Somogyi Néplap, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

rTjiiztdt Szeik ejztös ég ! Gerdelics István — Csokonyavisonta, Széchenyi u. 114. szám alatti lakos — termelőszövetkezeti tagunk május S-án megjelent panaszos levelére az alábbialiat válaszoljuk: Termelőszövetkezetünkben kilenc olyan személy dol­gozik jelenleg, aki hivatásos gépjárművezetői jogositvány- nyal rendelkezik, de nem vezet gépjárművet. Közülük ha­tan jelentkeztek a múlt hetekben vásárolt tehergépkocsi vezetésére. A sok jelentkező következtében nehézségbe üt­között annak elbírálása, hogy ki kapja meg a gépkocsit. Több oldalról történt mérlegelés alapján a panaszos he­lyett egy olyan személyre esett a választás, aki eddigi mun­kájával legalább annyit vagy többet bizonyított, mint a levélíró. Ugyanakkor négy évvel hosszabb ideje dolgozik termelőszövetkezetünkben, s szociális helyzetét figyelembe véve sincs kedvezőbb helyzetben. A lakás és munkahely közti távolság nem játszott sze­repet a kiválasztásnál, ezzel szemben a személyzeti és ká­derpolitikái irányelvek nagymértékben közrejátszottak az elbírálásnál. Megjegyezzük: dolgozónkat nem volt szándékunkban megsérteni döntésünkkel, de egy gépkocsit hat személy nem vezethet. Tisztelettel: Qtárai Jjja/iu X.Őfaragó- Sándor tsz-elnök ■ MSZMP-titkar Rinyaújlak Tisztelt Szerkesztőség! 1975. januar 17-én a gyékényest vonaton utaztam Ka­posvárról a jákói vasútállomásig. Az állomás bejáratánál balesetet szenvedtem. Az állomásfőnök fölvette a baleseti jegyzőkönyvet. A történtek miatt 13 napot töltöttem kór­házban; a zárójelentés szerint a baleset látáscsökkenést okozott. .Már többször felkerestem az Állami 'Biztbsitó járási fiókját, hogy megkapjam a kártérítést, de mindig azt a vá­laszt adják: addig nem tudnak intézkedni, amíg a MÁV Igazgatóság le nem küldi a baleseti jegyzőkönyv másod­példányát. A baleset óta már csaknem négy hónap ellelt. - Nem értem, mi hátráltatja a kártérítés kifizetését? Tisztelettel: ijyócn c/hjJiti Gige, Kossuth u. 60. XXXI évfolyam. 112. szám. Csütörtök, 1975. május 15. A vendég rábök az étlapra Nem jelentkeztek elegen Siófokra Legnagyobb a hiány szakemberből Állandóan kopogtatnak a [ naszkodik. A kereskedelem- kereskedelmi, vendéglátó vál- j ben tavaly bevezetett munka- lalatok, a városi tanács mun- | idő-csökkentés miatt bizo- kaügyi osztásán azok, akik a j nyos területeken több dolgo- nyáron szeretnének Siófokon j zóra van szükség a déli part dolgozni. S mégsem elegen.. j nagy forgalmú üdülővárosá- Kovács Árpád, a siófoki ta- ; dán. náqs termelés-, eliátásfelügye- A jó szakemberek egyre leti osztályának vezetője el- 1 nagyobb tömegét várják a mondta, hogy az igényeket ' színvonalas ellátás érdekében, még korántsem elégíti ki az \ Eddig is gondot okozott, hogy eddig jelentkezettek szúrna kevés a nyelvet beszélő alkaí- elsősorban a szakemberekből : mázott, pedig a vendég ma nagy a hiány. A Csemegeke- már elvárja, hogy legalább reskedelmi Vállalat, a Fan- tudjanak vele beszélni. Sok nónia központja, az élelmi- | kellemetlenséget okoz, hogy a szer-kiskereskedelmi válla-1 prospektusok, étlapók is tele lat egybehangzóan erről pa- I vannak elemi hibákkal. Jobb Nyáltenyésztés a város melleit Díjazlak az erdőgazdasági fiatalok legjobb pályamunkáit híján ma még a vendég rá­bök az étlapra, s úgy választ, ha pedig diétás. arra már nem is várhat választ, miből és mivel főzik az ételt. Kovács Árpád szerint tetézi a gondokat, hogy az idény­dolgozók nem kötődnek a vállalatokhoz, nem érzik 'a sa­játjuknak. Így fordul elő, hogy még a télen rendszere­sen foglalkoztatott szakembe­rek is búcsút mondanak a Pannóniának, s a szerződnek a szakszervezeti üdülőkbe. Az igazi szezonig még sok munkát ró a vállalatokra, hogy minden fontos helyre megfelelő szakembert állítsa­nak Siófokon. Igényes vadászkutya 7 apasztalatcserén Baranyában (Tudósítónktól.) Május elején a MÉSZÖV szervezésében 52 áfész szak­vezető, felvásárló, kertész, kistermelő és kisállattenyész- tő vett részt kétnapos ta­pasztalatcserén Baranyában. A siklósi álész körzeteben, Máriagyüdön és Nagyharsány- ban a zöldboisótermelés kis­üzemi módszereit tanulmá­nyozlak, majd a nyúl tenyész­tő szakcsoport tagjainál tet­tek látogatást. Villányban a szőlőtermelő szakcsoportok­nál az intenzív szőlőtermelés módszereivel ismerkedtek. A SZÖVOSZ alapmodellje sze­rint dolgozik itt a szakcso­port. Pécsen a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kí­sérleti telepén dr. Diófási La­jos kandidátus előadását hall­gatták meg az új szőlőfajták­ról, a talajerő-utánpótlás, a metszés legjobb módszereiről. Ugyancsak itt a fóliás zöld­ségtermelést tekintették meg Díjkiosztásra került sor j A díjkiosztáson a gazdaság mgnap a Somogyi Erdő- és j termelési és tömegszervezeti tu eldolgoz., Gazdasag kapós- vezetői köszöntötték a fiatalo- a szakcsoportnál, ahol ezt a l van központjában: átadták a kát. elismeréssel szóltak tel- munkát három szakaszban | Jutalmakat azoknak a fiata- i jes Ítmény ükről. Gyenesei Ist- végzik. fkának, akik reszt vettek az , ván, a KISZ. és dr. Varga Komlón a SZÖVOSZ alap- j Allcpto ifjúság pályázaton. A István, a MEDOSZ megyebi- modellt alakított ki a hétvégi ; gazdaságban élénk visszhang- zottságának munkatársa kertek hasznosítására. Ezt is j f.a J"av? 1 a harminc éven alu- ugyancsak gratulált a sikeres ftiegnézték a somogyiak, aki- j dáknál a felhívás, és 38 pá- pályázatokhoz. (Medgyesi két különösen a szervezeti ! A'a műn ka került a szakmai ; Csaba, Sziklai Gábor és Os- módszerek érdekeltek. Az blral° bizottság elé. | váth Péter munkája az or­áfész 20 éves szerződést kö- Az első díjat és az ezzel járó szágos pályázaton is részt tött a termelőszövetkezettel a j 3 ezer forintot Medgyesi Csa- vesz; az értékesnek ítélt pá- területek hasznosítására. A I ha, a csurgói fűrészüzem fa- lvamunkákat a gazdaságiban kerteket használók a rájuk i ipari mérnöke kapta. Második , kiállításon. tapasztalatcseré- eső bérleteket fizetik. dijat és egyenként kétezer ken ismertetik.) Amire mhV forintot hárman érdemeltek demki fölhívta a figyelmet: a ki: Sziklai Gábor és Osváth 1 nagy Hasonló módszerrel hozták létre a nyúltenyésztő szakcso­port közös telepét Komlón Mivel a városban, a lakótele­ügyszeretettei, szakmai Péter faipari mérnökök a bar- hozzáértéssel készített mun- csi, illetve a csurgói fűrész- Icákból lehetőleg minél töb- 7 ! üzemtől, valamint Bogdán Jó- bet hasznosítson a gyakorlat­• Ili" , UOG'l 1HV1, V CCiCU 1 Lili Ült A—* oyuu IV t /1UO A. 1 tt/ü ttóVl SnvSsÄ 'S zsef erdőmérnök az igali er-, b,an a gazdaság. nj ultenjesztesie, ezert aluk készeitől. Harmadik díjat es ezer-ezer forintot szintén hár­man kaptak: Darázs Sándor erdészeti technikus (csurgói fűrészüzem), Bóna József er­dőimérnök (nagybajomi erdé­szet) és Niszler József erdő­evvel szívesen foglalkoznak, azok részére egy telepet ala­kítottak ki a városon kívül. Itt, is bérleti szerződést kötött az áfész a termelőszövetke­zettel, illetve a tagokkal. A tapasztalatokat a somo- J mérnök (kaposvári erdészet). gviak hasznosítják munkáik­ban. Nyolcvan éve befalazott zászlócskára bukkantak Pécsen Gyerm ek stúdió Kosza Unban Tizenöt fiatal 500—500 formt jutalmat, tizenhat pályázó pe­dig két-két nap jutalomsza­badságot kapott. Ezzel minden pályázó elis­merésben részesült, mert — mint azt Takács László igaz- i gató mondta — csak jó, jobb j és legjobb minősítést adhat ­A pécsi Leőwey Klára Gim- t valamelyik pécsi munkásmeg- tak a beérkezett dolgozatokra, náziumban nyolcvan évvel ez- mozdulás emlékét őrzi a kifa- Megjutalmazták azokat az előtt befalazott nemzeti színű . kult zászlócska, amely most üzemeket is, ahonnan a leg- zászlócskára bukkantak. A méltó helyre került: a Leőwey i több fiatal küldött pályázatot, központi fűtés szerelése köz- Klára Gimnázium iskolatörté- í így a csurgói és a barcsi fű­ben az alagsor fala egy he- neti múzeumában helyezték részüzemet részesítették külön lyen kongó hangot adott. Mi- | el. 1 elismerésben. után a kőművesek kibontották___________________________ a falat, egy kis szoba tárult | eléjük, amelynek se ajtaja, se ablaka nem volt, létezéséről sem tudtak addig. Benne egy papirzászlót találtak, olyat, amilyet a felvonulásokon szoktak vinni a gyerekek. A zászlón kézírásos szöveg áll, az egyik oldalán: »Éljen a magyar!«, a másik oldalán: »Sáljic? Vendel tötte oda ezt a zászlót«, A zászló színei elhalvá­nyultak, kifakultak, de az írás most is jól olvasható. A székesegyházzal szemközt emelkedő patinás középisko­la 1892—1895 között épült, a zászlócska tehát az időben kerülhetett a rejtekhelyre. A gimnázium diákjai megkísér­lik kideríteni, hogy ki volt Kájlics Vendel, aki ilyen kü­lönös módon üzent az utókor­nak, és élnek-e még hozzá­tartozói, leszármazottai a vá­rosban. Ami a kis zászló befalazd- | sának körülményeit illeti, fel­tehetően összefüggésben van a pécsi munkásmozgalommal. I Már a múlt században nagy | erőt képviseltek a szervezett j munkások, több sztrájk és tüntetés zajlott le az iparva­rosban. Elképzelhető, hogy | A PIPA Szurtos. fekete pipa volt. Szopókáján meglátszott a fiatal, erős fogak nyoma. Tizennyolc éves fejjel, szá­jában a pipával elindult, majd ö megmutatja. Szere­tett volna valami nagy dol­got véghez pinni. Valamit, amit még senki sem tett, amire az egész világ odafi­gyel. Az első években még nem vett észre semmit. Azután egyszer rádöbbent: egyre ritkábban gondol arra a Va­lamire. Megnősült', gyűjtés lakásra, bútorra, később a j gyermeknevelés. Harminc­négy éves lett. Akkor letette a pipát. Nem szerette a pitiét. Ami­kor még szívta a férje, csalc- csak elviselte. Ha kérdezte, miért nem pipázik, csak mosolygott. Bánatos és bölcs volt a mo­soly, az okát nem mondta meg. Eleinté még furdalta a kíváncsiság, de később bosz- szantotta. Legalább tisztítaná meg, vagy, engedné, hogy ő tisz­títsa. »Talán valami legény­kori emléke fűződik hozzá, vagy talán úgy kapta vala­kitől. « Volt idő, miitor fél­tékeny volt a pipa miatt. Ta­lán valami lánytól kapta, és őrá gondol. Olyan érzése volt. mintha egy kitömött kígyó lenne a lakásban. Igaz, hogy már nem tud harapni, de kígyó. Izgatta a pipa. Amikor egyedül volt a lakásban, be­ment az apja szobájába. Föl­vette az íróasztalról, a szája sarkában a pipával odaállt a tükör elé, és úgy érezte, a tizenöt éves kamasz helyett egy felnőtt férfi nézett vissza rá. Nagynak és erősnek, férfi­nak érezte magát. »Mindenki csodálja. A háta mögött ösz- szesvgnak az emberek: — Ez Ö.« Képzeletében kitárult a nagyvilág, tele ezernyi nagy lehetőséggel. Horváth György A lengyelországi Koszaimban működik Európa egyetlen ] szamócatermeléssel is. Május képzőin ti vészeli tohetsegkutaló gvornv-kstűdiój«, ahol óvó- 3-ón küldték az első szállít- das kortól fejlesztik a kicsinyek művészi tehetsegét. Ke1 j manvt a megyeszékhelyre Ha Hűnkön: Óvodás »szobrászok«. la szedés idején kedvez' az Szamócaérés előtt 25 vagon várható Somogysárd környékén (Tudósítónktól.) [időjárás, akkor csupán ebből Somogysárd és környéke a körzetből 25 vagonnal ad- közismerien szamócatermő te- j hatnak el a termelők az áfész fület. A múlt évben 330 ezer \ fevlásárlóinak. A termésből palántát telepítettek a terme- várhatóan 13—14 vagon kerül lök, legtöbbet Somogysórdon. ; exportra. Üjvárfalván, Bodrogon, Csőm- | Az áfész-nél arra számíta- I bárdon, Mezőcsokonyán és i nak, hogy 4 millió forintot j Hetesen. ; fizetnek ki ezért a közked­j Az idén mór eredményesen , vélt gyümölcsért a/, fdén 1 Próbálkoztak a fói:a alatti Ugyanakkor szeretnék, ha az Úgy illetékesek jobban odafigyei- nének az ejfportgöngyöleg-el- látásra, ez ugyanis a múlt évben nem volt kielégítő. tmM (ÖRÖK Vers — négy lábon Edimondo de Ami c is olasz költő egyszer egy versecskét kapott egy is­meretlen költőtől. A vers azonban nélkülözte a vers­tan elemi szabályait. A vers szerzője levelet is mellékelt »remekművé­hez«, melyben közölte, hogy ezt az alkotását »egy éjszaka írta, gyorsan, két lábon, virrasztva«. De Amicis a következő­ket válaszolta: »Két lábon? Rosszul számolt, uram! Négy lá­bon kellett, hogy írja!« Nem mindegy Mark Twain, diák korá­ban bizony rendetlenül járt az iskolába. Apja ezért sokszor megverte a nádpálcájával. — Hidd el — mondta egyszer a papa —, ha rossz vagy, és nekem kell téged megbüntetni, ez nekerr) éppúgy fáj, mint neked. A fiú megtörölte köny- nyes szemét, és így szólt atyjához: — Elhiszem, papa ... De neked máshol fáj, mint nekem... Férfiszolidaritás Jack London, egy bor­bélyüzletben észrevette, hogy a segéd, aki borot­válja, alig áll a lábán. — Mi van magával? — kérdezte halkan a segédtől a neves író. — Talán nem) aludt eleget? A segéd dadogva felelte: — Néhány napja fo-fo- folyton -i-iszom, és ne-e- em is tudom, hogy fo-fo- fogok most bo-bo-borot- válni. Jack Londonban feléb­redt a férfiszolidaritás. Odasúgta a segédnek, hogy csak csinálja, mintha bo­rotválná. A részeg segéd megját­szotta a borotvál ást, és Jack London olyan szőrö­sen jött ki a borbélyüzlet­ből, mint ahogyan bement.' Kutyalevél Friedrich Dürrenmatt neves svájci írónak levelet írt a szomszédja, amely­ben arról panaszkodik, hogy az író kutyája túl hangosan Ugat. Dürrenmatt is írásban, váraszóit: »Igen tisztelt Uram! Levelét szóról szóra fel­olvastam a kutyámnak — a többit most már az állat jobb belátására bízom!« * * * G. B. Shaw egyszer Anatole France-nál ebé­delt. Ebéd közben a házi­gazda hosszadalmas elő­adást tartott Shaw-nak a zseniről. Mikor' Anatole France végre befejezte az előadást. Shaw szerényen megszólalt: — Ez már mind rég is­meretes előttem. Ugyanis magam is zseni vagyok ... SsmgpfMépkp Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja» Főszerkesztő: JÁVORI B£LA Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím; 7401. Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca 2. Postacím: 7401 Kaposvár, postafiók 31. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem érzünk; meg és nem küldünk vissza; Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 i't. Index: 25 967. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinca Sándor u* 6» . Felelős vezető; Farkas Bcla, igazgató.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom