Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-11 / 84. szám

■o ' Í j. I K c ■■ •-V t. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam 84. szám 1975. április ll., péntek Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka #• ...•• ............szóló t örvényjavaslat a parlament előtt Tegnap délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés ta­vaszi ülésszaka. Az ülésen részt vettek: Loáonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh Károly, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több ve­zetője. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülés­szaka óta elhunyt Ragó Antal képviselőről, a párt és a mun­kásmozgalom régi harcosáról. Személyében a nép és a szoci­alizmus ügyének szerény, fá­radhatatlan munkását, pártunk hűséges harcosát vesztettük el — mondotta. Az országgyűlés néma felállással adózott Ragó Antal emlékének, amelyet Karakas László I jegyzőkönyvben is megörökí­tett. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az országgyűlés leg­utóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — az országgyűlésnek bemu­tatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. Az elnök ezután bejelentet­te, hogy a Minisztertanács a társadalombiztosításról, az El­I nöki Tanács az alkotmány egyes rendelkezéseinek módo- ; sításáról törvényjavaslatot I nyújtotta be az országgyűlés- nek. A két törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra az illeté- ! kés állandó bizottságoknak kiadták, és az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az országgyűlés ezután el­fogadta a tavaszi ülésszak tárgysorozatát A napirend a következő: 1. a társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat; 2. a legfőbb ügyész beszámoló­ja; 3. a legfelsőbb bíróság elnöké­nek beszámolója; 4. az alkotmány egyes rendel­kezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. Ezután a napirend szerint megkezdődött a társadalom- biztosításról szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Elsőként Ka- \ rakas László munkaügyi mi- i niszter emelkedett szólásra. | nya kiemeli az öregség, beteg- : ség és munkaképtelenség ese­tére szóló anyagi ellátáshoz való jogot. Ez a Magyar Nép- i köztársaság állama a társada- : lombitosítás keretében biztosit- ! ja, a mindenki által tapasztal­ható tervszerű, arányos fej­lesztés útján. Az alapvető jogszabályok megalkotására az 1955—1970. évek között különböző időpon­tokban került sor. A fokozatos fejlesztés a jövőben is jelle­mezni fogja a társadalombizto­sítást, de annak rendszere ma már hosszú időre szólóan szi­lárdnak tekinthető. Alapvetően ez a körülmény indokolta a kodifikálást; azt, hogy sor kerülhet egységes tár­sadalombiztosítási törvény megalkotására, azaz lényegé­ben az intézmény átfogó újra- szabálvozására és továbbfej­lesztésére. Karakas László a továb­biakban kitért arra, hogy a sok jogszabály az ellátások A törvénytervezet fejlődésünk szemléltető bizonyítéka terén az egységességre tőre- J Ezért az 1971. előtt meg- kedett, maga a szabályrend- ; állapított alacsony összegű szer azonban mégsem volt nyugellátásokat és egyes szo­egy séges. B.iztosítási ágazatonként ta­gozódott, és az egyes ellátási formákat az egymást követő változásoknak megfelelően, a különböző szintű jogszabályok többszörösein is szabályozták. Mindezek mellett a különböző területeken és időpontokban alkotott több száz szabály szinte áttekinthetetlenné vált. Mindenképpen szükséges az eddigiek helyett egy összefog­lalt, könnyen kezelhető tör­vény, amelyben nemcsak a szakemberek, hanem minden ki kiismerheti magát, érintettek könnyen tudomást szerezhetnek az őket megillető | ^ jógákról es az azok ervemye- sítésével kapcsolatos kötele­zettségeikről. ciális ellátásokat, mint pél­dául a hadi rokkantak, hadi­özvegyek és hadiárvák jára­dékát, valamint a rendszeres tanácsi szociális segélyeket, az átmeneti segélyeket, a rend­szeres szociális járadékokat — 1975. július 1-tól ismét emel­jük. Ez a lakosság 10 százalékát, a nyugdíjasok, járadékosok kétharmadát közvetlenül érinti. . j mind nagyobb 1 övezi a Nyugdíjrendszerünk egységessé vált Tisztelt országgyűlés! Országgyűlésünk jelen ülés­szakának napirendjén szerep­lő társadalombiztosítási tör­vénytervezetet a felszabadu­lásunk 30. évfordulóját ün­neplő államunk eddig elért politikai, gazdasági és • társa­dalmi fejlődésének szemlélte­tő bizonyítéka. Olyan szociálpolitikai intéz­kedés, amely — . miként a törvénytervezet 1. paragrafu­sa is kiemeli — a társadalom munkájában részt vevő dol­gozókról és hozzátartozóikról való sok irányú társadalmi gondoskodás eddigi eredmé­nyeinek összegezését és a népgazdaság lehetőségeihez igazodó továbbfejlesztését tartalmazza. Ez a párt XI. kongresszu­sán elfogadott azon határoza­ton alapul, amely szerint: »Tovább kell egységesíteni nyugdíjrendszerünket, csök­kenteni a korábbról megma­radt különbségeket... Foko­zatosan meg kell szüntetni a társadalombiztosításban még fennálló ellentéteket A társadalombiztosítás mai funkciója jóval szélesebb kö­rű, mint volt 30, vagy akár csak 10 évvel ezelőtt is. Élet­színvonalpolitikai céljaink ugyanis nem valósíthatók meg fejlett társadalombiztosítási intézményrendszer hiányá­ban. De a gazdaságpolitikai ol­dalról sem nélkülözhetők azok a társadalombiztosítási intéz­kedések, amelyek végső soron a gazdaságépítés, a társadal­mi—gazdasági haladás fontos előfeltételét jelentik. A társadalombiztosítás a gazdasági építő munka szo­ciális hátterét, a szociális biz­tonságot teremti meg a maga eszközLijűel arra az esetre, amikul.a ' dolgozik — akár ideiglenesen, akár véglegesen kiesnek a termelő, munká­ból. Ilyképpen a feladat az, hogy gondoskodjon a társa­dalom munkájában részt vevő dolgozók és hozzátartozóik el­látásáról — betegség, munka- képtelenség és öregség esetén, s javítson a gyermekes csa­ládok jövedelmi helyzetén. Bár az egyre bővülő gon­doskodás forintban mérhető kiadást jelent az állam költ­ségvetése számára, hatása azonban — a dolog természe­ténél fogva — pénzügyi mu­tatókkal önmagában nem jel­lemezhető. Az is nyilvánvaló, hogy a korszerű társadalombiztosítá­si rendszer a hatékony ter­melés, a népgazdaság növeke­dése szempontjából kiemelke­dő jelentőségű, hiszen a ter­melés emberi oldaláról van szó. A termelőberendezések mű­ködtetéséhez szükséges mun­kaerő biztosításához, a dolgo­zó emberek élet- és munka- körülményeinek rendszeres javításához járul hozzá. A társadalombiztosítás a szocialista társadalompolitika szerves része A szociálpolitika súlypontját alkotó társadalombiztosítás így — a gyakran hallott hibás fel-; fogással ellentétben — nem a gazdasági élettől elkülönülő, valamiféle »jóléti-“ intézmény, hanem a jövedelem-elosztás rendszerébe épülve szerves ré­sze a szocialista társadalompo­litika egészének. Igazolja ezt az, hogy jelen­leg a lakossági jövedelmek mintegy 30 százalékát a pénz­ben! és természetbeni társa­dalmi juttatások alkotják. Ezen I belül a legnagyobb tételt a tár­sadalombiztosítási ellátások je­lentik — mutatott rá a minisz­ter, majd a társadalombiztosí­tási rendszer felszabadulás óta | elért fejlődéséről beszélt, s ! hangsúlyozta: Míg 1938-ban és 1946-ban a lakosságnak csupán egyharma- j da részesült valamilyen társa­dalombiztosítási ellátásban, | addig ma gyakorlatilag min- ' denki részese a juttatásoknak. I aki munkaviszonyban állt j vagy all. A fejlődés mutatója az Is. [hogy a társadalombiztosi tásunk 'kiadásai az elmúlt 15 évben megnégyszereződtek: ma már évi csaknem 50 milliárd forin­tot. a nemzeti jövedelem több mint 8 és fél százalékát teszik ki. Ennek az összegnek több mint'a felét, az 1 millió 700 ezer nyugdíjasnak folyósítják, ezt követően a családi pótlék és táppénz jelenti a legnagyobb tételt a pénzben! juttatások kö­zött A népesedéspolitikai célja­ink elérését szolgálja az anya­sági, a terhességi- és gyermek­ágyi segély, .valamint a gyer- 1 mekgondozási segélynek a vi­lágon szinte egyedülálló intéz­ménye. Jellemző például, hogy e juttatásban a bevezetés évé­ben 34 ezer, jelenleg pedig már mintegy 230 ezer édesanya ré­szesül. A társadalombiztosítási jut­tatások differenciált rendszere a nem kívánatos életszínvonal- 1 beli egyenlőtlenségeket is : igyekszik mérsékelni. Ezzel a jmunka szerinti jövedelemelosz­tás szocialista elvének érvé­nyesülését segíti elő. Tisztelt országgyűlés! Népköztársaságunk alkotmá­A nvanlcsüo^ mmiszter am­őbán szóié a törvénytervezet néhány konkrét rendelkezé­séről M. Nyugdíjrendszerünk egysé­gessé válik. A jelenlegi há­rom különböző nyugdíjskála helyett sikerült olyan mérték- szabályt kialakítani, amely senkinél sem jár szerzett jog megsértésével. Majdnem mindenkinél a maival azonos vagy kedvezőbb mértékek alapján állapítja meg a nyug­díjat Jelenleg a munkások és al­kalmazottak öregségi nyugdí­ja 10 évi szolgálati idő esetén az átlagkereset 22 százaléka; 25 évi szolgálati idővel eléri a kereset 62,5 százalékát. A mezőgazdasági szövetke­zeti tagok esetében 10 évi szolgálati időnél az átlagjö­vedelem 33 százaléka, 25 évi szolgálati idővel pedig 63 szá­zaléka. Az új, egységes skála és mértékszabály szerint munkás, alkalmazott termelőszövet­kezeti tag ! öregségi nyugdíjra 10 évi szolgálati idő esetén Az elmúlt évek intézkedé­seiben érezhetővé vált, hogy megbecsülés dolgozó nőket, az édesanyákat, és a társadalom- a tagjait akik gyermekeket nevelnek. A törtvénytervezet biztosít­ja, hogy a jövőben a családi pótlékot valóban az kapja meg, aki a gyermeket tényle­gesen gondozza, eltartja. A törvényjavaslat a mező- , Ez józárj«, majd azt a gazdasági szövetkezeti tagok visszásságot hogy a szülő öregségi nyugdíjkorhatárát 1976. január 1-tól kezdődően évente 1—1 évvel leszállítja, tartási kötelezettségének — ha gyermeke ellátásáról más gon­doskodik — az államtó}; s a korhatár 1980. január 1- társadalomtól kapott családi vei azonossá válik a bérből p6Uékkal tegyen eleget, és fizetésből élő dolgozók nyugdíjkorhatárával, azaz nőknél az 55., férfiaknál a 60. életévvel. Ezzel összhangban termé­szetesen módosul a mezőgaz­dasági szövetkezeti tagok öz­vegyeinek állandó özvegyi nyugdíjra jogosító korhatára is. Pártunk és államunk követ­kezetesen arra törekszik. Más szóval: a család! pót­lékot ezután a gyermeket gondozó — a tartásdíjon fe­lül kapja! Változást jelent még, hogy — az árvaellátás korhatára 19-ről 25 évre emelkedik, ha az árva felsőoktatási intéz­mény nappali tagozatán tanul, — a korhatáron felüli öz­hogy a munkában elfáradt | vegy, házasságkötés esetén is idős emberek anyagi bizton­ságban éljenek, és a társada­lom hasznos, megbecsült tag­jainak érezzék magukat. Ismeretes, hogy a már meg­állapított és folyósított nyug­ellátásokat eddig is több eset­ben emeltük. megtartja özvegyi nyugdíját, — a nevelőszülő is jogosult lehet szülői nyugdíjra. A miniszter ezután a tör­vényjavaslat előkészítő mun­kálatairól beszélt, s megálla­pította: Továbbra sem nélkülözhető a munkahelyi, tanácsi gondoskodás Továbbra is fontos célkitű- : A tervezetet egészében is, zés a régi és új nyugdíjak ■ egyes kérdéseket részleteiben szintjének közelítése, és az I is, az illetékes állami és tár- , . . .egyéb szociális ellátásra jo- sadalmi szervek, valamint egységesen a kereset, illetve , jogujj^ jövedelmi körűimé- j szervezetek megvitatták, ér- jovedelem 33 százaléka. j nveinek javítása. tékelték és egyetértettek vele. Ez a 25 ev megszerzéséig | évenként 2 százalékkal, 26— 32 év után 1—1 százalékkal emelkedik. A nyugdíj maximuma a kereset 75 százaléka, ami 42 évi szolgálati idővel érhető el. E szabályok révén a mai­nál kedvezőbb helyzetbe ke­rülnek az alacsony szolgálati idővel rendelkező munkások és alkalmazottak, valamint a hosszú, általában 35 évnél magasabb szolgálati idejű biztosítottak. Megemlítem, hogy nyugdíj rendszerünknek Tisztelt országgyűlés! A teljességre törekvés nél­kül kívántam általános képet adni az eredményekről, a végzett munkáról, a lehetósé­a csökkent mun kaképességű - ékről és a nyugdíjas dolgozók­ról való gondoskodás. Államunk e téren eddig is sokat tett és a jövőben is min­gekről, amelyet a törvényja- i dent megtesz. Emellett azom­vaslat fejez ki. ban nem nélkülözhető — sőt enids. zervi túliak munkában maradására ösztönző nyugdíjpótlék. Ez a fizikai munkásoknál, 3—4 évi korhatáron túli mun­kával, az átlagkereset 95 szá­zalékának megfelelő nyugdíj elérését teszi lehetővé, ami gyakorlatilag azonos vagy magasabb a nyugdíjazáskor! keresetnél. egyes tagjai a családokban és a különböző kollektívákban is megtegyék kötelezettségüket. E téren ugyanis meghatáro­Felhívom a figyelmet arra, elvárt^ , hogy a társadalom hogy a törvényjavaslat kere- . tei nem fogják át — de nem további a is ] ;s foghatják át — a teljes szo­ciális ellátás körét. Néhányról _____________ m ar említést tettem. Ezek so- I zott felelőssége és kötelezett rát még folytathatnám a gyér- j sége van a gyermekeknek a mekintézmények, az étkezteté- j szüleik, nagyszüleik, nevelőik si, utazási kedvezmények, az I iránt, és megfordítva, a szülők- egészségügyi ellátás, illetve az j nek, nevelőknek a gyermekek azokhoz nyújtott állami hoz- j tekintetében. Végül, valameny- zájá/rulások — a tanulók, a j nyiünknek — szocialista ;ha- fiatal házasok segítésének j zánk vonatkozásában, említésevei. j Lehetséges, h9gy a gondos­A társadalombiztosítás és az \ kodás adott esetben vagy kö- A nyugdíjskála és mérték- . azon túlmenően nyújtott ellá- rülmények között nehézséget szabály egységesítése mellett tás rendszerét egészíti ki a vál- j jelent. Mégis megtisztelő és jo­— a XI. pártkongresszus ha- lalati, munkahelyi, illetőleg ta- gosan elvárt emberi kölelezett­tározatának végrehajtásaként - nácsi gondoskodás. seg ezek teljesítése. — egységes lesz a nyugdíjra Ezek közül is kiemelkedőek j jogosító korhatár is. la többgyermekes csaladokról,! (Folytatás a 2. oldalon) 010001000201014800

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom