre, a nép- jólétemelésre, a fejlett szocialista társadalom építősére a párt XI. kongresszusán kidolgozott és elfogadott nagy nemzeti programunkat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy népünk egyetemes, nagy ügyének szolgálatában együttműködhet a magyar haza minden hű fia, aki szereti ezt a földet, ezt a népet s gazdagítani, gyarapítani akarja ezt az országok Ebben a küzdelemben részt vállalhat mindenki, aki egyetért velünk abban, hogy diadalmaskodjék a szocializmus ügj^ej a Magyar Népköztársaságban — Hagyomány és kötelesség, hogy ilyenkor, választások! előtt felmérjük, mit végeztünk el a négy év alatt, hogyan sikerült valóra váltani az előző választások során tett ígéreteinket. Most, pártunk XI. kongresszusa után, amely megbízható és igaz számvetést készített, könnyebb a dolgunk eb-1 ben. Emelt fővel állhatunk I népünk elé. Kijelenthetjük. ■ I amit ígértünk, teljesítettük. | Lényegében valóra vált az a : program, amelyre a választók I négy évvel ezelőtt oly egységesen adták szavazatukat.' Az I elvégzett munka tudatában i mondhatjuk: népünk fáradozása nem volt hiábavaló, a párt' és a dolgozó néo közös erőfe- j szítései megérlelték gyümöl-1 csőket. Nagy lépést tettünk előre a szocializmus építésének j útján. A négy esztendőben sokat változott az ország képe, i s benne a mi megyénk sorsa j is. Tovább szilárdult a társadalom egysége — A négy esztendőben ha- j zánkban kiegyensúlyozott volt j a belpolitikai helyzet. Szocia- i lista rendszerünk, a munkás- osztály hatalma toróbb erősödött Ezt a helyzeteit a podi- ! tikai stabilitás, a törvényesség, a közrend és a szocialista demokrácia fejlődése, a társadalmi és tönnegszervezelefk szerepének növekedése jellemezte. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk egyetértőén, cselekvőén támogatja a párt politikáját. E folyamatban meghatározó sze-i repe volt, van és lesz a munkásosztálynak, mint a társa- | dalom tudatos eszmei, politikai vezetőerejének és úgy is, mint alkotó, teremtő erőnek, hiszen az előállított nemzeti; jövedelemnek jóval több mint felét az ipar és az építőipar A takarmánybetakarítás a soros munka Egy hónap múlva lesz Péter és Pál, az aratáskezdés hagyományos ideje. Arról érdeklődtünk Greguss Lászlótól, az. Állami Gazdaságok Országos Központja Somogy megyei Főosztályának növénytermesztési ágazatvezetőjétől: hol tartanak az időszerű tennivalóikkal, s milyen fejlettek a múlt év őszén vetett kalászosok. — Gazdaságaink tavaszi vetéseivel általában elégedettek vagyunk. A 304 hektár tavaszi árpa szépen ka faszol, s a 126 hektár zab is jól fejlődik. A 302 hektáros borsóterületből van olyan rész, ahol már virágzik a növény. A 654 hektár burgonyánál jő a tőszám. A 682 hektár napraforgó ugyancsak biztatónak ígérkezik, madárkár sem érte. — Nagy területen termesztenek az állami gazdaságok kukoricát, s a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolai Tangazdaságban cukorrépát. A kánikulai meleg, majd az azt követő eső, lehűtés hogyan hatott ezekre a növényekre? — Cukorrépát 550 hektáron vetettek, ebből 26 hektáron nehezebben kelt ki, mint a többin. A vetés idején ugyanis zápor áztatta a földet, s a nagy melegben cserepes lett a talaj. Az utóbbi napok esőzései azután meglazították a felszínt, sőt a mélyebb réteget is. így a gond megszűnt. Persze, ez a körülmény a gyomnövényeknek is kedvez, elég sok a gaz. A kukorica magja 10 736 hektáron került földbe gazdaságainkban. A kezelési százalékkal elégedettek vagyunk, tőhiány nincs, jóllehet gyengébb csíraképességű hibrideket is vetettek az üzemek. Nyilvánvalóan segített elkerülni a bajt, hogy súlytöbblettel vetettek. Az 1809 hektár silókukorica szintén megfelelően kikelt. — Megkezdődött a takarmányok betakarítása. Ez az időjárás nem kedvez a lekaszált állománynak, a szenakészités- nek. — 2147 hektáron van lucernájuk a somogyi állami gazdaságoknak, mo6t az első kaszálás háromnegyedénél tartanak. Szilázst, szenázst és szénát készítenek belőle. Baj az, hogy a szénának szánt meny- nyiség egy része renden ázott vagy ázik, tehát minőségileg sokat romlik, illetve csali szi- lázsnalk lesz alkalmas. Természetesen az értékesebb pillangósnak, a lucernának a betakarításán szeretnének mielőbb túljutni gazdaságaink, ezt követi majd a 387 hektár vörös- herének, továbbá a réteknek a kaszálása. Minden üzemben van egy-két NDK-gyártmányú gépsor, a lucernánál ezek segítenek. — Mi a szakember véleménye az őszi kalászosokról, alig egy hónappal az aratás előtt? | — Sajnos, eléggé erős lisztharmat- és torzsgombafertőzé- I seket észleltünk az őszi gabo- { nákban. A lisztharmat kiHönö- j sen a Bezosztája és a Kavkáz j búzafajtáknál veszélyeztet, a torzsgomba pedig foltokban károsít azokon a helyeken, ahol tavaly ősszel búza után búzát vetettek. Érthető, hogy j vannak ilyen területek, hiszen } a közismerten mostoha időjá- ! rásban nem várhatták meg a í vetéssel mindenütt, hogy a ku- j korica lekerüljön a tábláról. A , torzsgomba a Libelullát is fe- [ nyegeti, pedig ennél a fajtá- | nál eddig még nem volt ilyen veszély. A vegyszerek nem hoznak eredményt, mert valószínű, hogy már a talajok fertőzöttek. Érre fölhívjuk a gazdaságok figyelmét. A talaj- fertőtlenítés sem megfelelő hatású a gombakártevő ellen — mondta beszélgetésünk befejezéseként a megyei főosztály növénytermesztési ágazat- vezetője. H. F. munkásai teremtik meg. A társadalom minden tagja előtt világos, hogy a munkásosztály megbecsülésének fokozása, helyzetének állandó és rendszeres javítása fontos közérdek. Ezt a célt szolgálta a párt és a kormány több jelentős intézkedése az utóbbi években. Számottevően növekedett a munkások száma és aránya a párttagfelvételekben. Többen kerültek az állami, a közéletbe, társadalmi tisztségekbe. A munkások bérét központilag emelték, a tehetséges fizikai munkások előtt szélesre tártuk a műszaki felsőoktatás kapuit. A jövőben nagyobb számban kell vezető posztra állítani, előléptetni a munkában és társadalmi közéletben kiemelkedő, arra alkalmas fizikai dolgozókat, nőket és fiatalokat. A munkásoknak a vezetésbe. az üzemi élet irányításába való hatékonyabb bevonását szolgálják az üzemi demokrácia fejlesztésére hozott intézkedések. Ezeket a társadalr ú szempontból igazságos lépéseket a dolgozó pa- raszitság, az értelmiség és más dolgozó rétegek kedvezően, egyetértéssel fogadták, indokoltnak tartották. Megértették, hogy e lépések jól szolgálják az egész társadalom érdekeit, fejlődését. Mindezek alapján megállapítható, hogy tovább erősödött, szilárdult a társadalom egysége, összeforrottsága nagy szocialista céljainkkal. Munkáslia!a!am—néphalalom Tanai Imre ezután a gazdasági építőmunka eredményeivel, feladataival, Somogy fejlődésével, az emberek életviszonyaival, -körülményeivel foglalkozott. Kiemelten elemezte az idegenforgalom, s ebben Siófok helyét és szerepét Hangsúlyozta, hogy legyen e város és környéke ösz- szekötö kapocs Magyarország és a külföld között. Lakosai legyenek büszkék, hogy ennek a szocialista Magyarországnak az állampolgárai, érzékeltessék, hogy jó ebben a szocialista hazában élni. — A párt vezető szerepének erősödése mellett minden eredmény, siker forrása abban keresendő, hogy tovább szilárdult hazánkban a proletárdiktatúra. A tömegek értik, hogy a munkásosztály hatalmának erősítése minden dolgozó osztály és réteg alapvető érdeke, hiszen a munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonja a termelőszö- I vetkezeti parasztság, az értelmiség és más rétegek kép- i viselőit; ezért mondhatjuk, hogy a munkáshatalom a szó | nemes értelmében egyszersmind néphatalom is. Izmoso- ! dott a dolgozó osztályok egy- , sége, összeforrottsága, tovább erősödött a munkában és a harcban a népi hatalom szilárd tartóoszlopa, a munkás— ! paraszt szövetség, a szociális- ! ta népi, nemzeti egység, mely- j nek szükségességét mind na- • gyobb tömegek értik meg, és | mindennapi cselekedeteikkel \ ennek az egységnek a további ; erősítésén munkálkodnak. . Szocialista fejlődésünk, továb- j bi előrehaladásunk nagyon ; Eontos, azt mondhatnám, nélkülözhetetlen feltétele a szó- | cialista demokrácia további I kibontakoztatása. teljesebbé tétele. A párt ebben a munkában is elöl jár és példát mutat, további lettekre ösztönöz. Nyílt lötvényalkotás A megyei pártbizottság titkára felidézte az országgyűlés : négyéves tevékenységét, külön kitért a törvényalkotás demokratizmusának növeke- : désére. A nyilvános vitában a j dolgozók ezrei, tízezrei járul- j tak hozzá okos, megfontolt javaslataikkal ahhoz, hogy a törvények az élet valóságos igényeit fejezzék ki. A XI. kongresszus éppen ezért szorgalmazza a törvényhozás társadalmi nyilvánosságának további erősítését. — Nagy és nemes feladat előtt állunk — mondotta. — Az országgyűlési választódtok politikai munkáját, előkészítését jó belpolitikai és jó nemzetközi helyzetben végezhetjük. Pártunk a XI. kongresz- szusán felvázolta a továbbfejlődésünk, a fejlett szocialista társadalom felépítésének nagy programját. Ezt a Hazafias Népfront elfogadta. Azt kérem, hogy június 15-én szavazatukkal is erősítsék ezt a politikát. Ezután a 6. sz. választókerület két képviselőijelöltje: Fecser Péter és Klabuzai Miklós mutatkozott be. A gyűlésen részt vevők közül hatan kértek szót, s a város fejlődésével kapcsolatos kérdéseket tettek fel. Ezekre Tóth János első titkár válaszolt. A választási gyűlés a Szózattal fejeződött be. hely . a munkahelye, de ismerete, érdeklődése, tevékenysége mesz- sze kiterjed a műhely falain túlra. Tudja, mi történik az egyesült nágo- csi szövetkezet legtávolabbi községében, ismeri, milyen gond nyomasztja éppen a vezetőket, mi foglalkoztatja az embereket, ki szorul segítségre, és ki az, aki az örömét szeretné megosztani. Töpreng, véleménye van — és ennek a véleményének mindig őszinte nyíltsággal ad hangot. Nehéz lenne végiglapozni a szövetkezet vezetőségi üléseinek jegyzőkönyvét, és kigyűjteni belőle azokat a közösséget szolgáló, hasznos, jó javaslatokat, melyeket ő terjesztett elő. s amelyek azóta így vagy úgy, de mindenképpen a nagy család boldogulását, szebb életét szolgálták. A szövetkezet elnöke így emlékezett meg róla: »Mi, vezetők tudjuk a legjobban, mennyire szívén viseli a szövetkezet fejlődésének ügyét, társainak, az itt élőknek a sorsát.« Innen, Nágocsról származik, itt nőtt föl, itt ismerte meg a szegényparasztok keserves, sanyarú sorsát. 1941-ben született. Az emlékei kitörölhetetlenül elevenek. Ismerte nagyanyja zsúpos házát, ma is látni véli a malomudvari cselcdházat, ahol gyerekkorát töltötte, tudja, mit jelentett Rubidó báró mosókonyhájában négy családdal együtt lakni, és a háború miatt szétszakított családban élni. Hétéves volt, amikor először találkozott édesapjával. Az emlékek ki- törölhetetlenek. Tudja, honnan indultunk, hova érkeztünk, és tudja azt is, milyen út áll még előttünk. Ifj. Sári János családja egyike volt annak a tizenhétnek, mely az ötvenhatos viharban is kitartott a szövetkezet mellett, ö akkor már bognártanuló volt. Három év múlva, amikor szabadult, szakmunkás lett, majd bevonult katonának, már világosan látta a célt: visszatérni a szü| lőfaluba, dolgozni a saját és a társak, a közösség szebb éle- I téért. 1957-től KISZ-tag, 1966- tól párttag és munkásőr. Csil- l lapíthatatlan tenni akarásával, a köz érdekében végzett áldozatos munkájával korán 1 közmegbecsülést vívott ki ma- ] gának; a pártszervezetben ve- ! zetőségi tag, a munkásőrségben szakaszvezető-helyettes, és két éve, az egyesülés óta, vezetőségi tagja a szövetkezetnek is. — Közülünk való — mondta róla egyik munkatársa —, is- I meri és éli a munkásember | életét. Együtt érez, együtt i gondolkodik velünk, és ott segít, ahol tud. Ami tőle telt, i megtett eddig is mindent értünk. Azt hiszem, mi tudjuk I a legjobban, hogy neki sze- I mély szerint is része van azokban az eredményekben, melyeket szövetkezetünk különösen az egyesülés óta el- ; ért. i Harmincnégy éves munkásember, messze lát a műhely falain túlra. Képek 1974-ről A mindennapok egy-egy mozzanatát villantják föl a Magyar Távirati Iroda fotó- riporterei szerdán megnyílt kiállításukon. Tavaly készült hazai és külföldi riportjaikból mintegy 60 képet és képsort mutatnak be Budapesten, az MTI Vadas Ernő-termében: a szocialista építés számos bizo- I nyítékát. Uj élet az aranyhomokon Megyénk déli részén az elmúlt években hatalmas gazdaságok alakultak. Több ezer hold szántóval, háromöt falu határában gazdálkodnak. A legfiatalabb termelőszövetkezetek közé tartozik a homokszentgyörgyi Egyesült Aranyhomok Tsz. öt község lakói a tagjai: Ho- mokszentgyörgy, Kálmáncsa, Szülök, Lad és Patosfa tartozik ide. Ez év január elsejétől gazdálkodnak közösen, csaknem tizenegy ezer hektáron. Az egyesüléssel mintegy kétezer ember kezdte el a munkát a homoktalajokon. Mert néhány kisebb rész kivételével mindenütt aranysárga homokból bújik elő a gabona, a kukorica. Még egy adat, mely érzékelteti, mekkora is ez a szövetkezet: a terület két legtávolabbi pontja közötti távolság mintegy 20 kilométer. A gazdaság központi irodájában, Kálmáncsán, Horváth Lajos termelési elnökhelyettessel és Béke György központi agronómussal beszélgettünk az eltelt öt hónapról, és arról, hogy a következő hónapok mit hoznak. A növénytermesztésben, a növényfajták kiválasztásában a talajukhoz keli igazodni. Burgonya, gabonafélék, kukorica a fő növények. — A vetésszerkezetben nem volt változás — mondja Horváth Lajos. — A termelőszövetkezetek az egyesülés előtt elvégezték az őszi talajelőkészítést, a vetést, így itt már nem lett volna célszerű változtatni. A főbb növényfélék mellé még felvettünk a sorba olyanokat is, melyek termesztése elsősorban nép- gazdasági érdek. Ezek közé tartozik a napraforgó. Cukorrépát is termesztünk a kötöttebb talajokon, dohány pedig 40 hektáron van. A szül oki rész korábban dohánytermesztésével vált híressé. Azóta az itt kialakult fajta teljesen eltűnt, már csak régi feljegyzések tanúskodnak róla, milyen is volt, no és a nagyatádi dohánybeváltó falán egy barnára száradt dohánylevél. — Nem is olyan régen — meséli Beke György — a mostaninál 3—4-szer nagyobb területen termesztettek dohányt ezen a vidéken. Hogy a terület egyre csökken, annak oka egyrészt a munkaerőhiány, a fiatalok már nem szívesen végzik a nehéz kézi munkát. Másrészt pedig a régi száritópajták tönkrementek, egyre kevesebb van belőlük. Ez a növény tehát lassan eltűnik a környékről, helyét átveszi a burgonya, a kukorica. A szövetkezet a kukoricát az IKR tagjaként termeszti. Két gépsorral csatlakoztak a rendszerhez. Most várják az új Rába—Steiger traktorok megérkezését. A burgonyatermesztésben a barcsi társulás tagja a szövetkezet, hatszáz hektárral. Jövőre egy 700 vagonos tároló építését tervezik, melynek költsége 30 millió forint lesz. A növénytermesztési ágazatot szolgálja majd az új, iker, Bábolna típusú szárító is, mely ugyancsak 30 millió forintba kerül. A vetésszerkezeten a jövőben sem kívánnak lényegesen változtatni, csupán a pillangósok arányát növelik majd. Az állattenyésztésben sem történt változás. Szarvasmarhával, sertéssel és baromfival foglalkoznak. Jelenleg 600 tehenet tart a szövetkezet. Most épül egy 450 férőhelyes hízómarhaistálló, ragasztott faszerkezetes. Egy másik istállót átalakítanak 100 férőhelyesre. Itt tartják majd azokat a teheneket, melyekkel kizárólag borjakat neveltetnek. Az állattenyésztésben 1978-ig nem terveznek más beruházást. Először a növénytermesztést kell úgy gépesíteni, hogy minél kevesebb kézi munkára legyen szükség. Ebre évente 9—10 millió forintot fordítanak. Mindez előfeltétele annak, hogy megvalósítható legyen az ágazati vezetés. Jelenleg ugyanis a gazdaságban még üzemegységrendszer van. Ezt körülbelül két év múlva váltja fel az ágazati rendszer. Addigra minden szükséges gépet beszereznek, és lehetőség nyílik komplex brigádok alakítására. A legtöbb gondot a munkabérrendszer kialakítása okozta. A termelőszövetkezetek közül kettőben még munkaegységrendszer volt. A munkabéralapok ösz- szege 29 millió forintra rúgott. Ha szigorúan ehhez tartjuk magunkat, akkor a kálmáncsaiak elégedetlenek lettek volna, hiszen korábban itt fizettek legtöbbet, így azután növelni kellett az alapot. A másik gond: minden községben más szokások alakultak ki. Ezeken a szokásokon pedig nehéz változtatni. A személyi problémák egymást érték az első hónapokban, azután, ahogy múlt az idő, egyre ritkultak. Az emberek egyre inkább megértik, hogy ez a jobb út. Dán Tibor Súmogyl Néplapí 3