Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

EGY HÉT a világpolitikában flz amerikai három dollár Az amerikaiak úgy tettek, mintha valakinek három dol­lárt ajánlanak, hogy menjen el és szálljon meg (egy luxus­hotelben — így kesergett Nguyer Van Thieu, saigoni diktátor, aki nyolcesztendős országiás után, a hét első nap­ján teátrális beszédével le­mondott. Távozása korántsem volt önkéntes. Egymilliós had­serege összeomlott; rendszeré­nek zsugorodó területein pá­nik és zűrzavar lett úrrá, a külföldi nagykövetségek sor­ra csomagoltak a fővárosban s végül már az amerikaiak sem tudták és akarták fizetni a saigoni számlát. Nem kívánunk Washington prókátorai lenni, de az ameri­kai vezetés ezúttal nem szol­gált rá Thieu haragjára. Még a párizsi egyezmények aláírá­sa után is óriási összegekkel pumpálták Thieu rezsimjét, áldásukat adták a szerződés ismételt megszegésére, de minden hiába. Most aligha jelent lelkesítő tudatot az amerikaiaknak, hogy csak a központi fennsíkon egvmilli- árd dollár értékű amerikai hadfelszerelést zsákmányoltak a szabadságharcosok, java­OZ ESEMENYEK KRONIMMA Hétfő: Thieu saigoni diktátor le­mondásra kényszerül, • Nagyszabású tömegtünte­tés Athénben. Karjalainen finn külügymi­niszter Budapesten. Hármas arab csúcstalálko­zó Rijadban. Kedd : Sztrájk Olaszországban a fasiszta merényietek eUeni tiltakozásul. A líbiai kormányfő Ber­linben. Szerda: Ismét elhalasztják Kissin­ger ■ latin-amerikai útját. Háromnapos győzelmi ün­nep Kambodzsában. Katonai államcsíny Hondu- rasban. Csütörtök: A szírtai külügyminiszter Moszkvában tárgyal. Ford első »-Vietnam utáni-« beszéde. Bemond a saigoni kor­mány. Péntek: Alkotmányozó nemzetgyű­lési választások Portugáliá­ban. DiFR-nyilatkozat a tárgya­lási feltételekről. Terrorista akció a stock­holmi NSZK nagykövetség ellen. Szombat: Az európai közvélemény kongresszusa Brüsszelben. Az osztrák külügyminiszter befejezi prágai látogatását. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára hon­fitársai körében várja, hogy sorra kerülhessen szavazata le­adására az első szabad válasz fásokon pénteken. (Telefoto,— AP — MTI — KS) részt felhasználható állapot­ban ... Újabb amerikai segélyek már nem menthetik meg a saigoni rezsim sorsát, legfel­jebb ideig-óráig tartó hosz- szabbítast jelenthetnének. A Fehér Ház is úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a csatlósok alámerülésének tétlen szemlé­lésénél már csak egy rosszabb lehet, ha beavatkoznának, s újrakezdenék a vietnami há­borút. Így a nehéz kompro- miszum árán összehozott dol- iarsegély legfeljebb a köny- nyebb távozást segíti elő. Ford elnök csütörtöki beszé­dét már az első »Vietnam utáni« megnyilatkozásként jel­lemezték és az Egyesült Ál­lamok vezetese szemmel lát­hatólag szeretne pontot tenni a délkelet-ázsiai fiaskó után, még a jövő évi elnökválasz­tási harc megindulása előtt. A dél-vietnami harctereken a héten uralkodott. A DIKF változat lanul hajlandó tárgyalásokra a párizsi egyezmények szelle­mében, de érthetően három feltétellel: Thieu híveinek is távozniuk kell a vezetésből; az Egyesült Államoktól füg­getlen politikát kell folytatni; helyre kell állítani a demok­ratikus jogokat. A forradalmi kormány közben nagy erőfe­szítéseket tesz a felszabadított területek konszolidálására: nem könnyű a rendet, köz- .igazgatást, ellátást megszer­vezni. Kambodzsában a héter már a győzelmet ünnepelték; há­rom napon át tisztelégtek az elesettek emlékének, s már a jövő feladatait körvonalazták. Máris megállapítható tehát, hogy az idei esztendő alapve­tő változásokat hozott Indo­kína történetében. A Közel-Kelettel kapcsola­tos fejlemények kevéssé lát­ványosok voltak, de igen fon­tosak. Az iraki alelnök után a héten az egyiptomi és a szíriai külügyminiszter keres­te fel a szovjet fővárost s egy közeli Arafat látogatással is számolnak. Az útjelző táb­lák Genf felé mutatnak, ezox a konzultációk a béke konfe­rencia ötszáz napos, hosszúra nyúlt szünetének végét je­lenthetik. A portugál választásokról — e sorok írásakor — még nem ismeretesek a hivatalos vég­eredmények. Ügy tűnik, hogy a kormánykoalícia négy pártja — köztük a kommu- nisiáiv s a hozzájuk közelálló MDP—CDE — biztosítja ma­gának a többséget. E válasz­tások, a félévszázados fasisz­ta diktatúra utáni demokra­tikus fordulat első évforduló­ján, az alkotmányozó nemzet­gyűlés tagjainak kijelölésére, egyfajta vélemény-felmérésre szolgáltak. Figyelembe véve a rendkívüli körülményeket, a fegyveres erők mozgalma, valamint a demokratikus erők eleve megfelelő politikai és gazdasági biztosíték-rend­szert hoztak létre, hogy foly­tathassák a megkezdett utat. Európában különben a tár­gyalások hete zajlott. A finn külügyminiszter Budapesten tanácskozott, az osztrák kül­ügyminiszter Prágában járt, a líbiai kormányfő Berlinben, a lengyel miniszterelnök Bel- grádban, s Moszkvában Brezs- nyev is fogadta Mitterand francia szocialista vezetőt. Bonnban a J^orenz-ügy idején létrehozott válság-kabinet tár­gyalt, miután anarchista ter­roristák felrobbantották az NSZK stockholmi nagykövet­ségét. (Az elkövetkező vasár­nap jelentős tartományi vá­lasztások lesznek a 17 milliós Északrajna-Wesztfáliában, s az ultrabalosok akciója nyil­ván ezzel is kapcsolatban volt.) Becsben pedig minden előkészület megtörtént, hogy újra találkozhassanak a cip­rusi népcsoportok képviselői. Brüsszelben összeült az európai közvélemény képvise­lőinek tanácskozása, hogy kontinensünk haladó társa­dalmi erői ismét hallassák szavukat. Nem kétséges, hogy ez a kongresszus, amelyen a magyar társadalom küldöttei is jelen vannak, síkraszáll majd a kibontakozás meg­gyorsítása, az európai bizton­sági konferencia mielőbbi, csúcsszinten történő befejezé­se mellett. Réti Ervin Ma érkezik hazánkba a dán külügyminiszter Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására hivatalos lá­togatásra vasárnap Magyar- országra érkezik K. B. An­dersen, a Dán Királyság kül­ügyminisztere. * • * K. B. Andersen 1914-ben született. 1940-ben fejezte be egyetemi tanulmányait, majd nyolc évig a dán rádiónál dolgozott. 1946-ban belépett a szociáldemokrata pártba. 1950-től a roskildei szakszer­vezeti főiskola vezetője. 1957- től öt évig parlamenti képvi­selő, majd a szociáldemokrata párt szóvivője volt. Két évvel később művelődésügyi minisz­terré nevezték ki. 1968-tól a szociáldemokrata párt titkára. Először 1971-ben a kisebbsé­gi szociáldemokrata párt kor­mányzása idején volt a dán diplomácia vezetője, s 1975 februárja óla ismét külügy­miniszter. Brüsszelben megnyílt az európai közvélemény kongresszusa Brüsszelben szombaton dél- *.1972.-ben, az európai biztffl­után ünnepélyes keretek kö­zött nyitották meg az európai közvélemény képviselőinek második tanácskozását, ame­lyen csaknem valamennyi európai országból érkezett mintegy 500 küldött vesz részt. Az európai béke és biz­tonság magyar nemzeti bi­zottságának küldöttségét Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front országos tanácsának el­nöke vezeti, tagjai között van­nak a magyar társadalmi szer­vezetek képviselői, egyházi személyiségek. A közvélemény képviselői­nek első tanácskozását még sági es együttműködési kon­ferencia összehívása előtt tar­tották meg, ugyancsak Brüsz- szelben, s témája akkor a kontinens népei, oszágai, kor­mányai közötti párbeszéd megindítása volt. A jelenlegi megbeszélések témája már a párbeszéd folytatása: az az időszak, amely a várhatóan befejezéséhez közeledő biz­tonsági konferenciát követi majd Európában. Ennek meg­felelően a tanácskozás négy bizottsága olyan témákat tű­zött maga elé, amelyek a kontinens jövőjét érintik. Kedden temetik Duclos-1 Az FKP központi bizottsága 1 vatalozzák fel, s kedden dél­Strauss bírálta a nyugatnémet kormányt Börtönben a terroristák 0 A terrorista bandák tevé­kenysége hónapokig nem ke- ruinet le a szövetségi gyűlés napirendjéről — jelentette kJ szombati rádióinterjújában Karl Carstens, a CDÜ—CSU parlamenti frakciójának elnö­ke. A stockholmi merénylet ta­nulságaként a jobboldali poli­tikus ismét azt szűrte le, hogy fokozni kell