Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

A városban, de mégis a vá­rostól távol — így jellemez­hetnénk a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskolai Tangazda­ság zaranyi sertéstelepét. A toponári útról aszfaltcsík ve­zet a telephez. Ezüstös szín­ben. ragyognak az alumínium lemezből készült épületek. A kapun csak engedéllyel szabad belépni — az egészségügyi elő­írások miatt. Munkakezdés: hat órakor. — Csak a hízórésznek! — igazít ki a kerületvezető. Kál­mán Béla. — A tenyésztésben dolgozók hétkor kezdenek. Nálunk lépcsőzetes az indu­lás. — Akár csak az iparban! — Erre nem járnak autóbu­szok. A munkások szállítása miatt ezt az utat kellett vá­lasztanunk. A bejárat előtt gyűlnek a kerékpárok, motorok, személy- gépkocsik. A dolgozók átöltöz­nek, s indulnak az ólak felé. A hizlalónál minden emberre két épület jut. Egy gombnyomás: kigyullad a fény, a kutricák fölötti dobozokból a padlóra hull a takarmány. Hihetetlenül egyszerű. Néhány éve ... — Néhány éve még kézzel keverték a takarmányt, úgy hordták vödrökben a vályúk­hoz. Így volt ez Sánto6on meg Kisivánban is. Hetvenegyben kezdett üzemelni a zaranyi te­lep. Azután folyamatosan meg­szüntettük a két régebbi tele­pet: a kisivániban ma műtrá­gyát tárolunk, a sántosit pedig átadtuk a húskombinátnak. — Mi lett az ott dolgozók­kal? — <5>k is idekerültek az új telepre. Ma hetvennyolcán dolgozunk itt. Ebben a szám­ban minden munkaerő bemre van. A régi telepekről átkerült embereknek, az összeszokott kollektíváknak új feladattal kellett meggyűrkőzniük. A te­lep, a gazdaság vezetői min­dent megtettek azért, hogy se­gítsenek. Szakmunkás-tanfo­lyamokat szerveztek — a te­lep dolgozóinak nyolcvan szá­Mindennapi ügyeinket intézik NEM LÁTVÁNYOS ez a munka. A vállalatoknál álta­lában lányok és asszonyok ülnek az íróasztal mögött, s intézik a dolgozók társada­lombiztosítási ügyeit. Egy •örökölt-« szóval ma is SZTK- ugy intézőknek hívjuk őket. Szerepük sokat nőtt azóta, amióta egyre több helyen ön­állóan fizetik a táppénzt, . a családi pótlékot, nem kell szaladgálni sehova a papírok­kal, a vidékieknek pedig be­utazniuk Kaposvárra. Ritkán kerülnek reflektorfénybe, a munkatársaik is akkor fi­gyelnek fel rájuk, ha esetleg elmulasztanak valamit, vagy éppen kitüntetést kapnak. A héten továbbképzésen vett részt az ügyintézők egy része a Fonyódi Tungsram- üdülóben. 11958 óta minden évben szerveznek ilyet a me­gyében, az idei azonban kü­lönösen fontos, mivel a leg­utóbbi országgyűlés elfogadta a társadalombiztosítási tör­vényt, s éppen most várják a végrehajtási utasítások meg­jelenését. A felkészülés szem­pontjából ugyanilyen lénye­ges, hogy július 1-től több változás lesz a nyugdíjfolyó­sításban, a családi pótlék, a betegségi biztosítás területén. Sárái Gyula, a Megyei Tár­sadalombiztosítási Igazgató­ság titkárságvezetője volt a tanfolyam vezető. — Azt a célt tűztük ma­gunk elé, hogy fölkészítjük az ügyintézőket a várható változásokra. Természetesen sok szó esett azokról a sza­bályokról is, amelyek válto­zatlanok. A százhuszonegy hallgató fele új ügyintéző, igen kevés vagy egyáltalán semmilyen gyakorlata sincs. Halmosi Tivadar főelőadó éppen akkor érkezett a szo­bába egy halom oktatótáblá­val. A sok gondosan kidolgo­zott segédeszköz nagy sikert aratott a hallgatók körében, sokan lemásolták a füzetük­be, hogy otthon könnyebben felhasználhassák. Sárdi Gyula egy nyilatko­zatmintát tett elém. Ezt min­den család megkapja a közel­jövőben. s tájékoztatniuk j kell a kifizetőhelyet, hogy ki neveli a gyermeküket. Július 1-től csak ennek alapján J utalják havonta a családi ] pótlékot. — Nagyon fontosnak tar­tottuk, hogy részletesen megbeszéljük a teendőket, hi- 1 szén mintegy 15 ezer család ügyével az üzemi kifizetőhe­lyek foglalkoznak. — Azt hiszem, ex a példa is mutatja, milyen nagy a szerepük abban, hogy jól In­tézzék a dolgozók, sőt a csa­ládtagjaik életére is kiható -pénzű gyeket«. Ma már a biztosítottak M százaléka az üzemi kifizető­helyekhez tartozik, t ez nö­veli a felelősségüket. A vál­lalatok tisztában vannak ez­zel, s minden évben szívesen küldik el a tanfolyamra az ügyintézőket. Szigetvárról, Szombathelyről, Nagykani­zsáról, Dunaújvárosból is ér­keztek hallgatók a Talajjaví­tó Vállalat, valamint a DÉ- DÁSZ szervezésében. S ha vizsga nincs is, a hallottak elsajátításáról egy sikeres szakmai totó révén mégis meggyőződtek. A legjobbak jutalmat kaptak. Juhász Emma a DÉDÁSZ siófoki üzemigazgatóságának SZTK-ügyintézője, érettségi után került a céghez, először a bérelszámoláshoz, október óta SZTK-ügyekkel is foglal­kozik. — Nálunk elsősorban a táppénz ad sok munkát. Kez­dő vagyok, ezért nekem sok segítséget nyújt mindez. Kü­lönösen a gyakorlati foglalko­zások igazítottak el. Nem bánnám, ha rendszeres tá­mogatást kapnánk az igazga­tóságtól a helyszínen is. Vati Éva először az ingat­lankezelő vállalatnál foglal­kozott SZTK-ügyintézéssel, most a Kaposvári Építőipari Ktsz-nél végzi ezt a munkát — Az ügyviteli leírásokból nem lehet ügy megtanulni a teendőket, mint a tájékozta­tókból, a konzultációkból. A családipótlék-ügyintézés meg­tanítása például megkönnyí­ti az otthoni dolgunkat. A társadalombiztosítás olyan szerteágazó terület, hogy mire jól megtanulunk valamit, már jön egy új rendelet. így az­után elkel az állandó tovább­képzés. A BELSŐ ELLENŐRÖK közül Merth Juditot kérdez­tem meg a tanfolyamról. — Szerintem nem sokat mondtak az új rendelkezések­ről. Arról például, hogy mi miben változik. Persze, azért sok hasznosat hallottunk. A tanfolyam tegnap délben befejeződön. Lajos Géza zaléka ma tulajdonés<y a bizo- I nyítványnak. Nagy feladat i volt ez. A korszerű gépekkel | az egyszerű, hagyományos munkához szokott dolgozókkal j nem lehet eredményeket fel- i mutatni. Kálmán Béla úgy fo­galmazott: minőségi változás történt. Aki tegnap sertésgon­dozó volt, az ma targoncave­zető, fűtéskezelő... A munkások átlagkeresete háromezer forint körül mozog. A régebbieké a négyezret is | eléri. — Hallottunk arról, hogy a gazdaság bevezeti a szabad | szombatos munkaheteket. A telepen mikor kerül erre sor? — Június elsejétől, de leg­később július első munkanap­jától mi is rátérünk a szabad I szombatos munkahetekre. Az áttérés nem jelent számunkra különösebb gondot. A gazda­ságon belül a mi telepünk a •legiparibb«, így a feltételek adottak. A telep oktatási szerepet ta betölt. A főiskola és a közép­iskola diákjai járnak ide szak­mai gyakorlatra. A középisko­lásokat az idősebb szakmunká­sok segítik, a főiskolásokat a telep vezetői. Az Agrokomplex telepet nem nehéz megismer ni, bonyolult gépekkel dolgoz­nak, mégis egyszerűen. A ser­tésállomány is a korszerű technológiához igazodik: angol és svéd lapály kocákat ke­reszteznek KA—HYB kanok­kal. — Hová kerülnek a hízók? — A jelentősebb részt Pá pára szállítjuk. A Kaposvári Húskombinátnak csak kisebb mennyiség jut — Miért? — A gazdaságosság miatt Ha elkészül az új feldolgozó­szalag, akkor természetesen mi is ide szállítjuk a sertéseket Lassan nyolc óra lesz. A nagy munkának vége. Ilyen­kor van a reggeliidő. Ahogy mondják, ma a politikai ok­tatás is. Nagy Jenő yiUf KOMMENTÁRUNK A ssxonygontíok Közismert, hogy a nőpoliti­kái határozatok végrehajtá­sához az egyik lényeges lánc­szem a gyermekintézmények hálózatának bővítése. Elsősor­ban ebből a szempontból ele­mezte a helyzetet a Nagyatádi Járási Pártbizottság nőpoliti­kái munkacsoportja a közel­múltban. Mert a nők munkába állásának, szakmai, politikai képzésének elsődleges feltéte­le. hogy gyermekeiket megfe­lelő körülmények közé helyez­hessék. De feltétele annak is, hogy jobban bekapcsolód­hassanak a közéletbe, többet tehessenek önmagukért, a tár­sadalomért. Szenvedély és egészséges türelmetlenség hatotta át a vi­tát. általános és konkrét pél­dák kerültek szóba: »nem tud munkát vállalni, pedig szük­ség lenne rá, szívesen tenné, szeretne tanulni, de otthon kell maradnia a gyerekei miatt.*' És mindez olyan járásban hangzott el. ahol a negyedik ötéves terv során különösen az óvodai ellátásban kimagasló fejlődés következett bel Am aki nagyon messziről indul, annak az átlagosnál többet kell pótolnia, és ebben az esetben a sok is kevés! A negyedik ötéves terv idő­szakára 75 óvodai és 220 álta­lános iskolai napközi otthoni hellyel szándékoztak bővíteni a járásban, ezzel szemben 250 óvodai és 280 napközi otthoni hely készül el az év végéig. Ha csupán a számokat tekin­tenénk, akkor valóban elége­dettek lehetnénk ezzel az ered­ménnyel. Mint ahogyan elis­merésre méltóan példás a ta­nácsok, a társadalmi szervek ügyszeretete, összefogása. Rendkívül sokat tettek ők azért, hogy háromszor annyi kisgyermek kerülhessen óvo­dába, mint tervezték. Nehéz a sok szép példa közül kiválasz­tani, de hadd utaljak néhány­ra: a csurgói ipari szövetkezet 360 000 forintöt fordított hu­szonöt óvodai hely létesítésére, Lábodon az állami gazdaság, a termelőszövetkezet, a fogyasz­tási szövetkezet összesen száz- ötezer forintot fordított erre a célra, Kutason a korszerűsítést harmincezer forinttal támo­gatta az állami gazdaság és a fogyasztási szövetkezet. Az elismerés mellett min­denképpen két következtetést kell levonnunk: az egyik az, hogy a gazdálkodó egységek a felelősséget érezve, a nőpoliti­kái határozatban foglaltak végrehajtása érdekében, anya­gi erejükhöz mérten igyekez­nek segíteni, fontos közügyet szolgálva ezzel. A másik az, hogy ez az anyagi erő minden jó szándékú társadalmi össze­fogás mellett is kevés! Az ötö­dik ötéves tervre készülve eze­ket a tapasztalatokat minden­képpen célszerű figyelembe venni. A nőpolitikái határozat vég­rehajtása hosszú távú feladat. Megszületése óta a határozat szellemében igen sok minden történt, jelentős a változás, a fejlődés a nagyatádi járásban is. De helyénvaló az a megál­lapítás is, hogy nagyon sok még a tennivaló, az anyagi, a társadalmi, a politikai felada­tok igen szorosan kapcsolód­nak egymáshoz. A gyermekintézmény-hálózat egy láncszem a határozat vég­rehajtásához. De egy kiemel­kedően jelentős, a további munkához fontos előfeltételt biztosító láncszem. V. M. Heti belpolitikai összefoglaló Hétfőtől szombatig A krónika élére kívánkozik a párt Központi Bizottságának csütörtökön megtartott ülése, amely nemzetközi kérdések­ről tárgyalt majd Kádár Já­nos előterjesztése alapján bi- tonyos szervezeti változtatáso­kat hagyott jóvá a párt köz­ponti apparátusában. Ezek sze­rint a jövőben a Központi Bi­zottság mellett gazdaságpoli­tikai osztály, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztály működik. A kormányt illető személyi kérdésekben is állást foglalt a Központi Bizottság. Javaslatát Kádár János ismertette a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének ülésén. Mi­után az támogatta az állásfog­lalást, a párt Központi Bizott­ságával egyetemben előterjesz­tést tett az Elnöki Tanácsnak. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a javaslat alapján Foc/c Jenő miniszterelnököt, saját kérésére, egészségi állapotára való tekintette], érdemei elis­merése mellett fölmentette és nyugállományba helyezte. Fock Jenő 1961-ben lett a Miniszter- tanács elnökhelyettese, és 1967 óta látja el miniszterelnöki tisztét. Az Elnöki Tanács ki­magasló munkásmozgalmi, va­lamint sokéves áldozatos és odaadó kormányzati tevékeny­ségéért a Szocialista Munka Hóse kitüntetésből részesítet­te az elköszönő miniszterelnö­köt. Az Elnöki Tanács egyidejű­leg Lázár György miniszterel­nök-helyettest, a Politikai Bi­zottság tagját választotta meg miniszterelnöknek. Miután Lá­zár György ez ideig az Orszá­gos Tervhivatal elnöki tisztét is ellátta, ezt a megbízatást az Elnöki Tanács Huszár István miniszterelnök-helyettesre ru­házta, egyszersmind dr. Szekér Gyula nehézipari minisztert tiszte alól fölmentette, és mi­niszterelnök-helyettessé meg­választotta. Az új miniszterel­nök és most megválasztott he­lyettesei még csütörtökön le­tették a hivatali esküt. Előző nap a párt és a kor­mány jubileumi megemlékezést rendezett a Parlament kong­resszusi termében a Varsói Szerződés 20. évfordulója al­kalmából. Az ünnepségen Bor­bánéi János miniszterelnök­helyettes méltatta a szerződés és államai egyesített erejének jelentőségét a szocializmus, a világbéke, nemzeti létünk és vívmányaink védelme szem­pontjából. Minthogy pedig 1975-öt írunk, mostani ötéves tervünk utolsó esztendejét, a figyelem fokozottan a legfontosabb gaz­KGST-árhépzési konferencia Moszkvában Nemzetközi tudományos konferenciát tartottak május 13-tól 16-ig Moszkvában a KGST tagországok közötti ke­reskedelemben alkalmazott ár­képzési rendszer fejlesztésének kérdéseiről. A konferencián különleges figyelmet fordítot­tak az árképzés elméleti és módszertani problémáira, ame­lyek a gazdasági és tudomá­nyos—műszaki együttműködés elmélyítésével és a szocialista gazdasági integráció fejlődésé­vel kapcsolatosak. Hangsú­fejlesztésében, a gazdaságfej­lődési színvonal közeledésében, a kölcsönösen előnyös kereske­delem kiszélesítésében s az együttműködés új formáiban. A résztvevők kicserélték vé­leményüket az árak alkalma- | zásáról a kölcsönös kereskede- i lemben, a termelés nemzetkö- | zi szakosításában és az együtt­működés fejlesztésében, a nemzetközi gazdasági egyesü- j lések tevékenységében A , megvitatott problémák között ■ szerepelt a mezőgazdasági és Ivoziák az ár növekvő szerepéi ■ élelmiszeripari áruk árképzése a népgazdaság szerkezetének I is. i dasági problémák megoldására irányul. Közöttük is első he­lyen áll az energiagazdálkodás, melyben a nehézségek ellenére mind nagyobb szerepet játszik a gáz és az olaj. A Siófokon most lezajlott gáz- és olajkon­ferencián legfontosabb feladat­nak az ipari és a kommunális fogyasztók minél jobb ellátá­sát jelölték meg. Ennek jel­lemzésére csak annyit: 1980-ra kétmillió háztartást kívánnak pébé-gázzal ellátni. Nem téve­dés — kétmilliót! A kiegyensúlyozott energia­gazdálkodást szolgálják ki­emelkedő beruházásaink is, az egyik közülük az épülő Tiszai Hőerőmű, mely a jövő év vé­gén kezdi meg próbaüzemelé­sét. Az építés pillanatnyi érde­kessége a héten befejezték a 250 méter magas kémény beto­nozását, ez most a legmagasabb kémény az országban. Emlék­szem, nem is oly régen még a százhalombattai, alighanem 200 méteres kémény építése volt a szenzáció... Erősen folynak az előkészü­letek a néhány nap múlva nyi­tó tavaszi BNV-re. Ez ugyan beruházási vásár, inkább a szakemberek érdeklődését váltja ki, azért nem különö­sen éles az a határvonal. Az Ikarus például olyan újfajta biztonsági buszt mutat be a vá- I sáron, amely nyilván a nagy- I közönség kíváncsiságát is föl­kelti. Általában a közlekedés, ahogy világszerte, nálunk i6 j mind nagyobb szerepet játszik életünkben, következésképpen a gazdasági munkában is. Ba­la tonfüreden a minap nem- i zetközi metróépítési konferen- I cia folyt — 60 városban épül ] ugyanis jelenleg metró a vilá- I gon. A hírek szerint a buda- i pesti építése igen jó ütemben 1 halad. És hogy a fővárosi met­ró építkezése érthetően az egész országot foglalkoztatja, nyilván közérdeklődésre tarthat szá­mot a hír, hogy közszeretetben álló. legszebb Duna-hídunkal. az Erzsebet-hidat felújítják. Jó tíz éve már. hogy megépült, és augusztus vcg-rc isméi fristen . pompázó majd. A felújítást persze, nem a »pompa«,, ha­nem'a műszaki bizottság köve­teli meg. »Tömegközlekedési« eszköz­zé lesz hovatovább nálunk is az autó, ezért is érdekes Föld­vári László közlekedési minisz­ter-helyettes nyilatkozata a Krakkóban tartott KGST-bi- zottsági ülésről, mely szerint KGST -egy ü ttműködés készül az autópályák építésében. Ma­gyarország, mint ismeretes, 500 kilométer autópályát tervez 1985-re. Ám azért a vasút ma­rad továbbra is a közlekedés fő gerince, ezt érzékeltette az esztergomi országos tanácsko­zás is ez ügyben; a tervek to­vábbi 160 kilométer villamosí­tást, pályakorszerűsítést, nagy számú új mozdony és vasúti kocsi beszerzését, valamint számos állomás felújítását fog­lalják magukban. Az utazás célja ilyentájt jórészt már az üdülés; kimagasló forgalommal indult a nyári balatoni szezon, ám hogy nem csupán Balato­nunk van, arra mind több fi­gyelmeztetést kapunk. A hé­ten ülésezett a Duna—Tisza közi intéző bizottság: parker­dőket, új kempingeket, pász­tormúzeumot létesítenek; Ba­ranyában védelem alá helyez­ték a kastélyokhoz tartozó par­kokat, ahová a közönséget hív­ják, de a járműveket kitilt­ják ... Végül hadd szóljunk a vá­lasztási jelölő gyűlésekről, ame­lyek igen nagy érdeklődés és aktivitás mellett megkezdőd­tek, és folyamatosan tartanak a jövő héten is. Politikai és Közéletünk számos ismert, ve­zető személyiségét is jelölték már, a termelőmunkában és a társadalmi tevékenységben ki­tűnt, széles körben kevésbé is­mert honfitársaink is kerültek jelölő listára, és kettős jelölés is akadt. Minden tekintetben »feltörekvő« társadalom a mi­énk. Ehhez még egy személyi hír: Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia új fő­titkára, 1929-ben született, sze­gényparaszt család gyermeke­ként, ma, nemzetközileg is el­ismert kémikus, tudós és pro­fesszor. Balog János Somogyi Néplap! 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom