Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-11 / 84. szám

AZ IFJÚSÁG MEGÍTÉLÉSE A párt az ifjúság nevelé­sét társadalmi ügynek tartja. Az ifjúság jö­vője összekapcsolódik orszá­gunk fejlődésével, és nagy­mértékben fijj/g a fiatalok odaadó munkájától. A párt ifjúságról szóló határozata a megvalósulás útján van. nyeges, pozitív változás kö­vetkezett be az ifjúságnak a szocializmushoz váló viszo­nyában, az ifjúság megítélé­sében, a róla történő gondos­kodásban — olvashatjuk az MSZMP XI. kongresszusának határozatában. Az összefoglaló jellemzést igazolták egyebek között a fiatal kongresszusi küldöttek, akiknek szereplé­sét Kádár János elvtárs zá­róbeszédében az új nemze­dék 6zé.p bemutatkozásának nevezte. A megállapítás bi­zonyítékai azonban jóval ko­rábbi eseményeket is fölidéz­nek. Tény, hogy felnőtt az a nemzedék, mely a felszabadu­lás után született, a szocialis­ta társadalmi viszonyok kö­zött nevelkedett, és megtalál­ta helyét az életben. Ennek a korosztálynak a felszabadulás előtti időszak, a Horthy- rendszer, az illegális kommu­nista párt tevékenysége isko­lai tananyag, történelmi lec­ke. Gyerekfejjel élték át az 1956-os ellenforradalmat. S nem vitás, hogy minden ko­rábbi nemzedéknél jobb kö­rülmények között tanulhattak, kezdhettek önálló életet. Róluk mondták nemegyszer a vita hevében, hogy elkényez­tetett fiatalok, divatjuk, szó­rakozási szokásaik egy része sok esetben megbotránkoztat­ta, sok esetben ma is meg- botránkoztatj'a i az idősebbe­ket. De azt is könnyű belát­ni, hogy a külsőségek felszí­nes, igaztalan ítélkezésre ad­nak módot. Lényegesebb azonban annak tudata, hogy Lé- ifjúságunk kedvezőbb lehető­ségei a szocialista társadalom fejlődéséből következnek. Lé­nyegesebb azt látnunk, hogy a szocialista szellemű iskolák­ban tanulták a hazaszeretetet, az internacionalizmust, az er­kölcsöt, a szocializmus igen-; lését. S persze nemcsak az is­kolában, hanem a szülői ház­ban, az utcán, az életben. Nemcsak szavakon, hanem az országépítő munka tényein is nevelkedtek, azon, hogy csak­nem két évtizede a párt szi­lárd politikájának valóra vál­tásán fáradozik az ország. Eközben valóban társadalmi ügy lett emberré formálódá­suk segítése is. A társadalmi üggyé válást szorgalmazta egyebek között a párt 1970-es ifjúságpolitikai határozata. Hosszú időre prog­ramot adó dokumentum, amelynek megvalósulását jel­zi az ifjúsági törvény, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság tevé­kenysége, a fiatalok gondjai­nak megoldását gyorsító tár­sadalmi munkamegosztás. Ezek a dokumentumok, hatá­rozatok, intézkedések kifeje­zik a fiatalok jogait, de ma­gukban foglalják a fiatalok kötelességeit is. Más szóval: úgy foglalkoznak a fiatalok­kal, hogy figyelembe veszik, milyen fontos teendők várnak rájuk építésében, és azt is, hogy a jelen munkájából miként ve­szik ki részüket. A reális meg­ítélésnek csak ez lehet az alapja, ez lehet kiindulópont­ja. Kádár elvtárs szavaival él­ve: »... az ifjúság kérdéseivel nem absztrakt módon, hanem osztálymegközelítés alapján, marxista módon kell foglal­kozni.« A fiatalok megítélésében, munkájuk értékelésében te­hát abból kell kiindulnunk, hogy az ifjúmunkás, a terme­lőszövetkezetben dolgozó fia­tal vagy a diák eleget tesz-e kötelességének? Az ifjúmun­kás törekszik-e arra, hogy jól képzett, művelt munkássá váljék, méltóvá az ország ve­zető osztályához, a munkás- osztályhoz. A parasztfiatalok jellemzésekor a mérce: mit tesznek a korszerű mezőgaz­daságért, a szocialista faluért. A diákoké, hogy tanulnak-e, képezik-e magukat, számít- hat-e tudásukra a jelen és a jövő társadalma. A fiatalokról szóló polémiák jó része ma már ilyen alapon zajlik le. Ha nemzedékekről szólunk, a folytonosságot, az építőmunka közösségét hang­súlyozzuk. Nem mond ez el­lent annak, hogy figyelembe vesszük az életkori sajátossá­gokat, hogy világosan látjuk, vannak különbségek gondol­kodásban, szokásokban, maga­tartásban idősebbek és fiata­lok között. Tény az is, hogy az ifjúság egy szűk rétegének negatív vonásai károsak stb. Egyszóval: hem a szépítés, ha­nem a lényeglátás az ifjúság Mikor lesz tábla helyett áru a Május I. utcai kirakatokban? Lassan költöznek a boltok 4—500 mázsa hal esett á’dozatul Tovább kutatják a balatoni halpusztulás okát . megítélésében történt pozitív a fejlett szocializmus | va]tozas magyarázata.----------------------------- Ha a változást következete­sen végiggondoljuk, belátjuk, hogy ez sem egyszerűen ifjú­sági téma. Hiszen éppen ezek­ben az években vált a köz- gondolkodásban is mércévé, általánosan elfogadott mércé­vé a végzett munka szerinti megbecsülés. Az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvének ér­T alálós kérdésnek is beil­lik: melyik bolt mikor és ho­va költözik Kaposváron, a Május 1. utca üzlethálózatá­nak átrendezése kapcsán? Ar­ra a kérdésre, hogy hová ke­rülnek majd a boltok, még csak lehet válaszolni. A határ­időket azonban — néhány ki­vételtől eltekintve — csak ta- j iálgatni lehet. A városközpont üzleteinek átrendezését a Somogy Áruház megnyitása tette indokolttá. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága még a megnyitás előtt jóváhagyta a költözésekkel kapcsolatos terveket. A megyei tanács elnöke pedig utasítás­ban mondta ki, hogy a költöz­ködést 1975 végéig be kell fe­jezni. Részhatáridők nincse­nek, hiszen Fűzi István, a váu rosi tanács termelési és ellá­tásfelügyeleti osztályának ve­zetője fogalmazott így — »minden vállalatnak az az ér­deke, hogy minél előbb meg­nyissa üzletét«. Több esetben az egyik megnyitása teszi csalt lehetővé, hogy a másik meg­kezdje a költözést. A vállalatok tehát segíthetik vagy akadá­lyozhatják egymás munkáját. Nézzük először az egysze­rűbbeket. A Kaposvári Ruha­gyár a virágbolttal szemben nyitja meg saját termékeit kí­náló boltját. Az átalakítás ter­vei elkészültek, s gyors ütem­ben folyik az üzlethelyiség felújítása, berendezése. Körül­belül egy hónap múlva nyit­hat a bolt. A Dorottyával szemben bezárt a háztartási cikkeket árusító üzlet, s az Úttörő- és. Ezermesterbolt megkezdte a helyiség korsze­rűsítését. A munkát lendüle­tesnek ítélik meg a városi ta­nácson. (A mostani ezermes­ter bolt helyére a Cooptourist költözik.) Üj forgalmazó lesz a városban a győri Richards. Az vényesüléséhez tartozik pél- i Ady Endre utca 1.. szám alatt A szenvedély átsütött min-| dóan vizsgálták a tónak és a den kérdésen, mondaton; új-| Balatonba ömlő patakok vizé­ságíró és minisztériumi veze­tő azonos, igazi állampolgári felelősséggel szólt nagy gon­dunkról, a balatoni halpusz­tulásról. Egykettőre bebizo­nyosodott, hogy főként a köz­vélemény állandó érdeklődé­sének ösztönzésére az újság­írók alaposan fölkészültek az információszerzés csatájára. Tudósok, kutatók véleményét állították szembe, hogy köze­lebb kerüljenek az aggasztó talány megoldásához. Ez pedig egyáltalán nem könnyű, mert teljes' bizonyos­sággal a mai napig sem tud­ják, mi volt a halpusztulás oka. Múlt időt használok, mert a veszély — legalábbis egy­előre — elmúlt. Február 2-án a Balatoni Halgazdaság fo- nyódi telepének dolgozói döb­benten vették észre, hogy Ba- latonboglár és Fbnyód-Bélate- lep között haltetemek hányód­nak a vízen. Kezdetben a pik­kely nélküli, vízfenéken élő halak — például az angolna és a harcsa — pusztultak, ám később más halak is az áldo­zatok közé jutottak. A pusztu­lás korántsem volt akkora, mint azt az első időszakban becsülték. Dr. Kovács Imré­nek, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ter­melési és m vezetőjének tegnapi budapesti tájékoztatása szerint a pusz­tulás helye a fonyódi hajóki­kötő és a Balatonmária kö­zötti 12 kilométer hosszú és legföljebb másfél kilométer széles parti sáv volt A hal- pusztulás március 16-án, 17-én, 18-án és 19-én érte el tetőpontját. Ekkor megváltoz­tak a meteorológiai viszonyok és röviddel ezután véget ért a vész. Február elejétől már­cius végéig 272 mázsa halte­temet szedtek össze, de a becslések szerint összesen 4— 500 mázsa hal esett áldozatul — ez a Balaton halállomá­nyának körülbelül egy Vagy másfél százaléka. Vészharangot kongatni tehát hiba lenne —, de legalább akkora bűn volna a veszély D dául a fiatalok kezdő bérének rendezése; a szakmai ismere­tek, az általános műveltség elismeréséből fakad a szakmai versenyek sora. e utalhatunk arra is, hogy a fiatalok szociá­lis helyzetének javítá­sára tett intézkedések ugyan­csak kapcsolódnak általáno­sabb változásokhoz. A fiatalok lakáshoz juttatása, az arányok javulása nyilván nem függet­len a lakásépítési programtól, üdültetésük az e célra fordít­ható összeg növekedésétől és még sorolhatnánk. Mindez bi- j zonyítja: az ifjúsággal kap­csolatos változások szoros ösz- szefüggésben vahnak a társa­dalom általános fejlődésével, a fiatalok javuló lehetőségei az ország gazdaságának erő­södésével. A fiatalok helye, szerepe mindezen tényezők összessé­gét figyelembe véve látszik helyesen. M. D. nek a minőségét, s a kuta­tásba bekapcsolódott az Or­szágos Állategészségügyi In­tézet, az Országos Mezőgazda- sági Minőségvizsgáló Intézet, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium növény- védelmi központja, a Magyar Tudományos Akadémia Ti­hanyi Biológiai Intézete, a i Dunakutató Állomás, a Víz­gazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a KÖJÁL. Sokféle megállapítás szü­letett, azonban egyik sem ve­zetett el a megfelelő magya­rázathoz. A térségben levő oxigénviszonyok kedvezőek voltak, a betorkolló patakok, csatornák és a Balaton vizé­nek vizsgálata az általában jellemző értéket mutatta. Hid­robiológiái vizsgálatokkal megállapították, hogy a Bala­ton szóban forgó térségében észlelt rendkívüli plankton­színeződést a nagy mennyi­ségben elszaporodott kora- algák okozták. A megvizsgált halakon vírus-, baktérium-, parazitabetegséget, fertőzött- séget nem találtak. Fontos megfigyelés, hogy a bódult állapotban, hassal fölfelé úszó halak — így például egy 18 j Hallgatom a képviselői fel- sítottak közé tartozott. A tár- kiós harcsa, egy 5 kilós ponty, | szólalásokat, s töprengek: csu- sadalom gondoskodása meg­pán a m jelöltek ki számára üzletet. A tanácsnak megállapodása van a Május 1. Ruhagyárral is. A korábbi szerződés alapján azonban a gyár nem igyekszik megnyitni a boltját. A Május 1. utca legnagyobb üzlete a Latinca-ház földszint­jén van. Árukészlete a So­mogy Áruházba került, a csu­pasz kirakatüvegekre pedig kitették az »Átalakítás miatt zárva« táblát. Ebbe az üzlet­be a hangszerbolt és a Villa­mossági bolt költözik majd. A villamossági boltba pedig a papír- és irodaszer-szaküzlet, hogy helyét átadja az Anker- házban működő rövidárubolt­nak. Ez pedig azt jelenti, hogy négy boltot kell megmozgatni! Áttelepíteni az egyiket csak akkor lehet, ha a másik már elkészült. Valamennyi költöz­ködés idejét a Latinca-sarok átalakítása határozza meg. Hogyan áll ez a munka? Dr. Nagy Gyula, a Somogy me­gyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztály- vezetője május 1-ét mondja határidőnek. Ebben azonban maga is bizonytalan. A múlt év novemberében bezárt bolt­ban eddig az iparosok dolgoz­tak: felújították az elektromos hálózatot és kifestették a he­lyiséget. Azután megálltak. A boltnak nincs még berendezé­se. A polcokat, pultokat és áll­ványokat egy budapesti cég szállítja, legutóbbi ígérete sze­rint április második felében. Mindent összevetve a beren­dezés megérkezése után 10, legföljebb 15 nap marad arra. hogy berendezzék az üzletet, s átköltöztessék a régi helyé­ről a boltot, sok ezer apró cik­kével, s értékes árujával együtt. Nos, ez a nem egészen fél hónap valahogy kevésnek tűnik. Könnyen előfordulhat, hogy a május 1-i felvonulás részvevői nem árut, hanem át­alakítást jelző plakátot talál­nak a kirakatban. E négy bolt átköltöztetése kapcsán érdemes számolni egy kicsit. Ha egy év alatt meg akarják oldani, mindegyikre jut egy negyedév. Ha viszont azt vesszük figyelembe, hogy az első — a legszorosabb ha­táridő szerint is — öt hónapig tart, akkor a másik háromra már kevesebb jut. Indokolt hát a kérdés: befe­jeződik-e a költözködés az év végére? A válasz kitérő: — Nagy gond az építőipari kapacitás. Főleg az ilyen át­alakítási, javítási munkákhoz nehéz kivitelezőt találni. A találós kérdésnek tehát ma csak az egyik felét lehet megválaszolni: azt, hogy hova költöznek a boltok. A »mi­kor?« teljesen bizonytalan, még akkor is, ha elismerjük, hogy a vállalatok érdeke: mi­nél előbb megnyitni ezeket a boltokat. A vásárlók érdeke azt hiszem legalább olyan fon­tos: az átköltözések révén ki­alakuló szakboltoktól remélhe­tik csak, hogy a speciális igé­nyeket is kielégítő árut vehes­senek. Az ide-oda költözés vé­gén remélhetőleg kevesebbet kell várni a szabóra is, hiszen két ruhaszalon részére ugyan­csak helyet biztosítanak. Dr. Kercza Imre Az anyagellátásról és készletgazdálkodásról tanácskoztak A szolnoki Szigligeti Szín­házban megtartott plenáris üléssel befejeződött az orszá­gos anyagellátási és készlet­gazdálkodási konferencia. A háromnapos tanácskozá­son elhangzott előadások és felszólalások alapján 11 pon­tos ajánlás készült az illeté­kes szervek részére. Ez — az anyagfehasználás csökkenté­se és' tervszerű készletgazdál­kodás érdekében foglal többek között a KGST ilyen problémákkal foglalkozó munkabizottságá­ban kidolgozott jó módszerek fokozott hasznosítása mellett, javasolja továbbá a másod­anyagok felhasználási ará­nyának növelését, valamint azt, hogy az anyag- és mű­szaki ellátással foglalkozók szakmai képzésének követel­ményrendszerét központilag állást i dolgozzák ki. Munkatársunk jelenti a Parlamentből Felelősség és pontosság továbbá dévérkeszegek és an- i g0jnák — ä siófoki és tihanyi | hány tár uszaki foos ta j j Balaton-vízben néhány nap ] ügyben ad alatt magukhoz , tértek, I ma is egészségesek. A sajtótájékoztatón elhang- | társadalombiztosítással szott ki és képviselőtársai előtt egy fotóval »igazolta« távolmarádását a téli ülés­szakról. A fényképen nevet­gélő csöppség, immár harma­dik a családban. Sok tízezer család boldogsága jut az viselő azt mondta: minden fo- eszembe. 1973-ban 156 ezer, rint, melyet a társadalombiz- tavaly pedig már több mint , . - - - - , ............ ......I—- — Ián közel járok az igazság h ányszor szolgálhat jo hírrel nak jelentett támaszt. Tavaly kölcsi tőkéjének a gyarapo- hoz, ha leírom: a kicsinyek a hozzánk fondulóknak. A 1 748 000 nyugdíjas, járadékos dása, az, hogy a megbecsülés számának gyarapodását a tár- mégis érezhette mindnyájunk meg- mindenki számára így is kéz- sadalombiztosítás' is bátorííot­zott majdnem minden kérdés | valahogy úgy állunk, mint 30 becsülését, 1967 óta az anyák zelfogható. Hogy javaink sza- ta. r_ .P _ 1 ___.'1.1 _1 _ _ 1 » 1 OC '7 t O H A A I A 1 | Ari A C I 1 n 1.' m Art . A rr t-t -7Arr V»A1 M a1- a'a rl í : 1— amvtUi ----- .. aJ --- —* *----V 1_____ : 1 ___ . ___1. é s felszólalás annak lehető ségét mérlegelte, hogy az ed­digi megállapítások ellenére vajon nem a vízbe jutott nö­vényvédő szerek, vegyi anya­gok idézték-e elő a halpusz­tulást. A vitát egyelőre kár lenne lezárni. Ez egyébként nem is áll senki szándékában. esztendős fejlődésünk meg- százezreinek gondjain enyhí- porodó gyümölcseit megoszt- annyi más eredményével — tett az idő közben fölemelt juk azokkal, akik életükkel a jobbára akkor emlegetjük, ha gyermekgondozási segély. ma sikereit alapozták meg, s újból ránk köszön a tovább- Jó lenne belefeledkezni közben eljárt fölöttük az idő. lépés öröme. ezeknek a minőségi változást Hogy a Pusztán a társadalombizto- jelző állom&soknak a fölidé- ban fokozatosan megszűnik a Nem lehet megállás, mert nem elég a 47 ezer bölcsődei hely, s kevés a 276 ezer óvo- .. , , ... ... dai hely is. Mo6t az új tár­tarsadalombiztositás- sadalombiztosítási törvény sok OTACQn mQrtcvnn 1 Ir a ^ olyan szülő meg gyermek ja­sításból megítélni a gondos- zésébe, csakhogy itt, a Par- különbség a munkásosztály és vát^zolaáTia^ak' e^cTd'sT ** kát, amelyek minden menyre ki kell terjedjenek. Nemzeti kincsünk, a Balaton élővilágának megóvása a tu­dósok egyik rendkívül fontos feladata. A jelenlegi kutatá­sok változatlan alapossággal lebecsülése ^s,. A halpusztulás | £olytatódnak. Ennek eredmé­nyeiről rendszeresen tájékoz- a közvélemény is. r. d. kodást népünkről kevés len- lamentben, most nemcsak er ne, ám a szamok, arányok ről van szó., A lehető leggyorsabban arra ! pnmagukban is sok mindenről Minden fölszólalásból kivi van szükség hogy az Akadé- I tanúskodnak. Mennyi szén- láglik: többet akarunk, s még kívánkoznak Losonczi Pálnak. mia kezébe°'vegye a kutatáso- 1 védésnek, küzdelemnek kellett többet adunk. Végigfut élőt- az Elnöki Tanács körül- ! eltelnie 1919 vörös tavasza óta tem néhány korábbi ország — hiszen a Tanácsköztársa- gyűlés ság a társadalombiztosítást amikor első napjaiban megkezdődött a kutatás, mi lehet a baj j jatást kap oka? A vízminőségi felügye­letek laboratóriumai állan­képzeletbeli filmje, szággyűlés alakuló a képviselők közvet- 1971 májusában a parasztság kozott, hogy egy- sebbet kaphatott> s a törvénv­k ~a Jel®nlf1,.fhar°m alkotók nem feledkeztek meg kulonbozo nyugdíjskalat. Ide az árvakról- öz\egyekről sem . ... , Ha a képviselői felszólalá­_ • „ , i • , ,oKenek sokat valamivel össze akarom szavai, melyek a jelenlegi őr­ülésén, fogni, az nem lehet más, mint hangzottak a f®lelősségük hangsúlyozása, minden dolgozóra kiterjesz- len környezetük tapasztalatai- el: »Kimeríthetetlenek azok a ,Amikor ezt megemlítettem tette. ból kiindulva keményebb társadalmi és politikai erő- képviselőnknek, meg­A felszabadulás előtt a csa- munkát, nagyobb odaadást források, melyek az állampol- r°tt a szóhasználatért. Szerin­ládtagokkal együtt 2.8 millió sürgettek. Mi másnak, mint a gárok jobb munkának az eredmé- napi munkájában cs biztosított élt hazánkban az arány csak 1945 után mu- nye, hogy a társadalombizto- aktivitásában feltárullak tatott egyre kedvezőbb képet, sí tás most ismét napirenden juk bizton számíthatunk. Tavaly az ország lakosságá- szerepelhet? najc 99 százaléka már a bizto- A szünetben egy idős kép közéleti rá­szavazataiban, minden- te inkább pontosságról van szó. Egy népet szolgáló, be­vált politika pontos követé­Egv fiatal munkásasszony sóról, táskájából fényképeket halá- Pintér Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom