Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-24 / 95. szám
Új sorozat a televízióban M OZ D U LJ! Bizonyos, hogy er, a felszólító módba tett cím: merész. De erre a merészségre feljogosította a sorozat gazdáit egy előző mozgalom sikere: a Megmérettünk és nehéznek találtattunk után országos méretűvé szélesedett az egészségesebb táplálkozás iránti igény, f Mindkét műsor szerkesztője: j Kővári Péter. — Megtudhatunk valamit az új sorozat célkitűzéseiről, jel- | legéről? — A Mozdulj !-soi*ozat ápri- j lis 25-én indul és hat héten j át, hat résziben a mozgás kü- j lönféle megközelítésével fog- i lalkozik. Tudjuk, hogy ko- j runkbam megnövekedtek a civilizációs betegségek arányai: j tudjuk azt is, hogy a fizikai j alkat tökéletesedése visszahat az ember lelki alkatára. Fog- j lalkozunk minden olyan moz- i gással, mely a testedzés, a sport kategóriájába tartozik, I tehát minden olyan tervszerű, I rendszeres mozgással, amely j jó hatással van. az ember j egészségére. — Mit ért "-civilizációs be- j tegségen«? j — A szívbántalmak, a keringési zavarok fajtáit, a neurózist, az elhízást. Az ülő életforma nem természetes életmódja az embernek. Mindennek életfeltétele a mozgás. Sorozatunkkal szeretnénk kirángatni az embereket az ülő életformából. Kissé dramatizálva a helyzetet, nézzünk csak végig az ember egy napján: fölkel, felöltözik és felül a közlekedési eszközre. Munkahelyén sokakat vár íróasztal vagy a munkapad és mellette a szék. Hazamegy — arra törekszik, hogy ülve tegye meg ezt az utat is —. beleül a fotelba és televíziót néz. De a szabadnap is ülve telik el, gyakran még a kiránduláson is, hiszen közlekedési eszközzel, autóval megy, kinn beül egy étterembe, vagy a földre telepszik. A legtöbb szülő arra is törekszik, hogy gyermekének minél előbb megvegye az első biciklit vagy pedál os autót. — És ön — aki mindezt ilyen jól tudja — mennyit mozog? — Én ugyanígy élek — egyelőre. — Hallottuk, hogy foglalkozik a sorozat a gyerekek természetes mozgásigényének kielégítésével is. — Kiemelten foglalkozik a sorozat az ifjúsággal. Az ideális fizikai fejlődés kedvező kölcsönhatásban áll a szellemi fejlődéssel. — Kik szerepelnek a sorozatban? — Orvosok, pszichológusok, sportvezetők, pedagógusok, szociológusok. Riportereink: Knézy Jenő, Gyulai István, Novotny Zoltán, Vas István Zoltán. Műsorvezető: Szepesi György. Szepesi György’ állandó szereplője, vezetője volt a rádió hasonló jellegű mozgalmainak. — Érdekes módon a rádióé volt a kezdeményező szerep — mondja —, hiszen megszerveztük a nagy kocogóversenyt, s a labdarúgó tehetségkutatást, örömmel vállaltam ezt a televíziós feladatot, mert tudom, hogy a tévének még nagyobb a mozgósító ereje. Egyébként én magam igenis jó példával járok elöl: novembertől áprilisig — az ugratások ellenére — hetenként kétszer két órát teniszezek, teremben, majd a szabadban folytatom. És a rádióban húsz esztendeig nem volt íróasztalom. A sorozat már induláskor, sőt megelőzően kiegészül a tévé esti tornájával, s később ugyancsak Mozdulj! címmel egy gyakorlati, mozgásra szervező műsorral. T. A. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének műsora Az utolsó szám — Vavri- necz—Novák: Tiszaháti csárdásának fergeteges tempójú előadása — után nem akart szűnni a taps. A biztatásra a lelkes táncosok többször is megismételték a csárdás utolsó motívumait, megerősítve a nagyszerű élményt, melyet az egész est műsora nyújtott. Tavaszköszöntő címmel mutatta be kedden este* a Csiky Gergely Színházban kétrészes színpadi játékát a Magyar Néphadserg Művészegyüttesének ének-, zene- és tánckara. Az első részben — Garat Gábor címadó versének elmondása után — a jó és a gonosz erőket jelképező figurák népesítették be a színpadot. Az ősi népszokás — a kiszejárás — motívumaiból fölépített táncjáték az erejét vesztő, de még vadul hadakozó tél és a megújhodást hozó, friss szellővel érkező tavasz — átvitt értelemben pedig az új és a régi világ — harcát mutatta be változatosan koreograíált, találóan groteszk és lírai elemek vegyítésével. E műsorrészben különösen a lányok üde, valóban friss tavaszt árasztó táncai tetszettek legjobban. Nótafaiskola Rádiófelvétel a Krénusz iskolában A Magyar Rádiónak és a Magyar Üttörők Országos Szövetségének közös vállalkozása a megyék közti nótafaiskola- verseny, melynek célja a nép- dalszeretetre nevelés, az éneklés megkedveltetése. A kaposvári Krénusz János Általános Iskola előzetes húszperces műsora — melyet az 5 b osztállyal, annak kamarakórusával Király Lajosné készített — tetszett meg a megyei anyagból V'a.s.s Lajosnak, a nó- tafaisikola-verseny vezetőjének és irányítójának. Ennek alapján készített tegnap rádiófelvételt a népdalmozgalom országosan ismert szakembere a kaposvári általános iskolában. A felvétel előtt beszélgettünk Király Lajosnéval. — A télen fogtunk munkába a versenyfelhívás alapján. Somogyi népdalokat gyűjtöt| tünk a tanulókkal, ezeket meg is tanultuk. A népdalok történeti hátteréről is vallatták az i idős nótafákat a gyerekek, eb- ; bői állt a saját magnóműsorunk. Eljött a rádiófelvételre Vi- kár Béla egykori adatközlője, Sámik Istvánná, vagy ahogy legtöbben ismerik, Pötendi Lidi néni is, aki most kilenc- venegy éves. — Mikor találkozott Lidi néni Vikár Bélával? — 1894-ben Vikár Béla a szülőfalujában kezdett el először fonográffal gyűjteni. Akkor hallgatott meg engem is. | tízéves voltam. Tilmann Ferencnénél ez év j tavaszán jártak a kaposvári | általános iskola népdalgyűj- i tői. Erről beszélt Géger Tímea j 5. osztályos tanuló. — Naca néni tanította meg I nekünk a Leégett a kaposvári Kórkép egy idegen társadalomról cukorgyár című dalt. melyet addig nem ismertünk. Az is meglepetés volt, hogy a Szent- pál felé van az idő című dalt olyan változatban énekelte el, amelyik kottában nem szerepel. És sokat mesélt nekünk az emberek egykori életéről is. — Miért szeretitek a népdalokat? A kórus tagjai egyenként szóltak hozzá: — A népies kifejezésekért; a vidámságért; mert olyan ‘»táncosak« ... Eljött a rádiófelvételre a kisfiával Balogh Flórián is, aki somogyi kanásznóták hangjait varázsolja elő maga készítette furulyájából. Vass Lajostól csupán azt kérdeztük meg munka közben, hogy miikor hallhatjuk a nótafaiskola-verseny adásait a rádióban? Elmondta, hogy egy-egy iskola képviseli a megyéket a versenyen, s ősztől kezdik meg a műsorok sugárzását. H. B. , Versek, népi mondókák, táncok, zene- és énekszámok egymásnak felelgető, egymást kiegészítő, színes kavalkádjá- val folytatódott a műsor. E részben — amelynek a szerzők a Kantáta az ifjúságról címet adták — erő és fiatalság, szerelem és alkotás, munka és teremtés jelképei szól- lalnak, elevenednek meg az előadóművészet s'ökféle eszköze által: szólóénekkel, kórussal, szavalattal, balettelemekből összeállított tánckompozíciókkal. Az ifjúság lelkesedése, vidámsága, tettrekészsége, jövőt formáló akarata sugárzott a gondosan szerkesztett, modern hangvételű tételekből. Amíg az első rész újszerűségével egy kissé meghökkentette, a második valósággal lázba hozta, magával ragadta a közönséget. Az együttes a szomszédos baráti népek dalaiból, táncaiból kötött színes csokrot nyújtott át. Nehéz lenne sorrendet felállítani, hiszen valamennyi szám remeklés volt: Gulyás—Novák Ver- bunkja, Daróci—Bárdos— Gyöngyfáival Karikázója, Vavrinecz—Pesovár Cseh ver- bunkja csakúgy, mint Kodály Karádi nóták című művének előadása. Ha mégis kiemelem a kórus teljesítményét, azt azért teszem, mert | Részlet a Kantáta az ifjúságról című összeállításból. minden fellépésével ritka szép élménnyel ajándékozott meg e férfikar. Különösen Svjes- nyikov: Ej uhnyem (A volgai hajóvontatók dala) című művének megszólaltatásakor érvényesültek a bámulatosan széles skálán mozgó szólamok, de az egész kórus egységes hangzása, csodálatos hangszíne, átütő ereje, dinamikája is magas művészi felkészültségről tanúskodott. A baráti népek táncai közül a Sebő—Tímár szerzőpár Román tapsosa aratta a legnagyobb sikert. Görgei György Liszt-díjas, érdemes művész, az együttes művészeti vezetője, a következőket írta a műsorfüzetben: »Együttesünk sajátos művészi műhely, ahol az ország legkiI válóbb alkotóművészeinek bevonásával azon munkálkodunk, hogy — az ének, a zene, a tánc, az emberi szó segítségével — meggyőző művészi I erővel korszerű módon közve- i titsük szocialista szellemű I mondanivalónkat. A Tavaszköszöntő is e szándék jegyében született.« I Kedden este örömmel állapította meg a Csiky Gergely Színház közönsége: törekvésüket magas színvonalon valósították meg. Ez a kitűnő, jól össze-orrott együttesen kívül a forgatókönyv összeállítójának, Jovanóvics Miklós József Attila-díjas írónak és Novák Ferenc Erkel-díjas koreográfusnak, a műsor rendezőjének köszönhető. P. L. Nyári szaktáborok Már megkezdték az előkészületeket, hogy az idén is megrendezzék a szakmunkás- tanulók hagyományos nyári szaktáborait. Ezekben 1975- ben összesen mintegy 700 fiatalnak nyílik lehetősége arra, hogy csaknem két héten át kellemes, pihentető környezetben, zavartalanul fejleszthesse tovább kulturális, techniNincs helyed A süvöltő magányt írta meg Peter Marshall most megjelent regényében, a Nincs helyed a temetőben címűben. Ismert a fiatalon meghalt angol író neve a magya» olvasók és filmrajongók előtt. Hiszen első regénye — a Tombol a hold — nagy filmsiker is volt. Miért kell odafigyelni erre a regényére, mely most jelent meg? Egyetlen mondattal felelhetünk: mert válságtünet. Nagyon rossz életérzés következménye. Egy — az egyént beszűkítő — társadalmi forma elleni tiltakozás. Három részre tagolja művét Peter Marshall. Mondhatnánk így is: három regényt kapunk. Az első: »szabályos«, hagyományos mű. Egy kisfiú meg- töretését írja le ebben a részben. De már érzékelünk valamit a védekezési reflexekből is: kaméleonként változtatja »színét« a kamasz főhős. Bigott környezete szinte megnyomorítja. A második rész írói bravúr. Szituációkról, alakokról bizonyosul be, hogy a kisfiú fantáziájának termékei. Pszichiátriai kezelés során tárul fel igazi énje, jelleme. Az elmegyógyintézet rajza, a lélek rétegeinek feltárása — ebben Peter Marshall vetélkedhet a temetőben Daniel Keyes-szel és Ken Ke- sey-vel, a Virágot Algemon- nak, illetve a Száll a kakukk \ fészkére című regény írójával. A magára találás, az egyetlen út felismerésének mesteri ábrázolása ez a rész. Kell egy lány is a gyógyuláshoz. Olyan ember, akiről az olvasó az első pillanatban tudja, hogy az elhagyja a rászorulót. Ennek így kell lennie, hiszen annak az egyént nyomorító társadalmi formációnak »terméke«, melytől a főhős menekült. Hit az emberi méltóságban, a lelkiismeret szabadságában — ezt nyeri el a fiatalember magára maradva a harmadik részben. Előrevetül ugyan számkivetettsége a »szürkék« közül, de ez már nem ingatja meg. Vállalja sorsát, mely megbélyegzi ugyan, de önmagában harmóniát teremt. Síkok olvadnak össze a regényben. Bontódik az idő. Kitágul és összehúzódik a tér. Alakok osztódnak, egyesülnek. Érett mester volt a fiatal angol író. Könyvét valóban ka- tartikus érzéssel tesszük le. Gazdag örökséget hagyott maga után. Regényét az Európa Könyvkiadó Szilágyi Tibor fordításában, utószavával jelentette meg. I* L. Az ötvenedik A kaposvári Csiky Gergely Színház és a zeneiskola együttműködése során közös zenei ismeretterjesztő előadássorozatot tartott. Kedd este a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kaposvári munkásszállásán a felcsendülő dallamok egyben az ötvenedik előadást is köszöntötték. A színészekből, zeneiskolai tanárokból álló elöadógárda megyeszerte tartott ilyen hangversenyeket. kai ismereteit; értő szakemberek irányításával foglalkozhasson kedvenc hobbyjával. A Szakoktatási Pedagógiai Intézet közlése szerint az elsők között — június 10-én — nyitja meg kapuit a balaton- szemesi klubtitkár! tábor, ahova száz fiatalt várnak a kiváló ifjúsági klub pályázatra benevezett kollektívák titkárai köréből. Ugyanezen a napon Balatonlellén olvasótábor nyílik, itt a területi szavaló- versenyek helyezettjei és az iskolai könyvtárak ifjú aktivistái lesznek, szám szerint 200-an. Szombathelyen június 16—27-e között rendezik meg ötven rádiós szakköri tag részvételével a nyári szaktábort. Hódmezővásárhelyen július 28-a és augusztus 8-a között szervezik meg az idei képző- művészeti tábort; az országos diáknapok pályázóiból és a képzőművész szakkörök tagjaiból. Balatonlellén augusztus második felében énekkari szaktábor nyílik, melyen a Vándor Sándor-szemle területi bemutatóin legjobbnak bizonyult csapatok vesznek majd részt.
