Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

Alkohol és közöny Szép! ember (öl főiskola — Ktssné -vagyok — mond­ja fekete szegélyes zsebkendő­jét gyűrögetve. ;— Özvegy Kissivé — teszi hozzá, és nyomban megerednek a köny- nyei. — Nem tudok másra gondolni, csak hogy miatta halt meg az uraim Csak miat­ta __ Egész éjszaka ott fe­k üdt, egy szál kiskabátban. Teljesen átfázott Nagyon hi­deg volt akkor éjjel. Ö meg ott betegen az árokparton. Egy hétig élt még utána. Pe­dig úgy bízott benne, hogy meggyógyul. Amikor a kór­házban beszéltem vele, azt mondta: ne félj, hazamegyek, keresek majd' én terád. Én már tudtam, soha nem jön haza. Olyan egyedül marad­tam. Kiss Sándor ötvenhét éves volt Este tizenegy óra körül talált rá három fiatalember az óvoda előtt, az árokban. A személyi igazolványából meg­tudták, hol lakik. Szólni nem tudott. Elvitték az autóbusz- megállóba. Az utolsó járat vezetője nem akarta felvenni a holtrészegnek látszó férfit, mivel azonban ismerte, mégis megenyhült, a három fiatal­emberrel föltették a kocsiba. — Amikor a faluba értek — gyürkőzik könnyeivel az asszony —, a páromat a busz­vezető az árokpartra fektette, és szólt a Szőke Józsefnek, szaladjon, értesítsen engem. De a fiatalember nem zörgött be hozzám. Másnap — vasár­nap volt — úgy reggel nyolc óra tájban jönnek a falube­liek, hogy mért nem mész az uradért, ott fekszik az árok­ban már mióta. Akkor tudtuk meg... Hívtuk a mentőket, és egy hét múlva a kórházban meghalt. Agyvérzéssel feküdt egész éjjel az út mellett. És ez a fiú hagyta, nem szólt nekem. És senki nem szólt az egész faluból, pedig jó pár utas volt a buszon. Az autóbusz vezetőjét nem érheti vád. Mindent megtett, amit csak tehetett: — A tizenegy órai járattal mentem, amikor odatámogat­ták a megállóba a Kiss bá­csit. Régóta ismerem, nem lepődtem meg az állapotán, hiszen mindenki tudta róla, hogy sokat ivott, és gyakran előfordult, hogy nem tudott lábra állni. Azt gondoltam, t szerénységével tűnik ki társai most is ez a helyzet, ezért f közül, hanem éppen ellenke­először nem is akartam föl­venni a kocsiba, mert a sza­zőleg.« Alacsony, Tanítók a holnap iskolájába vézna fiatalem­Nyolc tanítóképző van az | lesz. A népművelői félkész! tés­bályzat szerint részeg embert i bér, akire várok. Amikor be- nem szabad szállítanunk. Mi- ' lép a szobába, körülnéz, há- vel ismertem az öreget, gon- | nyan látják, és rögtön rám országban, s négyben — köz- j tűk a kaposváriban — szép­re a Latinca Művelődési Köz­pont látszik alkalmasnak; a temberben már főiskolai kép- ; közeljövőben velük is megál­doltam, most az egyszer ki vételt teszek, mégiscsak ha­zaviszem. Csak nadrág meg zakó volt rajta, odakint vi­szont kutya idő kezdődőt^... — Meggyőződött róla, ivott-e Kiss Sándor? — Nem kellett oda külö­nösebb vizsgálódás. Bőit belő­le a pálinkaszag. Az utasok mind elhúzódtak mellőle, az egész kocsi »illatos« volt. Alig vártam már, hogy letehessem. A megállóban aztán szóltam Szőke Józsefnek: értesítse az öreg feleségét. — Szőkén kívül volt más utas is... — Igen, voltak jó páran, de mint kiderült, senki nem szólt az öregasszonynak. Ez az, amit azóta sem tudok megér­teni. Egy faluban laktak, rég­óta ismerik egymást, és eny- nyire közömbösen, embertele­nül otthagyták az árokparton. Amikor kiderült, hogy Kiss Sándor agyvérzést kapott az esti italozás után, senki nem döbbent meg, aki ismerte őt. Az autóbusz vezetője szerint: — Mindenki tudta, hogy rég megmondták neki az or­vosok: ha nem hagy fel az italozással, előbb-utóbb így jár. Ö nem vette ezt komo­lyan, és tessék... Ráadásul ilyen szörnyen ... Szőke Józsefet a munkahe­lyén kerestem föl. Sehogy nem tudtam elképzelni, mi­lyen lehet az az ember, aki gondolkodás nélkül cserben­hagy egy öreget. Igaz, nem tudhatta, hogy agyvérzéses, de ha csupán holtrészegnek hitte, akkor sem menti sem­mi a tettét. A főnöke segít kialakítani a képet. Kiszolgált katona, jó közösségben dolgozik, de mégsem tudják kedvező irányba befolyásolni. Amikor a főnök megtudta, miért ke­resem beosztottját, nem döb­bent meg. Szerinte az lenne a csoda, ha másként történt volna. Mert hát mit várjon az ember egy olyan valakitől, »aki nem a munkájával és I támad: — Menjünk fel a rendőr- i ségre, ott beszélgessünk! Mert j nekem tiszta a lelkiismere­tem, vállalni merem ott is, amit mondok! Nagy hangon a jogairól be­szél, aztán észreveszi, hogy az j ő szájából mindez egy kicsit j furán hangzik. Verejtékezik j a homloka, megdörzsöli izza­dó tenyerét, reszket a ciga- ! retta az ujjai között. — Ideges? — Ugyan mért lennék? — húzza el a száját. — Nem érez semmit, vala- | mi lelkiismeret-furdalás fé­lét? Kihívó tekintettel válaszol: — Semmit. Talán kéne? — Igen. — Nem én voltam ott egye­dül. Miért éppen nekem kel­lett volna az öreget hazavin­ni? Tökrészeg volt. Én cipel­jem? — Csak arra kérték, szóljon a feleségének. — Senki nem kért rá. — Biztos ebben? — A legbiztosabb. — Nem gondolt rá, hogy esetleg a maga édesapja ... — Nem. Volt már, hogy apám nem jött időben haza, hát elmentem érte. Az más dolog. De az öregért mért nem jöttek a felesége vagy a gyerekei, mért nem kereste senki? Azért, mert az ilyes­mi mindennapos eset volt ná­luk, megmondhatja bárki, ho­gyan éltek. — A néni magát hibáztatja. — Akkor mért nem jelent föl? Mert tudja, hogy nincs igaza. Irigy rám. Fiatal va­gyok, nősülés előtt állok, sze­retne tönkretenni, hogy ujjal mutogassanak rám a faluban. Ez az igazság, kérem. Nem. Az igazság az, hogy újra »győzött« a közöny. De nemcsak a fiatalember a bű­nös: vele együtt több társá­nak a közönye ölt meg egy embert, akit pedig megment­hettek volna. Dán Tibor zés indul. — Az átszervezést az általá­nos iskolák szükséglete szabta meg, lényegében az élethez, a nagyobb igényekhez való al­kalmazkodás. Változóban van a tanítói hivatás fogalma. A ma és még inkább a holnap is­kolájában az alsó tagozatos nevelő felkészültsége nem je­lenti, nem is jelentheti a po- lihisztorságot, a mindenhez ér­tést. Az élet a szakosodás igé­nyét vetette föl, s ennek kell eleget tennünk úgy, hogy al­kalmazkodunk az alsó tagoza­tok követelményeihez — mond­ta dr. Várkonyi Imre, a Ka­posvári Tanítóképző Intézet igazgatója. — Milyen változásokat hoz az átszervezés az intézetben? I lapodunk. — Az alsó tagozatban fontos tantárgy rajz, az ének, — A képzés jellege változik meg. Egymással szorosan ösz- szefüggő tartalmi és szerke­testnevelés is. , : — Ez igaz, ám a régi taní­; tók között is ritka az olyan, I aki éppoly jó rajzos, mint éne- j kés. Ezek a tárgyak kiegászit- | ve más tárgyakkal kötelezően \ választhatók lesznek. Öt közül j — ének-zene, rajz, testnevelés, j pedagógia, orosz — kell vá- j lasztani a hallgatónak. Ez a kö- I telezően választható testneve- I lés természetesen nem azonos a mindenki számára előírt tornaórákkal, ez már a testi ] nevelés tantárgyra készít fel. | A tervek szerint — erről ugyan még nincs végleges döntés — az alsó tagozat 4. osztályában majd elkezdődik az orosz nyelv tanítása. A felkészítést megkezdtük. Államvizsga előtt a hallgatóknak orosz nyelvből használására. Tornatermünk tágas, megfelelő, most készül­nek a tervek áz udvari torna- pályák kialakításához. Ugyan­csak most készítik a pécsi szakemberek az új gyakorló~ iskola terveit, várhatóan 1978- ban kezdjük itt a tanítást. — A szakosodás mit jelent majd a tantestületi beilleszke­désben? — A főiskolán szerzett taní­tói cím egyenértékű a többi általános iskolai beosztással. A tanítóképző intézetben vég­zettek erényei között szokták említeni a jó pedagógiai érzé­ket, nevelési felkészültséget. Ezt megőrizzük a szakosodás mellett is. A pedagógia főtan- tárgy marad! — A főiskolává válás mit je­lent a felvételik és a vonzás- körzet szempontjából? — Vonzáskörzetünk tovább­ra is a régi. A Dél-Dunántúl, zeti módosulások következhet- j záróvizsgát kell tenniük, amel- tehát Baranya, Somogy, Tol­nék az intézet életében, a már ; van lehetőség a nyelvtanu- na és Zala. Százötven hallgatót lásra; angol, német és olasz említett igényeknek megfele- íaaxa, ^ „ lően. A képzési idő továbbra j nyelv közül választhatnak. is három év marad, és meg­maradnak az általános tár­gyak is: a marxizmus, a pe­dagógia, az orosz nyelv és a testnevelés, az utóbbi az erőn­lét tartására. — A régi tanítói munka két — Hogy készül föl az intézet i tárgyi feltételek dolgában? oszlopa a számtan és az olva­sás volt. Ez most két szakra Hit kérnek az úttörők? Dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár az V. országos úttörőparlamentről foglalkozó javaslato­Az Oktatási Minisztérium­ban meghatározták azokat a tennivalókat, melyek az V. országos úttörőparlament Jó- rumán elhangzott javaslatok nyomán az állami szervekre [ hárulnak. Ezzel kapcsolatban j dr. Gosztonyi János oktatási i államtitkár elmondta az MTI [ munkatársának: — A legutóbbi országos út­törőparlament jelentőségét nö­velte, hogy azt nemcsak me­gyei, kerületi, városi, hanem első ízben valamennyi úttörő­csapatban rendezett csapat- parlamentek is megelőzték. Az úttörőparlamenten több­ször elhangzott, hogy jobban meg kell ismertetni a szülők­kel az úttörőmozgalmat, s job­ban be kell vonni őket a csa­patok munkájának segítésébe. Több olyan kérdés . is felme­rült, melyet az Oktatási Mi­nisztériumnak az úttörőszövet­séggel együtt kell megoldania. Jogosak azok az észrevéte­lek is, amelyek kifogásolják, hogy még mindig nem való­sultak meg kellő következe­tességgel a rendtartásban, a korábbi állásfoglalásokban megfogalmazott követelmé­nyek. Számunkra ez az úttö­rőparlamentek egyik legna­gyobb tanulsága. A problémák között sok szó esett a kirándulásokról is. A rendtartás csak a tanulmányi kirándulásokkal foglalkozhat, amelyeknek szervezése, lebo­nyolítása az iskola feladata. Egyetértünk azzal, hogy az út­törő-kirándulások szervezé­sébe sokkal jobban vonjuk bé a szülői munkaiközösségeket, s ehhez iskoláink vezetői és az osztályfőnökök nyújtsanak na­gyobb segítséget. Helyeseljük azt is, hogy a tanulók a ki­rándulásokhoz szükséges anyagiakat lehetőleg maguk teremtsék elő. Hasznosítanunk zésével kát is. , Az egyik szekció az életünk az iskolában témakörrel fog­lalkozott. Itt merült fel a kér­dés — a magatartás és a szor­galom elbírálását illetően —, hogy a minősítésben miként értékelhető az úttörőközösség­ben végzett munka? Erről a témáról a szakemberek is I elégtelen osztályzatokat is hosszan vitatkoztak. A vita j kapnak az énekkari próba el­tartás által is előírt önkéntes énekkari tagság. Nyilván az úttörőcsapatnak, az énektanár­nak felvilágosító, nevelő sza­vára is szükség ' van ahhoz, hogy a gyerekek önként vál­lalják az énekkari munkát, de I semmi szín alatt nem lehet I egyetérteni azzal, amit pa- I nászként elmondtak, hogy — Nem. Mindkét tárgyat — nevezzük anyanyelvi ismere­teknek és matematikának — a képzés jellegéből adódó köve­telményeknek megfelelően el kell sajátítaniuk a hallgatók­nak. A névváltozás itt mé­lyebb, korszerűbb ismeret- anyagot jelent. Az úgyneve­zett anyanyelvi tárgy nyelvta­ni és irodalmi ismereteket fog­lal magában, az utóbbiaknak két fontos összetevője a XX. század irodalma valamint a gyermek és ifjúsági irodalom. A matematika pedig az úgy­nevezett komplex matematika- oktatásra készíti majd fel hall­gatóit, ezt egyébként már , a közelmúltban bevezettük. Efő tárgyakhoz kapcsolódnak a kötelezően választható tár­gyak. A közművelődés is tan­tárgy lesz nálunk: könyvtáro­si vagy népművelői ismeretek kollégiuma között választhat­nak a tanulók. A mellékszak elvégzését a .diplomán feltün­tetjük, s ez lehetőséget ad majd a tiszteletdíjas könyvtárosi, esetleg iskolakönyvtárosi _ és népművelői állás betöltésére. — Ehhez a képzéshez termé­— Létrehozzuk a nyelvi la­boratóriumot az oroszhoz, az | jelentkezőknek, ének-zenéhez megfelelő goratermek, szaktantermek állnak rendelkezésre, a rajzo­soknak két szaktermet alakí­tottunk ki. Azóta a hallgatók beköltözhettek az új kollégi­umba, s kényelmes, otthonos környezetben készülhetnek fel, nagyobb a lehetőségük az ok­tatási épület megfelelő ki­tudunfc felvenni júliusban. Ezt csak akkor emeljük kétszázra, ha az új gyakorlóiskola elké- | szül. A jelentkezők alkalmas­ig sági vizsgát tesznek. A főisko- i Ián a szakosodás lehetősége í azonban nagyobb teret ad a Hiszen felve- zon- j hetjük a jelentkezőt akkor is, ’ ha testnevelésből fölmentett volt, vagy ha nincs zenei hal­lása. Adottságainak, érdeklő­désének megfelelően kell majd szakot választania. Felvételi magyarból és történelemből lesz, az utóbbiból csak szóbeli vizsga. T. T. Cj munkalélektani laboratórium I • lényege találkozik a gyerekek igényével, azzal, hogy a paj­tások magatartásának elbírá­lásakor elsősorban a közösség érdekében végzett munkát ve­gyék figyelembe. Mi ezzel egyetértünk, mert a közösség érdekében végzett munka megítéléséhez az órán, az is­kolán kívüli, az utcai és az otthoni magatartás egyaránt hozzá tartozik. Egyetértünk azzal az igénnyel is, hogy az úttörőcsapat önkormányzati I szerveinek módot kell adni | arra, hogy javaslatot tegye­nek a szorgalmi és magatar­tási jegyekre.­A gyerekek okos, jó javas- j lata, hogy ahol meg lehet ol­dani, ott néhány perces tor­nával kezdődjék a tanítás. A frissítő tornapercek jelentősé­gét a tantervmódosítás irány­elvei is hangsúlyozzák. Csak mulasztás áért. szetesen bázis Intézmények szükségesek. — A könyvtárosi képzés j »gyakorlóintézete« a Palmiro ■ Togliatti Megyei Könyvtár 1 A KGM Ipargazdasági Szervezési és Számítástechnikai In­tézetében új munkalélektani laboratóriumot létesítettek. Az új laboratóriumban elektromos és elektronikus gépek, vala­mint klasszikus pszichológiai vizsgálóberendezések segítsé­gével vizsgálják a dolgozók munkaalkalmasságát. Spiró György: Kerengő Pályakezdő mű Üj művel, új íróval gazda­godott a magyar irodalom. S nem véletlen ez, az irodalom egészére való hivatkozás. Nem hibátlan, de jelentős regény­nek örülhetünk Spiró György könyvének olvasásakor. Megszenvedett témát írt meg a Kerengő című művé­ben. Olyat, mely tisztulási fo­lyamaton ment át: novellából félig kész színpadi torzóvá, s végül (?) regény szilárd hal­lópárokat a barátság alapján és ne mechanikus elosztás út­ján alakítsák ki. Az ügyeletesd munka való­ban önkéntes úttörő-megbíza­tás legyen, és ne csak az iskola »legerősebb tanulói«, a nyol­cadikosok lássák azt el. Sze­retnénk, ha az ügyeletesd mun­ka nem csupán a külső rend­re, a fegyelemre és a tisztaság megtartására szorítkozna, ha­nem kiterjedne saját közössé­gük törvényeire, fegyelmére. Fölvetették a gyerekek, hogy kell a nyári program szerve- i még nem valósult meg a rend­mazállapotú anyagává alakult, helyeselni lehet, hogy a tanú- > Ady Endre igézetében kezdő­dött. De a végeredmény már mindentől függetlenül állja a j helyét. Egyetlen nap — mondhat­nánk: átlagnap — történetét | duzzasztja regénnyé a fiatal, ! 1946-os születésű író. Monar­chiabeli kisváros, 1899. decem­ber eleje, kedd. Szürke nap, | melyen bepillantást nyerhe- | tünk egy fülledt, áporodott vi­lágba ; tehát valamiképpen villámfényességű mégis. Túl a diadalmas, túl a gyá­szos időkön, a kiegyezésen is. »Békében.« De milyen béke ez? Olyan, melyben már föl­sejlik a következő is. Ha másban nem, hát ab­ban, hogy a kisvárosban agyak tunyulnak el a semmittevés­ben. Négy (gondolkodó elme él csak. Az egyik a város feje, aki­nek óraműpontos hatalmi szervezete van. Aki ennek a sokcsipkéjú redszernek őrlői közé kerül; összetörik, lelkileg megsemmisül. Mégsem ördögi tervek azok, melyek a város­atyai fejben megszületnek. Nagyon is praktikusak, cél­szerűek. A »csend«-állapot érdekében fogannak meg. i Porházy polgármester leg­közelebbi beosztottja, Virág | Miki is észlény. A szellemi | komfort, a megalkuvás árán i szerzett nyugalom, kényelem megtestesítője, A város ked­vence, nőfaló, »kedves« csir­kefogó, aki megnyergeli a szeleket. Mozdulatokból, finto­rokból, ki nem mondott sza­vakból is ért. Talán ő lesz egykor Porházy örököse a ha­talomban. Sidó Zoli az ellentéte. Zse­niális gondolkodású, de cse­lebb azokhoz, akikhez menni kötelessége. A megnyomorítta- tás testben egy lépéssel köze­lebb juttatja üdvözítő »céljá­hoz. Spiró György nagyon sokat világégés I lekvésképtelen fiatalember. S|í?nul‘? s!láfad tiei\}vó},nk\ó1- cselekvésképtelensége itt ered- | Kosztolányitól, Torok Gyula­meny: egy filozófiai gondo- j latrendszer végeredménye. í Abban a világban, amelyben ] J él, nem látja értelmét a cse- | lekvésnek. Váteszként tudja, : hogy tizennyolc—húsz év múlva forradalmas idő jön, de addig nem tudna mit kez­deni magával. Ezért a sorva­dást választja, a tudatost, a gyors lefolyásút. Ady Endrét Adorján And­tól, Krúdytól. Ambrus Zoltán­tól, Laczkó Gézától. Ezt kitű­nően hasznosítja a kisváros alakjainak jellemzésére, lég­körteremtésre. De mestere — az igazi — azt hiszem: Dosz­tojevszkij. Sidó Zoli alakjá­ban mintha az ördögök Kiril- lovja térne vissza. A bűnügyi, lélektani jellegen diadalmas­kodik a filozofikus szemlélet. Rendkívüli felkészültséggel megírt regény ez, melyben ha rásban leljük meg. Neki vég- j nem csattognak is kardként az képp nincs helye a kisváros posványában. Tulajdonkép­pen passzívan befogadja — de el nem fogadja! — Sidó Zoli és Virág Miki életszemléletét. Megküzd azért a felismeré­sért, hogy neki valamiképpen cselekednie kell, az emberek javára válva. Egy »összeeskü­vés« áldozatául szánják. Bele akarják taszítani egy helyzet­be. Ö azonban önmagától lér ebbe a csapdába, miutáp fel­ismeri, hogy így juthat köze­egyes világszemléletek érvei, de feszültséghordozó töltésük van. Spiró, Játszadoztam a szó­val. Ha latinosán ejtem, azt jelenti: »lélegzem«. Erős han­gú élet jel ez a regény a pá­lyakezdő Spiró Györgytől. A Szépirodalmi Könyvkiadó tet­te közzé. L. L. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom