Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-08 / 57. szám
Tilalomfák r Építkezés a járdán 1975. III. 8. A desedai lő környéke Kaposvár üdülőterülete lesz Ötleteket kérünk a lakosságtól a szabad Ida növekedése és a város környezetéből a természet felé fordulás szükségessé teszi a városkörnyék értékeinek feltárását. A park- . erdők kialakításával felemelkedtek az első sorompók a várost szegélyezp erdőkben. Az erdei tornapálya, a sétautak, a pihenő- és tűzrakóhelyek, a kilátók és játszóterek kedvelt kirándulóhelyekké- varázsolták a tokaji, a gyertyánosi és a desedai erdőt, valamint a völgyzáró gáttal, mesterségesen kialakított értékes faállománynyal szegélyezett töröcskei tavat. E tájegységeknél a használhatóság szempontjából még további fejlesztésekkel lehet számolni. A városkörnyék földrajzi adottságainak kihasználásával a Deseda patakon völgyzáró gát kiépítésével újabb mesterséges tó kialakítása kezdődött meg. Ez a Balaton közelsége ellenére is nagy szerepet játszik Kaposvár életében. A tó létesítéséről már tájékozódott a közvélemény. mégis szükségesnek tartom a város lakossága elé tárni a tervezési elképzeléseket és a fejlesztési javaslatokat. Egyrészt az ismertetés szándékával, másrészt azzal a céllal, hogy városunk lakói további ötletekkel gazdagítsák elképzeléseinket. Sok jogos kritika éri a tanácsot és a várostervezőket, hogy a lakosság nem kellően tájékozott a városrendezési elképzelésekről. Ezért vélemény, nvilvánitásra. sem igen keriil- j hét sor. így a. megvalósítás során már eleve elveszítjük azt a támogatást, amelyet a lakosságtól kaphatnánk. Szeret- öénk most elkerülni mindezt: remélem felhívásunk sikerrel jár. A desedai tó déli vége a to'ponári városrész nyugati szélén alakul ki 'a patakon létesített völgyzáró gát létesítésével. Északi részén, villaszerűén kettéágazva, egészen Magyaregres és Somogyaszaló alá nyúlik. A tavat árvízVédelmi okok miatt alakítjuk kh ez azonban nem mond ellent az egyéb —,: főleg a lakosság szabad idejének eltöltését szolgáló — felhasználásnak. A tó hossza mintegy 8 kilométer, szélessége egyes helyeken az 5—600 métert is eléri, területe pedig 275 hektár. (A tó alakját és elhelyezkedését a mellékelt ábra mutatja.) A tó környéke gazdag természeti értékekben. Északi területét a gombás—desedai erdő karolja át, délnyugati részén a füredi erdő található. A füredi és toponári városrészhez csatlakozó szőlők is lenyúlnak a tervezett tófelüietig. A meglevő természeti értékek a vízfelülettel gazdagodva önként "kínálják a város számára egy nagy méretű üdülőterület kialakítását; ennek tervezési munkáit is céltudatosan, megfontoltan és alaposan kívánjuk megvalósítani. i A Városépítési Tudományos 1 és Tervező Intézet — mint a tervezési munka irányítója — első ütemben a tókörnyék Vizsgálatait végzi el, amely kiegészül az üdülőterület határának kijelölésével is. Ezt követően egy részletes tervezési programjavaslat készül. Ennek alapján tervezik meg a közlekedési utak helyeit és az egyes területek felhasználási javaslatát. Ez a természeti, táji és földrajzi adottságok figyelembevételével a tó hasznosítására; szánt program ösz- szehangolásából adódik. Csak ezután következik az egyes területegységekre szánt fejlesztések megvalósítása. A rendezési tervek készítése tehát a fenti szempontok szerint valósul, meg. Ismertetni szeretném azonban eddigi elA városi népfrontbizottság legutóbbi ülésén szóvá tették, hogy a gyalogosok több épít- SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE kezes környékén az úttesten kénytelenek járni, mert a járdákat különféle tilalomfák, drótkerítések, korlátok, építési anyagok zárják le. Utánajártunk a jelzéseknek: a látottak elszomorítóak. A Damjanich utcában, a földhivatal szomszédságában mindkét oldalon megszűnt a gyalogjáró. Az egyik oldalon az új lakótelep alapozásával előbb az óriási földmunkagépek tették tönkre egy kisebb szakaszon, majd az üzemi utcacsatlakozással lesüllyesztették a járda egy másik darabját. A lerokkant járda végét az úttól mindössze egy szál, ferdén odatámasztott léc zárja el a vagy fél méterrel mélyebb úttól. Sehol egy figyelmeztető tábla, hogy merre és hogyan tovább ... Szemben egy társasház alapjait gyanítjuk a betonvasakból. Itt »alaposabb* előkészítést láttunk: a járdát — nyilván hatósági engedély- lyel a zsebükben — akkurátus drótkerítéssel barikádozták el; az így nyert területen tárolják az anyagokat, ott dolgozik a betonkeverő. A valósághoz tartozik, hogy mintegy \fé! méternyi széles sávot szabadon hagytak. A feltúrt talajt azonban még nem taposták simára, ezért a járókelők az úttesten járnak. Mégpedig sok-sok kisdiák, gyermekkocsit toló anyukák, aztán a környékbeli óvodákból, a Zrínyi Hona iskolából .. . Sokan az esti szürkületben botorkálnak haza a hatalmas járművek között. Végighaladva a Damjanich utcán a Honvéd utcához közelítve nem kevésbé siralmas a jobb oldali járda állapota. Itt saját kezűleg távolítottunk el utunkól egy ágaskodó, szögekkel televert deszkát. Szerencsére balról elfogadható a járda — ha világos van. Mert este, sötétben, ott is í bárki könnyen kificamíthatja bokáját, a járda széttöredezett, i hepehupás betondarabjai kö- j zött. Tábla itt sem jelez sem- j mit! És hasonló a helyzet a ! Dimitrov utca, elején is: hóna- i pok óta elfoglalják a gyalogjá- ! rőt. A Füredi utcában a vízmű ! bejárata mellett viszont lakó- í házakat bontottak. A tömés- I falak anyaga teljesen elborította a járdát, mert elszállításról vagy elterítésről nem gondoskodtak. (Jó példaként említjük az Április 4. és Bajcsy- Zsilinszky utca sarkán a tetőcserét: ott a hulladékot nyomban eltávolították!) gondolásainkat a tó hasznosítására, azzal a céllal, hogy a lakosságtól véleményt kapjunk és a tervezési munka megindulása előtt újabb javaslatokkal is kiegészíthessük. A nagy méretű és nagy mélységű tó alkalmas arra, hogy a több irányú hasznosítás mellett a város üdülőterületévé váljon. Fontos szempontnak tartjuk, hogy az erdőfelületek mint természeti értékek továbbra is érintetlenül maradjanak és a gombás —desedai parkerdő továbbfejlesztéseként a város egész lakosságát szolgálják. Továbbra is egyetértünk a parkerdőben tervezett nagyobb méretű tornapálya létesítésével, a szabadtéri oktató—tanácskozó terület kialakításával, a meglevő sétautak. pihenő- és játszóterek továbbfejlesztésével. A tó környezetében javasoljuk elhelyezni a városi kempinget, mert a kaposvár—ba- latonlelléi útról jól megközelíthető. A vízmélység és vízfelület lehetőséget nyújt a vízisportok életre keltésére is. A kajak-kenu sport, a vízi- buvár-szakosztály meghonosodását szívesen vennénk a tó környékén, ugyanúgy. mintj azt, ha a mezőgazdasági főiskola lovaslúra-utakat szervezne a tó látványos környezetébe. Az üdülőterületek közelében strandot is létesítünk. KISZ-szervezeteknek szívesen adunk táborozásra területet és igény esetén vállalatok, intézmények, munkásközösségek üdülő jellegű területeinek kijelölése szintén elképzelhető. Szándékunkban áll lakosság részére — kikötött építési feltételek mellett — hétvégi házas, kistidülős telekről is gondoskodni. Szóba került, hogy a Zarany-erdő szélétől — mely a város beépített területéhez csatlakozik — úttörővasutat építsünk ki a tóhoz. A geológiai jelzések alapján Kaposvár környéke hévizekben gazdag. Ezért kedvező szakvélemény alapján a tó környékén termálvíz hasznosítására területet tarthatunk fenn. Ezek az első ötletek, amelyek a tó megszületésének gondolatával együtt érlelődtek meg. Ezeket szeretnénk gazdagítani a lakosság újabb javaslatai révén; kérjük ezért Önöket, hogy véleményüket írják meg a Somogyi Néplap Szerkesztőségének (7400 Kaposvár, Latinca S. u. 2 a). A borítékra — kérjük — írják rá: a Kaposvári melléklet »Desedai tó« jelzést. Stadler József, a városi tanács osztályvezetői e Jól tudjuk és megértjük, hogy az építkezéshez — egyebek között — hely is kell. Sokszor még az utat, járdát is igénybe kell venni. Ahogy olyankor ígérik: csak átmenetileg. Az egyre gyakoribb »példákat« látva viszont azt, gyanítjuk, hogy a közterület elfoglalása — még ha fizetni kell is érte — egyszerűbb, ■ mint más megoldást keresni. Ez az állapot azonban nem j maradhat hónapokig, évekig. ! Ha pedig néhol mégis elkerül- j hetetlen, legalább ne feledkezzenek meg a feltűnő figyelmeztetésről, a táblákról, a veszélyes helyek jelzéséről. És ideiglenes gyalogjáró létesítéséről se! N. F. * I A tanács vb napirendjén Új üzemorvosi rendelek Tizenhétezer munkásból tizennégyezret érint A városi tanács vb legutóbbi ülésén foglalkozott Kaposvár üzemegészségügyének helyzetével. A városi párt-végrehajtóbizottság 1973 őszén tárgyalta ezt a témát, s akkor azt állapította meg, hogy fejlődött az üzemegészségügyi ellátás. A városi egészségügyi osztály jelentése is ezt erősítette meg. Tizennyolc üzemben szer- j vezték meg az üzemegészségügyi szolgálatot, és ez a mintegy tizenhétezer munkásból tizennégyezret érint. Hat orvos fő foglalkozásban látja el üzemorvosi feladatát. Nagyobb üzemeinkben — az Egyesült Izzó Kaposvári Gyára kivételével — szakrendelések is vannak, a helyi igényeknek megfelelően. Az üzemek többségében jól fölszerelt orvosi rendelőben fogadják a betegeket. Az V. ötéves terv során fölépül a Tejipari Vállalat és az Egyesült Izzó Kaposvári Gyárának új üzemorvosi rendelője is. Á szomszédok is segíthetnek — Sokszor úgy el vagyok keseredve! hogy azt mondom: leugrom az emeletről. A legnagyobb baj, hogy beteg vagyok. És lelkileg megtörtem. Ma az ideggyógyásznál jártam, | aki közölte: hiába a sok I gyógyszer, csak én változtathatok a bajomon. Az idős asszony lenyúl az ágyból, a hamutartóba fojtja a sokadik csikket. Fekszik. Lehunyja a szemét, két kezét még most is szép arcára szorítja. — A magány ... és ilyenkor töprengek. Sehol semmi. Nem I bírom idegekkel! Véglegesen talán a férjem halálával romlott el minden. Igaz, hogy huszonhárom éve külön éltünk, de mégis.... A fiam félmilliót örökölt tőle. Az én egyetlen, jómadár fiam. Mindent elvert ... Én is egész életemben mindent rá költöttem, s most még egy lapot sem küld. Október óta a rendőrség körözi, mert a válóperi tárgyalásokra sem’ került elő. | — Egyedül nevelte a fiát? j — kérdem Jászberényi Lajosi nétól. — Főleg az édesanyám ne- J velte, hiszen engem éjj?l- ; nappal lekötött a. munkám. És most itt vagyok egy lakásban j egy idegennel, mert, hiszen az j az asszony már elvált a fiamtól, s az unokámat is zárja előlem. Ha az erkélyre akarok jutni, az ő szobáján mehetek csak keresztül. Az előszobából ajtócsapkodás, gyereksírás jelzi, hogy a szép lakás nagyobbik szobájának bérlője hazaért. Miközben velem szemben a néni sírdo- gál, hogy ő egyedül maradt, az előszobából behallatszik a fiatalasszony gyermekét nyugtató hangja és hamarosan a söprés, a konyjiai rendezgetés zaja. Próbálom a nénit meggyőzni: ha már a fia elhagyta, mégis csak meg kellene békül- nie a fiatalasszonnyal. Az addig nyílt, közlékeny ember azonnal magába zárkózik. — Hová süllyedek még? — — esik kétségbe a ffatalasz- szony, mikor elmondom: mi járatban vagyok. — Tizenöt éve dolgozom tisztességgel, megbecsülést kivíva ugyanazon a felelősségteljes munkahelyen. És közben mindig tanultam. A tragédiám ez a házasság. Tudtam, hogy »ült« a férjem, de azt gondoltam, hogy tiszta lappal új életet kezd. Szerettem. A gyereket nem akarta. Amíg a kórházban voltam, mindenünket elkótyavetyélte. Amit itt lát, már én magam vettem. Pedig nem egyszerű. A kicsi nem bírja a bölcsődét; többet vagyok vele táppénzen, mint a munkahelyemen. Gyerektartás nincs. 1800 forintból részlet és minden ... De a kislányt -fölnevelem! Szeretnék emberi életet... Csak hát nehéz. Az anyósom pert indított ellenem, hogy a lakásból kitegyen. Elvesztette. Azt mondja, zárom előle a kislányt? Erős gyógyszereket szed, előfordult, hogy széthagyta. Nem egyszer, a kislány kezéből, szájából szedtem ki! Érthető, hogy szeret- , ném elkerülni a szörnyű bajt... I I Nemrégiben az utcán talál- ] koztam ismét a nénivel, s új- i ra csak panaszkodott. — Egy szoba-konyhás lakást [ szeretnék, s magam mellé vennék valakit, aki »megtakarít«. Tudom, hogy eddig három gondozó ment el mellőle. Azt is tudom, hogy ha valaki nem heki ad igazat, arra megharagszik. Valóban nehéz, küzdelmes élet után megérdemelné, hogy a fia mellette álljon. Ha már ez nem sikerült, kár a I menyét bántania. Ha egyszer ] így hozta a sors, hogy vele maradt, nem kellene a meglevő kapcsolatokat eltépni. S ebben sokat segíthetnek a megértő szomszédok, a sávház közössége. Igaz, a néni néha rájuk vágja az ajtót, ha jobb belátásra próbálják bírni, de , talán az ő együttérzésükkel, jó szándékukkal oldható ez a megkeseredeítség. Gombos Jolán j Üzemorvosaink munkájáról j szólnak azok az adatok, ame- j Ivek közül most néhányat említünk. A terhes anyák,gondozását 1972 óta az Anya- és Nővédelmi Központ irányítja az üzemekben. A betegek íölku- ! tatásával függ össze, hogy ta- I valy több keringési betegsé- J gekben. emésztőszervi betegsé- j gekben szenvedő dolgozót kezeltek. (A cukorgyárban több mint egy éve működik belgyógyász szakorvos, aki ez idő alatt sok lappangó betegséget állapított meg.) Viszont nem egységes statisztikai szemlélet az oka, hogy túl sok rosszullé- tet tüntetnek föl a VBKM-ben és a cukorgyárban, mert a gyógyszert fölirató dolgozót is j az elsősegálynyűjtásos esetek | közé sorolják. A megyei KÖJÁL újjászer- | vezett munkaegészségügyi osztálya keretében működik az úgynevezett munkaegészség- ügyi ambulancia. Itt olyan fontos munkát végeznek, mint a különösen veszélyes munkakörben dolgozók szűrővizsgálata. Ezzel is sok segítséget adnak az üzemegészségügyi szolgálatnak. A táppénzes betegek számának alakulásáról dr. Varjú Irén egészségügyi osztályvezető a városi tanácsülésen elmondta: emelkedett ugyan a számuk, de csupán a járvá- | nyok miatt... A feladatok I közül kiemelte: az építőiparban a részfoglalkozású üzemorvosiállásokat május 1-töl főfoglalkozásúvá módosítják. A fölszólaló vb-tagok közül Honfi Istvánná, a megyei Vö- j röskereszt-szervezet titkára a j fejlesztést sürgetve az üzemi— j körzeti orvosi körzetek kialakí- ! tásának fontosságát hangsú- ; lyozta. A tanács vb ülésén Rostás | Károly tanácselnök összefoglalójában elmondta: szép eredményeket ért el az üzemegészségügyi hálózat, de á minőségi munkát még tovább kell fejleszteni. H. B.
