Somogyi Néplap, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-17 / 89. szám

50 éves a MOSZFILM Stúdió Somogy is ünnepel „Stirlitz" a fővárosban Ez év áprilisában, májusá­ban számos évforduló, ünne­pi eseménysorozat teszi telje­sebbé a hazai filmművészet programját. Kettőt megyénk­ben is megünneplünk majd. Bár több stúdió található Moszkvában, mégis a legje- 1 én tőseb b a nemrégiben 50 éves jubileumát ünneplő MOSZFILM, Európa egyik legmodernebb filmgyára, amely korszerűségével min­den igényt kielégít. Négy épületében, tizenhárom mo­dern műtermében évenként 35 mozifilmet és 11 tv-filmet készítenek, s ötezer embert foglalkoztatnak. Fennállásának 50 éve alatt a MOSZFILM és jogelődei több mint ezer filmet forgat­tak. Szergely Mihajlovics Eisenstein 1925-ben itt ké­szült filmjével: a Patyomkin páncélossal új korszakot nyi­tott nemcsak hazája, de a vi­lág filmtörténetében is. Köz­tudott, hogy a legismertebb filmkritikusok, filmszakem­berek Brüsszelben szavazás útján döntöttek ^arról, hogy melyik tizenkét filmet tart­ják minden idők legjobb al­kotásának, s a végeredmény a Patyomkin páncélos elsöp­rő győzelmét hozta. A MOSZFILM Stúdió 50 éves jubileumát Magyaror­szágon is ünnepeljük. Ebből az alkalomból művészdelegá­ció érkezik hazánkba. Az április 21-e és április 30-a között rendezendő ünnepi ve­títéssorozat megnyitó díszelő­adása április 22-én a buda­pesti Vörös Csillag moziban lesz. Kaposváron a Szabad Ifjúság moziban április 21-e és 23-a között Bondarcsuk nagy sikerű filmje: az Embe­ri sors lesz műsoron. Május 5-e és 12-e között szovjet filmhét lesz hazáik­ban. Az eseménysorozat a fa­sizmus fölött aratott győze­lem 30. évfordulójának jegyé­ben zajlik. Négytagú szovjet delegáció érkezik hazánkba. Közöttük lesz Vjacseszlav Tyihonov színművész, A ta­vasz tizenhét pillanata című nagy sikerű tv-játék fősze­replője, aki a fővárosi Cor­vin moziban műsorra tűzött Front szárnyak nélkül című nagyszabású filmben is lát­ható majd. A megyeszékhely ehhez az ünnepségsorozathoz is csatla­kozik: május 5-től három napig vetítik a Szabad Ifjú­ság moziban a Béke első nap­ja című alkotást. Ismeretlen Gárdonyi-levelek Gárdonyi Géza hagyatéká­ból 1127 levelet őriznek az író egri emlékmúzeumában. Kö­zülük csak húszegynéhányat írt Gárdonyi, a többit neki címezték. Egy kutató nemré­giben 86 Gárdonyi-levelet ta-^ Iáit, olyanokat is, amelyek ed­dig ismeretlenek voltak. Ezek j az egri megyei múzeum év­könyvének következő — 13. — kötetében látnak majd nap­világot. Ml LEGYEN A MARADÉKKAL? Surrogó gépek, hajlékony vesszők lőni .. Beszélgetés a fácántenyésztésről és a vadászatról Még mindig | újnak látszik az a tábla, j mély az Egye- | nesi út egyik j házának falán | jelzi: hol le­j hét megtalálni [ a Kaposvári | Háziipari Szö- ! vetkezet kon- ! fekció és ko- |, sárfonó rész­legét. A görön­gyös út végén ! több kisebb és | egy nagyobb j épületben dol- I gaznak a szö­vetkezet tag- j jai. A munkát a keceli tele­pen a múlt év márciusának közepén kezd­ték, de ahogy Surrognak a gépek. Erdei István, a szövetkezet el­nöke elmondta, lényegében t vies Lászlóné részlegvezető- csak novembertől mondhat- ] helyettes mondja, s mindjárt ják, hogy zökkenőmentes a hozzáteszi: ez azt jelenti, hogy termelés. több méretben és több szín­A konfekció és kosárfonó részlegen kívül itt^ van a fa­ben készül ugyanaz a fazon. A havonta átlagosan 3000 ru­tömegcikket gyártó kis mű- hát gyártó részleg teljes ter­... , . melése a Szov- W§ jetunióba megy. Í||| 24 asszony és fü egy férfi — a részlegvezető — állítja: munkakörül­ményeik jók, minden lehe­tőségük meg­van a terv tel­jesítéséhez. Természete­sen vannak gondjaik is. Bár mosolyog­va veszi kezé­be Zsalako- vicsné a tizen­öt kilograifc mos daraboló­gépet, azért hozzáteszi: próbálja csak maga is meg­emelni... Meg­kérdeztük az elnöktől: miért nincs a rész­legben úgyne­vezett szalag- fűrész, amely | lényegesem megkönnyíti a Tizennyolc éve dolgozik a fűzvesszőkkel Lappai Endre. hely is. A név alapján arra gondol a látogató, hogy nagy mennyiségben készülnek itt különböző »fatömegcikkek«. Valójában húsvágódeszkákat és összecsukható ruhaszárító­kat csinálnak az erre a cél­ra ötletesen átalakított gépe­ken. A keceli telepen a »döntő szó« a konfekcióé. Bár az el­nök — tekintettél a rövid múltra — termelési ered­ményről még nem mond szá­mot, azt hangsúlyozza, hogy o jövő itt van: a surrogó, korszerű, az NDK-ból szár­mazó gépek mellett dolgozó lányok és asszonyok ügyes kezeiben. Az idei tervük 30 ezer szé­ria. Az utóbbi szót Zsalako­'■ szabász munkáját? — Nem sok, ilyen gépet talál a megyében — kaptuk a választ. — Nekünk is van egy, a központi szabászatban. Egy-egy ilyen berendezés ára 100 ezer forint. Csak akkor érdemes ennyi pénzt kiadni, ha megfelelő termelés áll mö­götte. Bár a keceli konfek­ció részleg jövőjéről, bővíté­séről vannak elképzeléseink, most még nem lenne gazda­ságos itt egy ilyen gép mun­kába állítása. A Kaposvári Háziipari Szö­vetkezet sajátos helyzetben van: a szabáskor visszaírna- j radó textilhulladék egy részét ‘ fel tudják használni a ruhák varrásánál, másik részéből — a kisebb darabokból — párna­huzatokat varrnak. Ám még mindig marad egy jelentős mennyiség, amellyel — pilla­natnyilag — még nem tudnak mit kezdeni. Elégetik: Bár a szövetkezet és a részleg ve­zetői állítják, hogy más meg­oldás nincs, mégis eszembe ju­tott: nem lehetne valahogy ezt is »megmenteni«? Manapság már kuriózum ez a mesterség: kosárfonás. Ez­zel foglalkozó üzemet is ke­vés helyen találni. A szövet­kezetnél sem kosarakat fon­nak — csak nagyon kis meny- nyisésben —, bútorok, karos­székek és asztalok készülnek. Már csak azért is kénytele­nek elhagyni a kosárfonást, mert — mint az elnök mond­ta — »nincsen megfelelő ke­reslet, s míg valakiből jó ko­sárfonó szakmunkás lesz, leg­alább tíz évnek keil eltelnie!« Lappai Endre — ő látható egyik képünkön — uijai va­rázslatos 'gyorsasággal jár­nak. A szem szinte nem is tudja követni, ahogy a meg­nedvesített fűzve'szők egy­másba fonódnak. Gondot okoz a szövetkezetnek, hogy egyre nehezebb az alapanyag be­szerzése. Elöreged *efc a »for­rások«, s a szállító a fűz­vesszők egy részét exportra küldi. A szövetkezet műhe­lyében egy hónán alatt két­százötven. szék és asztal ké­szül el. Az elnök büszke: mint ! mondja, a varrodában kiífenő I a dolgozók munkafegyelme, minőségileg kifogástalan ter­méket készítenek, s — teszi hozzá Zsalakovics Lászlómé — ebben az évben a Nagykani­zsáról érkező anyagokkal szemben sincsen kifogásuk. Hogy mit jelent a »kitűnő munkafegyelem«, erre rákér­dezek : — A munkaidő 100 százalé­kos kihasználását! — kapom a rövid választ. Mészáros Attila Büki Lászlóval, a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság fővadászával jó tíz esztendő­nyit forgattuk vissza az idő kerekét. A múltat idéztük fel: mikor a gazdaság a fácánok­kal kezdett foglalkozni. — Tízegynéhány évvel ez­előtt facaatelepet csináltak itt p. gazdaságban. Régimódit, 'kotlósos neveléssel. Csupán négy évig volt meg. Akkor azt tűzték ki célul, hogy a terülelen levő törzsállományt fenntartsák, pótolják. A hat­vanas évek elejére a fácán elszaporodott, de egy bizo­nyos határon túl már nem nőtt a létszámuk. Jók a te­rületi adottságaink, de ter­mészetes úton nem következ­het be az elszaporodás. Ezért volt szükség arra, hogy a balatonnagyberekiek hatékonyabban foglalkozza­nak ezzel a népszerű apró­vaddal. De ösztönözte őket valami más is ... — A másik célunk, hogy bérvadászattal növeljük a gazdaság bevételét. A külföl­diek szívesen jönnek Magyar- országra vadászni. A nagyva­dak mellett puskavégre kap­nak az * apróbbakból is. Kik jönnek? Osztrákok, franciák, NSZK-beliek, spanyolok. A nagy tervek, beruházá­sok keresztülviteléhez tapasz­talatokat kell gyűjteni, társa­kat kell keresni — vallják a gazdaság vezetői. — Mint arról már szó volt, az egyik legjobb fácánost lehetne itt kialakítani. Jár­tunk Csehszlovákiában, ahol eddig nagyon szép eredmé­nyeket értek el a fácánva­dásztatással. Tapasztalatok­kal gazdagon tértünk haza. A technológiát a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen dr. Nagy Emil dolgozta ki. A MAVAD-dal társultunk, tőle anyagi támogatást is kaptunk. — Végül is hogyan szület­tek meg a szükséges beruhá­zások? — A gazdaság területén sok olyan épület, juhhodály, ba­romfinevelő van, amelyet ma már nem használunk. Ezeket alakítottuk át a télen fácán­nevelésre. A háromszintes, ketreces tojóházakat a régi baromfiketrecekből csináltuk. | A keltetéshez speciális, Vik­[ tória típusú gépeket vásárol- I tunk Spanyolországból. I A speciális keltetőgép, a műszaki feltételek biztosítása j lehetővé tette, hogy az idén [ már harmincezerrel több fá­cáncsibét bocsáthatnak ki, mint tavaly. A tervekről be- 1 szélgetve hallottuk, hogy ezt jövőre még/ tovább növelik, j Lehet vadászni... — Mi kell a fácánvadá­szathoz? — Jó puska, azaz jól lövő vadász, jó szervezés. Ennek 1 megvan a sajátságos módja. Felsorakoztatjuk a vadászo­kat, feléjük hatjuk a fácáno­kat ... aztán lehet lőni. — Mennyit? — Tavaly a tízezer fácán­ból 1280-at lőttek egy nap. Nekünk érdekünk, hogy minél többet szedjenek le a levegő­ből, mert így a bevételünk is nő. — A jó vadászatnak van­nak egyéb feltételei, például a vadászok elhelyezése. Ho­gyan oldják meg ezt ? — Saját vendégfogadónk van. — Hány vadászt várnak az idén? — Ezerre számítunk. N. J. Trófeák Jól sikerült a tavalvj va­dászidény Somogybán — erről vallanak azok a számok, ame­lyeket az Országos Trófea- bíráló Bizottság hozott nyil­vánosságra. Szarvasagancsból a somogyi vadásztársaságok 172 darabot mutattak be. A bizottság ebből 32-tőt tartott éremre méltónak. Már koráb­ban beszámoltunk/arról, hogy tavaly vadásztársaságaink szép számmal fogadtak kül­földi vendégeket. Ök 106 tró­feát hagytak itt bírálatra, s ebből 60 lett érmes. Külön is ' említésre méltó, hogy összesen 15 aranyérem dicséri a somo­gyi erdők szarvasállományát. Ritka érdekesség, hogy a megyénkben kilőtt vadak agancsai között nyolc olyant találtak, amelynek a súlya meghaladja a tizenkét kilót. ---------------------------------------------./ N övényvédelmi tájékoztató Fertőznek a gyümölcskárosítók Az almástermésűekben és a csonthéjasokban egyaránt ká­rosító piros gyümölcsfa-ta- kácsatka lárvakelése a hónap első napjaiban megkezdődött A változékony, hűvös időjárás hatására a kelésük vontatott, egyenetlen. A tömeges lárva­kelés a hónap utolsó napjai­ban várható. Az atkák elleni védelem csak akkor eredmé­nyes, ha a tömeges kelés ide­jén használunk hatékony ro­varölő szereket, ugyanis ké­sőbb, a vegetáció ideje alatt a kifejlett atkák elpusztítása sokkal nehezebb. P. N. Barannyikov Nevek az emlékműn A Gellérthegyi Felszabadu- lasi Emlékművön ez áll: A. A. Kaszimcev kapitány. A háború alatt elesett- tisz­tek között csak egy ilyen nevű van. Andrej Alekszejevics 1919-ben született, párttag, az 56. jasszi Vörös Zászló-rendes gépkocsizó lövészdandár zász­lóaljparancsnoka, elesett az 1945. március 26-i harcokban. -Az egyesítés parancsnoksága — olvassuk a Kaszimcev ap­jához írt levélben — tekintet­tel az Ön fiának a Honvédő Háborúban szerzett órási érde­meire, parancsot adott, hogy QHSES Budapesten, annak az állam­nak a fővárosában temessék el, amelynek felszabadításáért az ön fia az életét áldozta. Kaszimcev kapitányt katonai díszpompával temették el az alakulat és az egyesítés pa­rancsnoksága képviselőinek jelenlétében.« A koporsó előtt vitt díszpár­nán két Vörös Zászló-érdem­rend, a Szuvorov-érdemrend III. fokozata, a Honvédő Há­ború-érdemrend II. fokozata és Sztálingrád védelméért ér­demérem feküdt... Alig valamivel több mint egy hónappal azelőtt, 1945. február 17-én a írontújság a következőket írta: »A Duna jobbpartján feje­ződött be a magyar fővárosért, Budapestért vívott hatalmas ütközet. Ebben a gigászi csa­tában a maga teljes nagysá­gában megmutatkozott tábor­nokaink és tisztjeink hadvezé- ri tehetsége, az altisztek és közlegények magas fokú ka­tonai tudása és bátorsága. ... Rendkívüli hőslettet haj­tott végre a Budapestért vívott ütközetben az az alegység, amelynek parancsnoka Ka­szimcev tiszt.« Az újság a továbbiakban részletesen leírja a harcokat. ». .. Válogatott náci alaku­latok veszett iramban törtek Buda felé, hogy segítségei nyújtsanak az ott bekerített csoportosításnak. 11 német harckocsi, 6 páncélkocsi és nagy tömeg géppisztolyos ka­tona rohamozta többször a maroknyi szovjet harcost, akik között ott volt Kaszimcev ka­pitány is. Még akkor sem tört meg a tapasztalt szovjet kato­nák és tisztek szívós ellenállá­sa, amikor az ellenséges tan­kok rátörtek a lövészárkokra. Pankov közlegény 17 sebből vérzett. De folytatta a harcot, 5 akárcsak előtte, teljes erejé­vel és tudásával verte vissza a rohamokat. x Kaszimcev kapi­tány többször egymásután ké­zigránátokkal védelmezte ma­gát... Amikor a hősök saját aknevetötüzet kértek maguk­ra, az ellenség nem bírta to­vább ... A szovjet harcosok csoportja 8 órán keresztül áll­ta a harcot a számbeli túlerő­ben lévő ellenséggel szemben.« »Kaszimcev tiszt i és harco­sainak hőstette méltó helyre kerül a történelemben« — írta egy másik frontújság ugyan­azokban a napokban. Kaszimcev kapitány levelei nagyon szűkszavúak, keveset ír harcairól. De a szűkszavú sorokból kisugárzik ennek a tisztnek erős akarata és cél- tudatossága. amely már akkor kitűnt, amikor még nem vo­nult be katonának. 1939 előtt, a Volgográd területi Kotovszk- járási burluki falusi iskolájá­nak tanulmányi vezetőjeként. Olykor nagyon nehéz... íme néhány idézet Kaszim­cev kapitány leveleiből, ame­lyeket apjának és anyjának írt az ugyanazon a vidékén fekvő Krasznij Jár faluba. »Kedves szüleim! ... már 23 óra, de én még mindig dolgozom. Nagyon sok a munkám. Ezen kívül még tanulok is. Azelőtt a gyalog­ságnál szolgáltam, most is ott teljesítek szolgálatot, de ez a gyalogság már sokkal mozgé­konyabb. s ezért tökéletesíte­nem kell a tudásomat. Nagyon elégedett vagyok - a munkám­mal. A nehézségektől nem fé­lek... (1944. I. 20.) ... Maláriában fekszem. Át­kozott betegség, nem hagy dol­gozni. Erősen kúralom ma­gam.. . (1944. VII. 2.) Romáinában nem hódítóként tartózkodunk, hanem mint a gonoszság kiírtói, a gonoszsá­gé, amely az összes népek el­lensége és a neve: fasizmus, j \ (Folytatjuk.) ‘ ! Almásokban, csonthéjasok­ban megkezdték kártételüket ; a sodrómoly- és az araszoló- \ hernyók, s a ‘kis almahaj tás- | kezdeményeken az almalevél pirosító levéltetű kártétele is észlelhető. A lárva alakban áttelelt barackmoly hernyói­nak károsítása is megkezdő­dött megyénk valamennyi őszibarackosában; jelenleg a fiatal hajtáskezdeményeket rágják, k&őbb a hajtásokba fúrnak, és azok hervadását okozzák. Az említett kártevők ellen használható, a Sumithion 50 EC, Nexion 40 EC 0,2 (100 li­ter vízbe 2 dl), Unifosz 50 EC 0,1 (100 liter vízbe 1 dl), Le- bayeid 40 WP 0.15 százalékos (100 liter vízbe 15 dkg) tö­ménységben. Fölhívjuk a ter­melők figyelmét, hogy az ál­talánosan használt Ditrifon és Fiiból E rovarölő szerek (0,2 ! százalékos töménységben) csak j a rágókártevök ellen hatáso- I sak, a levéltetvek, takácsat­kák ellen nem alkalmazhatók. A szőlő rügypattanásának idején a kendermagbokarak és a szőlőilonca hernyóinak kártétele jelentkezik. Ellenük védekezni lehet Ditrifon 50 WP 0,2 százalékos töménysé­gű oldatával vagy a Ditrifon 5 porozóval (ebből 20—25 dkg szükséges 100 négyzetméte­renként). Málnatöveket most idősze­rű a vesszőfoltosságok ellen 0.3 százalékos töménységű réz- oxiklorid 50 WP-vel vagy 0,08 százalékos töménységű Fun- dazol 50 WP-vel ismételten permetezni. Ha sodrómolyok, levéltetvek fertőzése tapasz­talható, a permetlébe kever­jünk 0.1 százalékos tömény­ségű Bi-58 vagy Unifosz 50 EC-t. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom