Somogyi Néplap, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-06 / 55. szám

Az ötszáz éves Michelangelo Aki bejárta művei nyo­mán Itáliát, de aki csak rep­rodukciókból, gipszmásola­tokból ismeri, egyaránt érzi borzongató nagyságát, zord és fájdalmas fennségót. Lenyű­gözi a nézőt és fogva tartja, hogy soha el ne felejtse a szépséget, melyet a művész «a márványból kiszabadított«, es élettel töltött meg. A klasszikus görög öröksé­get is hordozta, de annak harmóniáját már megbontja nála a nyugtalanság és a gyötrelem; nem az életöröm művésze, mint az antik mes­terek, hanem a »kőbe zárt fájdalomé«. Két korszak határán élt és alkotott. A reneszánszból in­dult, de az érett Michelangelo már a barokk nyugtalansá­gát, heves szenvedélyét is előre vetíti. Foglalkozott anatómiával, tökéletesen ismerte az emberi test fölépítését — semmit sem tartott szebbnek a természet­ben, mint az embert, s amint Rónay György írja róla: »szinte letépi a ruhát a test­ről, hogy úgy tétessen vele vallomást önnön szépségéről« —, de mindig jobban érdekel­ték művészi látomásai, mint a természet törvényei. Exprjsz- szionista volt tehát fél évez­reddel ezelőtt, ez is hozzájá­rul, hogy olyan modernnek érezzük. A nagynak nevezett Loren­zo Medici udvari műhelyében kezdte pályáját, de érdeklődé­se mögött ott magaslik a zord eretnek, Savonarola fé­lelmetes alakja is: a rene­szánsz derű és a fanatikus szigor kettőssége kíséri végig életét, belső harcát e két vég­let között vívja. De súlyos komorságát, egyedülléte tragi­kumának csíráit alkatában is hordozza. Barátságtalan és bizalmatlan. Kora ifjúságától jellemzik a meghasonlások, váratlan menekülések, pánik­szerű riadalmak. A monu­mentális, erőtől duzzadó ala­kok alkotója valójában sérült, érzékeny lélek. Teremtő magányban éli vé­gig életét (melyet csupán né­hány barátság, elsősorban a Vittoria Colonna Iránti késői, plátói szerelem old föl vala­mennyire), de ebben a ma­gányban négy múzsa veszi körül: a szobrászaté, a festé­szeté. az építészeté és a köl­tészeté. Életébe és munkásságába mély törésvonalat húzott Fi­renze polgári szabadsághar­cának elbukása. Ö, az apoliti- kus, aki mindig óvta család­tagjait az állásfoglalástól-, eb­be a küzdelembe habozás nél­kül vetette bele magát (a vá­ros erődítményeit is ő ter­vezte). A bukás után elhagy­ja Firenzét, s bár nem üldö­zik soká, továbbra is szám- űzöttnek érzi magát, Dante utódának. Bár kezdettől komor, fia­talságának hajnalibb fényeit Mózes. bizonyítja az ifjú Dávid nyu­godt öntudata, s a vatikáni Pieta mély, bár szelíd szomo­rúsága. (Erre a szoborra tá­madt rá nemrégiben egy el­mebeteg kalapáccsal.) Súlyos gyász, kétségbeesés sugárzik azonban két későbbi Pietájá- ról: a firenzei dómban elhe­lyezett szoborcsoportról, ame­lyen Arimáthiai József alak­ja az ő arcvonásait viseli, saját síremlékének szánta; és á milánói ún. Rondanini Pie- táról, mely nyers faragásával szinte modern műnek látszik. A Firenze bukása előtti korszakban készült el Mózes szobra is: az ülő helyzetben ábrázolt népvezér csupa erő, ültében is mozgásra kész, iz­moktól feszülő karja alá szo­rítja a kőtáblákat, tekintete jövőbe néz: ez valóban az a férfi, aki a rabszolgaságra ve­tett törzsből népet teremt és hazát ad neki. A firenzei San Lorenzo templom sekrestyéjében levő Medici-síremlék szoboralak­jai viszont évtizedekig készül­tek, s ha a tervezett mű egé­sze nem is valósult meg, a Hajnalt, a Nappalt, az Estét és az Éjszakát (valójában az élet szakaszait) jelképező alakok magukban is a nagy művész legtökéletesebb re­mekei közé tartoznak. Festményei is a szobrász keze nyomát viselik, a mester elvei szerint: »Állítom, hogy a festészet számomra annál Növényvédelmi tájékoztató Zöldségmagvak csávázása becsesebb, minél inkább meg­közelíti a domborművet. mindig olybá tűnt eíöttem, mintha a szobrászat volna a festészet lámpása, s kettejük közt ugyanaz volna a különb­ség, mint a nap és a hold között.« Ugyanezt a szemlé­letet hirdetik végtelenül fi­nom, mégis hatalmas erőt su­gárzó rajzai is. Alkotásai között bolyongva csupán két példával bár, de emlékezzünk meg az építész Michelangelóról is: a római Szent Péter templom mind­máig utolérhetetlen fennségű kupolája ugyanezt a monu­mentalitást érezteti, mely fe­szülő izmú szobrain látható. De szintén Rómában leljük fel ennek ellentétét: a Capitó- liumon levő, aránylag kis mé­retű Campidoglio teret, ahol az elrendezés finom bája fia­tal Madonnáinak arcát idézi üde ragyogásával. Rómában halt meg 1564. február 18-án, 89 éves korá­ban. Ajándék a hosszú élet, de gyász forrása is: minden­kit eltemetett, aki közel állt hozzá, aki magányának falait áttörni képes volt. Gyötrődő, nyugtalan egyénisége hozza oly közel hozzánk fél évezred távolá­ból is: minden alkotása győ­zelem, mert mindannyiszor legyőzte a káoszt önmagában. Ám a kitörni akaró, lobogó szellem vergődése mindig je­len van a formai szépség tö­kéletességében, a sima már­vány mozdulni akar, a lecsi­szolt felület alatt az élet lük­tetését érezzük. Halhatatlanul. Tegnap, ma, hónap egyaránt időszerűen, míg érző és szen­vedélyes ember lesz a földön. Bozóky Éva i Helyrebillen az arány Palackba zárt milliók Apró víztócsákkal tarkított, i betonozott udvar végén egy | földszintes ház. Oldalán ap- j ró betűs tábla: központi iro­da. A nyíl jobbra mutat, s az j ajtón belépő egy kissé bizal- j inatlanul néz körbe a szűk folyosón. Az irodában azon- j ban távlatokkal ismertetik | meg a látogatókat a Somogy i megyei Ásvány- és Szikvíz- ipari Vállalatnál. Az első ütem Mindenekelőtt a fonyódi ásványvízről beszélnek. — Több mint 30 százalék- I kai emelkedett egy év alatt ! az eladott fonyódi víz meny- | nyisége — mondja Czigány \ Károly, a vállalat új igazga- | tója. Ez a sokak által ismert ' ásványvíz 1970 óta viselheti j a kiváló árunak kijáró jel­zést. Van is bőven kereslet, bár a vállalat szakemberei szerint éppen a Somogy me­gyei kereskedelem nem figyelt föl kellően a jó összetételű, kellemes ízű, természetes ás­ványvízre. Mindenesetre a fonyódiban nagy jövőt sejtenek annak el­lenére, hogy az ország más területein és a fővárosban is egyre inkább »kapaszkodnak« az ásványvíz után. s igyekez­nek a feltárt kutak hozamát hasznosítani. Vagyis erősödik a verseny — mondják a vál- ! lalat vezetői. A főmérnök, j Gál Norbert azt is elmondja, hogy a hosszabb távra |terve- : zett fejlesztés első ütemében j a termelőképességet szeretnék az igényekhez igazítani. — Nem a piaci jelzések alapján dolgozunk — mond­ják —, hanem mi keressük a lehetőségeket termékeink el- j helyezésére. S ha a megyei kereskede­lem késik a fölismeréssel, el­mennek Budapestre. Jelentő­sebb partnereik közül csak az Intercontinentalt és a Buda­pest körszállót említik, mint nagy fogyasztókat. Oda heten- j ként kétszer, nyáron négyszer I is eljutnak a gépkocsik, ás­ványvízzel és tonickal telt palackokkal. A két fonyódi kútjuk közül csak az egyik működik. Órán­ként 2400 palackot töltő, NDK gyártmányú gépsoruk van. A kereslet előbb-utóbb meghaladja a jelenlegi kapa­citást. Az 1975. évi fejlesztés egyelőre a »szinten tartást« biztosítja. A következő évek­ben munkába állítandó új be­rendezés már 4—6 ezer pa­lackot tőit meg óránként. Második ütem Magyarországon jelenleg — a főmérnök becslése sze­rint — mintegy 40 féle üdítő ital van forgalomban. Ezek közül a Somogy megyei Ás­vány- és Szikvízipari Vállalat hatot gyárt. A hetediket csak csendesen említik. A múlt év­ben ugyanis már piacra ke­rült, ám a jelzések azt bizo­nyították, hogy a túlságosan erős muskotályaromát legföl­jebb a zamatos borokban kedvelik a vásárlók, az üdítő italban már kevésbé. A vál­lalat vezetői okultak a ta­pasztalatokból, s most talán már csak az az egyetlen pa­lack Vitis van megtöltve, mely az igazgató szobájában egészíti ki a »kollekciót«. Az idén már kellemesebb ízzel kerül a fogyasztókhoz. A sikertelen kísérlet termé­szetesen nem azt jelenti, hogy az üdítő italokkal baj van. A vállalat összforgalmából 1974- ben még mindig 60 százalék­kal részesedtek, bár az arány ebben az évben már a fonyó­di felé billen. Orange, Tonic, Cola, Grape-fruit, csupa »ma­gyaros nevű« termékük kül­földi alapanyagból készül. Ez is indokolta a »Vitis-kíséj'le- tet«: hazai anyagból készül­jön szénsavas üdítő. Egyik legfontosabb céljuk, hogy a jelenleg csak kül­földről beszerezhető alapanya­gokat magyar gyártmányok­kal helyettesítsék. Ezeket előbb-utóbb ők szeretnék elő­állítani, így teljesen függetle­nek lennének a partnertől/ Mindezt a tervezett fejleszté­sek második üteme tartal­mazza. Kaposváron a gépek ki- i használtsága nyolcvan-ki­i lencven százalékos, s ez na- ! gyón jó eredmény. A haté- ! konyságon azonban tovább akarnak javítani, már csak azért is, mert 1975-re másfél millióval többet irányoztak elő. Plusz 8 százalék A vállalatnál összesen 172 ember dolgozik. A gépek mel­lett állókon, a gépkocsiveze­tőkön és rakodókon, sőt a lo­vas fogatok hajtóin — ezt a legutóbbi idők tapasztalata bizonyította — nem múlnak az eredmények. A &zocia*5ta brigádmozgalomban tett fel­ajánlásokon túl a XI. kong­resszus tiszteletére további nyolc százalék többletterme­lést vállaltak, de még ezt is túlteljesítették — teszi hoz­zá büszkén Czigány Károly. S mit kapnak mindezért a dolgozók? A kérdés nem alaptalan a vállalati szociá­lis helyzet ismeretében. A szakszervezettől már-már tü­relmetlen hangok sürgették: minél előbb változtassanak az áldatlan körülményeken. Sőt, elhangzott ez a kifejezés is: »Mert ellenkező esetben .. .« Nemcsak ezért — bár sokat nyomott a latban —: május 1-re a belső átalakítások után elkészülnek a női és férfiöltö­zők, a fürdők és a mellék- helyiségek. így az arány helyrebillen: ahol a 465 méter mély fo­nyódi kút tíz évvel ezelőtti megnyitása óta több mint 6 millió liter ásványvizet pa­lackoztak, végre a fürdővíz sem lesz gond. Mészáros Attila Az IL—18-as gép januári szerencsétlensége A KPM közleménye a szakértői vizsgálatról A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium az alábbi közle­ményt adta ki a MALÉV 1L— 18-as repülőgépét a Ferihegyi repülőtéren január 15-én ért szerencsétlenség vizsgálatáról. A vizsgálatot az illetékes ha­tóságok képviselőiből és a szakértőkből alakult bizottság végezte. A repülőgép 1975. január 13-án menetrend szerint indult Budapestről Berlinbe. A visz- szaindulást a rossz időjárás miatt előbb január 14-ére, majd január 15-ére halasztot­ták. A baleset napján Buda­pest légterében változó időjá­rási körülmények uralkodtak. Ezen a napon 16 repülőgép in- ! dúlt és érkezett Ferihegyre. | Mivel a meteorológiai előre-1 jelzések délutánra az időjá­rásban javulást jeleztek, a re­pülőgép 15.50 órakor elindult Budapestre. Ugyanilyen körül­mények mellett indult Berlin­ből Budapest felé a katasztró­fát szenvedett repülőgép fel­szállása előtt hét perccel a MALÉV egy másik repülőgé­i pe. | A repülőgépek útja Feri­hegyig rendben folyt. A Ber­linből elsőnek indult gép, mi­vel az időjárás közben rom­lott, Ferihegyen a leszállást az elhatározási magasságban megszakította, és útját a tar­tósan jó időjárású kitérőrepü­lőtérre, Debrecenbe tovább folytatta. A később szerencsétlenül járt repülőgép röviddel ezután hasonló időjárási feltételek kö­zött érkezett a Ferihegyi repü­lőtér légterébe, leszállás cél­jából; parancsnoka azután szintén úgy határozott, hogy továbbrepül Debrecenbe. Az elhatározást a földi irányító visszaigazolta, és megadta a továbbrepüléshez szükséges utasításokat. A repülőgép az irányító közlését tudomásul vette és a továbbrepülést meg­kezdve, vízszintes repülésbe ment át. Ezután azonban a pillanatonként változó időjárás a gép személyzetét megtévesz­tette, feltételezhetően érzék­csalódás vagy más — ki nem deríthető — körülmény a helyzetének megítélésében za­vart kelthetett, és emiatt nem tudták megoldani a továbbre- pülés feladatát. A korai káposztafélék, va­lamint a hónapos retek me- legágyi magvetésére lehetőleg fertőzésmentes, friss földet használjunk. A vetőmagot, különösen, ha saját szedésből származik, a fekete szárrot­hadás és a palántadőlés el­len a következő módon csá­vázzuk: Fundazol + Di thane M—45. 1,5 g + 2 g szer egy kiló vetőmaghoz, Ceresan Universal 0,2 százalékos ol­datával, illetve Ceredon Spé­ciéi porcsávázóval, melyből vetőmagkilónként 2,5 gram­mot kell használni. A nedves csá vázás során a magot 15 percig tartsuk a csávázólében, majd csapvízzel öblítsük le, szárítsuk, és csak ezután ves­sük el. Porcsávázás esetén a magmennyiség súlyának meg­felelő szert mérjük le és zárt dobozban rázva egyenletesen juttassuk a mag felületére. A mag azonnal elvethető. A retekmag csávázására TMDT-t használjunk, vető­magkilónként 5 grammot. A paprika- és a paradicsom­mag vetése előtt okvetlenül csávázzuk a vetőmagot a do­hány mozaikvírus ellen nát- riumhidroxid 1,5 százalékos töménységű oldatával. A csá­vázólében 10 percig hagyjuk a magokat, majd csapvízzel öblítsük le. Ha saját magfo­gásból származik vetőmagunk, a baktériumos varasodás, bak­tériumos levélfoltosság, a ko- rinebaktériumos hervadás ellen, illetve a kártétel meg­előzése végett Ceresan Uni­versal nedves csávázószerrel is csávázzunk. A nátrium- hidroxidos csávázási és öblí­tést követően a Ceresan Uni­versal 0,1 százalékos oldatá­val 15 percig áztassuk. Ké­sőbbi vetéskor szárítsuk meg a magokat, és külön megjelöl­ve tároljuk őket. A sárgarépa- és petrezse­lyemmag egyenletes, gyors kelésének elősegítéséhez a ve­tőmag csávázása legalább olyan fontos teendő, mint a vetóágy szakszerű előkészíté- j se. A csávázási Orthociddal j vagy TMDT-vel végezzük. Or- j thocidból 3 grammot, TMDT- ; bői 3—5 grammot használ- j junk egy kiló vetőmaghoz, j úgy, hogy a szert a magokkal ] kb. 5 percig rázzuk az egyen- j letes elosztás érdekében. A zöldborsó, bab vetése | előtt a baktériumos betegsé-1 gek megelőzése érdekében ja- I vasolt az Orthocid, vetőmag- j kilónként 3—5 grammos tö­ménységben. I Legnehezebb a „páholyülés” A KAPOSVÁRI közgazda- sági technikum tanári ajtaja félig nyitva áll. A tanárnők izgatottan tárgyalják, hogy Csatári Erika azért hiányzott az előző napon, mert elesett. — A bal csuklóját ütötte meg, amelyen szorítót hord. — Éppen az a csuklója, amelyik már kétszer is eltört! — Vajon tud-e így gyako- i rolni? Csak nem repedt meg? Hogy bírta a mai napot? Ebben az iskolában gép. és gyorsírást is tanítanak, és azért a nagy aggodalom Csa­tári Erikáért, mert ő a Dél- Dunántúl legjobb gépírótanu­lója. Oszátlyfőnöke, Major János- né tizenhárom éve oktatja az ügyes kezű lányokat, asszo­nyokat a gépírás, gyorsírás csínjára-bínjára. Most na­gyon büszke, hiszen az ő ta­nítványa Erika. — Nem volt még a kezem alatt ilyen tehetséges gyerek — mondja. — Magyarorszá­i gon a tízperces másolás so- j rán egy tanuló sem szárnyal­ta túl a 3500 leütést. Az ed- i zőtáborokban a legjobb ered­mény idáig 3300 leütés volt. öt hibával. Erika pedig miris | eléri a 3900-at és nem akad | háromnál több hiba a mun- j kájában. — Minek köszönhető? — A szorgalmán kívül jó anatómiai adottságainak: hosszú, mozgékony ujjainak | és kitűnő idegeinek, j A világos tanteremben hu- i szonöt fiatal nő »dallamosan« , kopogtatja a kék írógépeket. ; Az első padban dolgozik Eri- I ka. A magas lány divatos fri- j zurát hord, kerek arca mo- i solyhoz szokott. A folyosón beszélgetünk. — Tizenhét éves vagyok, de szórakozásra nincs időm. Fél­napos beosztással a 11. számú Volánnál dolgozom Dombóvá­ron. ahol lakom is. Másna­ponként utazom Kaposvárra, az iskolába. Rengeteget gya­korolok. Szeretem az írógé­pet, de akadnak nehéz billen- i tyűk rajta. Ilyen az »ö« és az »Ü«. Legnehezebb a »páholy­ülés« szó gépelése. A gyakor­ló szövegek pedig mindig ilyen nehéz betűs szavakat tartalmaznak. Ha egy-egy két- szótagos szó akad, akkor az már könnyű szöveg, gyakor­lásra már nem is alkalmas. Most nagyon örülök, mert hétfőn 4160 leütést sikerült el­érnem tíz perc alatt. Persze, a teljesítmény sok mindentől függ. Például, ha éhes va­gyok, nem megy a munka! MAGYARORSZÁGON 1929­ben tartottak utoljára gé/ró világbajnokságot. Hosszú idő után az idei nyáron a Gyors- és Gépírók Világszervezete hazánkban rendezi a világ­versenyt, ezen a kaposváriak Csatári Erikát indítják. Ezért aggódnak a csuklója miatt, ezért szeretnék — ha lehetne — mindentől óvni, s mint az egyik tanár nevetve mondta, jó lenne addig búra alatt tartani. G. J. I A repülőgép a megkezdett továbbrepülési folyamatot mó­dosítva, süllyedésbe ment át és sebességét csökkentve, in­tenzív kormánymozdulatok kö­zepette, lapos (27 fokos) szög­ben a földnek ütközött. A bizottság megállapította, hogy a leszállást irányító föl­di berendezések és a repülés- irányító szolgálat működése az előírásoknak megfelelt. A repülőgép műszaki állapota rendben volt, a személyzet a gép működésével kapcsolat­ban a budapesti indulástól a szerencsétlenség bekövetkezé­séig semmit nem jelzett. Nem utalt műszaki hibára a repülő­gép berendezéseinek és alkat­részeinek utólagos vizsgálata sem. A repülőszemélyzet egészségi állapota, leterhelése és pihentetése a szabályoknak megfelelt. A szerencsétlenség oka egy­értelműen nem állapítható meg. A bonyolult, gyorsan változó, ködös időjárási körül­mények között a repülőgép Személyzete olyan helyzetbe került, amelyből a továbbre- pülés feladatát már nem tud­ta végrehajtani. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom