Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-08 / 81. szám
Az erkölcsről, nyitott szemmel A társadalom tudatos vezetésének alapja a gazdasági fejlődés tervezése és irányítása. Ezért nagyon is érthető, hogy hazánkban a fő figyelem e kérdés megoldására irányult és irányul a jövőben is. Szűklátókörűség lenne azonban, ha emellett elhanyagolnánk a szellemi és az erkölcsi fejlődés tervezésének és irányításának problémáját. A legjobb gazdasági tervek ,is haszontalanok lennének, ha az emberek, akik ízeket a terveket megvalósítják, a szükséges politikai, tudományos, kulturális <ís erkölcsi értékekben hiányt szenvednének. A Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozata, jövőnk egyik alapokmánya ezen a területen is útbaigazít bennünket és megszabja a fejlődés irányát, távlatait. »A fejlett szocialista társadalom építése olyan emberek munkáját és aktivitását igényli, akik társadalmi céljaink megvalósításában fegyelmezett, jó munkájuk mellett a közügyekből is kiveszik a részüket, ismerik és megtartják a szocialista erkölcs normáit.. . Ezért egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok gyorsabb, erőteljesebb változása, a szocialista erkölcs es életmód általánossá válása.« Mindennél világosabb, hogy azok a tényezők, melyek ma, a fejlettebb szocializmus átfogó építésénél gátolnak bennünket, éppenséggel nem az anyagi termelés nehézségei, hanem nagymértékben sok ember elégtelen szakmai-tudati szintje, politikai és erkölcsi gyengeségei, más szóval az emberek tudati fejlettségének hiányai, szellemi kapcsolataik tökéletlenségei. A gazdasági folyamatok tervezése és irányítása, az új gazdasági tervek jobb végrehajtása követeli és kikényszeríti a szellemi-erkölcsi folyamatok tudatosabb irányítását is. Ez a tény a marxista társadalomtudomány számára régóta ismert. Tudjuk, hogy az anyagi és a szellemi kapcsolatok a társadalmi valóságban elválaszthatatlan egységet alkotnak. Kölcsönösen áthatják és befolyásolják egymást, úgyhogy az erkölcsi tudat és gyakorlat hátramaradása az anyagi szférával szemben rendkívül fékezően hat a gazdasági fejlődésre. Tudjuk továbbá, hogy a szocialista ember politikai, tudpmányos, kulturális és erkölcsi minősége, valamint szellemi kapcsolatai nem spontán alakulnak ki, hanem tudatosan kell tervezni és irányítani azokat. Ha a szellemi fejlődés tervezését és irányítását elhanyagoljuk, ennek kihatása a gazdasági előrehaladásra is rendkívül hátrányos. Mindezek általánosan ismert igazságok. De levontunk-e már ezekből a felismerésekből minden gyakorlati következtetést? Ha összehasonlítjuk a gazdaság tervezésének és irányításának elméletés és módszereit a szellemi-erkölcsi fejlődés programozásának elméletével és módszereivel, a következőket állapíthatjuk meg: a gazdasági tervezés és irányítás területén elméletileg magas fejlődési szintet értünk / el. Ezt bizonyítja többek között a tervezés és irányítás új gazdasági rendszerének bevezetése is. M ásrészről azonban a tu-, dománynak be kell érnie azzal, hogy a tudati és erkölcsi fejlődés tervezésének és irányításának problémáit — amelyek bonyolultsága semmiképp sem marad el a gazdasági problémáké mögött* — oly módon oldja meg, amely már semmilyen korosztály szintjén sem elégíti ki a társadalmi fejlődés igényeit. Amíg a gazdasági fejlődés követelményei tekintetében viszonylag átfogó, tudományosan egzakt módszer birtokában vagyunk, addig például olyan folyamatok tervezésénél, mint a tudati fejlődés, a káderfejlődés, a kulturális, erkölcsi és tudományos fejlődés, legjobb esetben a tervezési és irányítási módszerek kezdeti megnyilvánulásaival rendelkezünk. Ezt az aránytalanságot a szellemi és gazdasági folyamatok fejlettségi szintje között a tervezés és irányítás szintjén egyesek azzal indokolják, hogy a szocializmus és a kapitalizmus közötti verseny túlnyomórészt gazdasági síkon dől,_ majd el, ezgrt előnyösebb a szocializmus gazdasági törvényeinek hatékonyságát emelni. Eszerint a Tanfolyam kezdődött a prizmázógép.kezelőknek Borit, tisztít, vagonba terel Az országgyűlés téli ülésszakán, hazánk 1975-ös költségvetésének tárgyalásakor ismét kirajzolódott a kép: a mezőgazdasági és az élelmi- szeripari termelés igazodott a belső és a külső piac igényeihez, de még rugalmasabban kell alkalmazkodnia a világ- gazdasági helyzethez. Dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondta, a termelési szerkezetben a legjelentősebb változás a cukorrépa-termelés bővítése lesz. Az 1974-es 3,5 millió tonna cukorrépa-termelésből nyerhető cukor nem fedezi a hazai igényeket, ezért külföldi behozatalra szorulunk, ami súlyos terhet jelent költségvetésünknek. A számos intézkedés között a cukorrépa szállításának, tárolásának korszerűsítése is szerepel. 1967 óta a cukoripar szolgálatában állnak a közúti járműbuktató prizmázó- gépelc, ezekből minden évben újakat vásárolunk a Szovjetuniótól. Hazánkban több mint száz prizmázógép dolgozik a cukorgyárakban, a termelő- szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. A gép nem olcsó — egyik típusa másfél millióba, a másik kétmillióba kerül —, de busásan meghozza az árát. Használatával főleg időt takarítanak meg, egy teherkocsi hatvamnázsányi rakományát három perc alatt a felhordó szalagra borítja, razással megtisztítja, vagonba tereli vagy prizmát cpíl belőle. Az ukrajnai Kalinovká- ban épült gyár főkonstruktőre többször járt hazánkban, hogy a magyar viszonyokra terveztesse a prizmázó berendezést, amely azzal, hogy megfelelő körülményeket teremt a tároláshoz, figyelemre méltó mennyiségű cukrot is megment. Népgazdaságunk szorgalmazza a prizmázó berendezések alkalmazását — megvásárlásukhoz tekintélyes összeggel hozzá is járul. Petykó Pálnak, a Cukoripari Vállalatok Trösztje rakodásgépészeti műszaki vezető ügyintézőjének tájékoztatása szerint tegnap majdnem száz — termelőszövetkezetben és állami gazdaságban dolgozó — traktorvezető, növény- termesztő gépész és gépkocsi- vezető jelentkezett a kaposvári ÉDOSZ Művelődési Otthonban, hogy egyhónapos prizmagépkezelői tanfolyamon vegyen részt. A petőházi, a mátravidéki, a mezöhegyesi, a sarkadi, a szeréncsi, a szolnoki és a kaposvári cukorgyárhoz tartozó körzetből érkeztek, és az elméleti meg a gyakorlati vizsga után mező- gazdasági nehézgépkezelői bizonyítványt kapnak. Munkájuk bőven lesz* hisztyi csupán a Kaposvári ' Cukorgyár évenként átlagosan 26 ezer vagon répát dolgoz fel, s a szál-, lításban, tárolásban egyre nagyobb szerepet szánnak a prizmázógépeknek. P. D. gazdasági folyamatok tervezésének és irányításának legnagyobb tökéletesítésére kell összpontosítani még azon az áron is, ha ez ideiglenesen a szellemi folyamatok tervezése és irányítása , színvonalában elmaradást vált ki. E felfogás miatt különböző gazdasági tervekről szóló előterjesztésekben, tudományos konferenciákon, a technikai forradalomról szóló elméleti vitákban és egyebütt szinte egyáltalán nem beszélnek a morális tényezők szerepéről. Vitathatatlan, hogy a kapitalizmus és a szocializmus közötti verseny főleg gazdasági síkon dől el. Az is igaz, hogy a szocializmus ezt a versenyt csak akkor nyerheti meg, ha megérni, hogy gazdasági törvényeinek hatékonyságát a maximálisra kell emelnie. Azt azonban vitatjuk, hogy szocialista viszonyok között a maximális gazdasági hatékonyság egyedül a gazdasági folyamatok tervezésének szintjén elérhető anélkül, hogy kiküszöbölnénk az aránytalanságokat a gazdasági folyamatok tervezése és vezetése, valamint a szellemi-erkölcsi folyamatok tervezésének és vezetésének a színvonala között. A szocializmus csak akkor érhet el magasabb munkatermelékenységet és életmódot, mint a kapitalizmus, ha a gazdasági előnyök mellett az emberi kapcsolatokban lehetőségként méglevő szellemi előnyöket is maximálisan kiaknázza, ha az anyagi és szellemi előnyök a jövőben egyenlő mértékben érvényre jutnak. Ez nemcsak az össztársadalmi fejlődés irányítá- sában bizonyul helyesnek, hanem az irányítás konkrét területein is, például egy üzem vagy egy tsz vezetése szintjén. Ezért a szocialista típusú vezetőknek az is feladatuk, hogy ne csak az anyagi, hanem a szellemi-erkölcsi folyamatokat is irányítsák és tervszerűbben programozzák. A Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozata arról tanúskodik, hogy a növekvő politikai, erkölcsi és tudományos érés jelenlegi feltételei között a társadalom fejlődésének és irányításának bonyolult problémáját jobban megértjük, mint bármikor a múltban. Mindez jogos reményekkel tölt el bennünket a tekintetben, hogy a gazdasági és az erkölcsi fejlődés leegyszerűsített és hibás felfogását folyamatosan háttérbe szorítjuk, és minden szinten — nyitott szemmel járva — többet törődünk a »szocialista világnézetű és közösségi ma- gatartású, nemes erkölcsi eszményeket és értelmes emberi életformát megvalósítani kívánó állampolgárok művelődési igényeinek kielégítésével..« Dr. Kiss István Akácos a puszta helyért Az elfáradtak.!! múlt. Csaknem a szegények«! pusztán töltötte, reménytelen könyörgése. — Amikor <a fiamnak az én gyermekkoromról mesélek, arról, hogyan éltünk Halasfele életét a tón, meghallgatja, de úgy érzem, nem hiszi. Embetrsics István a Dut- rának támaszkodik. Halastó említésére mint a gátját szakító víz tör elő emlékeiből a — Mikor vége lett az iskolának, kilencéves koromtól egész nyáron dolgozni jártam. Arattunk. Játszani? Jó lett volna! Esetleg alkonyaikor. Mert a gyerek akkor is gyerek volt, még ha egész nap hajladozott, dolgozott is a tarlón. Aztán jött az ősz, reggel, este gyaloglás be az iskolába, sárban. Nemegyszer estére ért haza az ember. Miről álmodozott akkoriban egy cseléd fia? Tulajdonképpen nem is igen maradt erre idő. Nagy volt az elzártság, a külterületen nehezebb az élet. Iskolába jövet-menet talán valahol fölsejlett egy véznács- ka gondolat: de jó lenne itt benn lakni a jfaluban! De ák-Meghallgat a fiam, de nem hiszi.. .« Halastó, Lóka, Üjmajor. Ba- bócsa külterületén ez a három puszta volt az otthona a cselédség egy részének. Hosz- i szú cselédházak, nyomorúságos közös konyhák, Szent- györgy-napi szegődés, kora hajnali, munkára hívó ko- lompszó ... Halastó, Lóka, Üjmajor. Ba- bócsa külterületén nyomuk sincs a pusztáknak. Van, ahol a cselédházak helyén gazdag ígérettel, szépen »gyapjaso- dik« a búzatábla, van, ahol tárcsa aprítja a földet a kukorica alá, és vaui, ahol suttyó akácos nyújtózkodik a napfényben. Csak az emlék őrzi már a képet. Csak a képzelet mozdul a múltat idéző szavakra [ nium óra — a tekintet mást lát. Más a j n0ijís piai valóság. Halastón az akácos szinte áthatolhatatlan sűrűjében egyetlen kis épület, az omladozó, hajdani, picinyke kápolna. Tetejéről a kereszt hullani készül, lépcsője foszladozik. A falra festett mondat még olvasható: Regina sanctorum om- pro Az eltűnt idők romos tanúja. Idősebb Embersics István: — Eltűntek a puszták a föld színéről. Alkotó vitafórumok Ötvenezren dolgozzák fel a kongresszus határozatait a megyében A megye- egész közvélemé- ] nye nagy érdeklődéssel kísér- j te a XI. kongresszus munká- i ját. Most megkezdődik a ! kongresszus dokumentumainak feldolgozása az esti egyetemeken, marxista—középiskolákban, a pártiskolán, a tömegoktatás tanfolyamain, a munkahelyi szemináriumokon. Szervezett oktatáson öt foglalkozás keretében 22—25 ezer somogyi tanulmányozza a kongresszus anyagát. Az esti egyetemeken, a szakosítókon, az esti marxista—leninista középiskolákban három foglalkozást, az egyéves, valamint az öthónapos pártiskolán nyolc foglalkozást tartanak ebből a*z anyagból. Ezen a héten minden városban és járásban összehívják a -propagandistákat, s megismertetik velük a tematikát, a programot, a feldolgozás módját. Mintegy kétezer propagandista kap eligazítást a kongresszusi anyag színvonalas feldolgozásához. A most következő hetekben megyénkben is közkinccsé teszik a XI. kongresszus gazdag anyagai. A tervezett foglalkozásokon a párttagok, a közélet kérdései iránt érdeklődő somogyiak alaposan megismerhetik a határozatokat. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megyénk minden városában, községében egységesen értelmezzék őket. Dr. Móna Gyula, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője tegnap nyilatkozott az MTI-nek, s hangsúlyozta: »A mostani pártoktatási tanév végéig az a feladatunk, hogy a politikai oktatás eszközeivel is segítsük a párt legfőbb fórumán meghirdetett társadalmi program megvalósítását.« A kongresszus anyagát feldolgozó foglalkozásokon megyénkben is a határozatot, a Központi Bizottság beszámolóját állítják a középpontba, hangsúlyozva, hogy további eredményeink forrása a határozatok következetes végrehajtása. Az a cél, hogy aktív vitafórumok legyenek e foglalkozások, melyeken a megyei, a városi, a járási, a helyi tennivalókat is összegezik. A szervezett politikai képzésen túl a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Néprfont kongresszusi tanfolyamokat szervez, így mintegy ötvenezren dolgozzák fel a XI. kongresszus anyagát Somogybán. Az öt foglalkozáson a következő témákat vitatják meg a hallgatók: A társadalmi viszonyok fejlődése, továbbfejlesztésének közvetlen és távo- labi feladatai; A népgazdaság helyzete, szocialista fejlesztésének feladatai; Életszinvo- nal- és szociálpolitikánk célkitűzései; Társadalmunk ideológiai állapota, a szocialista tudatosság és életmód fejlesztésének feladatai; A párt vezető szerepének és élcsapat jellegének fejlődése, a fejlesztés további feladatai; Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeinek alakulása és nemzetközi kapcsolataink fejlesztésének feladatai. Ehhez kapcsolódik a megyei pártértekezlet anyagának feldolgozása négy témában, s minden városban, járásban az ottani pártértekezlet megállapításai. L. G. kor még erősnek, lebonthatat- lannak, örökösnek tűnt a puszta ... Babócsán, a József Attila utcában takaros ház. Előtte egy tujafa, tenyérnyi kertecs- ke. A hófehér hajú idősebb Embersics István gondozza. Bent gázfűtés, hűtőszekrény, modern bútor és sok-sok virág. — Csak a háború után jött a gondolat, be kellene költözni a faluba — mondja. — Rengeteget dolgoztunk, de akkor már volt cél. Negyvenkilenc december 15-én költöztünk ide. Most takaros utcasor — akkor csak egy-két ház állt itt. Az övék sem úgy nézett ki, mint ma, hetvenben átalakították, bővítették. — Nem panaszképpen mondom — meséli —, de aki nem élt benne, ma nemigen tudja elképzelni, milyen volt a cselédvilág. Egyedül azt sajnálom, hogy ami elkezdődött ti-, zenkilencben, az rövid idő múlva félbeszakadt. Akkor ebből a jó világból a mi ko- runkbcliek is egy kicsit többet élvezhettek volna. Kár, hogy nekem ebből a szép életből nem sok jut. Hetvenéves vagyok. — Mikor járt Halastón? — Mikor is? Azt hiszem februárban. Igen, akkor. Arra van a szalma, amit kaptam, azért mentem. Körülnéztem. Nincs ott már semmi, csak gödrök meg akácás. El-elme- gyek arra. Emlékezek. De sok minden eszébe jut az embernek! Hogy mit fejlődött Magyarország harminc év alatt, azt nem is lehet elmondani! Nem gondolta volna senki, hogy ez így alakuljon ki. Jószágokat gondoz, minden ház körüli munkát ellát. Menye, fia a szövetkezetben dolgozik. A Dutra mellett Embersics István azt mondta: elégedett ember. Még egy célja van: — Most szeretnék a fiamnak épülni. Tizenkilenc éves, ha letelik a katonaidő, legyen neki saját otthona. A suttyó akácos minden tavasszal mézillatot áraszt. És egyre kevesebben vannak, akik élő tanúként emlékeznek, hogy az akácos, a »gyapjas« búzatáblák helyén milyen is volt a valamikori keserves cselédsors. Vörös Márta Somogyi Néplap l