a nyugatnémet ál­lam elnyomó szerepét. A stockholmi véres esemé­nynek Carstens szerint nem viszonylagos csend lesz hatása a május 4-i Észak­raj na-wesztfáliai . választások eredményére, mert a merény­lők ultimátumának elutasításá­ért a kormánnyal együtt az el­lenzék is teljes felelősséget vállal. Ugyanezt jelentették ki i a szembenálló politikai pártok tartományi vezetői is. Eltérő véleményt csak a szélsőjobb- oldali CSU elnöke. Franz-Josef Strauss hangoztatott. Pénteken este közvetve bírálta a nyugat­német kormányt, mert nem ké­szült fel eléggé a merénylet megelőzésére, holott már már­cius óta ismeretessé váltak olyan sajtójelentések, amelyek szerint az anarchisták Svédor­szágban gyűltek össze. 'A stockholmi merénylők kö­zül négyet szombaton reggel rendőri őrizettel Nyugat-Né- aietorszagba vittek, miután • svéd kormány határozatot ho­zott kiutasításukról. A négy anarchistát szállító repülőgép Hamburg útbaejtésével reggel Kölnbe érkezett, ^honnan a foglyokat ismeretlen helyre szállították. Ügy hírlik, hogy elkülönítik őket egymástól, mindegyiküket más-más bör­tönbe helyezik el. Az ötödik életbenmaradt terrorista súlyos sebesülése miatt a svéd fővá­rosban maradt. A karlsruhei szövetségi ál­lamügyészség megindította el­lenük a hivatalos vizsgálatot gyilkosság, gyújtogatás és egyéb bűncselekmény vádjá­val. közölte, hogy Duclos temeté­se kedden délután lesz. A francia munkásmozgalom nagy halottját előbb a montreuil-i városházán, majd hétfőn az FKP párizsi székházában ra­után helyezik el hamvait a párizsi Pére-Lachaise temető­ben. A temetőben rendezendő gyászünnepségen Georges Marchais, az FKP főtitkára mond majd beszédet. Kádár János réssvcttávirata Kádár János, a Magvar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a párt Központi Bizott­sága nevében táviratban fe­jezte ki a magyar kommu­nisták mély részvétét Jac­ques Duclos, a franciá nép nagy fia, a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemelke­dő harcosa elhunyta alkal­mából a francia testvérpárt központi bizottságának. Szombaton az észak-londoni Islingtonban egynapos, rend­kívüli országos kongresszuson vitatta meg a brit munkáspárt az ország közös piaci tagságá­hoz kapcsolt súlyos feltétele­ket és ezeknek úgynevezett újratárgyalását. A párt orszá­gos végrehajtó bizottsága, amely szembehelyezkedett az európai gazdasági közösséghez való tartozással, nem egészen hat héttel a június 5-re kitű­zött, össz-brit értelemben pél­dátlan népszavazás előtt, hívta össze a hatmillió tömbszava­zatot leadó ezer küldöttet. A delegátusok feje felett mar a múlt hónapban átnyúlt a Labour-kormány, amelynek többsége az EGK-tagság fenn­tartását ajánlotta a 40 millió britanniai szavazónak. Azóta Wilson es a kabinettöbseg ez­zel az állásponttal elszigetelő­dött a munkáspárt parlamenti frakciójától, szembekerült az országos pártszervekhez tarto­zó tömegek és a Labour bázi­sát kepező szakszervezetek többségével. Az »igen« és a »nem« mel­lett tüntető csoportok által körülvett islingtoni sportcsar­nokban Wilson nyitotta meg a szónokok sorát, azzal a ké­nyelmetlen feladattal,' hogy megvívja az utóvédharcot, mi­előtt a kongresszusi többség leszavazza. Ennek tudatában óvatosan válogatta meg érveit, Munkanélküliek menet© Washingtonban Az Egyesült Államok észak- i vonatokon érkezett munkanél- keleti ipari államaiból bérelt küliek tízezrei gyülekeztek I autóbuszok százain és külön- | szombaton délelőtt a washing­_______________________ toni Capitolium környékén, h ogy a kongresszus épületétől tüntető menetben vonuljanak az 54 000 nézőt befogadó Ro­bert Kenned}’- stadionba, tilta­kozó nagygyűlésük színhelyére. A harmincas évek »nagy dep- depressziója« óta legnagyobb munkanélküli-tömegtüntetés résztvevőinek egy többezres csoportja a Fehér Ház előtt »munkát akarunk — most« jelszóval kezdte meg a felvo- / nulást, és ehhez a stadionhoz vezető útvonal mentén sokezer fővárosi lakos is csatlakozott. Csupán New York és Néw Jersey államból mintegy 45 000 munkanélküli érkezett 970 bérelt buszon és 4 külön- vonaton a fővárosba. A tün­tetés szervezői szerint a fővá­rosból és más államokból csatlakozó tüntetőkkel együtt a stadionban és környékén összesen mintegy százezer munkanélküli vesz részt, a magyar idő szerint a késő es­ti órákban tartott nagygyű­lésen, amelyen többek között Edward Kennedy szenátor is felszólal. George Meany, az AFL-CIO szakszervezeti szövetség jobb­oldali elnöke nem vőlt haj­landó beszédet intézni a tö­meggyűlés részevőihez, mond­ván, hogy »az ilyesfajta meg­mozdulás nem akalmas mód­szer«. Más szakszervezeti veze­tők viszont jónak’ látták csat­lakozni a tüntetés megszerve­zéséhez abban a reményben, hogy így levezethetik és »me- denben« tarthatják a dolgozók növekvő felháborodását. Hivatalos adatok szerint a munkanélküliség országos ará­nya márciusban 8,7 százalék volt, vagyis, 8 millió munka- nélkülit tartottak nyilván, nem számítva a csökkentett munkaidőben foglalkoztatot­takat, illetve a hiábavaló munkakeresésbe belefáradt, S így a nyilvántartásból »le­morzsolódott« munkanélküliek millióit. A »stagfláció« hatá­sára a dolgozók reálkeresete a legutóbbi 2 év folyamán a hivatalos adatok szerint 9 szá­zalékkal csökkent, s az ame­rikai gyáripar jelenleg kapa­citásának mindössze 65 szá­zalékával dolgozik. Brit munkáspárti kongresszus Wilson Janus arcűsága s olyan . benyomást keltett, mintha az »igen«-t ajánló kor­mánynak nem is lenne döntő szerepe a történelmi távlat­ban is sorsdöntő referendum kimenetelében, s mintha a kongresszus is feleslegesen vi­tatkozna. »Nem a kongresszus, hanem a nép határoz« — hir­dette meg a jelszót. Wilson langyos tapsot ka­pott. Kétszer olyan hosszan és erőteljesen tapsolták meg a küldöttek a végrehajtó bizott­ság dokumentumát támogató és nevében szóló Bryan Sta- nely postás szakszervezeti ve­zetőt, aki kijelentette, hogy az »újratárgyalások« kimenetele nem igazolta a párt választási manifesztumát. Az elnökség ezután Közös Piac-barát szónokot szólított az emelvényre a tábor vezéré­nek, Roy Jenkins belügymi­niszternek a személyében, aki­nek szavait lehurrogták. Somogyi Néplap Rendkívüli állapot két spanyol tartományban A spanyol kormány pénteki ülésén úgy döntött, hogy Guipuzcoa és Vizcaya tarto­mányban bevezeti a rendkívüli állapotot. Az intézkedésre az utóbbi időben fokozódó kor­mányellenes megmozduláson miatt kerül sor. a többségében baszk lakosságú tartományok­ban. A bmÉMI «aretemeB történt incidensek következtében a spanyol főváros rendőrsége penteken mintegy 30 diákot vett őrizetbe. A jogi kar diákjai a portu­gál választások mellett és a tanév végéig bezárt valladolidi egyetemen tanuló társaik irán­ti szolidaritás jegyében tüntet­lek. NAPONTA NÉGY GYILKOSSÁG Ford a bűnözők ellen Gerald Ford amerikai elnök • Ford elnök a patinás Yale­pénteken felhívta a bíróságo­kat, hogy szigorúbb bünteté­sek kiszabásával igyekezzenek gátat vetni a közönséges bűn- cselekmények riasztó elszapo­rodásának. A szövetségi nyo­mozó iroda (FBI) legutóbbi je­lentése szerint az Egyesült Ál­lamokban tavaly egyetlen év leforgása alatt 17 százalékkal emelkedett a súlyosabb bűn- cselekmények száma, ami az ország történetében a legna­gyobb éves emelkedés. A leg­nagyobb amenai városban, New Yorkban, a rendőrkapi­tányság adatai szerint tavaly naponta négy gyilkosság, tizen­egy nemi erőszak, 213 rpblas. 1I2 fegyveres támadás, 433 be­törés történt és 202 gépjármü­vet loplak el. egyetem jogi kara fennállásá­nak 150-ik évfordulója alkal­mából rendezett díszvacsorán mondott beszédében szomorúan állapította meg, hogy az ame­rikai társadalom nem tudta létrehozni azt a belső nyugal­mat, amit az alkotmány garan­tál. Ezért szükségesnek látja, hogy az erőszakos bűncselek­mények elkövetőit a bíróságok minden esetben szabadságvesz­téssel súlytsák. Az elnök sze­rint csökkenni fog a bűnözés aránya, ha a legveszedelme­sebb bűnözők, a visszaesők tartósan rács mögé kerülnek. Javasolta, hogy a szövetségi büntető törvénykönyvet ilyen erteiemben módosítsak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom