Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

Zárszó mod ásó h után, tervtár gyalusok idején Eredményeink, feladataink A tavalyi gazdálkodás mér­legét az elmúlt hetek­ben vonták meg a ter­melő közösségek tagjai, dol­gozói. A termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései már mindenütt befejeződtek, sőt e hónapban az idei programot kialakító tervtárgyaló fórumok is összeülnek. Megyénk egész gazdasága eredményes évet zárt, össz­hangban a IV. ötéves terv cél­jaival, a párt gazdaságfejlesz­tő és életszínvonal-politikájá­val. Az élelrpiszer-gazdaság te­vékenysége dinamikus fejlő­dést mutat. Az 1974. év mun­kájáról megyénkben 109 ter­melőszövetkezet, 2 termelőszö­vetkezeti közös vállalat és 6 termelőszövetkezeti közös vál­lalkozás készített számvetést. Árbevételük 4.4 milliárd fo­rint, 13,5 százalékkal haladja meg az előző évit. örvendetes, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdál­kodása is javult. A teljesít­mény - értékét csak növeli, hogy a gazdaságokban dolgozó tagok száma egy év alatt 5 százalékkal csökkent, a ter­melés pedig nagyobb mérték­ben nőtt, mint ahogyan a költ­ségek emelkedtek. A növénytermesztésben bú­zából, kukoricából immár ha­gyományosan magas termést értünk el a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is, és úgy tűnik, hogy a zöldségtermelésben is kimozdultunk a mélypontról. Nagyon lényeges, hogy a má­sik fő ágazatban, az állatte­nyésztésben is jó eredmények­ről adhatunk számot. Az állat- állomány számszerű növelése érdekében tett intézkedések eredményeként a szarvasmar­ha-állomány 9 — ezen belül a növelték. Jobb eredmények is lehettek volna, ha nem jön közbe a kedvezőtlen időjárás okozta költségnövekedés, va­lamint a nagymérvű betakarí­tási veszteség. Megyénkben tovább csök­kent a veszteséges tsz-ek szá­ma és a veszteség mértéke. De 1974-ben is akadt négy gazdaság, amely veszteséggel, illetve alaphiánnyal zárta az évet. Az előbbi összege jóval csökkent, az utóbbié ném. A tapasztalatok alapján nem a véletlen okozta az említett ba­jokat. Részben a túlzott beru­házás. részben a vezetők szak­mai felkészületlensége a gon­dok eredője. Az ilyen negatív tapasztalatokat is kötelessé­günk nagy alapossággal ele­mezni. A szövetkezetek terme­lésében. gazdálkodásában megmutatkozó nagy különbsé­gek igénylik, hogy tanulmá­nyozzuk őket. Mert van olyan tapasztalat, hogy kedvező adottságok közepette alacsony hozamokat »produkálnak« az üzemek, mások viszont mosto­ha adottságaik ellenére — jó munkával, fegyelemmel, a ter­melésszerkezet célszerű meg­választásával — kimagasló eredményeket érnek el. A ne­gatív jelenségek ismételten arra figyelmeztetnek, hogy sok kihasználatlan tartalék van még termelőszövetkeze­teinkben. A közösségi magatartás egy- I két negatív esettől eltekintve I nemcsak a munkában nyilvá- j nul meg, hanem a jövedelem felosztásában is. A szövetke- J zeti tagság érettségét bizo- j nyitja, hogy nem téveszti szem | elől a holnap igényét, a jövő alapozását. Bizonyság erre az, vált, hogy a termelést tovább korszerűsítsük. A fentiekkel kapcsolatosan mindenekelőtt azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a gazda­ságoknak minden erejüket a belső munkákra kell fordíta­niuk. A tervkészítés kollektív alkotás, mint ahogy megvaló­sítása is a közösség dolga. A belső szervezeti feladatokat úgy kell megoldani, hogy a gazdasági teendők ne szenved­jenek késedelmet. Gondolni kell árra, hogy az új viszo­nyoknak megfelelően át kell alakítani a belső mechaniz­must, a középtávú fejlesztési terveket (szarvasmarhaprog­ram, géprendszerek, kemizálás. telepítési elképzelések, takaré­kosság stb.h de hiba lenne, ha a ma feladatai háttérbe szo­rulnának a holnapnak szóló tervezés miatt. Nagyon lénye­gesnek tartjuk hogy az új ke­reteknek megfelelően megala­kultak a pártbizottságok, párt- vezetőségek. Irányításukkal magasabb színvonalra emelke­dik a pártpolitikai munka, a gazdaság szervező tevékeny­sége. őst az idei terv meg­alapozására, a napi munkára kell összpon­tosítani. Arra, hogy a tavaszi előkészület a leggondosabb le­gyen, a gépek kijavítottan várják az »indulást«, hogy idejében elkészüljön az ösz­tönzési rend, hogy az elért színvonalat ne csak megtart­sák, hanem azt magasabb szintre emeljék. I>r. Exncr Zoltán M Küldött >esz a kongresszuson Mindenki kedve — mindenki munkája tehénállomány 5 —, a sertésál- , . . . lomány pedig 12 százalékkal llogy mi8 a brutto jo­növekedett. j vedelme 8,8 százalékkal nőtt A gazdaságok jelentős része az el6z° évihez gépest, a fej­tavaly jubilált, 15. zárszám­adóját -tartotta. A megtett út sikere, is hozzájárult, hogy a közgyűlések kedvező politikai légkörben folytak le. A veze­tőség, az ellenőrző és a nő­bizottság beszámolója a gaz­daságok nagy többségében részletes, kritikus volt, alapot adott a tapasztalatok közös összegezésére. A beszámolók a korábbi adathalmaz ismerte­tése helyett a gazdálkodás főbb összefüggéseit, a vezetés munkájának minősítését, a ter­melőszövetkezeteknek a köz­ség gazdasági-politikai életé­ben betöltött szerepét, a szo­cialista munkaverseny- és brigádmozgalom értékelését foglalták magukba. A szövet­kezeti demokratizmus és a tag­ság rendszeres tájékoztatása szorosan összefügg egymással. Tapasztalatunk szerint egyre jobban erősödik a szövetkeze­tekben a demokrátizmus. A jó hangulathoz természe­tesen az is kell, hogy a tagság lássa munkájának eredmé­nyeit Termelőszövetkezeteink 1974-ben a termelési értéket 9, a részesedési alapot 5, a fej­lesztési alapot 7,5 százalékkal lesztésre fordított összeg is ezzel arányban emelkedett. Igen lényeges, hogy a bizton­sági alap 24 százalékkal emel­kedett. A beruházásoknál bizonyos fajta átrendeződések figyelhe­tők meg. Az előző esztendők­ben az építkezések álltak a fejlesztési program középpont­jában, újabban a gépesítés, a tároló-szárító kapacitás kapott elsőbbséget. Indokolt is ez, mert a megye tsz-einek gép­parkjának egy része elhaszná­lódott, másrészt a termelési rendszerekben való is magasabb színvonalú gépi és szárítótároló felkészültséget követel. Az iparszerű termelés egyenes következménye ez. A Csongrád megyei Tö­mörkény köz­ségben . szüle­tett, s csak 1951 óta szá­mít somogyi­nak. 1947-től a katonaság, majd a rend­őrség kötelé­kében szol­gált, 1951-ben végképp lesze­relt. Azóta á Somogy me­gyei Állami Építőipari Vállaíat autó­darusa. —- Járom a me­gyét — mondja Papp Pál — Marcalitól Nagyatádig és Barcstól Sió­fokig. Min­denütt renge­teg az ismerős, a barát. Igen, nem értette fél­re, barátaim, jó munkatár­saim élnek mindenfelé. Kü­lönben hogyan lehetne jó, be­csületes munkát végezni, ha szerte a megyében haraggal várnának rám? Érteni kell a szót, s érteni kell a szóból. Egy autódarusnak meg külö­nösen. Amikor megindul a kocsin a felvonószerkezet, a figyelmet egyszerre három do­log is leköti. A fül a gép mo­torját lesi, a szem az emelke­dő terhet, a kapcsoló- és vál­tókarokat. S még a teher kö­rül szöszmötölő, sürgő-forgó emberekre is vigyáznom kell. Rájuk leginkább. A felelős­ség nagy, hiszen emberi éle­tek függnek tőlem. Papp Pál egészen fiatal, pelyhes áliú kamasz korában ismerkedett meg a kemény fizikai munkával. Már ott is tudta, mi az a felelősség. Ti­zennégy évesen, vezető kubi­kosként Szamosfalván tizen­négy öreg román kubikos munkáját irányította: hangárt építettek. Az akkori háborús idők légkörében is jól megér­tették egymást: becsülettel, emberséggel. Mai világlátá­sán, életszemléletén nyomot hagytak az akkori napok. Papp Pál egy életre szólóan megértette; emberek között él, velük, .értük dolgozik. Jöttek bqrpsabb napok is. A vállalat szervezete csak­nem összeroppant a nagy fel­adatok súlyától. S a helyze­tet nehezítette, hogy az »alul­ról jövő« jobbító szándékot személyes sértésnek értelmez­ték néhányan. Négy éve, a Szokola bereki építőanyag-te­lepen térdig érő vízben állt sok-sok tonna cement. Azok­ban az időkben, amikor az országban csak nehezen lehe­tett kapni ezt a fontos építő­anyagot. Papp Pál nem bírta nézni, s szóvá tette, de senki sem hallgatott rá. — Akkor az újsághoz fordultam — mondja — s meg is jelent a Somogyi Néplapban. Végre megindult a vizsgálat, de nem azt vizsgálták, ki a felelős, hanem azt, hogy ki értesítette az újságot... Éreztették is ve­lem sokáig. De nem ez szá­mított. A fontos csak az volt, hogy az anj^ag java részét te­tő alá szállították. Papp Pál, mint annyi sok más becsületes munkásember, mindvégig úgy érezte, hogy a vállalathoz tartozik, ott a helye minden körülmények között. »Belülről« akart vál­toztatni, jobbítani. S neki lett igaza! A vállalat talpra állt, és a Papp Pálhoz hasonló sok száz munkás keze nyomán egyre több szép épület dicsé­ri a megyében. — Ez a mesterség mindig is a nagyszerű teljesítmények tere volt. Olyan szakma ez, ha igazán jól csináljuk, min­denkit megállít, s rácsodálko- zásra késztet egy-egy szép lakás, iskola, kórház, üdülő. Ezért fontos, hogy mindenki kedvvel tegye, amit tesz. Papp Pál 1972 óta alapszer­vezeti párttitkár. A megyei pártértekezleten kongresszusi küldöttnek választották. Cs. T. Sikeres indulás Harminckét somogyi a számviteli főiskolán Zalaegerszeg a Pénzügyi és i A vizsgától fél esztendő telt | Többségük nemcsak tanított, Számviteli- Főiskola révén im-J el, a hallgatók azóta mind de tanult is; tudományos fo- már főiskolai városhák is szá- munkahelyre találtak. Munká-j kozatot szerzett, illetve dolgo- mít. ; jukról, szorgalmukról, felké- [ zik most is ilyen célért. Az intézményt előbb szak- J szükségükről jó hírek jutnak [ Olyan hiúságborzoló megoldá­! el az Iskolába. Hogyan jutott í sokba is belementek, amelyek­mai körökben, majd pedig a »felhasználók« portáján is nem a törvényszerű kezdeti nehézségekről, hanem a vá­rakozást felülmúló szereplésé­ről kezdték emlegetni. Dr. Tóth Endre tagozatvezető büszkén mutat egy jegyző­könyvet. A tagozaton első íz­ben végzett hallgatók állam- j vizsgáján készült, Páles Gyula ' A fejlődés és a tsz-tagság akarata hozta magával a múlt évben azt a nagy változást, hogy viszonylag rö­vid idő alatt az egyesülésekkel 25-tel csökkent megyénkben a tsz-ek száma. Az átlagos üzem­nagyság meghaladja a 3700 hektárt. Az egyesülések az anyagi és szellemi erők kon­centrálására adnak lehetősé­get, így még inkább lehetővé A tagozatvezető sorrendben sorakoztatja fel az összetevőket. Ezzel kezdi: részvétel | aláírással. Gazdasági. pénz- i — A hallgatók segítettek. ügyi berkekben jól ismert ez [ Hqgy kinek és miben? Eh- a név. A Magyar Némzeti j hez feltétlenül el kell mon- Bank nagy tudású, szigorú al- [ dani, hogy az 1970-ben létre- elnöke elé nem szívesen já- jött főiskolának 1971-ben Zá­rulná vizsgázni az sem, aki- I laegerszegre települt karán nek már régóta zsebében a sok tekintetben kezdők láttak diploma, s azóta a gyakorlat- | munkához. Az oktatógárda I ban is volt ideje tájékozódni a számok világában. Szó, ami | szó, az első államvizsgára kaphattak volna »könnyebb« elnököt is... a fiatal főiskola még fiata- I tői tálán még egészen ifjú ta- labb tagozata e rövid idő nár korukban is idegenkedtek, alatt ilyen elismeréshez? [ Fölmérést végeztek például az i intézményben, hogy a hallga­A i . r. ,. ., , ltok miként vélekednek a tan­hallgatók Segítettek... I testület, minden tanár oktató­. munkájáról. A tapasztalatokat meglepő | tantestületi értekezleteken vi­ABC-áruház épül Segesden Négymillió forintért új ABC-áruházát épít a segesdi áfész és a takarékszövetkezet. A munkálatokat a nagyatádi TÖ- VÄL végzi; az épületet az év végéig szeretnek átadni. De van, amivel hatni le­het a számok szigorú tudo­rára is. Ez pedig nem más, mint a jó felkészültség, az alapos tudás. íme, néhány túlnyomó része ugyan már nagy tapasztalattal rendelke­zett, de nem felsőoktatási in­tézményben. S a hallgatók sem támaszkodhattak arra a segítségre, amelyet egy régi intézmény múltja, hagyomá­nya jelent. Frissiben kellett tehát meg­teremteni a tanár—diák kap­csolatot, hagyomány nélkül az mondat a jegyzőkönyvből: »A önkormányzatot, a mozgalmi hallgatók felkészültsége jól megfelelt a főiskolai követel­ményeknek. Az általánosan tapasztalható szorgalom mel­lett feltűnő volt, hogy vi­szonylag sok kiváló képessé­gű — az ország különböző vidékeinek falvaiból származó — vizsgázót hallottunk. A szorgalom különösen megmu­tatkozott a nem szervezésből föltett kérdések megválaszo­lásánál. A vizsgázók jó fel- készültsége és a vizsga kitűnő körülményei hűen kifejezték az egész tanintézet rendkívül előnyös adottságait, jó sze­mélyi és környezeti feltéte­leit. Látható volt, hogy min­den szereplő, akinek valami­életet. Az oktatók és a hall gatók kölcsönös felelősségér­zéséről, egymás munkájának megbecsüléséről külön is em­lítést tesz az államvizsga­bizottság jegyzőkönyve. Mi lehetett, illetve lehet e na­gyon fontos eredmény forrá­sa? Mint mondják, az, hogy mindkét »tábor« bizonyítani akart, megbecsülni, meghálál­ni a másik igyekezetét. Dr. Tóth Endre most is szinte meghatottan beszél arról, hogy gyerekeik nagy fokú felelős­ségérzete fölöslegessé tett minden rendteremtő, fegyel­mező stb. tevékenységet, s ez­zel döntő mértékben járult hozzá az érdemi munkához, hiszen ily módon minden fi­lyen feladata van az intéz- gyeimet erre lehetett fordí menyben, az egyéni célokon, sikereken túlmenően, köz­ügynek is tekintette munká­ját és a vizsgák eredmé­nyeit ...« tani. A munkában, a kövelel- ménytámaszlásban pedig a ta­nári kar kíméletlen volt sa­ját magával szemben ■ is. tatták meg, s az oktatók egy­mást is segítve igyekeztek a leghelyesebbnek vélt, legjár­hatóbb utakat megtalálni. Keresett végzősök Elmondják, hogy a követel­mények elsajátításában hasz­nos segítségnek mutatkoztak, illetve mutatkoznak a külön­böző megyei programokban való részvétel, a megye gaz­daságaiban megtett tanul­mányutak, a gazdaságok föl­kérésére végzett elemzések. Az intézmény fennállása óta minden támogatást megkap­tak a megyében. Nagyon so­kat jelent például, hogy az iskola elsőéveseit, akik az ország tizennégy megyéjéből érkeznek (a legtöbben Zalá­ból és Somogyból), évről év­re ünnepélyes külsőségek kö­zepette köszöntik a városban, mintegy polgárul fogadják a tanulás esztendeire, tájékoz­tatják őket a város és a me­gye vezetői a sikerekről, gon­dokról, célokról, s persze ar­ról is, hogy ezek megvalósí­tásában milyen szerepük le­het a számviteli főiskola maj­dani végzőseinek. Aligha két­séges hogy az ilyen légkör­ben eltöltött esztendőknek is szerepük van abban, hogy az egerszegi diplomások közül senkit sem hódított el a nagy­városi élet: zömmel az isko­lára bocsátó megyében, köz­ségben helyezkedtek el. Somogyiak jelenleg har- mincketten tanulnak. Hárman közülük alapszervezeti K1SZ- titkárok, többen vezetőségi ) tagok, a tudományos diák-1 körben, a sportban és az iro­dalmi színpad munkájában egyaránt példamutatóan részt vesznek. Horváth Mária har­madéves hallgató például 1974-ben országos harmadik helyezést ért el dolgozatával a tudományos diákköri konfe­rencián. A főiskola hallgatói közül jelenleg ketten tagjai az MSZMP-nek, mindketten somogyiak. Mint a tagozatve­zető hangsúlyozta: a tanulás­ban és minden társadalmi te­vékenységben az elsők között számíthatnak a somogyi hall­gatók helytállására. Kedvező lehetőségek Ugyancsak szólt az állam­vizsga-bizottsági jegyzőkönyv a tagozat kedvező körülmé­nyeiről. Ezek közül érdemes utalni például arra, hogy 235 nappali hallgató közül 165-nek tudnak diákotthoni elhelyezést biztosítani, úgy, hogy közben az intenzív le­velező oktatásban részt vevő (félévenként kétszer tíz na­pot töltenek az intézmény­ben) 35 hallgatónak is jut hely a szállón. S hogy az intézmény mind népszerűbb, azt tanúsítja a jelentkezések növekvő száma, a felvételi előkészítők mind nagyobb látogatottsága. Ért­hető, hiszen most már gya­korlati bizonyíték van rá: ke­resettek az itteni végzősök. Akik ráadásul egy további kedvező adottsággal is ren­delkeznek: a SZÜV közelsége miatt különösen nagy gyakor­latot szerezhetnek a mind fontosabbá váló ügyvitelgépe­sítésben. Ez a tevékenység végzettséget is jelent szá­mukra, hiszen a hároméves esti és levelező tanulmányi idő eltelte után tett sikeres államvizsga »üzemgazdász« képesítése mellé háromévi, szervezői munkakörben eltöl­tött, igazolt gyakorlat után, minden egyéb feltétel nélkül »ügyvitelgépesítési szervező« szakképesítést is kapnak. Az új követelmények által életre hívott oktatási intéz­mény tehát biztató sikerrel kezdte munkáját. Kovács Ferenc Somogyi Néplap! 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom