Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

Lenín-em'ékp'akett propagandistáknak Jövedelem, ............ jólét K ö zgazdászok, kereske­delmi szakemberek egy érdekes fogyasztói szo­kásra figyeltek föl. Ha a bol­tokban leszállítják egy-egy cikk árát — altár 200—300 forinttal is —, ezt a vásárlók rendszerint nem veszik észre, és csöppet sem keresik job­ban a terméket, mint egyéb­ként. Mi lehet ennek az oka? A fogyasztókban kétségtelenül él valami gyanakvás a csök­kentett árú cikkek iránt. A vásárlók nyilván kedvezőtlen tapasztalataik alapján, gyak­ran összekötik az árleszállí­tást a minőségromlással. De a »figyelmetlenségnek« van egy fontosabb oka is. A köz­gazdászok szerint az emberek jövedelmüket általában hosszú időre előre lekötik, házépítés­re, bútor, hűtőgép, televízió s egyéb áruk vásárlására föl­vett kölcsönök törlesztésével. Ilyenformán a háztartások­ban a bevételek-kiadások mérlege meglehetősen feszí­tett Úgy is mondhatnánk, hogy az emberek nem akkor vásárolnak kabátot, amikor azt látják, hogy az olcsóbb lett, hanem akkor, amikor a jövedelmek-kiadások havon­kénti egyenlegébe be tudják illeszteni a kabátvásárlást. Mire lehet következtetni ebből az érdekes megfigyelés­ből? Egyértelműen arra, hogy az emberek igényei magasab­bak. Régen senki nem ütkö­zött meg azon, hogy a sze­gény, sokgyermekes családok nyomorúságos, egyszobás, komfort nélküli lakásban él­nek, a tehetősek pedig több szobás villában laknak; hogy a szegényparasztok, munkás­emberek ruhatára mindössze egy munkaruhából és egy ünneplőből állt, ugyanakkor mások átöltöztek, ha az utcá­ra, ha étkezni indultak, vagy estélyre, üdülésre, hivatalba mentek. Közben nagyot fordult az idő kereke. Ma az igények közötti, harminc-negyven hív­vel ezelőtti mély szakadék lenne természetellenes. Leg­följebb a falusi és a város életmód között van lényeg­bevágó különbség, de ez is egyre inkább eltűnik. Az igények tehát nagyrészt kiegyenlítődtek az eltelt har­minc év során, s egy maga­sabb igényszínvonal jellemző az egész társadalomra. A min­dennapi élet minőségével szemben támasztott követel­mények megvalósulása a min­denkori életszínvonallal függ össze. Ez azonban rendkívül sok elemből tevődik össze, s ezért az életszínvonalat ala­kító politikában igen sokrétű, egymás hatását is módosító intézkedésre van szükség. Hogyan alakul, mitől függ tehát életszínvonalunk fejlő­dése? Aki már megszokta, hogy mindenütt biztos mun­kahely, állandó kereset várja, s mindenre kiterjedő társa­dalombiztosításunk révén a betegség sem sújthatja arány­talanul, az ma már kevésbé érti, hogy a tőkés társadal­makban, s hazánk történel­mének korábbi szakaszaiban miért számított alapvető fon­tosságúnak a munkához való jog megvalósítása a gyakor­latban. A teljes foglalkozta­tás és a széles körű társa­dalombiztosítás a létbizton­ság két alapvető föltétele. Olyan alapvető emberi jogok, amelyekkel hazánkban min­denki egyformán élhet. Az életszínvonal fejlődését meghatározó tényezőkről a na­pokban hallottunk egy kitű­nő előadást a Pamutfonó-ipa- ri Vállalat Kaposvári Gyárá­ban dr. Pirityi Ottótól, a Szakszervezeti Elméleti Kuta­tó Intézet osztályvezetőjétől, a Közgazdasági Társaság ren­dezésében. Magától értetődik, hogy az életszínvonal emelé­sének nemcsak a jövedelem az egyedüli forrása. Döntő a családok nagysága, a keresők száma, ezek életmódja, a fo­gyasztás nagysága és össze­színvonala is. A jólét emelé­se tehát igen sokoldalú és bonyolult dolog. Az életszínvonal emelkedé­sének csak egyik eszköze a reáljövedelmen évről évre történő növelése. A másik az állami juttatások mindinkább kiteljesedő rendszere. Nap­jainkban egy-egy azonos nagyságú lakás, vagy hasonló márkájú gépkocsi, estleg bú­torgarnitúra megszerzése nyilvánvalóan egészen más­ként terheli meg az egyes családokat. A jövedelem érté­kelésénél (az egy családtagra jutó jövedelemről van szó) lényeges, hogy hány tag kö­zött oszlik meg. Az is egyér­telmű, hogy azonos helyzet­ben levő két család közül ele­ve hátrányosabb helyzetben van, akinek még lakásra kell gyűjtenie, azzal szemben, aki már korábban új otthonba költözött. A jövedelmeket ezenkívül is számtalan ténye­ző differenciálja. A családi és egyéb okok miatt kialakult aránytalan jövedelemelosztást államunk szociálpolitikai juttatásokkal igyekszik kiegyenlíteni. A családi pótlékban, egyes áru­fajták árának támogatásában, az üdülések megszervezésé­ben, a bölcsődei, óvodai dí­jakban és még sok másban, érvényesülnek ezek a jutta­tások. Jelenleg már olyan magas az összegük, hogy minden 100 foript munkából származó jövedelmet országos átlagban 36—37 forint társa­dalmi juttatás egészít ki. S ezeknek a juttatásoknak a rendszere olyan, hogy első­sorban az alacsony jövedelmi színvonalon élőket segíti. A z életszínvonal azonban nemcsak az állam dol­ga. Igen sokat lehet és kell tenni a munkahelyeken; üzemekben, gyárakban, tétele, a közüzemi, a kommu . az nális, a lakás-, az óvodai és , ,, ,,, . , , bölcsődei, valamint az egész- ' tsz-ekben, allami gazdasagok- ségügyi ellátás, az iskolázás! ban. A munka hatékonyságá- helyzete, a munkaidő hossza, j nak fokozásával, de a külön­böző szociális juttatásokkal és Pártunk eszméinek kimagasló terjesztéséért Amikor Lenin születésének évfordulójára emlékezünk, s tisztelgünk halhatatlan élet­műve előtt, hagyomány, hogy kitüntetik azokat a propa­gandistákat, akik kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a marxizmus—leninizmus esz­méinek terjesztésében, pár­tunk politikájának magyará­zatában. Azokat az embereket, akik önzetlenül, nagyon sokat fá­radoznak a politikai oktatás színvonalának emelése ér­dekében, azért, hogy erősöd­jön hallgatóik szocialista tu­data, egyre világosábban lás­sák és értsék pártunk politi­káját, s annak következetes harcosaivá, végrehajtóivá vál­janak. Őket köszöntötték teg­nap délután a megyei párt- bizottságon rendezett ünnep­ségen. Mákos Gyula, a me­gyei pártbizottság propagan­da és művelődésügyi osztályá­nak nevében köszöntötte a meghívottakat és az ünnepsé­gen részt vevő Honfi Istvánt, a megyei pártbizottság titká­rát, Bodó Károlyt, a Köz­ponti Bizottság agitációs és propaganda osztályának mun­katársát. Korunk és a leninizmus címmel Varga Teréz, az Okta­tási Igazgatóság tanára tar­tott előadást. Beszélt Lenin munkásságáról, s arról, hogy művei mit jelentenek az em­beriség számára; hogyan me­ríthetnek azokból újabb és újabb erőt feladataik minél eredményesebb megoldásához a propagandisták. Ezután Bodó Károly. a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának munkatársa a propaganda- munka időszerű kérdéseiről beszélt. Utalt arra a hatal­mas, több hónapig tartó poli­tikai munkára, amely a XI. pártkongress-ust megelőzte. Honfi István átadja az emlék plakettet Kopcczki György ta- bi propagandistának. Szólt a feladatokról, s el­mondta: a legfontosabb, hogy a propagandisták alaposan tanulmányozzák a kongresz- szus határozatait, kellően fölkészüljenek az őszi oktatá­si időszakra és a határoza­tokat mindenki számára ért­hetően, elemezve magyaráz­zák. Arra hívta föl a figyel­met, hogy a propaganda- munka, a kongresszusi hatá­rozatok magyarázása, értelme­zése segítse a határozatok végrehajtását. Ehhez elenged­hetetlen, hogy a propaganda- munka minél szorosabb kap­csolatban legyen a gyakor­lati munkával, az élettel. A két előadás után Honfi István, a megyei pártbizott­ság titkára átnyújtotta a Le- nin-emlékplaketteket hetven — több éve eredményesen dolgozó — propagandistának. Húszán jutalomban része­sültek. Különböző területen dolgo­zó emberek vették át tegnap a Lenin-emlékplakettet, ezt a nagyon szép elismerést. Olyan emberek, akiket az a cse­lekvő elhatározás ösztönöz hosszú évek óta, hogy pár­tunk önzetlen szolgálatában terjesztői, ismertetői legyenek a marxizmus—leninizmus esz­méinek. A megyei pártbizottság, a propaganda és művelődési osztály köszönetét tolmácsol­ta Mákos Gyula, arra kérve a propagandistákat, hogy a jö­vőben is végezzenek olyan eredményes munkát, mint ed­dig. A kitüntetett propagandis­ták nevében Kiss Mihály mondott köszönetét az elis­merésért, és megígérte: mun­kájukkal azon lesznek, hogy segítsék a Xl. pártkongresz- szus határozatainak minél alaposabb megismerését, s ez­zel hozzájáruljanak a hatá­rozatok eredményes végrehaj­tásához. Sz. L. a szabad idő eltöltésének kul­turált lehetősége, de ide tar­tozik a környezet, a tiszta le­vegő, az egészséges ivóvíz és a városi tömegközlekedés kommunális beruházásokkal Csupor Tibor Talajtérképek — szakmai tanácsok Száznál több gazdasággal együtt Kaposváron, a Rippl-Rónai utcában a 14. számú ház ud­varában van egy intézmény, amelyet még a gyakran arra járó sem vesz nagyon észre. [ níelési rendszerek. Milyen fel Kutatók dolgoznak a szürkére adatot ró ez az intézetre? meszelt falak mögött: az Or­amelyek egyben javaslatot is | — Megyénkben milyen na­adnak a különféle munkákhoz. ' gyobb munkákon — Napjainkban egyre na- jelenleg? gyobb teret hódítanak a tér­Kongresszusi oklevél 18 somogyi brigádnak szagos Mezőgazdasági Minő­ségvizsgáló Intézet Dél-dunán­túli Talajtani Osztályának munkatársai. — Huszonhárom éve dolgo­zunk itt a Rippl-Rónai utcá­ban — vallja Gerőcz Emil osz­tályvezető. A felszabadulás után hozták létre jogelődün­ket, a Talajjavító Nemzeti Vállalatot. 1952-ben különböző átszervezések után jött létre intézetünk, azóta működik négy megye területén: So­mogybán, Baranyában, Tolná­ban és Zala megyében. — Milyen feladattal: — Két részre lehet bontani munkánkat; Az egyik az olyan munkák ellenőrzése, melyek­hez a gazdaságok állami támo­gatást kapnak. Például a ké­miai talajjavítást jelentős ál­lami támogatás segíti. Mi ja­vaslatot teszünk, hogyan esi' náltassák meg, és ellenőrizzük a kivitelezést. A szőlő- és gyü­mölcstelepítéseknél mi vizs­gáljuk, hogy a kijelölt terüle­tek talaja alkalmas-e a telepí­tésre. — Miért van erre szükség? — Lehetnek apróbb talajta­ni hibák, melyek a későbbiek­ben nehezítik a gazdaságos termelést. Az intézet másik feladata talajtérképek készítése a me­zőgazdasági üzemeknek. A megrendelő gazdaság területén elvégzik a talajvizsgálatokat, s az így szerzett adatokat tér­képeken rögzítik. A genetikus üzemi talaj térképeket kiegé­szítik a különböző kartogra­mok és szöveges magyarázók, — Az OMNI-nak a rendszer- I gazdák közül egyedül a KITE- j vei van kapcsolata, tagjainak [ mi végezzük el a talajtani | vizsgálatokat. A legtöbb rend- | szergazdának saját talajvizs- j gálója van. Itt talán azt érde- | mes megemlíteni, hogy nap- j jaink mezőgazdasági technikai forradalma sok olyan kérdést vet föl a talajélettannal kap­csolatban, amelyre ma még nem tudunk választ adni, s amelyről már nagyon sok vita I gozunk együtt, folyt és lesz is még. I — A Lábodi Állami Gazda­ságnak készítünk terveket egy öntözőfürt kialakításához. A másik nagy munkánk szintén az öntözéssel kapcsolatos, a Balatonboglári Állami Gazda­ság gyümölcsöséhez készül. Ez egy komplex munka lesz. ugyanis az öntözés mellett a fagyvédelemhez is ezt az ön­tözőrendszert veszik majd igénybe. — Évente hány gazdaságnak adnak szaktanácsot? — A négy megye területén évente száz gazdasággal dói­Tegnap a VBKM kaposvári i lat Kállai Éva szocialista bri­gyárában kapták meg a Há- | gádja 220 ezer forint értékű, mán Kató szocialista brigád i tőkés importból származó tagjai a kongresszusi okleve- ; anyagot takarított meg. Mun- let — 18 somogyi brigád kő- j kaerkölcsük kimagaslóan leg- zül elsőként — a munkaver- i jobb a vállalatnál. A Kapos- senyben elért kiváló teljesít- | völgyi Vízgazdálkodási és Ta- ményük alapján. A brigád , lajvédelmi Társulat Lenin bri­egym-illió-hatszázezer forint j gádja havi átlagban 115 száza­értékű többlettermelést ért el. lékra teljesítette munkáját, ás 26Ö óra társadalmi munkát ! Munkahelyükön új módszerek dolgoznak végzett. Mától kezdve május kidolgozásával és átadásával 3-ig megyeszerle a többi 17 elősegítették a termelékeny- 1 brigádnak is átadják a kong- ség növelését. A Siófok és Vi­N. J. resszusi oklevelet járó jutalmakat. A megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét kapják: A Kaposvári Ruhagyár Béke szocialista brigádja. Kiemel­kedő szerepük van a fegyelem javításában és a hibamentes munkavégzésben. Ugyanilyen oklevelet kap a Kaposvári Húskombinát Petőfi Sándor szocialista brigádja. Minden­napos jó munkájuk mellett kezdeményezésükre új ter­mékkel bővítették a húské­szítmények választékát. A Kefe- és Műanyagipari Válla­tonszabadi November 7. Tsz Horizont szocialista brigádja munkájával 42 ezer forintot takarított meg. s 20 ezer fo­rint társadalmi munkát vég­zett. A barcsi Vörös Csillag Mg. Tsz Diesel Rudolf szerelőbri­gádja nagymértékben csök­kentette a mezőgazdasági munkák kampányszerűségét. 104 óra társadalmi munkát is végeztek. A Kutasi Állami I Gazdaság Április 4. szocialis­és a vele ! dóke Áfész Mosolygó Antal ] ta brigádja 117 ezer forint ér­Beíejeződött a kora tavaszi növények vetése Lendü etes munka a földeken Az utóbbi napok kevesebb I 90—95 százalékán már föld csapadékot hozó időjárása | ben van a cukrot adó növény nyomán meggyorsultak a | A Mezőgazdasági és Élelme- | különösen nagy gondot munkálatok a földeken, a ko- zésügyi Minisztérium tájékoz- ra tavaszi növények vetése be tatása szerint az őszi érésű is fejeződött. Földbe került a burgonya vetése' is befejezés­[ a kukorica. A meggyorsított | munka mellett az üzemeknek kell fordítaniuk a minőségre, s a technológiákban előírt tőszám betartására. mák, a zab, a rostlen, a bor sót szakaszosan vetik, hogy a termés folyamatosan kerüljön majd a konzervgyárakba és j Az gazdaságok, me­zőgazdasági termelőszövetke­hez közeledik, jelenleg már 65—70 százalékban elvégezték ezt a munkát. a piacra. A cukorrépa vetésével fő­ként az alföldi és a dunán­túli mezőgazdasági üzemek haladtak előre, az északi me­gyékben — például a Szeren­csi Cukorgyár környékén — azonban némi lemaradás van. A mély fekvésű földeken még nedves a talaj, így a gépek nem tudnak dolgozni. Mégis: a cukorrépavetésre kijelölt 129 ezer hektárnyi terület szocialista brigádja jó kereske­delmi munkájával tűnt ki a többi közül. Magukévá tették a vevők előzékeny és kulturált kiszolgálásának elvét és követ­kezetesen megvalósították a gyakorlatban. Egy év alatt 23,9 százalékos forgalomnöve­kedést értek el munkahelyü­kön, a Sió Áruház cipőosztá­lyán. A Kaposvári Lakberen­dező Ipari Szövetkezet Latin- ca Sándor szocialista brigádja 17 százalékkal nagyobb telje­sítményt ért el tavaly, mint 1973-ban. Munkájukkal kap­csolatban minőségi reklamáció — nem volt. A brigád tagjai j négy újítást dolgoztak ki és I vezettek be. | A Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat I Steinbacher Márton szocialista I brigádjának teljesítménye át­lagosan 120 százalékos volt. A siófoki 19 lakásos tömb építé­sénél mintaépítkezést tervez­tek, és igyekezetük eredmé­nyeképp a létesítményt 1975 szeptembere helyett április 30-án már át is tudják adni. zetek most javát a kukorica, a naprafor­gó és a szója vetésére hasz­nálják föl. Különösen a ku­koricavetés nagy feladat, hi­szen több mint másfél millió hektáron termesztik idén. Az alföldi megyékben előbbre járnak a vetéssel, de a hó­nap végéig — úgy vélik — az egész országban földbe kerül A fűszerpaprika és a pa radicsommag-vetésnek is most van a dandárja, a hagyma dugványozása pedig befejezés­hez közeledik. A gyümölcsfák gépkapacitásuk j metszését is elvégezték, de a I Munkájuk jó szervezésével virágzó gyümölcsösök meg­termékenyítését a csapadékos időjárás hátráltatta. Fontos munka most a vegy­szeres gyomirtás. A csapadé­kos idő kedvezett a kalászok fejlődésének, a vegyszeres gyomirtásban azonban lema­radás van. Ezért most min­den szélcsendes napot célszerű kihasználni. 200 ezer forint megtakarítást ] értek el. A Kőolajvezeték Épí­tő Vállalat Jóliot Curie szocia­lista brigádja egy újítást dől’ gozott ki. mely a gazdaságos­ság mellett a munkavédelem­ben és egészségvédelemben is haszonnal alkalmazható. A karádi Aranykalász Mg. Tsz Haladás szocialista brigádja beruházási tervét 1 millió 148 ezer forinttal túlteljesítette. Munkájuk minőségére jellem­ző, hogy a próbaüzemek idő­tókű anyagot és alkatrészt ta­karított meg. Újításaik, éssze­rűsítéseik értéke pedig 112 ezer forint volt. A Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Gagarin szocialista brigádja mindig élen járt a termelésben, s munkájuk üte­me mozgósító hatással van a többiekre. Tavaly összesen 828 óra társadalmi munkát végez­tek. A Volán 13. számú Válla­lat Kék Balaton brigádja a balatoni nyári forgalom zök­kenőmentes lebonyolításában vett részt, s közben szép eredményeket ért el az üzem­anyag-takarékosságban is. A kaposvár—kapós merői tsz La- tinca Sándor szocialista szere­lőbrigád is kiérdemelte jó munkájával a megyei pártbi­zottság oklevelét. A Központi Bizottság kong­resszusi oklevelét kapják: A Somogy megyei Élelmi­szer-, Háztartási és Vegyiáru- kiskereskedelmi Vállalat 306. számú élelmiszerboltjának Pe­tőfi Sándor szocialista brigád­ja, mert 11,3 százalékkal na- j gyobb forgalmat bonyolított le tavaly, mint 1973-ban. Jelen­tős mértékben tudták csök­kenteni a költségeket. így ja­vítva munkájuk hatékonysá­gát. A város jobb ellátásáért öntevékenyen új szállítókkal vették föl a kapcsolatot, így javult a választék zöldség­gyümölcsből, primőr áruból és húskészítményből. A Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának Egyetértés orsozó- brigádja mindig élen járt a gazdasági munkában. 72 ezer „ „ .......... forintot ajánlottak fel a viet­t artamat 2 3 napra sikerült namj szakmunkásképző intézet csökkenteni. Az ádándi—bala- j építésére. 16301283

Next

/
Oldalképek
Tartalom