Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

EGY HÉT a viláBpolilihában Dőlnek a dominók Az indokínai lángnyelvek és a lőpoffüst közepette is Moszkvára figyelt a világ, amikor összeült az SZKP Központi Bizottsága. A ple­num — Leonyid Brezsnyev beszámolója alapján — dön­tött a XXV. kongresszus ösz- szehívásáról, ugyanakkor pe­dig — Andrej Gromiko be­számolóját megvitatva — át­tekintette a szovjet külpoli­tikát és meghatározta a nem­zetközi tevékenység irányvo­nalát. Ha valaki Nyugaton változást várt, felsőit vele: a plénum teljes felhatalmazást adott a párt politikai bizott­ságának és Leonyid Brezs- nyevnek, hogy — mint eddig tette — céltudatosan és hatéko­nyan folytassa továbbra is a 34. kongresszuson meg­határozott békepolitikát. A központi bizottság ülésén jelentősnek minősítették a legmagasabb szinten folyt diplomáciai munkát, és az ennek nyomán a szovjet— amerikai kapcsolatokban vég­bement kedvező fordulatot. A plénum a nemzetközi problé­mák élen sorolta fel a közel- keleti kérdéscsoportot: a Szovjetunió politikai rende­zést sürget, de nem valami illuzórikus, hanem tényleges politikai megoldást. Az SZKP Központi Bizott­sága az indokínai helyzetről megállapította, hogy a saigo- ni rezsim, amely nem. is gon­dolt a párizsi megállapodások végrehajtására és szakadatla­nul szervezte a provokációit, az összeomlás szélén áll. A Szovjetunió azért lép fel, hogy szűnjön meg a Vietnam bel- ügyeibe való külső beavat­kozás, és hogy a párizsi meg­állapodásokat valamennyi fél szigorúan tartsa be. Ma már a nyugati polgári sajtó is elismeri, hogy az BZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Hetfe: Libanonban a falangtsták ée a Palesztin Felszabadí­tást Szervezet tagjai kö­zött összetűzések robban­tak ki. — Csád Köztársa­ságban a vasárnapi puccs nyomán hatalomra került tiszti csoport megszilárdí­totta helyzetét. Kedd: Portugáliában államosítot­ták a vasút-, a hajó- és légitársaságokat, az erő­müveket. az olajvállalato­kat. — Kairóban közzétet­ték Mahmud Szalem új kormányának névsorát. Szerda: Ülést tartott az SZKP Köz­ponti tíizutlóaga. a ple­num 1976. február 24-re összehívta a XXV. kong­resszust. — Üjfasiszta me­rénylet Milánóban. Csütörtök: Phnom Penh felszabadult. — A Biztonsági Tanács három hónapra meghbsz­szabbította a közel-keleti ENSZ-etők megbízatását. Az amerikai szenátus el­utasította a saigoni rezsim számára kért segélyt. Péntek: Kim ír Szén Pekingben, a Koreai Munkapárt főtitká­rát fogadta Mao Ce-tung. — összehívták a NATO esúes találkozóját. Szombat: Súlyos harcok Xuan Lóé­nál. — Kínai—belga tár­gyalások Pekingben. — Megélénkülő diplomáciai tevékenység a Közel-Ke­leten. már kevéssé érdekli a világot, annal inkább az, hogy mit szói mindehhez Amerika? Az az Amerika, amely tíz éven keresztül százmilliárdokat ál­dozott dollárban, s még 50 ezer katonája életét sem saj­nálta azért, hogy mestersége­sen fenntartson egy korrupt, korhadt, népellenes rendszert. Nos, különös módon: Ame­rika szinte közönyös, alig reagál minderre. A chicagói külpolitikai: tanács megrende­lésére közvélemény-kutatást ban, hiszen még Washington György irta búcsúüzenetében, 1797-ben honfitársainak: »•igazi politikánk az lehet, hogy távol tartjuk magun­kat a külvilág bármely részével való állandó szö­vetségtől ...« Újra és újra hallani a do­minóelméletről, , látni karika­túrákat, amelyek a délkelet­ázsiai dominók eldőltét mu­tatják. Kambodzsa már vég­leg felborult. A népi erők, a »vörös khmerek» felszaba­dították a fővárost, amelyet fél esztendeje körülzárva tar­tottak. Hon Nol rendszere csak az amerikai támogatás­ból tudta tartani ideig-óráig magát. .. Most már Khieu Samphan, a kambodzsai fel­szabadító sereg vezére az úr a fővárosban. Ide várják Peking bői Norodom Szihanu- kot, aki kerek öt évet töltött ott a kínaiak vendégeként. A herceg, aki már volt Kambod­zsa királya, elnöke, kormány­fője, most úgy gondolja Visz- szatértét, hogy ismét az or­szág élére áll, de a kormány­zást Khieu Samphanra és a »vörös khmerekre» bízza. Az első nyilatkozatok az új Kambodzsa semle­ges külpolitikáját helyezik , kilátásba. Figyelmet érdemel Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökének pekingi látogatása. Kim ír Szén egy fogadáson kijelentette, hogy ha Dél-Ko- reában forradálom tör ki, ami a szöuli rezsim elnyomó ak­cióinak következménye lehet, akkor a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság nem fog­ja ölhetett kézzel szemlélni az eseményeket, hanem támo­gatni fogja Dél-Korea har­cát. Kim ír Szén az ameri­kaiak címére intézte ezt a fi­gyelmeztetést: »Ha az USA valóiban békét akar Koreában, akkor fel kiéli hagynia a dél­koreai árulók támogatásával’, el kell állnip attól a tervétől, hogy két Koreát hoz létre, az amerikaiaknak távozniuk kell Koreából.« Kim ír Szén sür­gette, hogy Szöulban — aho­gyan a nép követeli — egy demokratikus személyiség ke­rüljön hatalomra, aki nemzeti öntudattal rendelkezik. A tbieuk, a pák csöng hik — á jelek szerint — hamorosan Don Nol sorsára kerülnek. Több mini 70 ország ismerte el a felszabadult Kambodzsát Több mint 70 ország ismerte el jeddig a kambodzsai Kirá­lyi Nemzeti Egységkormányt jelenti a VNA. lj*ettes vezetésével szombaton I hírek alaptaiánok és céljuk as, megkezdte működését Phnom hogy befeketítsék a várost fel­Penhben. A kambodzsai Királyi Nem­ríorodom Szihanuk karnbod- 1 zeti Egységkormány szóvivő­je szombaton Pekingben kö-i zölte, hogy a kambodzsai fő­várost felszabadító népi erők munkálkodnak az élet újjá­szervezésében. A szóvivő cá­folta a nyugati hírügynöksé­gek által Phnom Penh részle­ges kiürítéséről terjesztett ér­tesüléseket. Az erről szóló zsai államfő Huari Bumedien algériai államfőhöz, az el nem kötelezett országok negyedik csúcsértekezletének elnökéhez intézett táviratában beszámolt arról, hogy Kambodzsa telje­sen felszabadult, s a királyi nemzeti egységkormány Khieu Samphan miniszterelnök-he­Éleződik a politikai harc Portugáliában (Folytatás az 1. oldalról) PKP azt akarja, hogy a vá­lasztásokat békességben és normális légkörben tartsák meg — mondta. Több mint 14 milliárd por­tugál escudo (kb. 5ti0 millió dollár) értékű állótőkével ren­delkezik az a huszonhárom portugál vállalat, amelyet áp­rilis 15-én államosítottak. A Fegyveres Erőit Mozgal­mának legfelsőbb forradalmi tanácsa és az ideiglenes kor­mány összesen tizennégy olyan vállalatot államosított, amely elektromos energia ter­melésével, illetve elosztásá­val foglalkozott. Az államosított portugál kő­olaj társaságok a következők: a Sacor, a Petrosul, a Sonap és a Cidla. A Soponata nevű nyersolajszállítő trösztnek csak azokat, a részvényeit vonták állami ellenőrzés aló, amelyek portugál tőkések ke­zében voltak, A Soponata részvényeinek 23 százaléka a Shell, a British Petroleum es a Mobiloil' között oszlik meg; ezeknek részvényeit az álla­mosítás nem érinti. A huszonhárom vállalatnál több mint 60 ezren dolgoz­nak; a munkaerő több mint fele a vasútnál, valamint a 1 hajó- es légi közlekedésben. szabadító népi erőket -r mon­dotta és hozzáfűzte, hogy a kambodzsai főváros lakosai­nak többsége otthonában tar­tózkodik. Ellenséges manővereknek minősítette a Phnom Penh részleges kiürítéséről szóló hí­reket és azt is közölte, hogy országszerte egymás után szá­molják fel az utolsó ellenállá­si gócokat. . ‘Norodom' Szihanuk' herceg, kambodzsai államfő a felsza­badított ország első külpoliti­kai ténykedéseként szomba­ton táviratban értesítette Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet V B elnökét, hogy a PFSZ-t »egész Palesztina egyetlen törvényes képviselőjének« ismeri el. s Izraelt sem most. sem a jö­vőben el nem ismeri. Egy másik táviratban, ame­lyet Bumedien algériai elnök­höz, az el nem kötelezett or­szágok értekezletének elnöké­hez intézett, Szihanuk egyfe­lől köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet Algé­ria és a többi afrikai ország a kambodzsai nép imperia­listaellenes harcához nyújtott. Közölte Szihanuk herceg azt is, hogy Kambodzsa sem a Dél-afrikai Köztársaság, sem Rhodesia kormányát nem is­meri el, s a fajüldöző rendsze­rekkel semmi néven nevezen­dő kapcsolatot nem létesít. A 19. tartományi székhely is szabad (Fólytatás az 1. oldalról) A Thaiföldre meneküld kambodzsai bábrezsim alakulatait földi hatóságok. a határon lefegyverzik a thai­rad és ö is hamarosan vissza­tér a francia fővárosba. »Olcsó vádaskodásnak« ne­vezte Vo Dong Giang ezredes, a DIFK saigoni katonai kül­döttségének helyettes vezetője szombaton azokat az állításo­kat, amelyek szerint kivégzés vár az amerikaiakkal, együtt­működő dél-vietnamiakra, ha a népi fegyveres erők kezébe ke­rülnek. Emlékeztetett a DTFK által meghirdetett nemzeti megbékélési politikára és sze- menszedett. hazugságnak ne­vezte azokat az amerikai sajtó- jelentéseket, amelyek szerint a felszabadított területeken le­számolnak a saigoni- hivatal­nokokkal és a volt katonákkal — jelenti amerikai hírügynök­ségeket idezve New Yorkból a TASZSZ. A DIFK szóvivője újfent kö­vetelte az összes amerikai ka­tonai tanácsadó kivonását Dél- Vietriamból. A DIFK kész megteremteni az amerikai ka­tonai személyzet akadálytalan kivonásához szükséges körül­ményeket, és a maga részéről hajlandó ezt megfelelő garan­ciákkal alátámasztani. A DIFK — folytatta — betartja ígére­tét, azt, hogy megvédi a Dél- Vietnamban levő többi ameri­kai állampolgár és általában a külföldiek életét és javait, feltéve, hogy tiszteletben tart­ják a dél-vietnami nép szuve­renitását és nem fejtenek ki semmiféle ellenforradalmi te­vékenységet. Manilái TASZSZ-jelentés szerint az amerikai légierő szalhtórepülőgepei megkezdték az amerikai állampolgárok át­szállítását Saigonból a Füiöp- szigetekre. A szombatra felszabadult Phan Thiet körüli harcokban életet vesztette Nguyen Vinh Ngi saigoni tábornok, A saigoni parancsnoksag visszavonta repülőgépeit a Bien Hoa légitámaszpontról — jelenti katonai köröket idézve a Reuter. A vadászbombázók ezentúl csak nappali fogják hasznaim a támaszpontot, az éjszakát a Saigon melletti lan Son Whut támaszponton töltik. Újabb adatok a Kennedy-gyilkossá^ról Dokumeniumiilm: a Második pisztoly Az amerikai közvélemény további erőfeszítéseket tesz, hogy megtalálja az »évszázad bűntetteinek- elkövetőit: a Kennedy-fivérek és dr. Mar­tin Luther King gyilkosait. Ebben az erőfeszítésben fon­tos láncszem az a sokéves ap­rólékos munka, amelyet T. Sha- rach, az amerikai rádió és te­levízió neves riportere végzett, aki tanúja volt Los Angeles­ben az Ambassador-szállóban lezajlott tragédiának, amikor meggyilkolták Robert Kennedy szenátort. Az önálló vizsgálat során, amelyet az újságíró néhány neves amerikai kriminalistával és ballisztikai l szakértővel együtt végzett, megállapítot­tak, hogy a Los Angeles-i rendőrség durván megsértette a vizsgálat lefolytatásának elő­írásos rendjét. A csoport arra a megállapí­tásra jutott, hogy nem Sirhan. 1973 januári párizsi megálla­podásokat a saigoniak sértet­ték meg. A párizsi Le Monde például bizonyítékként újra leközölte a megállapodások­nak azokat a pontjait, ame­lyek arra vonatkoztak, hogy 90 napon belül meg kellett volna szervezni a nemzeti megbékélés tanácsát, a három dél-vietnami politikai erő: a Nemzeti Felszabaditási Front, a saigoni rezsim és a semle­ges irányzat képviselőiből. Ezt Thieu klikkje elszabotálta. Két teljes év elteltével aztán a Nemzeti Felszabadítasi Front megtorolta a soroza­tos szerződésszegéseket, úgy, hogy Thieuéknek men­niük kell. A saigoni bábrezsim sorsa 2 jsomogyf Néplap végeztek az Egyesült Álla­mokban, ezzel az eredmény­nyel: amerikai polgárok csak akkor éreznének indokoltnak Ázsiában bármilyen katonai beavatkozást, ha Tajvant érné kínai támadás. De még ezt is csak a megkérdezettek 17 szá­zaléka helyeselné! Nem talál­tak többet, mint százból 11-et (!), aki igent mondana egy újabb dél-vietnami amerikai intervencióra! Bz a közhangulat tükröző­dött az amerikai szenátusban is, amely nem volt hajlandó több mint félmilliárd dollárt adni a saigoni rezsim további katonai megsegítésére. A kor­mányzat által előterjesztett törvényjavaslatot visszauta­sították a honatyák. A kül­Argentin képviselők tiltakozása Pinochet látogatása miatt »Az argentin elnöknő a nép és a képviselőház véleményé­vel, akaratával szemben cse­lekszik« — hangsúlyozta az argentin kommunista képvi­selők nyilatkozata, amelyet Pinochet tábornoknak, a Chi­lei junta vezérének Argentí­nában tett villámlátogatásával kapcsolatban adtak ki. A kép­viselők emlékeztetnek rá, hogy a parlament 1973 szeptembe­rében egyhangúlag elítélte a chilei katonai puccsot és szo­lidaritásáról biztosította a földi megfigyelők az amerikai l chilei népét. élszigetelődési politika feléle­dését és megerősödését a sze­nátus magatartásában látják. Az elszigetelődésnek régi ha- i gyamanyai vannak az UKA­A fasiszta junta feje és Maria Estela Perón argentin elnök pénteken délután az ar­gentin fővárostól 20 kilomé­terre levő Maron légi támasz­ponton találkozott és csak­nem ötorás eszmecserét foly­tatott. Az argentin államfő Pinochet látogatását »a test­vériség érzésének újabb kife­jezéseként« értékelte, a junta vezetője pedig annak a véle­ményének adott hangot, hogy »a mostani találkozás még gyümölcsözőbbé teszi a regi barátságot.« A havannai rádió jelentése szerint a találkozón különös figyelmét szenteltek a »déli kommunistaellenes tengely« létrehozásának. Pinochet, e tervének megvalósítása érde­kében az elmúlt hónapokban mar tárgyalt az uruguayi, a brazil, a paraguayi és a bolí­viai rezsim vezetőivel. pisztolyából lőtték ki azt a go­lyót,, amely kióltotta Robert Kennedy életet. így keletkezett a »második pisztoly« teóriája, amelyet sokan tesznek magu­kévá az Egyesült Állaimokban, E teóriára támaszkodva Sha- rach egy újságírótársával együtt elkészítette a »Második pisztoly« című dokumentum­filmet, amelyet pénteki bemu­tatóján sokan megtekintettek Washingtonban. A filmben idézik a tanúvallomásokat, be­mutatnak fotóanyagokat és bí­rósági dokumentumokat, is­mertetik kriminalisták meg­győző megállapításait. A filmbemutató után T. Sha- rach sajtóértekezleten elmon­dotta, hogy a csaknem hétesz­tendős munka eredményeként készült film célja: rábírni az amerikai kongresszust, hogy indítson alapos vizsgálatot Ro­bert Kennedy meggyilkolása körülményeinek tisztázására. KERESSE FÖL KAKÁDON A MÁJUS 1. RUHA­GYÁR ELEGANT BOLTJÁT! Ballonkabátok — férfiak, fiúk, nők és serdülők számára —, farmerblézerek, öltözékek, kosztümök, gloknis szoknyák nagy választékával várjuk kedves vevőinket. / t Egyes termékek SO 0/;0-os árengedménnyel kaphatók ! Kará^, Kossuth Lajos n, 3. Telefon; 27. (3387993 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom