Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-22 / 93. szám

Á történelem alkotója S zázöt esztendeje, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin. Kivételes egyéniség volt, aki korán elhatározta, milyen útra lép — és végig kitartott a vá­lasztott út mellett. Ennek mo­tívumait talán Maxim Gorkij érezte meg a legjobban, aki azt írta róla: még nem talál­kozott senkivel, aki olyan erős gyűlöletet, megvetést és szen­vedést érzett volna a szeren­csétlenséggel és bánattal, a szenvedéssel és igazságtalan­sággal szemben, mint Lenin. A történelem óvatosságra ta­nít a felső fokkal szemben, de ezt már bebizonyította a his­tória: földünkön még soha, egyetlen ember nem gyakorolt olyan nagy hatást a következő generációk gondolkodására és cselekvésére, mint ő. Az oroszországi helyzetet elemezve Lenin — Arkhimé­dész gondolatát idézve — azt mondotta: "Adjatok egy for­radalmárokból álló szerveze­tet, és kiforgatjuk sarkából Oroszországot«. Ilyen szerve­zet azonban nem létezett, lét­re kellett tehát hozni. Ezt, a feladatot vállalta magára. Ki­dolgozta a munkásosztály új típusú, marxista forradalmi pártjának elméleti, ideológiai, politikai és szervezeti alapél- veit. Vezetésével előbb a for­radalmárok egy kis csoportja egyesült, akik életüket a mun­kásosztály ügyének szentelték. Ez a csoport volt a sejt, amely­ből a Szovjetunió Kommunista Pártja, Lenin pártja alakult. A párt számára az a legve­szélyesebb, ha elszakad a tö­megektől — vallotta. — A kommunistáknak a tömegek között kell élniük, ismerniük fok zöldséggel, gyümölccsel való ellátásából. Ennek elle­nére gyakran találhatunk a város üzleteiben szentesi zöld­séget, szegedi őszibarackot is. A Balaton menti gazdaság vezetői viszont azt szeretnék, ha a jövőben elsősorban ná­luk termett áru kerülne a fo­gyasztók asztalára. S mint megtudtuk: ennek nincs is különösebb akadálya. A ba­latoni szezonban oly népszerű őszibarackot 204 hektáron ter­melik, s ezzel az állami gaz­daság az igényeket teljes mér­tékben ki tudja elégíteni. El­sősorban a siófoki MÉK-ki- rendeltség szállítja el tőlük a I keli a tömegek igényeit, han­gulatát, óhajait és reményeit. A tömegeket soha nem .szabad becsapni, nem szabad titkolni előttük a nehézségeket és a bonyolult helyzeteket, bármi­lyen .nagyok és nehezek legye­nek is azok, hiszen a szovjet- hatalom csak a tömegekre tá­maszkodva győzheti le a ne­hézségeket és vívhatja ki a győzelmet. ' L enin mindenkor szigo­rúan és következetesen betartotta azt a sza­bályt, hogy csak igazat szabad mondani a népnek. Ebből táplálkozott a dolgozók mér­hetetlen bizalma minden sza­va iránt. Ilyen — valóban le­nini — gondolatok jegyében váltak a kommunista pártok korunk legnagyobb történe­lemformáló erejévé. Romain Rolland francia író megrázó szavakkal festi le "Elvarázsolt lélek« című regé­nyében Lenin halálának nap­jait: "Gyötrelmesen szenvedő vi­lág volt ez! Egész népek estek áldozatul az elnyomatás és a nyomor pusztításainak . .. Ró­ma feje fölé fekete liktorok bárdja és vesszőnyalábja emelkedett. Magyarország és a Balkán börtöneiből megkín- zottak elfojtott üvöltései hal­latszanak. A szabadság régi országai — Franciaország, Anglia, Amerika — hagyják, hogy erőszakot kövessenek el a szabadság ellen, sőt támogat­ják az erőszaktevőket. Német­ország elpusztította a maga Keresztelő Szent Jánosait. És egy Moszkva környéki nyírfa­erdőben ki'hunyóban van Le­nin fényes tekintete, utolsókat gyümölcsöt, de néhány kisebb megrendelő is fölkeresi őket. Hasonló a helyzet a zöld­ségfélékkel is. Az idén körül- J belül 70 ezer darab primőr- paprika kerül innen az üz­letekbe, de a tíz hektárnyi szántóföldön termesztett pap- | rikát is közvetlenül fogyasz- { tásra szánják. Paradicsomot 25 hektáron termesztenek, uborkát 50 hektáron. Az utób­bit elsősorban konzervgyári földolgozásra, de kerülhet be­lőle a zöldségboltokba is. Jelenleg a saláta, az új­hagyma, a retek a leginkább kelendő. S a gazdaság kertjé­ben minden növény megta­lálható, amire a háziasszo­nyoknak szükségük lehet lobban tudata. A forradalom elveszti vezérét. Mintha éjsza­ka boruLna Európára . . . De ebben az éjszakában már hal­lom az újszülött első kiáltá­sait is.« Ez az újszülött a szocialista rend volt, amely akkor már az ő eszméi és tervei alapján épült a Szovjetunióban. A szo­cializmus akkor — Lenin te­vékenysége eredményeként — vált tudományos elméletből eleven realitássá. Először jött létre a munkások és parasz­tok állama, amelyben megva­lósultak az igazi társadalmi egyenlőség és szabadság, a de­mokrácia és a népek közötti testvériség eszméi. Ez a szo­cialista állam azokban az év­tizedekben, amíg egyedül állt a kapitalizmus tengerében, vi­lágító torony volt a népek szá­mára — a mi népünknek is. Lenin világosan látta, hogy a forradalom elkerülhetetlenül győzelemre jut más országok­ban is. Mindent nem láthat előre senki: de Lenin egyik legfontosabb tulajdonsága a lényeg meglátása és meglátta- tása volt. Ötvenegy évvel ha­lála után a leninizmus világ­méretű megszilárdításának ko­rát éljük. A lenini eszmék diadalt arattak a Szovjetunió­ban, amelynek döntő része volt abban, hogy az emberi civilizáció győzelmet aratott a második világháború vérzi­vatarában. Győzelmet arattak ezek az eszmék a többi szo­cialista országban, köztük ha­zánkban is. Mély gyökeret eresztettek a nemzetközi kom­munista és felszabadító moz­galmakban, s napról napra fo­kozódik a dolgozók gondolko­dására gyakorolt hatásuk a vi­lág valamennyi országában. És így már nemcsak azt mondhatjuk el, hogy a tőkés rend válsága — és Lenin so­sem hitt abban, hogy a kapi­talizmus válságmentessé vál­hat — elmélyült és behatolt az élet minden szférájába. El­mondhatunk következésképp valami mást is: sosem volt olyan kiáltó az ellentmondás szocializmus és kapitalizmus között, mint napjainkban. A megalakult szocializmus visz- szafordíthatatlanhá vált és fej­lődésvonalát a maoizmus egy- ség'bontó törekvései sem tör­hették meg. P éldájával és aktivitásá­val mind nagyobb ha­tást gyakorol a világ- események menetére, reális lehetőséggé téve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését. És ez immáron nem egy elfo­gadott modell, hanem létező szocializmus. Életereje és kap­csolatainak rendszere a törté­nelmi holnap általánossá váló normáit vetíti előre. J. R. Őszibarack 204 hektáron Elsősorban Siófokra szállítják A Siófoki Állami Gazdaság évről évre kiveszi részét Sió­Új „köntösben” a kristálycukor Mintha tej lenne ... Nagy mokka egykilós dobozokban. Mintha csak tej lötyögne a ] fehér műanyag fóliában . . . Pedig finom kristálycukorról van szó. Ezt a csomagolást, a kaposvári boltokban eddig nem láttuk, pedig a cukor­gyárban már az év eleje óta dolgozik az NDK-ból vásárolt NAGEMA berendezés. Műsza­konként 160 mázsa kristály- cukrot csomagol egykilós «-ada­gokba«. Mint a gyárban el­mondták: a gép 800 ezer fo­rintba került, s ha a megye- székhelyen nem is, de Somogy más területein már láthatták [ a vásárlók munkája eredmé­nyét. A gép kiszolgálásához hat emberre van szükség. Bár a gyár termelésének csak kis százalékát adja. de két kampány között a figye­lem a mokkagyártás felé for­dul. Jelenleg száztízen foglal­koznak ezzel, a szemenlcénti mokkagyártással pedig tizen. Az év első felében 126 vagon mokkát készítenek a kaposvá­ri üzemben, a második félév­ben 224 vagonnal. A gyár szakemberei elmond­ták: a kereskedelem idegen­kedett a nagy mokkától, mert az kilós csomagolásban — 1 "csak úgy ömlesztve« — kap­ható. Most elhatározták, hogy félkilós adagokban is csoma­golják majd. A szemenként! gyártásnál dolgozók teljesítménye egy- egy műszakban két és fél má­zsa. Ha bevezetik a félkilós csomagok töltését, két ember­rel kevesebbre lesz szükség, és ez a termelékenység javu­lását is jelenti. Elhárító rakéták — szovjet segítséggel * A meteorológiai szolgálat továbbfejlesztéséről Aki nem jártas a meteoro­lógia tudományában, a jégká­rokról szóló jelentésekből ar­ra a megállapításra juthat, hogy mindig ott veri el a ter­mést a jég, ahol a legjobban féltett, legértékesebb növényi kultúrák vannak. Mintha a jégfelhők valósággal keresnék azokat az országrészeket, ahol a legnagyobb pusztítást okoz­hatják. A meteorológusok ezt nem is tartják annyira külö­nös jelenségnek, mint a laiku­sok. Dr. Wirth Endre, az Or­szágos Meteorológiai Szolgálat főosztályvezetője — a szerve­zés alatt levő magyar jégel­hárító szolgálat szakértője — az MTI munkatársának el­mondotta: a mérsékelt égöv­ben ott törvényszerű a jégeső, ahol a közelben hegyek vám nak. Márpedig ahol ilyen a vidék, ott terem az egyik leg­értékesebb növény, a szőlő, il­letve a kitűnő gyümölcs. Így hát nem járunk messze a va­lóságtól, ha azt mondjuk: ami a szőlőnek kedvez, az a jég­képződésnek is jó. A magyar meteorológiai szolgálat szovjet segítséggel készül föl a károk — legalább részbeni — elhárítására. Min­denekelőtt meg kellett ismer­ni a jégképződés tudományos alapjait; a szovjet szakembe­rek ezen a téren igen elmé­lyült és eredményes kutató­munkát fejtettek ki. A jégesőképződés elmélete szerint a felhőben kialakul egy góc, mégpedig ott, ahol sok a víz. Sok ilyen góc is képződ­het egymás mellett. S ezekben a folyadékcseppecskék közül néhány megfagy, mozgásba jön, ütközések alakulnak ki a vízcseppekkel, amelyek foko­zatosan ráfagynak a jégszem­csék felületére. Ily módon alakul ki az öt milliméter fö­lötti rögöcske. Ennek a góc­nak — vagy gócoknak — a kialakulását igyekeznek a szakemberek meggátolni. A szovjet módszer szerint előbb radarral figyelik a felhőket, és így állapítják meg: mely részekbe kell juttatni az elhá­rító szerkezetet. A radar ugyanis csalhatatlanul megta­lálja azt a gócot, amelynek fizikai állapotát a fellőtt ve­gyi anyag jó hatással megvál­toztatja. Az emeletnyi magasból másnak látszik az üzem. Tá­gasabb, szinte álomszerű. Nyüzsgő alakok serénykednek, mozognak föl-alá, látszólag cél nélkül. Felülről nehezebben láthatók azok a kis mozdula­tok, amelyek idelenn olyan megszokottak, hétköznapiak. A lenti zaj is egyszerűen "lenti«, amelyből nem hallik ki a forrasztófej sistergése, a kalapácsütések mély, harang­zúgáshoz hasonló buffanása és a lemez csendülése. Ide­fent az összefolyik, monoton, egynemű zajjá egyesül. Az üveges fülke tompítja is ezt a zajt, így tehát nyugodtabb a légkör idefenn. A munka: a hegesztés, lemezvágás, hajlí- tás apró bosszúságai, derék- roppantó kínja, jóleső elége­dettsége sem észlelhetők itt. Az üveges fülkében ülőket a lentiekkel mindössze né­hány kézmozdulat köti össze. Föl! Előre! Hátra! Csak egy keveset! Mindezt pontosan ki­fejezheti * a lendülő kar és a hüvelyk apró mozdulata. Eb­ből érteni kell, s a fülkében ülők ebből értenek is. Szapo­rán forognak az apró kor­mányzó kerekek, s a robusz­tus csarnoki daruk súlyos tes­te meg-meglódul, arrébb sik­lik a teherrel. Sok-sok tonnát emelnek, ragadnak a magas­ba, szállítanak egyik üzem­részből a másikba vagy tesz­nek hozzáférhetővé a hegesztő munkások számára. Kapcso­latuk nyolc óráig erre a né­hány mozdulatra korlátozódik. Daruzó asszonyok És a duda ... Ha megszólal, mindenki félrehúzódik az üzemcsarnokban a súlyos ter­hekkel görgő daru elől. Talán a levegő is más itt, mint alant. Sűrűbb, fojtóbb. A nyugalom azonban sok mindenért kárpótol. Ezt sze­retik. Március idusán fejeződött be Tabon a BVG gyáregysé­gében egy újabb — immár a harmadik — darukezelőket képző tanfolyam. Hat csar­noki daru dolgozik a gyár­egységben, s általában 10—12 kezelő elég az irányításukhoz. A gyáregység termékei nem éppen pehelysúlyúak. A vas­alkatrészek, lemezek és a ké­szülő óriás tartályok odébb emelése, szállítása csak daru­val végezhető. S e súlyos tár­gyak, anyagok mozgatását döntő mértékben fiatal lá­nyok és asszonyok végzik. Ök ülnek a daruk fülkéjében, az ő figyelmüktől függ sok minden. Munkájuk a folya­matos termelés fontos lánc­szeme. Amikor a gyár még csak épült, kilenc környékbeli fia­talasszony felutazott a válla­lat fővárosi üzemébe, hogy megtanulja a daruk kezelését. Először természetesen csak jártak-keltek, nézelődtek, meg 1 kellett szokniuk a gyár zaon­gító zajait, szagát, sajátos munkaritmusát. Később, a me­redek létrán a fenti fülkébe is fölmászhattak, s leendő da­rushoz illő tennivalókat bíz­tak rájuk. Az igazi próba azonban a tabi gyáregységben lett volna. A fiatal asszonyok a frissen szerzett tudással nem sokáig tudtak mit kez­deni. Egy-két év alatt szülési szabadságra mentek szinte mind, s a jelenleg is otthon bajlódnak a gyermeknevelés­sel. A gyárban igen gyorsan új darukezelőket képeztek, de hamarosan szükség volt a kö­vetkező csoport megszervezé­sére is. Jelenleg majdnem harminc jól képzett daruke­zelője van a BVG-nek, de ennek a létszámnak alig a fele dolgozik csak a műhe­lyekben. — Somogydöröcskei va­gyok, Tabtól nem is olyan messze lakom. Csak hát az autóbusz, amelyiken Tabra utazom, nem egyenesen jön a gyárhoz: bemegy Somogyacsá- ra, megáll Andocson, van ahol jó néhány percig vesz­tegel. Így az óra minden reg­gel pontosan négykor csörög, négy óra negyvenkor indul a busz. Hattól délután kettőig dolgozom, s délután, bt óra is van, mire hazavergödöm. S ilyenkor sincs nyugalom: ál­latok vannak és a ház körül mindig tele az ember keze munkával. A gyerek is. Hoz- tá. is szólni kell néha, meg­hallgatni, kikérdezni, mert korán jön az este, fekszik le, s máskor mikor találkozhat­nék vele? Mi is ágyban va­gyunk már kilenckor, mert az óra kíméletlen, s négy negy­venkor indulni kell. Farkas Istvánnét hallga­tom. Az üzemvezető szobájá­ban beszélgetünk, mellettünk másik három társa. Leszáll­tak néhány percre a daruról. Alig váltunk néhány szót, máris keresik egyiküket, mert nem szakadhat meg a folya­matos munka. A másik három darukezelő, Szekeres Józsefné, Giay Ti- borné és Lázi Józsefné, vala­mivel szerencsésebb helyzet­ben van: ők a közeli közsé­gekben élnek. De azért ott sem megy minden zökkenő nélkül. Láziné szerint, mire a munkásjárat reggel Bá- bonymegyerhez ér, a busz rettenetesen zsúfolt: nemhogy gombostűt, de még egy haj­szálat sem lehet a padlóra ejteni. S van ám tülekedés reggel a bábonyi állomásnál! Már az is előfordult néhány­szor, hogy egy-két ember le­maradt. Érdekes, hogy a fiatalasz- szonyok férje is itt dolgozik a gyárban. így azon frissi­ben megvitathatják a napi eseményeket. S ez minden­esetre segítheti az alkalmaz­kodást. Mégsem olyan félszeg, gyámoltalan az ember a ha­talmas munkacsarnokban, ha tudja, hogy élete párja a túl­só sarokban dolgozik. Azt sem volna érdektelen alapo­san megvizsgálni, ötlik föl bennem, hogy az üzemi, mun­kahelyi kapcsolatok "családia- sulása« nem fékezl-e az új­fajta munkahelyi kapcsolatok kiépülését. Fiatalok még. Arcukon nincs ránc, és nincs a sze­mükben ólom fáradtság. De­rekuk is egyenes. Havi 1800— 2000 forintért dolgoznak a csarnokban, fönn, emeletnyi magasságban. — Van néhány férfi daru­sunk is — mondja Bognár Jenő üzemvezető. A nők azon­ban pontosabbak, lelkiismere­tesebbek. S jobban bírják az egész napos megfeszített fi­gyelmet, a daru mozgását. Csak akkor lesznek könnyel­műek kissé, ha már úgy vé­lik, ismerik a munka minden csínját-binját. Megkérdeztem a négy asz- szonyt: mivel töltik az idén a szabadságukat. A válasz meglepően egyöntetű volt: kapálással, szüreteléssel. — És jövőre? Nevettek: — Akkor se lesz másképp. Csupor Tibor A magyar rakétás jégelhárí­tó szolgálat fölszerelésére már megtörténtek az első lépések. A Maspriborintorg szovjet külkereskedelmi vállalat és a magyar Tesco szerződést kö­tött; ennek értelmében radar­szerkezeteket és speciális ra­kétákat szerzett be a Magyar Meteorológiai Szolgálat. Két­féle rakétatípus működik. Az egyiknek a szerkezet súlya 4 kg és 4500 méteres magassá­gig használható, a másik en­nél nagyobb — 2,10 méter hosszú rakéta test —, 40 kilo­grammot nyom és 9000 méte­res magasságig vethető be a jégfelhők ellen. Az Ország te­rületén a szovjet szakemberek segítségével 11 elhárító állo­mást rendeznek be. Az első a Baranya megyei Baksán már föl is épült. A körzet radar­központját a Tenkes hegyen -helyezték el, ez a körzet egy 100—150 ezer hektáros terü­let "betekintését« teszi lehe­tővé. A szakemberek egyszerre állítják majd munkába, az összes többi állomást — erre még egy-két évig várni kell. A szovjetunióbeli tapasztala­tok ismeretében arra számíta­nak, hogy a jégkárok 75—80 százalékát el tudják majd há­rítani. Tehát az elhárító rend­szer kifizeti a beruházási költ­ségeket. Magyarországon az elhárító rakétarendszerre! ötéves kí­sérletsorozatot végeznek, és ezután szinte menetrendszerű pontossággal "fogadják« majd a jégfelhőket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom