Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

A Babócsa és a Lábad már kiesett A Jiozősfpsi művelődés forrásai Kfes J. SE—Hetes 2:5 0:0) Hetes, 105 néző. Vezette: Auman. Kiss J. SE: Fekete — Horváth I., Tilinger, Bartl, Szabó, Pordán, Czabnla (Puha), Halász, Horváth L., Házi, Bán. Edző: Kétszeri Ee- | renc. Hetes: Siszler — Tompa, j Balázs, Hegedűs, Stágl (Csőri), j Csonka, Bíró, Csima, Ehl, Göncz, Landck (Dómján). Edző: Göncz István. A csúszós talajhoz végig jobban alkalmazkodtak a ven­dégek. A második félidőben erőnléti fölényük eredménye­ként megérdemelten győztek. Gól lövők: Bán, Horváth L. Jók: Tilinger, Szabó, Pordán, Horváth L., illetve Tompa, Csonka, Bíró. Csekk László Fonyód—Babócsa 4:1 (0:1) Ordacsehi, 200 néző. Vezet­te: Szerecz. Fonyód: Fenyvesi — Vecsera, Gyuricza, Markovics, Fejes, Far­kas, Horváth, Tavaszi, Nagy, Län­der, Basics. Edző: dr. Vida János. Babócsa: Vangyia — Kiss, Ba­logh, Orosházi, Vukmann, Lu- czek, Orsós, Arany, csúzdi, Klam- pauer (Gida), Török. Edző: Bu- kovics István. A sok helyzetet kidolgozó fonyódiak végig fölényben játszottak, de a szórványos el­lentámadásokat vezető vendé­gek is többször veszélyeztettek. Góllövök: Nagy, Farkas (2—2), illetve Orsós. Jók: Vecsera, Nagy, Farkas, a mezőny leg­jobbja, illetve Kiss, Orosházi, Luczek. Fonyód ifi—Babócsa ifi 3:3 Zákányi Kálmán Barcs—Latinca SE 2:0 (0:0) Marcali, 500 néző. Vezette: Szöllősi. Barcs: Piros — Pintér, Karsai, | Kiss, Börcsölc, Koffer, Dóczi (Molnár), Gulyás, Tóth, Gyer­tyák, Winkler. Edző: Mayer György. Latinca SE: Töröjc — Weisz, 1 Balázs (Harmath), Berta, Szita, Kozma, Szukics, Mihalicz, Nyisztor, Borsfái, Pákái, Tarr. Edző:* Borsfái Géza. A jó iramú találkozón az el­ső félidőben több támadást ve­zetett a Latinca, de azokat nem tudta befejezni. A szünet után kapott öngól letörte a hazaia­kat, s a vendégek megérdemel­ten vitték el a két pontot. Gól­lövök: Török (öngól), Gulyás. Jók: Dóczi, Gulyás, Tóth, Winkler, illetvé Berta, a me­zőny legjobbja, Szita. Hegedűs Gyula Nagyatádi Kinizsi—Taszár 1:1 (1:0) Nagyatád, 200 néző. Vezette: Pálfi. Nagyatád: zsobrák — Varga, Fodor, Deák, Grezsák, Németh (Szabó), Balogh (Roznik), Bre- zovszki, Segesdi, Gottwald, llics. Edző; Szabó Pál. Taszár: Szarvas — Koza, Hirth, Farkas, Varga (Ccrbán), Schvalm (Imre), Zsili- na, Ernyes, Halász, Nagy, Tóth. Edző: Balatoni Sándor. Góllövők: Segesdi (40. perc), illetve Ernyes (“75. perc). Nagyatádi Kinizsi ifi—Taszár ifi 5:0 Tóth Ferenc Balatonlelie—Csurgó 0:0 Balatonlelle, 500 néző. Ve­zette: Perger. Balatonlelle: Both — Bolla, Kenéz, Bakos, Kovács, Berdán, Brunner, Androsovits (Szabó), Takács, Vass, Riba. Edző: Cser László. Csurgó: Jancsi — Szabó, Máté, Kovács, Polgár, Kisgéczi, Péntek, Mód, Kiss (Hosszú), Nagy, Kasza (Harmadás). Edző: Bolla József. A mély talajú játéktéren a í hazaiak 'támadtak többet, de a | vendégek jól védekeztek. Ere- j j ükből még veszélyes ellentá­madásokra is futotta. Az ered- I mény igazságos. Jók: Bolla, | Berdán, Brunner, illetve Jan- | c&i, Máté, Kovács, Péntek. | Csurgó ifi—Balatonlelle ifi 3:0 Hajas Gyula Somogyi SE—Lábod 2:0 (0:0) Vezette: Lábod, 200 néző. Róza. Somogyi SE: Enzsöl Szalai, Giczinger, Turnár, Papp (Varga), Gőcze, Ladós (Kisrigó), Kalmár, Kercza, Bere, Holló. Edző: Oláh Ferenc. Lábod: Mohácsi — Né­meth n., Csabi, Kovács, Bedics, Oroszi, Lieber, Koósz, Kozma, Dorogi, Iván. Edző: András Jó­zsef. A tartalékos hazaiak végig egyenrangú ellenfelei voltak a Somogyi SE-nek, amely némi szerencsével jutott a két pont birtokába. Góllövők: Varga, Bere. Jók:. Giczinger, Turnár, Kercza, illetve Mohácsi, Csabi, Lieber. Somogyi SE ifi—Lábod ifi 5:3 Tóth Sándor Somogy tamóea— Marcali SE 1:1 (0:0) Somogytarnóca, 100 néző. Vezette: Kovács Gy. Somogytarnóca: Kótai — Fá­bián. Molnár, Béres, Nagy II., Novak, Nagy III., Kovács I., Bencsik, Horváth, Kovács II. Ed­ző: Bolhói Ferenc. Marcali SE: Barta — Németh, Ható I., Beck, Dunkler, Rigó, Reis (Pálfi). Dá­niel, Pék, Szántó, Ható II. Edző: Bősz Adám. A jó iramú, sportszerű mér­kőzésen csak percekre jutott vezetéshez a vendégcsapat. A mindkét oldalon több helyze­tet kihagyó csatárok párharcá­ban igazságos eredmény szüle­tett. Góllövők: Kovács II., il­letve Szántó. Jók: Kótai, Mol­nár, Novák, illetve Ható I., Szántó, Ható II. Marcali SE ifi—Somogytarnóca ifi 7:1 Novak József K. H. Vasutas—Lengyel­tóti 3:0 (2:0) Vasutas-pálya, 100 néző. Ve­zette: Ducsai. Vasutas: Szalai (Okos) — Mé­reg, Hajdó, Kaszás, Kéki, Steller, Törzsök, Takács, Bakos (Tóth J.), Tallián, Tóth S. Edző: Barta La­A vetélkedők haszna Három évvel ezelőtt Le- ningrádtoan tudományos föl­mérést készítettek a rádiós, televíziós és egyéb vetélkedők­ről, Ki mit tud? típusú mű­sorokról. A fölmérés eredmé­nyeit összegező tanulmányá­és élmények származnak, felkészülés — az igényes, nem jól-rosszul összetákolt al­kalmi rendezvényekre gondo­A 1 vezetesen megrendezett játék és jelent Közösségi művelődési tor- , -, . , , .1 ma a jó vetélkedő. Ezért fóti­lünk. mert ilyenek is akadnak okosan és gazdasá­— hosszú ideig tart, es mai- ebben a szakaszban értékes is­meretekkel gyarapszik a rész­gosan bánjanak vele. Nem szabad devalválni. Nem ban B. T. Konrad szociológus ■ vev^jc tudása. S amikor sor szabad derűre-bo-rúra rendez­nroÍQCC7rm fiÁl i O' t.rPÍ’flSan P.'Al » i __' -___~ _____ : ~ „ V, _ p rofesszor félig tréfásan ezt írta: »Két veszély fenyegeti a versenyműsorok részvevőit: .1. Ha azt hiszik, hogy produk­ciójuk révén, »kiugranak« és ismert művészek lesznek; 2. Ha nem hiszik azt.« A tréfában van túlzás, de van igazság is. Nyilvánvaló, hogy a lelkiismeretes felkészü­lés csak .nagyfokú ambíció eredménye lehet. A részvevő meg akarja mutatni tudását, képességeit. Természetes, hogy az elismerés (nyereségben, dí­jakban) örömére szolgál, hi­szen azért senki se, szívesen szerepel, hogy pusztán tudo­másul vegyék a szereplését. Más. kérdés, hogy helyes-e, ha valaki olyan reményeket is táplál magában, melyek a sze­replés utáni időszakra vonat­koznak? Hogy a produkciót bi­zonyos »élettervekkel« is ösz- szeköti? Véleményünk szerint általában nem, de hát ellen­példa is akad, hiszen sok is­mert előadó van, aki egy-egy vetélkedőműsorban nyújtott kiváló teljesítménye révén lett »profivá«. De bármint van is az egyé­ni tervekkel és ambíciókkal: ezek a játékok hasznára, épü­lésére válnak a közönségnek, s ez a dolog lényege. Gondol­kodásra ösztönöznek, újabb közösségekben ébresztenek tö­rekvéseket. Társadalmi, kultu­rális hasznuk, értékük ebben van. Örvendetes, hogy már kerül, immár közönség színe előtt magára a produkcióra, a szellemi érték meghatványozó­dik, mert — legalábbis egy része — közkinccsé válik. A nézőtéren ülök is bekapcsolód­nak a játékba, vagy ha nem olyan a forma, követik az el­hangzottakat. részesévé válnak a versengésnek. Később utána­gondolnak, s egy-egy, számuk­ra figyelmet keltő alkotással megismerkednek, elolvassák a témakörbe vágó könyvet, meg­néznek egy filmet, színdara­bot. Az emberek azon veszik észre magukat, hogy régen el­felejtették, melyik nyertes mi­lyen elismerést, díjat kapott, de a tudás, amelyet szereztek, megmarad. Ez a vetélkedők legfőbb szellemi — nem túlzás azt se mondani, hogy erkölcsi — haszna, s célja is. Mert hi­szen az mindenki számára nyilvánvaló, hogy itt nem a díj az elsőrendű dolog. A fo­lyamat a fontos. A szellemi közegben való — ha szabad így mondani — »tartózkodás«, melyet a felkészülés és az él­ni — itt-ott erre is van haj­landóság —, mert unalmassá válik. Ez óhatatlan: jó témát, amely köré egy-egy komoly verseny építhető, nem mindig könnyű találni. A felszabadu­lás 30. évfordulója szinte kor­látlan lehetőségeket kínált — elsősorban a történeti, hadtör­téneti, szépirodalmi témákból —, s ez nagyon jó. Az élet azonban kevés ilyen alkalmat hordoz, mintegy ajándékként a tanulni, művelődni vágyók­nak; vigyázni kell tehát, hogy a vetélkedő méltó eseményhez, alkalomhoz kötődjék, olyan­hoz, amelyről van mondani­való. Ennek jó kiválasztása már fél siker. Nagyon fontos hogy a közműveltségért felelős szer­vele munkatársai, irányítói fi­gyelemmel kísérjék egy-egy területen a vetélkedők sorsát, tartalmát, szellemét, a meg­rendezés körülményeit. Ko­runk egyik jelentős művelő­dési forrása, egész közösségek élménye, megérdemli tehát a törődést. T. I. Éuek az erdőn Vendéghívó harangsző jós. Lengyeltóti: Kovács — jozó. ; ott tartunk: nemcsak a rá­Dacoltak az esővel Siófokon az autósok A pécsi Gulyás kettős győzelmet aratott Kesztyűs, Nagy, Hosszú, Boció, Mátyás, Smida, Szalai, Komócsin, Kollár (Nagy I.). Edző: Csordás László. Végig a vasutasok kezdemé­nyeztek többet. A lelkesen és kitűnően játszó vendégek első­sorban jó kapuvédőjüknek kö- j szönhetik, hogy nem kaptak több gólt. Góllövök: Takács, I Hajdó (11-esből), Törzsök. Jók dió, a televízió fedezte föl, ka­matoztatja okosan és mérték­kel a vetélkedőkben rejlő le­hetőségeket. hanem igen sok vidéki , művelődési központ, művelődést terjesztő intéz­mény. Hatalmas élmény- és isme­retanyagot közvetítenek a jól megrendezett vetélkedők. i Mereg, Takács, Tallián, illetve ] Számvetés nem .készíthető ; Kovács, Kesztyűs, Bodó, Ko- ! arról, hogy hány értékes klasz­Szombaton délután esett, vasárnap reggel jobban rázendített. Ennek ellenére a jubileumi Sió Kupa autóversenyre egymás után érkeztek az ország min-; den részéből a versenyzők. Azután az időjárás kegyeibe vette a rendezőket, s a ver­senyzőket. A verseny kezdeté­re elállt az eső, amely' még jót is tett a versenypálya tala­jának: most nem porzott. A kedvezőtlen időjárás el­lenére is több mint 70 autós állt rajthoz a vasárnap dél­előtti versenyen. Jó három órán keresztül ezernél több szurkolója is volt a X. Sió Kupának, melyen Gulyás, a P. Volán országos hírű autó- versenyzője két számban is győzött. A jugoszláv autósok sem jöttek hiába. A verőczei Tomjanovics Zastavája ver­hetetlennek bizonyult. A so­mogyiak közül Eszes László szerepelt a legjobban. Az 1500 köbcentiméteres géposztály­ban 23 versenyző közül sze­rezte meg az első helyet. A győztesek és helyezettek a Siotour tiszteletdíjait kapták. 600 köbcentiméterig: 1. Gu­lyás Imre (Pécsi Volán) Tra­bant 1:04, 2. Kardos Lajos (Pécsi Volán) Trabant 1:05.3, 3. Pénzes Gyula (Bp. Sparta­cus) Trabant 1:07, A somogyi autósok közül Epstein 4., Tarr István (Balatonboglár) holt­versenyben 6. lett. (Itt még 23-an indultak.) 850 köbcentiméterig: 1. Ivan Tomjanovics (Virovitica) Zas- tava 1:10.6, 2. Otoleez Árpád (K. Dózsa) Fiat 1:12.9, 3. Vlado Smijanics (Virovitica) Zastava 1:15. márt 1150 köbcentiméterig: 1. Gu- még 1 lyás Imre (Pécsi Volán) Fiat j mócsin. Kollárt tiszteletlen­ségért a 35. percben kiállítot- j ták. | K. H. Vasutas ifi—Lengyeltóti j ifi 7:0 Simon Ferenc A bajnokság állása: 1:03.4, 2. Kardos Lajos (Pécsi Volán) Fiat 1:04.4, 3. Fister István (Székesfehérvári Autó­klub) 1:09.1.­1500 köbcentiméterig: 1. Eszes László (K. Dózsa) Zsi­guli 1:15.1, 2. Drago Stimac (Virovitica) Dacia 1:16.5, 3. Klement János (Autóklub Bp.) Fiat 1:17.7. 1500 köbcentiméter fölött: 1. Reményi Imre (Bp. Spartacus) VW 1:20.4, 2. Friesz József (Zamárdi) BMW . 1:35.4, 3. Gál Aladár (Autóklub Bp.) Opel 1:45.8. Nők: 1. Farkas Józsefné (Csepel Autó) Trabant 1:19.8, 2. Anda Irén (Bp. Spartacus) Fiat 1:19.8, 3. Kamocsai La- josné (Pécs) Trabant 1:24.1. 1 1. Barcs 26 20 2 4 79—26 42 1 2. Kiss J. SE 26 18 2 6 81—34 28 ! 3. N. Kinizsi 26 15 7 4 77—31 37 4. K. Vasutas 26 14 4 8 48—37 32 1 5* B.-^elle 26 13 5 8 61—49 31 6. Latinca SE 26 11 6 9 42—40 28 7. Taszár 26 9 10 7 37—43 28 8. Marcali SE 26 10 6 10 48—41 26 9. Hetes 26 11 3 12 56—66 25 10. Fonyód 26 11 2 13 49—51 24 j ll. N. Somogyi 26 10 2 14 47—07 2v 12. Csurgó 26 8 5 13 37—‘53 21 13. S.-tarnóca 26 . 7 6 13 55—64 20 Í4. Lengyeltóti 26 8 4 .14 39—58 20 | 15. Babócsa 26 4 3 19 40—82 11 16. Lábod 26 4 3 19 33—81 11 Megjegyzés: A fonyódiak meg óvták az április 37-én Lábodon lejátszott, Lábod—Fonyód 3:0-ás eredménnyel végződött mérkőzést. Óvásukat az SLSZ intéző bizott­sága helyben hagyta, es a mér­kőzés két pontját 0:o gólkülönb­séggel a fonyódiak javára iga­zolta. E fenti változást tábláza­tunk elkészítésénél figyelembe vettük. szikus és mai műalkotásra, képre, szoborra, költeményre, színházi előadásra, filmre hív­ta fel a figyelmet egy-egy jól sikerült vetélkedő. S hány szépirodalmi műre, tudomá­nyos ismeretterjesztő munká­ra. Mert amíg a játékosok a szereplésig eljutnak, igen so­kat tanulnak, olvasnak. Jól zet-ében is. A színjátszók nem volna más színjátszók — szín­házak — hasonló témakörű produkcióival; a szavaló egész költői életműveket tekint át; a helytörténeti vetélkedők rész­vevői egy-egy tájegység múlt­ját, a magyar történelem egy- egy metszetét, nem ritkán egész korokat, kultúrákat. Hatalmas tehát a forrás­Cseng, bong az elnéptele- , hanem a megyeszékhely tu- I nedett zselici település, Nagy- ristáit hívogatja a zöldbe, a tótváros kisharangja... Igaz, j természetbe a Gyertyános­vidék, ahonnan az ismeretek 1 nem a kis falu lakóinak szól, j völgybe. Totó A 13+1 találatos szelvény a következő: x x 1 1 1 x x 1 1 1 1 2 x +1. A 13 találatos szelvények száma 2, nyereményük 411 510 forint. A 12-esek 2982, a 11- esek 254, a 10-esek 52 forin­tot űzetnek, ____ V ándor Sándor, a mártír­halált halt kommunista zene­szerző emlékére, és az általa elindított kórusmozgalom ha­gyományait folytatva rende­zik meg évről évre a Vándor Sándor kórustalálkozót. Me­gyénk területi döntőinek leg­jobbjai — szám szerint hat együttes, mintegy háromszáz dalossal — mutatkoztak be az atádi művelődési ház nagy tenné ben. A legjobbak majd az orszá­gos döntőre is eljutnak. Hogy kik lesznek azok, arról ké­sőbb tájékoztatja őket a KÓTA vezetősége. Hat kórus — különböző adottságú, korú, felkészültségű együttes. Van köztük kilencvenkilenc éves i — a siófoki Dalkör — és j olyan fiatal, mint a balaton- : földvári, amelyik csak egy- j éves múltra tekinthet vissza. I Minden kórusvezető i arra, hogy az előadott dalok | között minél több munkás- és tömegdal legyen. Hiszen a találkozó egyik célja is ez: a tömegdal hagyományának to­Háromszáz dalos Nagyatádon S itt meg kell állnunk egy • arra hallottunk példát, hogy 1 bői álló zsűri elnöke, amikor gondolatra: nem tisztázott a központi kiírás, és félreértés­re adott okot, hogy mit ad­hatnak elő az együttesek, csak tömegdalt, illetve az e kategóriába tartozó darabo­kat, vagy mást is. Magyar legyen a műsor vagy nemzet­közi? Lehet-e népdal is, és ha igen, mennyi? Mint ké­sőbb kiderült, a találkozó kezdő énekkar erejét mégha- j ladó népdalfeldolgozást vá­lasztott. A legfiatalabb közé tartozik a balatonföld- vári Bajor Gizi művelődési ház együttese, mégsem számí­tanak egészen kezdőknek, mert egy minősítésen már túlvannak. Tisztán énekeltek. Reméljük, még sokat hallunk a kis létszámú, inkább kama- ! rajellegű együttesről szólt. Va- együttesek j lóban. Magas színvonalú pro­dukciót nyújtott a Zákányi Zsolt vezette énekkar. Az in­tézetben kevés a lány, álta­lános iskolásokkal kellett ki­segíteni őket. Talán van lehe­tőség arra, hogy a másik lók bemutatására szorítkozik — az a cél, hogy a munkás­kórusok a tömegdal mellett minél többet megtanuljanak az egyetemes zenekultúra dalaiból. Ezt tisztázni kellett volna, így nem kerül sor olyan »rohammunkára«, ,, .amelyre sajnos láttunk pél- ugyelt i dát. alkossanak kórust! nem egyértelműen tömeg daJ ^luk hS ' közösen Szövetkezet női kara. Szíve­sen hallottuk tőlük a kórus­vezető, S. Szerdahelyi Kata­lin müvét, az Április 4-et, si­keres volt a másik két dal előadása is. Hangulatosan szólt Karai Estéli nótázás cí­mű műve. A Kalinka sokfaj­ta földolgozása ismert már — Az erdők napja ünnepségét tartották vasárnap délelőtt a turistaháznál. Hiába perme­tezett a májusi eső, sokan ki­jöttek mégis a zselici »renge­teg« szélén levő turistaköz­pontba. S nemcsak a harang­szó, hanem az énekszó is csengett a fák között, a ka­posvári Munkáskórus rövid ünnepi hangversenye tette emlékezetessé az eseményt. Szántó Gábor, a MÉM Ka­posvári Erdőrendezőségének igazgatója tartott ünnepi be­szédet, majd Balajcza János, a városi tanács elnökhelyet­tese felavatta Kiing József új alkotását, ' a zselici harang- , lábat. A Siófoki Bányász női ka­rának máé jelentős sikerei vannak a megyében, a tőlük megszokott színvonalon, lel­kesedéssel énekeltek, ugyan- úgy, mint a másik siófoki alkotott a rfiűvész. meg Stílusos, szép mívű faosz­| együttes, a Dalkör. , .... , ,- , Nehézségekkel küszködik aj J ok ujjal próbálkoztak, »at- | kis létszámú, kaposvári Mun Véleményem szerint több j hangszerelték« női karra. Egy népdal kellett volna, mert az ! kissé szokatlan ugyan, de jó egyszólamúaktól a nagyobb j vállalkozásnak és biztos | tudást igénylő Bartók-, Ko- j kérnék ígérkezik I dály-, Bárdos-, Karai-művekig ... . , . , , „ igen széles a skála! Minden vabbvilele, igényes, szép elő- j együttes találhat ludasának si­adasa. »Ámulatba ejtett bennünket a kaposvári 503-as Szakmun­kásképző Intézet kórusa■< — | megfelelőt. Sajnos, inkább i mondta a zenei szakemberek­káskórus. Előadásuk azonban egyáltalán nem volt »verej- tékszagú«. Tiszta összhangzás jellemezte előadásukat. Kü­lön ki kell emelnünk zongo­rakísérőjük — Horváth Anikó játékát. Simon Mária j tartotta a környékbeli kisköz­ségek hagyományos harang- lábformázatát. Az oszloptörzs felületi megmunkálása, díszí­tése jó kezű, a folklórt értő alkotóra vall. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom