Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám

Ideológia és együttműködés A világnézetek, az eszmék és ideológiák harca so­hasem céltalan, légüres térben folyó küzdelem. Ellen­kezőleg. Politikai jelentőségét, éppen az adja, hogy végső so­ron mindig az emberek, a tö­megek tudatáért folyik a küz­delem, .mert a világnézeti be­folyásoltság és a tömegek gya­korlati-politikai magatartása között szoros, belső összefüg­gés rejlik. Egy világnézet ha­tóerejét, történelmi összefüg­gésében és perspektívájában külső összefüggések határoz­zák meg. Hogy a hatás társa­dalmi-politikai jelentőségűvé váljon, mondandójában nem eshet távol a tömegek saját társadalmi tapasztalatától: mi több, éppen erre a tapasztalat­ra és a nyomában felvetődő kérdőjelekre kell meggyőző választ adnia. Ám. hogy. ez a követelmény teljesülhessen, az elméletnek le kell hatolnia a kor társadalmi ellentmondá­sainak igazi mélységéig, meg­értve és a tudatba emelve en­nek okait és természetét, su­gallva. vagy kimondottan meg is jelölve a »mit tegyünk?«, kérdésre adandó választ. Az objektív társadalmi el­lentmondásoknak a tudatba »emelése«, azaz megértése nél­kül az emberiség vakon állna szemben saját történelmével. S csak a felvilágosító-megér- tető tevékenység — az eszmei harc — összefüggésében bon­takoztatható ki olyan tömeg­méreteket öltő, cselekvőkész­séggé érett akarat, amely va­lóban hozzájárulhat a társa­dalmi igazságtalanságok vég­leges kiküszöböléséhez. Az eszmék küzdelmét, az ideológiai harc jelentőségét ezért nem lehet túlbecsülni. Még akkor sem, mikor a vi­lágnézeti kérdések a szocialis- , ta rendszer gyakorlati léteZé- , se révén régen megszűntek egyszerűen csak »elvi« kérdé­sek lenni, amikor gyakorlati i lehetőség nyílt a marxizmus— leninizmus eszméinek megva- | lósitására. A marxizmus—la- ! ninizmus egyébként is mindig i többre Vállalkozott, hogysem j megelégedjék az antikapitalis- I ta, antiimperialista és egyéb | »anti«-képzős jelzővel. Szá­mára a régi tagadása csak ki-' ! induló feltétel az új megte­remtésének a lehetőségéhez. Mégis, az eszmei harc jelen­tőségének megmaradása mel­lett a tartalmi hangsúlyok el­tolódásában és az ideológiai I harc formáiban változás tör­tént. Hasonlóan — és összefüg­gésben — az osztály harcban ! bekövetkezett változásokkal. | A szocializmus gyakorlati épí- j tése ugyanis új követelmé- j nyekkel jár együtt. Az építés | sajátosságainak a feltárása, az i ellentmondásokkal való tuda­tos számvetés, mindezek meg­értetése a tömegekkel, e harc sikerének elsődleges krité- 1 riumává is vált Az ideológiai harc összefüg­gései csak ma. a békés egy­más mellett élés politikájá­nak a sikerei nyomán bonta­kozhatnak ki igazán. Ponto­sabban fogalmazva: csak ma nyerhetik el igazi jelentőségü­ket és értelmüket, mikor az érintkezések, a kapcsolatok kiszélesedésével a társadalom egyre több tagja számára nyí­lik lehetőség a közvetlen ta­lálkozásra és eszmecserére más gondolkodásmódokkal és fel­fogásokkal. A tudományos-technikai fej­lődés, a társadalmi demokrá­cia növelésének a követelmé­nye új feladatokat állít a kép­zés, az oktatás intézményei elé. A fejlett szocialista társada­lom, a szocialista életmód fo­galmának tisztázása számve­tést követel mindezekkel a társadalmi folyamatokkal, és értelmezésének munkáját nagymértékben meggyorsít­hatja az együttműködés, az erők koncentrálása, a tapasz­talatok és eredmények rend­szeres áramlása és kicserélése a! szocialista országok tudomá­nyos intézményei és tudósai között. A tudomány társada­lompolitikai megbízatásának teljesítése a mai körülmények között belső összefüggésben áll e nemzetközi együttműkö­déssel. Az együttműködés másik vonalát a polgári és kispolgári Üzemet épít Barcson a Fővárosi Kézműipari Vállalat ideológiák, valamint az anti- kommunista propaganda elleni harc képezi. Az ideológiai konfrontációnak ez az oldala elválaszthatatlan az előbbitől. I a saját ügyeinkben való tisz­tánlátástól és az erre épülő meggyőződéstől. Annát is in- | kább, mert magában a pólgári I ideológia egészében, de a köz­vetlenül ellenünk irányuló, szervezett propagandagépezet I tevékenységében is az utóbbi években bizonyos eltolódás 1 ment végbe. Ma az ellenséges | propaganda maga is a méf meglévő vagy éppen újrater­melődő hiányosságokra, meg­oldatlan problémákra, azaz j fejlődési nehézségeinkre kon­centrál, miközben mindezek- j ben a prob! ^mákban nemegy- | szer a szocializmus és a mar­xizmus állítólagos kudarcát véli , felfedezni, s abban re­ménykedik, hogy ily módon si- ! kerül a tömegek tudatában za- j vart kelteni. K özös gondjaink és ered­ményeink közös átgon­dolása és közös fellépés az antikommunizmussal szem­ben: ígv összegezhetjük az együttműködés legáltaláno­sabb célját, végső értelmét. A i tartalmi kérdések feltárásának j és sokoldalú megvilágításának az összefüggések tisztázásának ás érvényesítésének az eredmé­nyeként a marxizmus—leniniz­mus pozícióinak további erő- | södését. tekintélyének növeke- j dését várhatjuk. Erősödését és J tekintélyének a növekedését | az előttünk álló korszakos fel- | adatok teljesítése révén, az | eredményességét az antimar- - xista és antikommunista né­zetekkel folytatott harcban.. H. I. MAI KOMMENTÁRUNK Megvalósulnak a javaslatok A politizálás nyílt színterei voltak a most befejeződött jelölő gyűlések. Azok, akiket országgyűlési képviselőnek, tanácstagnak jelöltek, szép útravalót kaptak a választó- polgároktól. Számtalan köz­érdekű javaslat hangzott el minden fórumon. A megyeszékhely keleti iparvidékén dolgozók például azt kérték az elektroncső- gyári gyűlésen, hogy a mun­kások lakta külterületek fo­kozott figyelemben részesül­jenek. Nagyberkiben a szen­naiak, a gölleiek gondjai ke­rültek szóba, Nágocson pe­dig a miklósiak problémája: amíg nem épül meg a ná- gocs—miklósi út, körbe kell járniuk a tsz-központba. A balatonboglári jelölő gyűlé­sen a gyorsan fejlődő üdülő­hely feszítő gondjait mond­ták el a felszólalók, például azt, hogy a gyermekintézmé- nyeket gyorsabb ütemben kellene fejleszteni. Kapos­váron a levegő tisztaságának védelmében újból felhozták a központban fekete füstöt eregető, széntüzelésű kazán­házak kéményeit. És a sort hosszan lehetne folytatni. Ez persze a felszólalások egyik oldala, hiszen a javas­lattevők közül nagyon sokan a társadalmi munkát, a vál­lalatok, szövetkezetek össze­fogását is felajánlották. A választópolgárokat most az foglalkoztatja: mi lesz a ja­vaslatok sorsa. Nem egyforma súlyú javas­latok hangzottak el a gyűlé­seken, az egyik csak egy ut­ca, a másik egy városrész, a harmadik egy egész település gondja. A megvalósításhoz szükséges idő és természete­sen pénz ugyancsak eltérő. Az emberek maguk is érezték, hogy társuk kérése nyomán mikorra várható mondjuk egy út megépítése, a kazánházak átállása gázfűtésre, s mikor­ra az ellátás megjavítása, egy rossz bolti hűtőszekrény ki­cserélése. A Hazafias Nép­front bizottságai, a tanácsok, s természetesen a képviselő-, a tanácstagjelöltek is szá­mon tartják, hogy mi foglal­koztatja a választópolgárokat. A javaslatok a bizalmon alapultak, a felszólalók kez­deményezőkészségét, közös­ségi gondolkodását tükrözték, éppen ezért• nagyon fontos hogy az anyagi lehetősége­ket. a fontosságot figyelembe véve megvalósuljanak. Ez tovább növeli a választópol­gárok bizalmát. Éppen ezért azt is el kell mondani, hogy mit lehet csak hosszú távon megépíteni. Az egyik kapos­vári tanácstagi jelölő gyűlés példáját hoznám fel: a Kos­suth Lajos utcaiak megkö­szöntéle a város fejlesztését, sőt a tanítóképző fiatal okta­tója az együttműködést,1 a segítséget is felajánlotta a jelöltnek. L. G. I A gépek kezelését tanulják a munkások Zöldhagyma Lobodról Egybefonódó három betű a Fővárosi Kézműipari Vállalat emblémája. A négyzetbe raj­zolt FKV a csecsemőkelen­gyén éppen úgy megtalálható, mint a felnőttek divatcik­kein vagy a bőr- és műbőí- termékeken. A 13 ezer embert foglalkoztató vállalat köz­pontjának és telepeinek tele­fonszámai nem fértek el a budapesti távbeszélőkönyv egy oldalán. Gyáregységeinek terméklistája is kitesz vagy nyolc gépelt oldalt. Előrehozol! határidő Üzemeinek — és munkásai­nak — többsége .Budapesten van. A vállalat kerítése — mondják tréfásan a központ­ban — lassan már az ország­határ, hiszen jelenleg hét gyáregység 485 telephelyén folyik a termelés. Több me­gyei tanáccsal kötöttek az utóbbi években iparfejlesztési szerződést, hogy a mezőgaz­daságban felszabadult mun­kaerőnek és a korábban ház­tartásban dolgozó nőknek munka- és kereseti lehetősé­get biztosítsanak. A könnyűipar rekonstruk­ciója — egyebek mellett — a kötöttáruipar fejlesztését is előirányozta. E fejlesztési terv keretében létesít üzemet Barcson a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat. Dr. Bossányi György igazgató a legnagyobb jelentőségű vidéki beruházás­nak minősítette a barcsit. A Dráva-parti településen már állnak az új üzém csarnokai. A barcsi TÜVÁIÍ a Pécsi Ter­vező Vállalat, valamint a Geo­déziai és Térképészeti Inté­zet mérnökeinek elképzelése alapján a múlt év decemberé­ben kezdte az üzem építését. Az iparfejlesztési szerződés alapján az új üzem 1977-ben éri el teljes kapacitását. A munka azonban — igaz, mind­össze néhány szobában — megkezdődött már. A beru­házási szerződés szerint ugyanis az év végére el kell készíteni az épületet, s mire a gépeket beszerelik az új csarnokba, gyors kezű mun­kásai lesznek már Barcson a vállalatnak. Az új üzemben azonban a tervezett határidőnél koráb­ban (kezdődhet meg a terme­lés: a Fővárosi Kézműipari | ugyanis szocialista szerződést I kötött arról, hogy meggyor- j sítják a beruházást. E szer- j ződésben a kivitelező azt vál- s talta, hogy augusztus 20-ra műszakilag átadja az épüle­tet, s november 7-re megkez­dődhet a termelés. Éven'e 75 tonna kötöttáru — Vállalatunk felkészült az indulásra — tájékoztatott dr. Bossányi György igazgató. — A munkások betanítására ideiglenes tanműhelyt rendez­tünk be Barcson. Itt síkkötő gépek kezelésére és a kötött­áru konfekcionálására képez­zük ki a dolgozókat. Jelenleg százan tanulnak. A betanítást folyamatosan végezzük azért, hogy az év végére rendelke­zésünkre álljon a szükséges létszám, s jövőre biztosítani lehessen a beruházási tervben szereplő 36 millió forint ter­melési értéket. Ha a szocialista szerződés­ben vállalt határidőre megva­lósul a beruházás, az országos átlagnál is rövidebb idő alatt készül el a barcsi kötőüzem, amely évente 75 tonna kötött­árut ad a kereskedelemnek. A 23,7 millió forintos ipar- fejlesztést 6,5 millió forinttal támogatta a megyei tanács. A beruházásból csaknem 9 millió forintot tesz ki a gé­pek értéke, mert Barcsra — akár hazai. akár külföldi gyártmányú legyen az — újak. kerülnek. A vállalatnak az a célja, hogy mire befe­jeződik az építkezés, vala­mennyi gép Barcson legyen. Ez az új üzem ugyanis nagy ffeladatokra vállalkozik: nem-, csak az előkészítést és a kö­tést végzik el a speciális sík­kötő gépeken, hanem a leg- 1 újabb típusú, NDK-gyártmá- I nyű gyors varrógépek segítsé- j gével a ruhákat is itt állítják | össze. Barcsról tehát egyene- I sen az üzletek polcaira ktild- j heti a termékeket a két mű­szakban dolgozó több mint 300 munkás és alkalmazott. holmikat és konfekciót vásá­rol, a franciák és a hollandok ruházati cikkeket rendelnek. A konfekció mellett a vál­lalat évente 180 ezer sport­labdát exportál a skandináv államokba. Kézi csomózású selyemperzsa szőnyegei Auszt­riában keresettek, s ha vala­ki eljut a Kanári-szigetekre, a vállalat emblémájával ellá­tott esőkabátot is vásárolhat. A vállalat évente átlag mint­egy kétszáz féle új termékkel jelentkezik a piacon, mert: »a kézműipar egyik vonzereje ép­pen az, hogy termékeink rend­kívül változatosak, szépen ki­dolgozottak, és kis szériában készülpek, ami különösen a női divatcikkeknél jelent nagy előnyt«. A termékek egy részén az egybefonódó három betű véd­jegyként szerepel. Tizenhárom ezer ember dolgozik azért, hogy a védjeggyel ellátott ter­mékek itthon és külföldön ke­resettek legyenek a boltokban. Az év végétől a barcsi üzem termékeire is rákerül a há­rom betű. Dr. Kercza Imre A labodi Zöld Mező Termelőszövetkezet másfél hektáros (erületen az idén először ter­melt zöldhagymát, melyet a Somogy megyei MÉK Vállalat szállít el. összesen mintegy 120—130 ezer csomót készítenek az asszonyok. A gazdaság ebből 100 ezer forint árbevé­telre számít. Az országban az ötödik Iskola a tanácsiaknak Itthon és külföldön A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat termékei után nemcsak itthon, hanem külföldön is gyorsan nő az érdeklődés. A legnagyobb megrendelőjük a Vállalat cs a barcsi TÖVÁL I Szovjetunió. Anglia kötött i Az év első napjától műkö­dik a Somogy megyei Tanács Továbbképzési Intézete Fo­nyódon. Az országban ez az ötödik ilyen jellegű intéz­mény. Megnyitása óta mint­egy ezerötszázan tanultak itt. Szokola Károlyné dr., az in­tézet vezetője, tevékenységük­ről a következőket mondta: — Egyrészt igyekszünk elő­segíteni a tanácsakadémiára készülők sikeres felvételi vizs­gáját, másrészt a megye al­sóbb szjntü tanácsi vezetőinek és ügyintézőinek a szakmai továbbképzésével foglalko­zunk. A régi tanácsi törzs­gárda ismereteit szeretnénk felfrissíteni. Számolnunk kell az ismeretek természetes megkopásával, a sok fiatal be­kerülésével, akiknek a szak­mai és általános képzése is fontos. A községekben egysé­ges a szakigazgatás, s mi a képzéssel szeretnénk elérni, hogy minden dolgozónk tud­jon felvilágosítást adni a la­| kosságnak bármilyen kérdés- j re. Hallgatóinkkal különféle í dolgozatokat íratunk. A ta- j nácstitkároktól például azt kértük, írják le, melyek azok j a jogszabályok. amelyeken I túlhaladt az idő, és melyek I azok, amelyeket szerintük I nem hajtottak végre. A má- I sik téma az volt, hogy dolgoz­nák ki: miiyen gondjaik van- ! nak a jogpolitikai elvek al- j kalmazásában. — Kik tanultak itt az el­múlt fél év alatt? — Az építésügyben dolgo- ) 'ók közül ezerszázan, az egy­séges községi szakvizsgára ké­szülők közül hetvennégyen. Hatvannégyen általános ál­lamigazgatási ismeretekből vizsgáztak. Most pedig hatvan fiatal tanul nálunk, s készül a tanácsakad ámiai felvételire. A tanácsakadémia első évfo­lyamán tanulók havonta négy napot töltenek itt. hogy za­vartalanul felkészülhessenek a vizsgákra. I — Hány tanfolyam volt cd- [ dig? — Huszonhét. Egy-egy al- J kálómmal azonban helyet adunk más szervek rendezvé­nyeinek is. Például az új párt- I titkárok tanfolyama, a szo­ciálpolitikai előadók, az adó- I csoportvezetők értekezlete is itt zajlott le. A község lakos- ! ságának közművelődési prog­ramokat tervezünk: ismeret­I terjesztő és színháztörténeti j előadásokat. Jól bevált mód- i szernek tartjuk a fórumokat ! is. — Milyen távlati elképzelé- : seik vannak? — Egyharmad részben poli- j tikai ^továbbképzést tervezünk, j Az alapozáson kívül a párt XI. kongresszusa dokumen­tumainak megismertetésére és az ezzel kapcsolatos taná­csi feladatokra helyezzük a hangsúlyt. A tanácsi vezetők a tervszerű önképzésre ösztön­zés érdekében egy-egy témá­ból szakmai és politikai szak­dolgozatokat készítenek. Több előadást tervezünk a vezetés elméleti és gyakorlati kérdé­seiről. Minden tanfolyam programjában egy-egy köz- művelődési témát is iktatunk. Továbbra is nagy gondot for­dítunk a jogszabályok egysé­ges értelmezésére és alkal­mazására. Igyekszünk megis­merni hallgatóink véleményét, javaslatait, hogy a további munkánkban hasznosíthas­suk. A tervszerű munka érde­kében szükségünk lenne a to­vábbképzés egységes rendsze­rére, módszerére vonatkozó elvi útmutatásra. — Kik az előadók? — A négy tanszék — poli­tikai, államigazgatási, vezetés- és szervezéselméleti, gazda­ságpolitikai — élén tisztelet- díjas tanszékvezetők állnak. Ezenkívül öt főállású okta­tónk van, s az intézet mun­káját társadalmi szervként segíti a tizennégy tagú ok­tatási tanács. G. J. Somogyi Niplapl 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom