Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

U j gyár szfläefcett a. tab! dombok ölén: néhány éve még itt is — mint csaknem valamennyi somogyi üzem helyén — szántóföld volt. A friss falak között most ügyes kezű munkások számí­tógép-alkatrészeket készíte­nek. A célszerűen berendezett munkatermek, a szemet nyug­tató halványzöld függönyök és gépekSwl. Elmentem a vállalat központjába, s azt kérdeztem: tudnak-e használni? A válasz az volt, hogy igen. Az út innen egyenesen Tabra vezetett. Kamarás Gábor: — A személyes és a vállala­ti érdek szerencsés találkozása hozott Tabra műszaki osztály- vezetőnek. Amikor indult a gyár, megkerestek s azt kér­dezték: lenne-e kedvem Szé­kesfehérvárról Tabra költöz­ni? Lejöttem, körülnéztem. Megkapott az itteni légkör, a táj, a kör­nyezet és a szakma ér­munkaasztalok, a korszerű fel- dekessége. A döntés persze szereléssel ellátott termek az nem volt könnyű: táblázatot iparnak csak a tárgyi feltété- csináltam magamnak, s ott fel­leit teremtik meg. Az okos gé- írtam azokat a szempontokat, pék mellé nagy kézügyességű, melyek az új hely mellett vagy jó idegekkel rendelkező mun- ellene szólnak. teásokra van szükség. Akik Itt szerepelt a feleség mun- regígelente leülnek ebben a kahelye, a gyerek tanulási le- gyárban a munkaasztalok hetősége, az, hogy közelebb mellé, a jövő technikájával kerülünk a Dombóváron élő foglalkoznak: a számítógépek- szülőkhöz, a munka érdekessé- röl ugyanis egyre több szó ge, a lakásmegoldás. Egyszó­val 29:13 arányban győ­zött Tab. A A ranglétrán nem jelentett előrelépést a költözés: Szé­kesfehérváron is osztályve­zető voltam, itt is az let­tem, s a. fize­tésem sem emelkedett. Persze az igaz­sághoz hozzá tartozik: ha nem a Video­ton épít gyá­rat Tabon, nem hagytam vol­na ott Székes- fehérvárt, hi­szen a vállala­ton belül egy idő után be­osztással nem mérhető szak­mai -pozíciót foglal el az ember, s ezt Egy Ideig Székesfehérvárról járt Tabra Mo- ffjatnál8^ úira hős József igazgató. meg keU sze­rezni. Mohos József: — Tíz éve technológusként kezdtem a Videotonnál. Rövid ideig fejlesztőmérnök voltam, s amikor megkezdődött a szá­mítógépgyártás, üzemvezető­nek neveztek ki. Akkor ha­marosan eldőlt már, hogy szá­mítástechnika lesz Tabon. A döntés ufán ide neveztek ki gyáregység-igazgatónak. Egy ideig Székesfehérvárról jártam Tabra, s Tab ügyében a fél országban. Másfél évvel ez­előtt ide is költöztünk. Soltész Albertné: — Akkor kerültem a Vide­otonhoz, amikor a számítás- technika kezdődött. Az új szá­mítástechnikai gyár első húsz munkása közé tartoztam. A cég a Siemenstől vásárolta a memóriatechnológiát, bennün­ket Nyugat-Németországba küldtek tanulni. Hazatérve mi tanítottuk az új munkásokat. Amikor Tabra települt a me­móriaüzem — átmeneti meg­oldásként — én is ide kerül­tem. Az átmenetiből végleges lett: itt mentem férjhez, OTP-lakást kaptunk a válla­lattól. Hagyományok *..... immmmmmmmmm A memória a számítógép tároló, emlékező központja. Ügy is mondják, ez a számító­gép »agya«. Mákszemnél ki­sebb ferritgyűrűk meghatáro­zott rend szerint sorakoznak a tárolókban, s ezeket hajszál­vékony vezetékek kapcsolják össze. Egyetlen tárolóban 73 728 ferritmag van. Azt, hogy miként dolgoznak itt a fűző­nők, egy speciális számítógép Béesben dönti el. Az eredmény meglepő: 73 728 magból átla­gosan csak 15 a hibás. Ezt kell később kijavítani. — Ehhez a munkához kivé­telesen jó szem és kézügyes­ség kell — folytatja Soltész Albertné. — Mesterséges fény mellett dolgozik az ember egész nap. Látja, sok itt a fia­posvári Delta Ktsz-ben: lab­dákat varrtam, s a háztartást vezettem. Nehéz munka volt. A gyár munkásainak több­sége vidékről jár be. vagy vidékről költözött Tabra. Min­számítógép, korántsem egysé­ges a felelet. Seibin Lászlót idézem: *A munka itt érdekes, éppen ezért nehéz még megmagya­rázni, hogy az állandó gépies feladat milyen nehéz. Aki gé­pié^ munkát végez, az egy idő ulun mindenképpen ra­jon: gépekre, s nem embe­rekre van szükség a rutin­munka elvégzéséhez. A számí­tógép éppen ezen a ponton léphet az ember helyébe, s végezheti sokkal gyorsabban a rutinmunkát. Az ember pe­dig felszabadul, s gondolkod­hat, alkothat.« A technikát, mellyel a tabi gyáregységben a munkát vég­zik. rövidebb-hosszabb idő alatt elsajátítják a rátermet­tek. A feladatokat ugyanis apró részegységekre bontot­ták, s mindenki egy vagy né­hány műveletei végez. Az em­bernek azonban tovább kell néznie: szüksége van arra, hogy értre, miként kapcso­lódnak egymáshoz a részmű­veletek, s az apró egységek­ből hogyan áll össze a mű­ködőképes egész. Tanulni kell a munkahely megbecsülését éppen úgy, mint a szakmát. A Videoton Számítástechnikai Gyárának tabi gyáregységében a felada­tok i-ohamosan nőnek. A szá­mítógép-alkatrészek döntő esik országszerte. Tömeges elterjedéséről azonban még aligha beszélhetünk, a becslé­sek szerint néhány százat hasz­nálnak mindössze, kevesebbet, mint amennyire a gazdasági életben szükség lenne. Mire alkalmas egy Magyar- országon készített R—10-es számítógép? A szakemberek így sorolnak: tudományos szá­mítások elvégzésére, adatfel­dolgozásra és folyamat irányí­tására. Azután hozzáteszik: »Maga a számítógép — kiépí­tett rendszerek nélkül — ha­lott óriás. Alikor kezd élni, amikor a központi egységek­hez kiépítik azokat a perifé­riákat, melyek a feladatnak megfelelő információkkal lát­ják el a gépet: kérdéseket tesznek föl, s feleletet várnak erre.« Az elektrotechnikának nin­csenek hagyományai Tabon. A Videoton évekkel ezelőtt tv-alkatrészeket készítő üze­met telepített a nagyközség­hez. A KGST-országok egysé­ges számítógépprogramja alap­vető változást hozott itt is: a múlt év végére megszűnt a tv- alkatrészgyártás, felépült az új gyáregység, s megkezdték a számítógép-alkatrészek és részegységek készítését. Az új technika új embereket hozott a tabi üzembe. Akiket kérde­zek, azok többsége egy-két éve vagy néhány hónapja él itt. Seibin László: — Az Orion-gyár ösztöndí­jasaként végeztem az egyete­met. Akkor kerültem a gyár­ba, amikor megkezdődött a számítógép-perifériák fejlesz­tése: öt évig dolgoztam ott, s úgy érzem, valamennyire megtanultam a szakmát. A ha­zánkban akkor ismert rend­szereket gépészként néztél©, de megtanultam azt az elektro­mos munkát is, amelyik en­nek a feladatnak az elvégzé­séhez kell. A fejlesztés akkor nagyon lassan ment az Orion- ban, sokszor úgy éreztük, hogy^ a számítógép púp az Orion há­tán. Nagyon . untam, hogy rendszertelen a munka: az ember dolgozik, fejleszt, s csali i papírhalmaz gyűlik. Elkészí­tettünk egy prototípust, annak papíron megcsináltuk hat vál­tozatát is, dé csak az első gép maradt. Közben a Videoton kezdett el foglalkozni számító­A személyes és a vállalati érdek szerencsés találkozása hozott Tabra. tál, s ez nem véletlen: Szé­kesfehérváron, mikor a memo- riafüzést kezdtük, az is kide­rült, hogy csak fiatalok tudják ezt jól csinálni. Nekik könnyű a kezük, jó a szemük és az idegrendszerük ... persze az is lehet, hogy a gyakorlat majd engem cáfol. Magyarországon memóriát csak Tabon készíte­nek, s mert kényes muríka, jól megfizetik. A fűzőnők — telje­sítménybérben dolgoznak — megkeresnek 3000 forintot is. A csoportvezetők viszont en­nél sokszor egy ezressel keve­sebbet kapnak. mmmm? — Látott már munka köz­ben számítógépet? — Szerencsére igen. Bécs- ben voltunk mérni, s ott cso­dáltuk a teljesítményét. Sucbach Klára: — Másodszor kerültem már a Videotonhoz, Tabra. Akkor léptem be először, amikor megindult a tv-alkatrészgyár- tás. A munka azonban nekem nem érte meg. Miklósiból já­rok be. s bár ez a település alig néhány kilométerre van Tabtól, naponta 30 kilométert fut oda-vissza az autóbusz. (Egy három kilométeres be­kötő út kellene Zicstől, s le­rövidülne ez a távolság.) A bérlet így havi hatszáz forint­ba kerül. A régi üzemben pe­dig alig kerestem többet 1100 forintnál. Elmentem a Bala­tonra pincérnek. Amikor megindult az új gyáregység, visszajöttem. Kétszer küldtek el pszichológiai vizsgálatra: a szemet* a kézügyességet és a térlátási képességet ellenőriz­ték. Azután fölvettek. Ma őt tartják az egyik leg­jobb fűzőnőnek. — Szakmának számít ez? — Sajnos nem, csak beta­nított munka. Pedig a leg­több fűzőnő szívesen tanul- denki magával hozta szoká- többsége itt készül már, s na, de technikum csak Szé- sait, életvitelét. Ma még ke- nemcsak a műszakiak álma, kesfehérváron van, gimná- vés itt az olyan ember, aki hogy egyre nagyobb egysége- zium pedig Siófokon. Ehhez életfelfogásában azonos elve- • két szereljenek össze. Ehhez hozzá kell számolni még, két vall. Az emberek egy ré- azonban föl kell nőnie az hogy a legtöbb ember bejáró, szén. még észrevehető, ha so- üzemnek. A törekvés, hogy — Mi tartja itt az embe- kasodik a mezőn a munka: az itteni munkások tovább/ reket? reggel fáradtabban érkeznek, képezzék magukat, helyes, és A kérdésre két választ je- hiszen az első rnüszak után gyorsabban célhoz vezet, gyeztem föl. Az első így legalább még egyet dolgoztak mintha idegenből próbálnák hangzik: a földeken. S az is előfor- az utánpótlást biztosítani. — A pénz, a jó fizetés. dúlt, hogy valaki a hatórai Bár a műszaki könyvtár még A másodikat inkább igaz- munkakezdés helyett rendsze- szegényes, a szakfolyóiratok nak tartom: résén hétre érkezett. A kár- is késve jutnak el Ide, egyre — Szeretem, amit csinálok, désre, hogy miért késett, egy- több a töprengő, újat kereső Ha egy nő — mondjuk _ szerű volt a felelet: nem csőr- ember. s zeret kézimunkázni: szívesen gött a vekker. Egy mérnöktől hallottam a csinálja, szenvedélyévé válik. Az üy«n késések ma már gyárban: Székesfehérváron az ritkab- ......... m——iniinum rím...........« ........ A zt kérdeztem, tudnak-e használni? regi Hát ez is szenvedély. A fiatal gyáregység munkása Hiba Ernöné.­— Mi a különbség a és az új telep között? — A tisztaság. Ott tv-al katrészeket készítettem, nyomtatott áramköröket, friss levegőt szívunk, ott a teremben mindig érezni lehe­tett a forrasztópáka füstjét, nem változik Én a munkámért jöttem Tab- gyökeresen. ra, három éve Igáiból ide Ma még nehéz költözött a család is. Koráb- ér-zékelni ban bedolgozó voltam a ka r..: egyre bak. Az emberek- . .• bői nem álékor regi lesz munkás, amikor belép­nek a gyárka- itt pun, hiszen Itt gondolkodás- módjuk, élet« vitelük ettől ^Mikroszkóp alatt a mcmórls. 1 ■ wnmaam' „ bon, h ;gv ez " >« a gyáregység ' * ''^-sÉraSK'­egy iu ezer emberi log­lulkorgaió flpnilÉfil:: r.agyea.laia! *, cnU'c.v.-. K XytJTi CpJ|: < „ : . ez Wjm ....., e l ' Aw s obbi munka- _ f olyamatban nagy kárt jő szem, ügyes kéz, nyugodt idegrendszer okozhat. Mu- keji . szakiak mond­ták el: a formális munkafegyelemmel elejtett mondatokra is érde­egyre kevesebb a gond, mind mes volt odafigyelni, mert pontosabban érkeznek az em- újra, a szakma fejlődésének berek kezdésre, s idő előtt irányára leitet következtetni, senki sem akar távozni. Azt Itt Tabon még kevés az ilyen azonban még magyarázni kell, elejtett mondat, hogy mit jelent a korszerű Azért, hogy több legyen — technika, amellyel, dolgoznak, a fiatal gyár fiatal munká- s amelyet készítenek. Itt az sai tehetnek a legtöbbet, üzemben működik egy szá- ... . mítógép: a kész paneleket el- w. , llta' Dr’ Kercza Imrc lenőrzik vele. A dolgozók kö- Fen>'kePezle: Gyertya* László zül sokan ezt sem látták még. s arra a kérdésre, hogy mit jelent, mire használható a »

Next

/
Oldalképek
Tartalom