Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-22 / 118. szám
CSELEKVŐ TÁMOGATÁS A képviselőjelölt nagyon | szépen fejezte ki a te- I remben ülők munkáját, I törekvéseit, amikor megköszönte a szavazatokban, előtte j pedig a szavakban kifejezett I bizalmat. Somogy harminc- j éves fejlődéséről sok szó esett j a jelölő gyűlésen, s ezért tar- j tóttá fontosnak a képviselő- | jelölt megemlíteni, hogy a \ széksorokban ülő, az ajtókban és a folyosón álló emberek is hozzájárultak egy-egy tég- t Iával az eredményekhez. E téglákról — nevezzük így j a cselekvést, a kiállást, a helyes politika határozott helyi I képviseletét — mindenütt szó , esett. S elsősorban -úgy, hogy í most is szükség lesz az építő- munkában való közös rész- j vételre. Hogy a hasonlatnál ! maradjunk: az se mindegy. | hogy milyen téglával járul j hozzá ki-ki a fejlődéshez, hi- ] tszen a követelmények egyre | nagyobbak, s egyre magasabb színvonalon építkezünk. A jelölő gyűlések ugyan j még csak a kezdetét jelentik j a választási munkának — ez- [ után következnek a nagygyű- í lések, gyűlések, rétegbeszél- j getések és találkozások —, i az azonban már most meg- | nyilvánult, hogy a közélet iránt érdeklődő, a jelölő gyűléseken részt vevő somogyi munkások, parasztok, értelmiségiek kifejezésre juttatták: \ nemzeti programnak tartják a fejlett szocialista társadalom építését, támogatják a j Hazafias Népfront választási j programjának megvalósítását, j A somogyi választópolgárok j magukénak érezték és érzik a népfront választási prog- ' ramját, mivel tudják, hogy abban a párt politikája ölt j testet. A 1 XI. kongresszust megelőző hónapokban és hetekben a megye közvéleménye azt várta, hogy a part legmagasabb fóruma erősítse meg a fö politikai irányvonalat. A XI. kongresszus e legfontosabb döntéséről sok szó esett a kongresszus anyagát feldolgozó szemináriumokon, mégpedig az őszinte bizalom, a tettekre kész támogatás hangján. Egy munkástól hallottam a hasonlatot. Akkor tudnak igazán jól, pontosan hozzálátni egy bonyolult műszer elkészítéséhez, ha előtte a mérnök kiteríti a tervrajzot, apróra elmagyaráz mindent, kiosztja a feladatokat. IJxr- mincéves fejlődésünk bizonyítja, hogy országos méretben sem lehet másként. Terveinket, elképzeléseinket csak akkor tudjuk megvalósítani, ha azok, akik a maguk tégláival felkészülten, fegyelmezetten, lelkesedéssel hozzájárulnak majd ehhez, értik és érzik, hogy mi a feladatuk. Kádár János ezt így fogalmazta meg a XI. kongresszus vitazárójában: »Előbb annak az útnak a helyességéről kell meggyőznünk az embereket. amelyre hívjuk őket, s el kell érnünk, hogy kövessenek bennünket. Jó példák vannak arra, hogy ez lehetséges, helyes és szükséges is.« S okszor felidéztük már, hogy a munkáshatalom (megteremtése és megvédése, a szocialista ipar. mezőgazdaság megteremtése, a szocializmus alapjainak lerakása annak köszönhető, hogy érvényesült a munkásosztály, a párt vezető szerepe, élő, eleven és alkotó volt a munkásosztály szövetségi politikája, a part népfrontpolitikája. A fejlett szocialista társadalom megteremtését tűzte célul a XI. kongresszus, s ez közös nemzeti ügyünk. Egy politika helyességét azon lehet legjobban lemérni, hogy mit tesznek az emberek a megvalósításáért. A Hazafias Népfront jelöltjeitől éppen azért kérték, hogy teljes tudásukkal és képességükkel képviseljék ezt a politikát, mert tudják: a fejlett szocialista társadalom építése a nép fölemelkedését szolgálja. Történelmi utat tettünk meg idáig, s hazánk, megyénk fejlődése, az emberek szebb, jobb, értelmesebb élete mutatta meg, hova emelkedhet egy ország, amelyben a munkásosztály van hatalmon, hova emelkedhet egy ország, ahol a párt a munkásosztály pártja, s olyan erős pilléreken nyugszik a rendszer, mint a munkásosztály és a parasztság politikai szövetsége, s a szocialista nemzeti egység. A forradalmi átalakulás, a szocialista építőmunka elképzelhetetlen, ha nem állnak szilárd szövetségesek a munkásosztály oldalán. A harminc év alatt történelmi példákon keresztül tanulhattuk meg ezt. A munkásosztály vezető szerepe mindenekelőtt a párt politikájában testesül meg. Ez a politika áthatja az élet minden területét. az egyén sorsa és boldogulása elszakíthatatlan tőle. A munkásosztály érdekei, történelmi céljai egybeesnek az egész dolgozó nép alapvető érdekeivel. Enélkül nem fogalmazhatta volna meg a Hazafias Népfront sem választási felhívásában társadalmunk szocialista vonásainak erősítését, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és minden más társadalmi réteg szoros szövetségére, alkotó együttműködésére, cselekvő hazaszeretetére támaszkodva. A jelölő gyűléseken az eredményeken kívül sok szó esett az előttünk álló munkáról is. Országos és megyei, városi és községi tervek hozták lázba a hallgatóságot, a gyűlés után nem egy helyen sokáig latolgatták még az emberek a művelődési ház előtt, mint tehetik le saját téglájukat a megvalósulása érdekében. A cselekvés programja cselekvővé teszi az embereket is. A most következő hetekben további ezrekkel folytatunk párbeszédet nemzeti programunkról, és sorakoztatjuk fel őket téglájuk lerakására. Jó ügy, a fejlett szocialista társadalom, hazánk, megyénk felvirágzása érdekében. l-ajos Géza Tavaszi BNV — I97S Növekvő árucsere-forgalom Újdonságok vására — Dijat kapott a Silka Ismét kigyúltak a fények az ] Finommechanikai Vállalat Albertirsai úti vásárvárosban, nagy kapacitású mikrohullám Egy nappal a nyitás előtt kiál- | hírközlő rendszere, amelynek lílási cikkekkel megrakott te- részegységei a kaposvári gyár- herautók rohantak még az al- ban készülnek. Ugyancsak vá- kalmi utakon, s kertészek, de- j sári díjjal jutalmazták a So- koratőrök dolgoztak lázas siet- | mogy megyei Finommechani- séggel. A nyitásra azonban kai és Gépjavító Vállalat Sil- minden a helyére került. A ta- ka hangtompító berendezését, vaszi budapesti nemzetközi [ vásár, a beruházási javak A számítógép valasza szakvására másodszor nyitotta meg kapuit tegnap. Somogyiak a hatszáz kiállító között A látogató nemcsak azt ál lapíthatja meg. hogy — a ta valyihoz viszonyítva — nőtt az I érdeklődés a tavaszi budgpes- j ti nemzetközi vásár iránt, hanem azt is. hogy az új vásárváros az utolsó nagy kiállítás bezárása óta megint gazdagabb lett: az idén 25 ország 1800 kiállítója 52 ezer négyzetméter fedett és 25 ezer négyzetméter szabad területen mutatja be korszerű termékeit. A magyar kiállítók felszabadulásunk 30. évfordulójának jegyében készültek a bemutatóra. A csarnokok oldalán több helyen is olvasni lehet a feliratot: «Harminc éve szabad hazánk«. Két nagy csarnok vitrinsorában pedig e harminc évet dokumentáló kiállítást' rendezett a, vásárigazgatóság. A gyáregységeket is bele- ' számítva több mint hatszáz magyar kiállító mutatja be termékeit. A vitrinekben, pavilonokban a somogyi munkások keze nyoma is megtalálható: a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában készült nagyfeszültségű árbockapcsolók és vezérlők, meg a Kaposvári Elekroncsőgyár gyártmányát. Díjat kapott a budapesti A BNV látogatói több uj le- j tesitménnyel is találkozhatnak. Elkészült könnyűszerkezetes építési móddal a D jelű nagycsarnok első szakasza. Ebben több mint ötezer négyzetméter területet bocsátott a vásárigazgatóság a kiállítók rendelkezésére. A vásár területén több aszi-, lárd burkolatú út, a kiszolgáló létesítmények — vendéglők, élelmiszert árusító üzletek — alapterülete is nőtt. A tavaszi BNV elsősorban a szakemberek érdeklődésére számít, de sok érdekes látnivalót kínál azoknak is. akik nem szakmai ismereteiket kívánják bővíteni. Sok ötlettel a nem szakember számara is érthetővé teszik egy-egv újdonság működési elvét, jelentőségét. Az egységes számító- géprendszer egyik tagját Lengyelországban készítik. A gyár egy teljes számítógépközpontot rendezett be, s a gép a kiállítás ideje alatt a látogatók 39 kérdésere ad választ. A híradástechnika és a számítás- technika az A csarnokban kapott helyet. Itt mutatják be a Videoton által gyártott R—10- es kis számítógép is, amelynek memóriaegységei Tabón készülnek. A bejárati kapu mellett áll a bemutatott legmagasabb »termék«. Egy hatalmas — 42 méter magas — tartóoszlop. Ez egyébként marad majd a helyén, hiszen az Albertirsa— Vinyica között kiépítendő 750 kilovoltos nagyfeszültségű elektromos távvezeték egyik oszlopa lesz. Mögötte — a tavalyinál nagyobb területen — építőipari gépek sorakoznak, toronydaruk magasodnak. Szakosodás és kooperáció A magyar ipar mellett a legnagyobb területet a szocialista országok kiállítói foglalják el. S mert egy-egy csarnokban azonos iparághoz tartozó termékeket mutatnak be, a látogatóknak módjukban áll összehasonlítást is tenni. A szocialista országokkal dinamikusan nő a külkereskedelmi forgalmunk: az idén előreláthatólag 11 százalékkal emelkedik. Kivitelünk — a terv szerint — eléri a 2 milliárd 242 millió rubelt, behozatalunk pedig a 2 milliárd 204 millió rubelt. Az árucsere-forgalmi jegyzőkönyvek szerint a Szovjetunióval az exportot 9.3 százalékkal, az importot pedig 8,1 százalékkal növeljük. Az NDK- val aláírt szerződés szerint az export 15. az import pedig 23 százalékkal növekszik. Hasonló arányban nő a magyar— csehszlovák és a magyar—lengyel árucsere-forgalom is. A tervek valóra váltásához jelentős segítséget ad az a gazdag árukínálat, mely a tavaszi BNV-t jellemzi. A szocialista országok kiállítói egyébként külön megjelölték azokat az árukat, melyeket a KGST- országok a szakosítás, a termelési kooperáció és a szocialista , integráció alapján gyárBútorgyár Encsen Munkaerő, népesedés, gazdálkodás A vállalatok felelőssége Magyarországon ma munkaerőhiány van. Magyarországon egyes közgazdászok számításai szerint munkaerő-fölösleggel lehet több helyen is találkozni. E két megállapítás nem mond ellent, hanem kiegészíti egymást. Tény, hogy a népgazdaság más területein (mezőgazdaság) dolgozókat és a háztartásban tevékenykedő nőket új ipari munkahelyre toborozni ma már az ország legnagyobb részében igen nehéz. Egyes nagyvállalatoknál, hagyományos ipari körzetekben dolgozó gyárakban égető a munkaerőhiány. Ezzel párhuzamosan létezik bizonyos túlfoglalkoztatottság is: 'azaz a gyárak, üzemek az ország más részein több embert vettek föl, több embert foglalkoztatnak, mint azt termelésük nagysága, áruik piacképessége indokolná. A kapun belül több olyan »keresztbe- szervezés«, normaórák lazasága és fölösleges nehézkesség tapasztalható, ami értékes emberi munkaerőt köt le — fölöslegesen. A jelenlegi munkaerőhelyzet e két alapvető tendenciájából már most látható, hogy a népgazdaság ezután milyen forrásokból pótolja, illetve növeli az ország fejlődéséhez szükséges munkaerőt. A munkaerőhelyzet — ez a kicsit rideg közgazdaságimunkaügyi fogalom — valójában igen sok emberi (er- Kölcsi, lélektani, társadalmi stb.) változást ötvöz. Ezek a változások nemcsak ma zajlanak le, hanem részben már lezajlottak, s hatásuk a mai helyzetet döntően meghatározza, ugyanakkor pedig a következő evekben vagy évtizedekben — a társadalom ,zervezettségének mai színvonalán — nagyrészt előre jelezhetek. A munkaerő tervezésével foglalkozó szakemberek ezért nem években vagy tervciklusokban számolnak, hanem egy-két évtizedes periódusukkal. Milyen változásokra számít- I hatunk a foglalkoztatottság- [ ban a következő tíz-tizenöt ! évben? Erre próbált választ adni dr. Pongrácz László, a ! Mü.M főosztályvezetője teg- i nap Kaposváron, a Szervezési | és Vezetési Tudományós Tár- 1 saság megyei szervezetének ] rendezvényén. Előadását né- | pesedési prognózisokra alapította. Eszerint 1991-ig az országi népessége mintegy 240— 250 (kedvező esetben 300) ezer I fővel növekszik. Közben í ugyanakkor a munkaképes j j korúak száma is csökken, és a nyolcvanas évek végén mér- I | sékiődik ez a csökkenés. De | 1 akkor is 25 ezerrel kevesebb ember áll majd a gépek mel- ' lett, s dolgozik a szövet- j kezetekben, hivatalokban, | mint ma. A népesedés helyze- j tét tekintve a munkaerőben I mutatkozó szükség egyáltalán I ] nem mérséklődik, sőt még j nagyobb lesz. Egyértelműen következik ez abból, ha az elmondottakhoz számítjuk, hogy szűkül a társadalmi munkaidőalap is a munkaidő további csökkenté- , sével és a továbbtanulásra lordított idő növekedésével. A fejlődő gazdasági élet egyes I ágazataiban pedig a következő években sem szűnik meg. I sőt inkább nő a munkaerő i iránti igény. Az ország munkaerő- j helyzetében tehát a követ- ! í kezd években olyan tervezés- j i re és olyan munkaügyi tévé- j i kenységre van szükség, ami j a leendő feszültségeket fél- j oldja. A munkaerőhelyzet feszült- | ' ségeit csak központi intézke- ] désekkel feloldani nem lehet, j Az állam megteremtheti a, I különböző ösztönzőket, fellé- j j teleket és eszközöket, amelyek I kedvező változást hozhatnak, de a munkaerőforrások fel- ! használásában a különböző ! ösztönzők nem hatnak mindenütt egyformán. Megfele- 1 | lóén differenciálni csak az, adott megyében, járásban, vállalatnál lehet. Ezért a munkaerő felhasználásának ésszerűsítése mindenekelőtt igen fontos vállalati feladat. Fontos képet kell alkotni a gazdasági vezetésnek a valódi létszámszükségletről. A legfontosabb alapelv: egyetlen embert sem szabad fölöslegesen tartani. Az érem másik oldala viszont a vállalati dolgozók megtartása, és ennek sok feltétele közül ma talán a legfontosabb a munkahelyi de- j mokrácia és légkör számot- ! tevő javítása. A vállalatok- j nak itt is hatványozott a fe- | lelőssége: központilag ugyanis ! sem a munkafegyelmet javí- i tani, sem pedig az üzemi de- I mokráciát fejleszteni nem le- j hét Cs. T. I A Budapesti Bútoripari Vállalat legújabb. 10. számú gyáregységét Encsen létesítették. Az új gyárban szobagarnitúrák, szekrényfalak, valamint kárpitozott fekvő- és ülőgarnitúrák készülnek. Árképzés a termelőszövetkezetekben 1 anfolyant kalkulátoroknak ÁRKÉPZÉSI szabályzat — ennek az okmánynak az idén január 1-től meg kell lennie minden termelőszövetkezetben, s ettől az időponttól kezdődően azt alkalmazni kell. Amikor ez a téma a Somogy megyei Tanács V. B. mező- gazdasági fejlesztési albizottságának legutóbbi ülése elé került, az írásos tájékoztató ismeretében és Halas Ernöné- nek, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya főelőadójának szóbeli kiegészítése után korántsem volt várható, hogy vita kerekedik. Hogy mégis sok kérdés hangzott el, s a felszólalók példákat sorakoztattak föl véleményük alátámasztására. abból kitűnt: ezt a feladatot sokáig »melegen kell tartani« még, mivel szép számmal találni megoldásra váró problémákat. I Egy a kérdések közül: -Megfelelő felkészültségű-e a termelőszövetkezetek számviteli apparátusa az ársza- i bályzat elkészítésére?« — és néhány megállapítás: »Jóllehet kötelező a tsz-ekben az árszabályzat elkészítése, ez a í munka a tanfolyamok ellené- ] re sem kielégítő ... Az árképzéshez kapcsolódnia kell I az elő- és utókalkulációnak, ! az önköltségszámításnak, ezek I ugyanis nem függetleníthetők J egymástól . .. -Szükség van to- j vábbi oktatásokra és arra, i hogy a szövetségek, a megyei j tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának mun- ' katársai segítsenek ebben a munkában . . . Elkészítésére és gondos megtartására a gazdasági bírság elkerülése végett is szükség van, s folytatni kell az árképzők, a kalkuláto- í rok oktatását...« A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek némelyikében ipari termékeket is előállítanak és szolgáltatásokat is végeznek. Mit számolhatnak el mindezekért? Az ár, illetve a díj alapja az önköltség. Itt kell találkozniuk az önköltségi szabályzatban, valamint az árképzési szabályzatban foglaltaknak. Hogy valóban áttekinthetővé válik-e az üzem egész termelési és szolgáltatási tevékenysége és ez a szabályzatban az ármunka alapokmánya lesz-e, az nagyban függ azoknak a fölkészültségüktől, akiknek ezt a tevékenységet kell elvégezniük a gazdaságokban, és természetesen a pontos és gyort adatszolgáltatástól. Az idén Fonyódon és Nagyatádon az észak-, illetve a dél-somogyi tsz-szövetség szervezésében továbbképzést tartottak a szövetkezetek árkalkulátorai részére. Ezeken a rendezvényeken mintegy öt- venen vettek részt. (A Középsomogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a [ megyei tanács mezőgazdasági ! és élelmezésügyi osztálya kö- i zött most folyik tárgyalás egy értekezlet összehívásáról. Kezdeményező lépés volt az észak-somogyi szövetség részéről, hogy március második j felében — az országban első- i ként! — a Mérnöktovábbkép- I ző Intézettel kéthetes ártan- folyamot szervezett. Erre a megye harminchat termelőszövetkezete küldte el árkal- j kulátoráí, számukra négy mi- ! nisztérium munkatársai tartottak előadásokat az árkér- | désekről, az árkalkulációról, i A , FEJLESZTÉSI albizott- | ság állásfoglalása: folytatni j kell az oktatást, s bevonni a i képzésbe azokat a kalkulátorokat, akik eddig nem is vettek részt benne. Csak így szerezhetnek érvényt az árképzési szabályzatnak, s igy ] válhat az egy fontos terület I alapokmányává. H. F. /